A szülés és a születés az emberiség történetének egyik legősibb és legfontosabb eseménye, amely köré számos kulturális, társadalmi és egyéni értelmezés épült. Vinkovics Judit munkássága kiemelten foglalkozik ezzel a témával, bemutatva a szülés-születés folyamatának mélyebb rétegeit, hagyományait és a modern társadalmakban betöltött szerepét.
A dúlák szerepe a szülés kísérésében
Magyarországon a dúlák szerepe a szülési élmény támogatásában egyre inkább előtérbe kerül, bár az intézményi háttér még korlátozott. A dúlák minden esetben függetlenül, legfeljebb egyesületi formában működnek, s az anyán múlik, hogy felkér-e dúlát a szülése kísérésére.
Otthonszülésnél a dúla a szülőközösség természetes tagja, de jelenléte a szülésnél nem kötelező jellegű. A szakirodalom (Héjja-Nagy K. 2015) a szülés alatti tudatállapotot megváltozott tudatállapotként írja le, amelyben a dúla jelenléte, a már szült nők felidéző emlékei segíthetnek a szülés élményszintű megélésében. Ezt a lehetőséget a férfiak számára nem adatik meg.
A szülés körüli hagyományok és rítusok
A szüléshez számos népi hagyomány, hiedelem és rítus kapcsolódik, amelyek a közösség kapcsolatrendszerében is fontos szerepet töltenek be. Ezek a hagyományok régiónként és kultúránként eltérőek lehetnek, de közös bennük az élet kezdetének, a termékenységnek és a közösség fennmaradásának tisztelete.
- Sárközi egyke és magzatgyilkosság: Gémes Balázs leírása szerint Sárközben a gyermekgyilkos, vagy magzatát elhajtó anyáról úgy tartották, hogy a túlvilágon meg kell ennie elpusztított magzatát. (Gémes B. 1976.)
- Bábák szerepe: Deáky Zita kutatásai részletesen bemutatják a bábák szerepét a magyarországi népi társadalomban a 18. század végétől a 20. század közepéig, valamint a bábák egykori és mai helyzetét Magyarországon. (Deáky Z. 1996, 2005)
- Születés kultúrtörténete: Deáky Zita és Krász Lilla „Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század)” című műve átfogó képet ad erről a témáról. (Deáky Z. -Krász L. 2005)
- Népi magzatvédelmi kultúra: Kisdi Barbara vizsgálja a népi magzatvédelmi kultúrát és a prenatális medicinát a születés előtti életről, különös tekintettel a székely-magyar jelképkultúrára. (Kisdi B. 2012a)
- Születésszabályozás: Kisdi Barbara a születésszabályozás valláserkölcsi, -etikai vonatkozásait is elemzi Csíkszentdomokoson, felvetve egy paraszti teológia hipotézisét. (Kisdi B. 2012b)
- Születés szokásvilága: Balázs Lajos Csíkszentdomokoson gyűjtött adatai a születés szokásvilágáról „Szeretet fogott el a gyermek iránt” címmel jelentek meg. (Balázs L. 1999)
- Asszonyavatás: Bárth Dániel kutatta az asszonyavatás rítusát. (Bárth D. 1999)
- Születési rítusok Gyimesközéplokon: Csonka-Takács Eszter doktori disszertációjában a születési rítusok és hiedelmek szerepét vizsgálja a közösség kapcsolatrendszerében Gyimesközéplokon. (Csonka-Takács E. 2006)
- Gyermekvárás és születés Imolán: Kóbor Zita Imola hagyományait tárta fel. (Kóbor Z. 1992)
- Jászság szokásai: Kókai Magdolna a Jászság születés körüli szokásait és hiedelmeit gyűjtötte. (Kókai M. 2002)
- Boldogasszony ágya: Polner Zoltán munkája a „Boldogasszony ágya” című írásában a Csongrád megyei szokásokat mutatja be. (Polner Z. 1995)
- Erdővidéki hagyományok: Zakariás Erzsébet Erdővidék születés körüli hagyományait vizsgálta. (Zakariás E. 2006)
A születéshez fűződő hagyományok és hiedelmek a közösség világképét, értékrendjét és a gyermekhez való viszonyát tükrözik. Benedek H. Erika „Út az életbe” című műve csángó és székely közösségek születéshez fűződő hagyományai alapján elemzi a világképet. (Benedek H. E. 1998)
Népszokások, hiedelmek az újév derekán
A lótusz szimbolikája a születés kontextusában
A lótuszvirág, bár földrajzilag távol áll a magyar kultúrától, a születés és tisztaság egyetemes szimbólumaként számos kultúrában megjelenik, és a teremtés, az újjászületés, a makulátlan tisztaság jelképe.
A lótusz már megjelenésében is „kiemelkedő”, hiszen az átlagosnál jóval nagyobb levele és virága is magasan a víz fölé emelkedik, akár másfél-két méterre, szemben például a víz felszínén úszó tavirózsákéval. Számos különleges tulajdonsága közül a legnagyobb csodálatot éppen az váltotta ki, ami jelentései közül szinte a legelső helyen álló fogalommal, a tisztasággal kapcsolatos.
