Vetélés: Okok, Tünetek, Diagnózis és Kezelési Lehetőségek

Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a várandósság 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt megszakad. Amennyiben a magzat kilökődése a 23. héten történik, de súlya csak 400 gramm, akkor még vetélésről van szó.

Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb, nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken.

A vetélések túlnyomó többsége a terhesség első trimeszterében, a 12. hét előtt következik be. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.

A vetélés típusai

A vetélés többféleképpen történhet, és nem mindig jár azonnali, látványos tünetekkel:

• Spontán vetélés: Külső behatás nélkül következik be az embrió elvesztése.
• Teljes vetélés (komplett): A méh teljesen kiürül, az összes terhességi szövet távozik a szervezetből.
• Tökéletlen vetélés (inkomplett): A méh nem ürül ki teljesen, magzati rész vagy vérömleny maradhat az üregében.
• Elmaradt vetélés (missed abortion): A magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán, a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
• Fenyegető vetélés: Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, és az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
• Kezdődő vetélés: A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
• Elkerülhetetlen vetélés: Vérzés és görcsök figyelhetők meg, a méhnyak kitágul.
• Lázas vetélés: Fertőzés kíséri a vetélési folyamatot.
• Ismétlődő vetélés (habituális vetélés): Két vagy több egymást követő spontán vetélés.

A spontán vetélés tünetei

A terhesség betöltött 16. hete előtt a vetélés többnyire egyetlen szakaszban történik: a magzat, a burkok és a lepény együtt távoznak. A 16. héttől a vetélés rendszerint kétszakaszos: előbb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény.

Vetélés esetén az alábbi tünetek jelenhetnek meg, azonban fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik jelentkezik minden esetben, és a tünetek intenzitása, jellege is eltérő lehet:

• Hátfájdalom
• Súlycsökkenés
• Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
• 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
• Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül. Fontos tudni, hogy a barnás pecsételés nem feltétlenül jelez vetélést, de a bő vérzés már komoly aggodalomra ad okot.
• Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
• A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése (pl. hányinger, émelygés, mellfeszülés) - bár ez önmagában nem mindig jelent rosszat, mivel a tünetek jöhetnek-mehetnek. Elhalt terhesség esetén is fennmaradhatnak a tünetek a HCG hormon szintje miatt.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Amennyiben nincs saját kezelőorvosa, a területileg illetékes nőgyógyászati rendelés beutaló nélkül felkereshető.

Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!

A spontán vetélés kiváltó okai

A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. Az esetek közel 50 százalékában kromoszóma-rendellenességek váltják ki. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki a megtermékenyítés során, amikor a petesejt és a spermium kromoszómakészletei egyesülnek.

Gyakori az úgynevezett kémiai terhesség is: az osztódásnak indult embrió valamely rendellenesség (pl. az élettel összeegyeztethetetlen kromoszómadefektus) miatt vérzés kíséretében - a szokásos menstruáció idején - távozik az anya szervezetéből, így sokan nem is tudják, hogy vetélésen estek át.

Az ismétlődő vetélés (habituális abortusz) nem önálló betegség, hanem számos alapbetegség következménye lehet, melyeket öt fő csoportba sorolhatunk:

1. Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni a megtermékenyített petesejt befogadására, ami korai vetéléshez vezethet.
2. Hüvelyi fertőzés/Fertőzött ondó: Bizonyos kórokozók gyulladást okozhatnak, ami a burok megrepedéséhez és a magzat kilökődéséhez vezethet. Az óvszerhasználat hosszú távon "ellustíthatja" a nyakcsatorna immunrendszerét, ami a fertőzött sperma bejutásakor gyulladást és vetélést okozhat.
3. Nőgyógyászati rendellenességek: Méhfejlődési rendellenességek (pl. kétszarvú méh, méhsövény), méhizom-daganatok (mióma), méhnyálkahártya-elváltozások (pl. Asherman-szindróma) vagy méhnyak-elégtelenség is okozhat vetélést.
4. Kromoszóma-rendellenességek: Kialakulhat új mutációként, vagy hordozhatja valamelyik szülő. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább.
5. Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz (HLA), késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, így a magzat az agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.

A spontán vetélés kockázatát növelő tényezők

Számos tényező növelheti a spontán vetélés kockázatát:

• 40 év feletti anyai életkor
• Dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás (különösen a kokain használata)
• Túlzott koffeinfogyasztás (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél)
• Véralvadási zavarok (pl. antifoszfolipid szindróma)
• Cukorbetegség
• Extrém túlsúly
• Lisztérzékenység (cöliákia)
• A pajzsmirigy működési zavarai
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Alacsony folátszint
• Korábbi spontán vetélés
• Ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el.
• Fertőzések (pl. Listeria monocytogenes, Brucella, Cytomegalovírus)

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális aktivitás, a testmozgás, a stressz vagy a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata közvetlen okai lennének a vetélésnek.

