Visszatérő kismama szabadság – Amit tudni érdemes a Munka Törvénykönyve szerint

A gyermekvállalás és a kisgyermek nevelése hosszabb időtartamú kiesést jelenthet a munkából, ami számos kérdést vet fel a munkavállalók és a munkáltatók részéről egyaránt. Cikkünkben részletesen tárgyaljuk a visszatérő kismamák, illetve kisgyermekes szülők szabadsággal, munkaviszonnyal és foglalkoztatással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján.

Felmondási tilalom és munkaviszony-védelem

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szigorú szabályokat tartalmaz a munkaviszony felmondására vonatkozóan a várandósság és a gyermekgondozás időszaka alatt. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ez a felmondási tilalom azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló abszolút védettséget élvez ebben az időszakban.

Fontos megjegyezni, hogy ez a védettség nem az ellátásokhoz (CSED, GYED, GYES) kötődik, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz és élethelyzetekhez. Amennyiben a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

A felmondási tilalom alóli kivételek

A felmondási védelem nem jár többé, ha a fizetés nélküli szabadságot megszüntetik vagy az megszűnik. A kisgyermekes szülőkre vonatkozó felmondási korlátozás alapján a munkáltatói felmondásra a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból csak az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondásra meghatározott indokból kerülhet sor.

A munkaviszony megszüntetésére csak rendkívül szűk körben van lehetőség, és nagyon súlyos indokok esetén kerülhet sor. A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Visszatérés a munkába - Bejelentés és kötelezettségek

Amikor az anya (vagy az apa) szeretne újra munkába állni, ajánlott legalább egy-két hónappal korábban szólnia a munkáltatójának (vezetőjének és/vagy a HR-nek), hogy a munkáltató is fel tudjon készülni a változásra. A visszatérés szándékát a későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű minél korábban jelezni, hiszen a munkáltatónak is fel kell készülnie az akár évek óta távollévő munkavállaló fogadására.

A jogszabály szerint a távollét legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló, munkavállaló által küldött jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ezt követően a 31. napon a munkavállalónak munkára képes állapotban meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan.

A fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmet a foglalkoztatónak mindig el kell fogadnia. Nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy pillanatnyilag nincs felajánlható munkakör. A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni a munkavállalót, ahol a babázás előtt foglalkoztatták.

Munkabér és munkakör módosítása

A visszatéréskori bérnél a korábbi bért annyival kell megemelni, amennyivel az azonos munkakörben lévők bére emelkedett, amíg a szülő otthon volt a gyermekével (ha nincs ugyanolyan munkakör, akkor annyival, amennyi volt az éves béremelés időközben). A munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására. Főszabályként a visszatérő munkavállalóval azonos, vagy hasonló munkakört betöltő munkavállalók bérfejlesztése mérvadó. Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni.

A szülő bére akkor sem csökkenhet, ha csak a korábbitól eltérő munkakört tudnak neki felajánlani. Ha a munkakör esetlegesen megszűnt a távollét ideje alatt, a munkáltatónak fel kell ajánlania a munkavállaló képességének, végzettségének megfelelő másik betöltetlen munkakört. A munkakör esetleges megszűnését a munkáltatónak kell bizonyítania.

Szabadság kiszámítása és kiadása visszatéréskor

A Munka Törvénykönyve alapján a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Fontos kérdés, hogy mi minősül munkában töltött időnek a gyermekgondozás ideje alatt.

Szabadságra jogosító időtartam a keresőképtelenség teljes időtartama, a szülési szabadság (24 hét), és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. A hat hónapon felül azonban a fizetés nélküli szabadság már nem jogosít szabadságra.

A visszatérő munkavállalónak a felhalmozódott szabadságait ki kell adni, vagy ha a munkaviszonyt megszüntetik, ki kell azt fizetni. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nincs lehetőség a szabadság kiadására az esedékesség évében, az ok megszűntét követő, tehát az újbóli munkába lépéstől számított hatvan napon belül ki kell adni a felgyülemlett szabadságot. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges.

Szabadságszámítás - Példa

Nézzünk egy példát a szabadság kiszámítására:

Egy 28 éves munkavállalónak 2021. május 15-én született a gyermeke. 2021. április 1. és 2021. május 14. között keresőképtelen volt. Szülési szabadsága 2021. május 15-től 2021. október 29-ig tartott (CSED időszak).

