Szervezetünk egyensúlyának fenntartásában és egészséges működésében a veséinknek nagyon fontos szerepe van. Várandósság idején fokozódik a vese terhelése, ami miatt fontos, hogy egészségesen működjenek veséink. A szülők, testvérek számára igen nagy örömet és boldogságot jelent, amikor megtudják, hogy hamarosan egy kisbabával szaporodik a család létszáma. Ennek során - mint azt már a legtöbb anyuka jól ismeri - az igen alapos vizsgálatokkal a magzat számos szervét lehet vizsgálni, a testméretekről, az egyes szervek hosszáról, átmérőjéről, sőt gyakran a működéséről is fontos adatokat tudunk nyerni.
A Vese Működése és Fejlődése a Magzatban
A vese telepe - melyből majd a méhen belüli életben fokozatosan fejlődik ki a működőképes vese - már igen korán, az 5. terhességi héten megjelenik. Nem a szokványos helyen, hanem annál sokkal lejjebb, a baba leendő húgyhólyagjának közelében található a vesetelep, és a magzat növekedésével fokozatosan kerül egyre magasabb helyre. Vérellátását is mindig azokból az erekből kapja, melyek ugyanazon magasságban kötik össze a fő verőérrel.
A magzati húgyhólyag jobb és bal oldalán egy „bimbó” formájában indul növekedésnek a két húgyvezeték, és ezek hamarosan elérve a vese telepet, kapcsolódnak ahhoz. A vesetelep és a húgyvezeték kölcsönösen gerjeszti egymás továbbfejlődését: kialakul a vesén belüli csatornák hálózata, a vizelet elvezető rendszer, és ezzel párhuzamosan megindul a vizelet termelése a kisbaba szervezetében. Már a terhesség 14. hetében van vizelete a babának és van hólyag működése is!
A vizeletet a magzatvízbe üríti - a pisilés tehát már 6 hónappal a szülés előtt megkezdődik, és mindennapossá válik. Kevéssé ismert, hogy a magzat vizelete alkotja a magzatvíz nagy részét, melyet aztán a baba lenyel. Így a magzatvíz „körforgásban” vesz részt. Ha tehát a veséket a méhen belüli életben súlyos ártalom éri, az a magzatvíz csökkenéséhez vezet.
Veleszületett Veseanomáliák
Az ultrahang vizsgálatok során már a terhesség alatt fény derülhet a vesék fejlődési rendellenességeire. Ha az egyik vese nem fejlődik ki (veleszületett egyoldali vese hiány), vagy az egyik vese telepéből cisztás, szőlőfürtre hasonlító, elfajult szövet (multicisztás vese) lesz, az egyén egész életen át egy vesével fog élni. Az egyoldali vese hiány semmilyen hátrányt nem jelent majd a gyermeknek a veseműködés szempontjából, hiszen a két vese négyszeres „túlbiztosítást” jelent a természet részéről: egy egészséges ember vese állománya 4 emberben lenne képes a feladatot ellátni.
Vannak azonban olyan állapotok, mint például a patkóvese, amikor a vesék a test középvonalában összenőve helyezkednek el, ráfekve a gerincoszlopra. Ilyenkor a vese a normálisnál alacsonyabban helyezkedhet el, és fokozottabban ki van téve sérülésnek. Ütés, rúgás esetén a patkóvese is könnyen sérülhet. Az ilyen gyermeket (és felnőttet is) tehát ugyancsak óvni kell a balesetveszélyes helyzetektől, kerülni kell a kockázatos sportokat és foglalkozásokat.
Gyakori Vese- és Húgyúti Problémák Terhesség Alatt
Vesetágulat (Hidronefrózis)
A hidronefrózis az egyik vagy mindkét vese tágulása. A vesetágulat akkor következik be, amikor a vizelet nem tud eltávozni a veséből, és ennek következtében felhalmozódik. Ennek okai lehetnek részleges elzáródások a húgyutakban, amelyek gyakran ott alakulnak ki, ahol a vese találkozik a húgyvezetékkel. Egy másik ok a vesicoureteralis reflux, ami akkor fordul elő, amikor a vizelet a húgyvezetéken keresztül visszafelé áramlik a húgyhólyagból a vesébe, holott általában a vizelet csak egy irányba áramlik a húgyvezetékben.
Kezeletlenül hagyva a súlyos vesetágulat maradandó vesekárosodáshoz vezethet, és ritkán veseelégtelenséget is okozhat. A jobb oldali veseüregrendszeri tágulat gyakori a terhesség kapcsán, oka az, hogy a magzat nyomja a jobb oldali húgyvezetéket, ezáltal vizeletelfolyási akadályt képezve.