A lótusznövény levelének és virágának felületét a víz és más folyadékok nem nedvesítik meg, mivel olyan csepp képződik rajtuk, ami nem tapad meg, hanem lepereg róluk, magával ragadva a port és minden egyéb szennyeződést, sőt még a kórokozó baktériumokat és a gomba spórákat is. Így a levelekben zajló fotoszintézist nem korlátozhatja semmilyen lerakódás. Ezen öntisztuló képesség oka a növényt borító bőrszövet felszínének mikrostruktúrája. A jelenséget Wilhelm Barthlott német botanikus és munkatársai fedezték fel pásztázó elektronmikroszkóp segítségével az 1970-es években, majd az 1990-es években leírták ennek fizikai-kémiai alapjait. Ezt követően pedig 1998-ban a „lótusz-effektus” márkanevet védetté nyilvánították.
Az érzékek világából, az anyag fogságából kiemelkedő lélek jelképeként tekintettek rá, mivel a növény annak ellenére, hogy az iszapos vízből nő ki, megőrzi makulátlan tisztaságát, érintetlen marad a világ szennyétől. A föld sarából a nagy vízen keresztülhatolva a levegős felszínre jut, s a Nap tüzét asszimilálva virágját ezen elemek sajátos kvintesszenciájaként nyitja ki.
A lótusz a keleti filozófiákban
A lótusz szimbolikája a hindú és buddhista hagyományban mélyen gyökerezik:
- „Aki minden ragaszkodásról lemondva, tetteit a Brahmanra ruházva cselekszik, arról lepereg a bűn, mint víz a lótusz szirmáról” (Bhagavad-gítá V. 10.).
- „semmi gonoszság nem tapadhat ennek tudójához, mint ahogy a lótuszszirom sem ázik el soha” (Cshándógja-upanisad IV. 14. 3.).
- „Ahogy az út szélére szórt szemétrakásból is kihajt / az édes illatú lótusz, a szemet gyönyörködtetőn, / a Megvilágosult Szentség tanítványa is kiragyog / tudásával a vak világ szeméthalmából fényesen” (Dhammapada 58-59.).
A koreai irodalomban Csong Cshol (1536-1593) is a lótusz tisztaságát emeli ki: „Minél erősebb a záporeső, / a lótusz annál frissebb. / De a szirma, pillants oda: / egyáltalán nem lett vizes. / Szeretném, ha a lelkem is / tiszta lenne, mint a lótusz.” Nálunk Ady Endrénél jelent meg hasonló gondolat, a tisztaság és az eszményi szépség kifejeződéseként: „Vén, bűnös, mély lelkemből néha / Csodálatos forróság buzog (…). S íme, kinyílnak hirtelen / Csúf tükrén a fehér lótuszok” (A fehér lótuszok, 1908).
Baktay Ervin keletkutató szerint „A lótusz az indiai képzeletben nemcsak a világ jelképe, hanem az embert éltető erőnek, a léleknek is kifejezője. (…) Ahogyan a lótusz a sötét víz mélyén, a fekete iszapban gyökerezik, s onnan növekedik fel, átküzdve magát a homályon, hogy végül a tiszta verőfénybe emelkedjék, ugyanúgy ered az emberi élet is a sűrű és sötét anyagból, s ugyanúgy kell felküzdenie magát a homályból a világosságra, a megismerés erejével”.
A lótusz-tó az élet születését, a sötét mélyben rejtőző csíra kibontakozását érzékelteti. Indiában a szemeket nemcsak szépségük miatt hasonlítják lótuszvirághoz. Nem egyszerűen arról van szó, hogy valakinek külsőleg „szép a szeme”, hanem ezáltal a természeten túli látás, a természetfölötti látásmód képességét fejezik ki. Előfordul, hogy a szülők vakon született gyermeküket nevezik Padmalócsanának, Lótuszszeműnek.
Egy legenda szerint a gyermek Rádhiká vak volt, de amikor Krisna odalépett a bölcsője mellé, a lány szemei - amik csak a világra voltak zárcva - megnyíltak.
A modern medicina és a szülés
A 20. század elejétől napjainkig a normális szülés fogalma és gyakorlata jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon. Novák Julianna e témakörben végzett kutatásokat. (Novák J. 2015)
Az orvosi antropológia és szociológia a szülés és születés témakörét a tágabb társadalmi és kulturális kontextusba helyezi, vizsgálva az orvostudomány fejlődését és annak hatását az emberi testre és élményekre. (Lázár I. -Pikó B. 2012, Pikó B. 2012)
A szülésélmény vizsgálata
Héjja-Nagy Katalin a szülésélmény vizsgálatával foglalkozik a szülés körülményeinek fényében. (Héjja-Nagy K. 2015) Suhai-Hodász Gábor is kutatta a szülés körüli élményeket, összehasonlító vizsgálatokat végezve. (Suhai-Hodász G. 2000) Varga Katalin és Suhai-Hodász Gábor közös munkájukban a szülés és születés lélektanán innen és túl tekintettek. (Varga K. -Suhai-Hodász G. 2002) Varga Katalin az oxitocin pszicho-emotív hatásait is vizsgálja a szülés/születés szemszögéből. (Varga K. 2015)