A vetélés diagnosztizálása

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba.

• Fizikai vizsgálat: Az orvos már a fizikai vizsgálatnál is láthatja, ha a méhszáj nyitva van.
• Ultrahangvizsgálat: Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha nincs szívműködés, elmaradt vetélés állapítható meg. Ellenőrzi a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét.
• Vérvizsgálat: Javasolt a humán chorion gonadotropin (hCG) hormon szintjének mérése, melyet a placenta termel. Az alacsony hormonszint vetélést jelez.

Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is. Fontos a férfi andrológiai kivizsgálása is, mivel a vetélés nem kizárólag női probléma.

A spontán vetélés kezelése

A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.

• Fenyegető vetélés: A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel. Hormonpótlással támogatható a terhesség, ha progeszteronhiány okozza a tüneteket.
• Teljes vetélés: Amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre, de kórházi megfigyelés szükséges.
• Tökéletlen és elmaradt vetélés: Ha az elhalt magzat nem távozik magától, vagy a méh nem ürül ki teljesen, műszeres beavatkozásra, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség. Ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, a méhszájat nem szükséges tágítani, ha még nem, akkor gyógyszeresen vagy mechanikus módszerekkel tágítják.

A vetélés után a magzat teljes szövetét el kell távolítani a méhből. Az orvos javasolhatja, hogy várja meg, hogy a szervezet önállóan átvészelje a terhességet, ami több napig is eltarthat, de ez nem mindig biztonságos.

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye. A teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges, még műszeres beavatkozás után is, mivel az érintett területek gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése.

A vetélés megelőzése

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség.

Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a következőket érdemes betartani:

• Egészséges életmód és táplálkozás
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
• Rendszeres testmozgás
• Stressz kerülése
• Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése

A megelőzés leghatékonyabb módja a fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozás. Ennek során a fogamzást és a terhesség kiviselését megzavarni képes betegségek, állapotok kiszűrése és célzott gyógyítása történik. Ezzel jelentősen javítható az esély egy egészséges terhességre.

Vetélés utáni lelki támogatás

A szokványos vetélés - vagyis a több egymást követő spontán terhességvesztés - nemcsak testi, hanem lelki teher is. Ezért is különösen fontos megérteni, hogy a háttérben minden esetben konkrét okok húzódnak, és megfelelő kivizsgálással, majd célzott kezeléssel jelentősen javítható az esély egy egészséges terhességre.

A vetélés után a terhességre jellemző hormonszintek nem állnak helyre egyik napról a másikra, több nap, de akár több hét is eltelhet, míg a terhesség előtti állapot visszaáll. A legtöbb nőnél 2 hét alatt eltűnik a hormon a szervezetből. Így a kellemetlen, terhességre utaló jelek leggyakrabban 2 hét alatt megszűnnek, néha azonban ennél tovább is tarthat a folyamat.

A vetélés lelki feldolgozása rendkívül fontos. Nincs jó vagy rossz reakció, és mindenki másképp gyászol. Fontos tudatosítani magunkban: nem mi vagyunk a hibásak. Számos olyan jótékonysági szervezet és egyesület létezik, amelyek kifejezetten a vetélésen átesett nőknek segítenek, emellett a családi és baráti támogatás is elengedhetetlen.

Gyakori kérdések a vetélésről

Mennyit kell várni a vetélés után a következő terhességgel?

Nagyon sokáig tartotta magát az elmélet, hogy vetélés után időt kell hagyni a méhnyálkahártyának, hogy regenerálódjon. Azonban kutatások rámutattak, hogy a vetélés kockázata akkor a legalacsonyabb, ha a következő terhesség a vetélés utáni 3 hónapon belül megfogan. Ennek ellenére a lelki egyensúly ugyanolyan fontos, mint a testi egészség, ezért ha egy pár úgy érzi, hogy időre van szükségük a vetélés után, nyugodtan várhatnak.

Turner-szindróma okozhat gyakori vetéléseket?

Igen, a Turner-szindróma és az ismétlődő vetélések között szoros biológiai összefüggés van, elsősorban a petefészkek korai kimerülése és a genetikai rendellenességek miatt. A betegségben érintett nők többségénél úgynevezett "csíkvonal" petefészkek alakulnak ki, amelyek nem tartalmaznak elegendő petesejtet, így a természetes fogantatás esélye rendkívül alacsony, mindössze 2-5%.

tags: #veteles #uto #nyomai