Veszélyt akkor jelent, ha a vizelet befertőződik, ennek a jelei: vizeletcsípés, láz, hidegrázás. Ha bármikor ezek a tünetek jelentkeznek, forduljon urológushoz, az akut eseteket soron kívül ellátjuk, mivel ilyenkor a baba védelmében antibiotikumra, vagy vesevezeték sínezésre lehet szükség. Ha nincsenek ilyen panaszok, feküdjön inkább a bal oldalán, vagy próbálja ki az alábbi gyakorlatot (ha a pocakja engedi): négykézláb a könyökét helyezze a térde mellé egy kis ideig. Ezek a terhes méh húgyvezetékre gyakorolt nyomását csökkentik, és így mire urológushoz megy, a pangás meg is szűnhet.
Qi Gong gyakorlatok a vesefunkció erősítésére
Vesekő és Húgyúti Fertőzések Terhesség Alatt
Terhesség alatt a hormonális változások és a növekvő méh nyomása miatt a húgyvezetők tágulata is előfordulhat. Ilyenkor nemcsak vesekő lehet a görcsös fájdalom oka, hanem pl. a húgyvezető tágulata is. Amennyiben ez kialakul, akkor a vizelet pangása okozhat vesekólikát, vagyis a görcsös fájdalmakat, emellett felszálló fertőzés is könnyebben kialakulhat, ez azonban a vizeletvizsgálaton biztosan látszódna. Ilyenkor valóban az infúzió, és a görcsoldó lehet megoldás, emellett meg kell tanulni a vesetornát, ami segíti a vizelet kiürülését, ezt gondozáson is, vagy a kórházban is meg tudják mutatni a feleségének.
A nők esetében azonban más szempontból is fokozott jelentősége van a vese egészségének: a hölgyeket érintő húgyúti fertőzésekkel ugyanis gennyes vesegyulladás alakulhat ki. A tény, hogy a vizelet csak kifelé mehet a húgycsőből, nem jelenti azt, hogy ezt a baktérium is így gondolja. Ő tud visszafelé is menni, a felszálló fertőzések pedig komoly gyulladásokat okozhatnak.
Terhesség alatt a vesekő diagnózisa és kezelése különleges odafigyelést igényel. Egy kismama esetében, akinél a 22. héten jelentkezett erős oldaltáji fájdalom, felmerült a vesekő gyanúja. A fájdalomcsillapítók eleinte nem használtak, végül infúziós kezelést kapott a kórházban, görcsoldókkal kiegészítve. Annak ellenére, hogy két ultrahang vizsgálat sem mutatott ki követ, a fájdalmak enyhültek a kórházi kezelés hatására. Az orvosok kezdetben bizonytalanok voltak a diagnózisban, "szerintük" nem volt kő, majd az egyik viziten felmerült, hogy "lehet, hogy van" vesekő. Ez a példa jól mutatja, hogy terhes kismamánál nehéz megállapítani a vesekő pontos jelenlétét, és a tünetek mögött állhat tágulat vagy fertőzés is.
Fontos megjegyezni, hogy például az H1N1 védőoltás ettől a problémától függetlenül javasolt. Amikor megszűnnek a panaszok, és biztosan nincsen fertőzés, vagy allergia, akkor be lehet adni.
A Veseelégtelenség és Terhesség
Az elmúlt évtizedek orvostechnológiai és terápiás fejlődése alapjaiban változtatta meg a vesebeteg nők gyermekvállalási esélyeit. Évtizedekkel ezelőtt egy veseelégtelenség az áldott állapotban lévő nőknél még egyet jelentett a terhességmegszakítással. Ma szerencsére ez már nem feltétlenül van így. Ugyanakkor az állapotos vesebeteg nők esetében kell bizonyos kockázatokkal számolni.
A fogamzás előtt is már súlyos veseelégtelenséggel küzdő nők esetében kisebb a valószínűsége a zavartalan és komplikációmentes várandósságnak, különösen akkor, ha a szérum kreatininszint meghaladja a 270 µmol/l-t, vagy a karbamidszint 10,5 mmol/l fölött van.
Az elégtelen veseműködés a magzatra is kedvezőtlenül hat: megnövekedhet a méhen belüli növekedési zavar (IUGR), a lepény-elégtelenség vagy akár a halvaszülés kockázata. A súlyosabb állapotú várandósokat - különösen a 28. terhességi hét után - kórházi megfigyelés alá helyezik. Ennek célja az ágynyugalom biztosítása, az intenzív vérnyomáskontroll és a magzati állapot folyamatos ellenőrzése.
A terhességi szövődmények - mint a preeklampszia, a méhlepény-elégtelenség vagy a magzati növekedési zavar - gyakorisága miatt a szülés általában a kiírt időpont előtt szükségessé válik. Ennek pontos időpontját gyakran a magzat tüdőérettségét vizsgáló amniocentézis segít meghatározni.