Alapszabadság és pótszabadságok

• Az alapszabadság 20 nap.
• Életkor után járó pótszabadság: A munkavállaló abban az évben, amelyikben 28 éves lesz, +1 nap pótszabadságra jogosult. (Ez kétévente +1 nap, egészen 45 éves korig, amikor eléri az évi maximális +10 nap életkor után járó szabadságot.)
• Gyermekek után járó pótszabadság (16 éves kor alatt):
  • 1 gyermekre: 2 nap
  • 2 gyermekre: 4 nap
  • legalább 3 gyermekre: 7 nap
  • tartósan beteg gyermekre: további 2 nap

Példa a szabadság kiszámítására

Tegyük fel, hogy a munkavállaló 2015. január 1-től táppénzen van (várandósság 7. hónapja). Gyermeke 2015. március 1-jén születik. A szülési szabadság 2015. július 19-én jár le, majd fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, amelyről 2017. január 1-jén tér vissza a munkába.

Szabadságra jogosító időtartamok:

• Táppénz és szülési szabadság teljes időtartama (2015. január 1. - 2015. július 19.)
• Fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (2015. július 20. - 2016. január 19.)

2015. évre járó szabadság:

• Alapszabadság: 20 nap
• Életkori pótszabadság (40. életév): 7 nap
• Gyermekek utáni pótszabadság (1 gyermek 16 éves, 1 gyermek 12 éves, 1 gyermek született): 7 nap
• Összesen 2015-re: 34 munkanap

2016. évre járó szabadság (arányosan):

• Teljes évre járó szabadság (ha dolgozna):
  • Alapszabadság: 20 nap
  • Életkori pótszabadság (41. életév): 8 nap
  • Gyermekek utáni pótszabadság (legidősebb már 17 éves, két kisebb után): 4 nap
  • Összesen teljes évre: 32 munkanap
• Arányosítás: (32 / 366 nap) * 19 nap = 1,66 nap. Felfelé kerekítve: 2 munkanap.

Összes felhalmozódott szabadság: 34 (2015) + 2 (2016) = 36 munkanap.

Ezt a 36 munkanap szabadságot a munkavállaló visszatérésekor, az első hatvan napon belül kell kiadni.

Táblázat: Szabadságnapok életkor és gyermekszám alapján

Pótszabadság gyermekek száma alapján (16 éves kor alatt):

• 1 gyermek esetén: +2 nap
• 2 gyermek esetén: +4 nap
• 2-nél több gyermek esetén: +7 nap
• Fogyatékos gyermekenként: további +2 nap

Rugalmas foglalkoztatás és további jogok

A visszatérő munkavállalóknak számos további joguk van a rugalmasabb munkavégzésre vonatkozóan.

Részmunkaidő

A gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a munkavállaló azt kéri. Ezt a munkáltató nem utasíthatja el, még akkor sem, ha emiatt új munkavállalót kell felvennie vagy átszerveznie a munkavégzést.

Munkaidő-beosztás

• Rendkívüli munkaidő és éjszakai munka: Nem rendelhető el a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra is.
• Éjszakai munka 3 és 10 éves kor között: A nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak a hozzájárulásával osztható be.
• Heti pihenőnap, heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása: Várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.

Munkavégzés helye és távmunka

Legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell mindkét szülő számára a lehetőséget a rugalmas foglalkoztatás és távmunkavégzés kérelmezésére. Ez magában foglalja a munkahely, munkarend, részmunkaidő megválasztását. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie.

Szülői szabadság

2023. január elsejétől a gyermek születésétől számított három évig 44 napot vehet ki mindkét szülő szülői szabadság címén, amennyiben legalább egy éve fennáll a munkaviszonya. Fontos különbség a hagyományos szabadsághoz képest, hogy a szülői szabadságra nem a teljes távolléti díj jár, hanem annak csak 10%-a, és ebből még levonásra kerül az adott időszakra folyósított GYED vagy GYES összege.

Szoptatási idő és egyéb támogatások

• Szoptatási idő: A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
• Anyasági támogatás: Egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): Jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni a GYES mellett.
• Gyermekgondozási díj (GYED): A CSED folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A GYED a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. Összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A GYED mellett korlátlanul lehet munkát végezni, miután a CSED folyósításának lejárt.
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Apa is veheti igénybe

Vannak ma már olyan élethelyzetek is, amikor a családok által igénybe vehető támogatásokat nem az édesanya, hanem az édesapa veszi igénybe. Például az anyuka mellett az apuka is érvényesítheti és részesülhet a gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) és gyermekgondozási díjban (GYED). CSED viszont nem, utóbbit kizárólag az anyuka veheti igénybe a szülési szabadság időtartama alatt. Az apát gyermeke 3 éves koráig illeti meg a felmondási védelem, amennyiben ő marad otthon a gyermekkel.

tags: #visszatero #kismama #szabadsag