Komoly kérdések vetődnek fel ugyanis vesebetegségek esetén: például, hogy adott esetben milyen fokú veseelégtelenség mellett lehet még terhességet kihordani, vagy lehet-e vesepótló kezelésben részesülő beteg egyáltalán terhes, szülhet-e.
Magas Vérnyomás és Preeklampszia
A magas vérnyomás jelensége nem ritkán éppen a terhesség idején kerül felszínre a nőknél. Több vesebetegség is okozhat ugyanis hipertóniát - amely pedig a terhességi mérgezés előszobája lehet. Ma már a folyamatosan javuló szülészeti-nőgyógyászati eljárásoknak és nefrológiai szemléletmódnak köszönhetően jelentős előrelépések történtek, de ez nem jelenti azt, hogy ne jelentene fokozott kockázatot ez a betegség anyának és magzatnak egyaránt.
Anémia és Erythropoietin Kezelés Terhesség Alatt
A krónikus vesebetegségben szenvedő várandós nőknél gyakran jelentkezik anémia, ami további kockázatokat hordozhat. Terhességben, ha a haemoglobin szint 100 g/l alá csökken, és az anaemiának nincs egyéb oka, erythropoietin adása indokolt. A vese által termelt erythropoietin a haemopoesis legfőbb stimulánsa. A folyamatos vaspótlás a kezelés mellett elengedhetetlen a vasraktárak kiürülésének megakadályozása miatt. Már az első humán vizsgálatok is jelezték, hogy a rekombináns humán erythropoietin (rhEPO) nem sietteti a vesebetegség progresszióját.
Egy 1995 és 2011 között végzett vizsgálat 33 beteg 39 terhességének retrospektív feldolgozását végezte el. A 39 terhesség során 15 esetben került sor rhEPO adására. A kezelést kapó betegek majdnem mindegyike már a terhesség előtt is kissé anaemiás volt, melynek oka a jelentősen rosszabb vesefunkció volt, és egy beteg szorult dialízisre már a terhesség előtt. Az esetek nagy részében parenterálisan folytatott vaspótlás ellenére a hemoglobin (Hgb) szint fokozatosan csökkent, ezért átlagosan a 20. terhességi héten 95 g/l Hgb szint mellett EPO kezelést indítottak. A heti átlag 4000 IU adag mellett a Hgb szintek fokozatosan emelkedtek, a terhesség végére elérték a 108 g/l értéket.
Fontos megfigyelés volt, hogy mindkét csoportban jelentős volt a koraszülések aránya, ez mindkét esetben anyai ok, legtöbbször a nehezen befolyásolható hypertonia miatt vált szükségessé. Az EPO kezeltek körében sem magzati, sem neonatális halálozás nem fordult elő. A terhesség alatti leggyakoribb szövődmény a hypertonia volt, melynek hátterében a praeeclampsia mellett néhány esetben egyéb ok, mint lupus fellángolás, vagy diureticum elhagyás is szerepet játszott. Erythropoietin kezelés mellett thrombotikus szövődmény, illetve transzfúziós igény nem jelentkezett.
A reflux nephropathia gyakoribb előfordulása miatt az EPO kezeltek körében gyakrabban alkalmaztak antibiotikum terápiát, ezzel megakadályozva az akut pyelonephritis kialakulását. Jelen vizsgálatban is megerősítést nyert, hogy a rossz vesefunkció, hypertonia és proteinúria mellett a terhesség előtti anaemia is kedvezőtlenül befolyásolja a terhesség kimenetelét jól jelző magzati súlyokat. Ezek a tényezők egymástól függetlenek, egymás hatását fokozzák. Bár az EPO kezeltek körében ezek a rizikótényezők lényegesen gyakrabban és kombináltan fordultak elő, ami magyarázhatja, hogy a kezelés előnyös hatása a magzati súlyokra nem volt bizonyítható, anyai és magzati halálozás nem történt az EPO kezelést kapók terhességei során. A kezeltek hemoglobin szintjei emelkedtek, az anaemia kezelhetővé vált, fizikai állapotuk javult, elkerülhetővé vált a transzfúzió adása, annak minden rizikójával együtt.
A vesebetegek sikeres terhességének esélyei az elmúlt két évtizedben jelentősen javultak. Ebben számos tényező mellett szerepet játszik az erythropoietin kezelés is, mely a magzat és az anya számára is előnyös.
A Vese Világnapja és a Női Egészség
Március 8. a Vese Világnapja, amelynek programjai világszerte a női egészség köré szerveződnek, felhívva a figyelmet a vesebetegségek megelőzésének és kezelésének fontosságára. A nefrológiai szemléletmód folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már sok vesebetegségben szenvedő nő számára is lehetséges a gyermekvállalás, de a kockázatok továbbra is fennállnak, ezért az anya és a magzat állapotának szoros figyelemmel kísérése elengedhetetlen.
