A szülés egy természetes élettani folyamat, amely a terhesség 37-40. hete között zajlik. Ebben a folyamatban a magzat, a méhlepény, a köldökzsinór és a magzatvíz együtt távozik a méhből a külvilágba. A szülést négy fő szakaszra oszthatjuk: tágulási szakasz, kitolási szakasz, lepényi szakasz és a posztplacentáris szakasz.
A vajúdás során a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásai (kontrakciói) hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. A szülés megindulását számos tényező befolyásolja, köztük hormonális változások és az idegrendszer szabályozása. A magzat mellékveséje által termelt hormonok hatására megváltozik az anya hormonháztartása, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi, és beindulnak a rendszeres méhösszehúzódások.
A szülés megindulásának jelei sokfélék lehetnek. A leggyakoribb előjelek közé tartozik a jósló fájások megjelenése, a nyákdugó távozása, a méhszáj rövidülése és tágulása, valamint a derék- és keresztcsonti fájdalom. A szülés megindulásának egyértelmű jelei a magzatvíz szivárgása vagy elfolyása, a tágulási vérzés, valamint a rendszeressé váló tágulási- vagy tolófájások.
A szülés szakaszai
1. Tágulási szakasz (Vajúdás)
A tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes, körülbelül 10 cm-es megnyílásáig tart. Ez a vajúdás leghosszabb szakasza, amely először szülőknél átlagosan 10-12 órát, többször szülőknél pedig 6-9 órát vesz igénybe. A vajúdás kezdetén a méhösszehúzódások rendszertelenek, rövidebbek és enyhébb intenzitásúak. Ebben a látens fázisban fontos, hogy a kismama ételt és italt fogyasszon, hogy energiát gyűjtsön a szüléshez.
Ahogy a szülés halad előre, a méhösszehúzódások egyre gyakoribbá, erősebbé és hosszabbá válnak. Amikor a fájások 5-7 percenként jelentkeznek, érdemes kórházba indulni. A már többször szült nők esetében ez az időpont lehet 10 percenként jelentkező fájásoknál is.
Azonnali kórházi tartózkodást igénylő esetek:
- Magzatvíz szivárgása (burokrepedés)
- Vérzés
- A magzatmozgás csökkenése vagy megszűnése
- Ha bizonytalan a magzatvíz szivárgása
A méhszáj érésével és a jóslófájások megjelenésével együtt járhat a nyákdugó távozása, ami a szülés megindulásának egyik első jele lehet. Ha a nyákdugó távozása a méhösszehúzódások megjelenése előtt történik, idő előtti burokrepedésről beszélünk, ilyenkor is javasolt mielőbb kórházba menni, különösen, ha a magzatvíz színe zöldes-barnás.
A vajúdás fájdalommal jár, amelyet légzőgyakorlatok, masszázs, testhelyzetváltoztatás, meleg fürdő vagy zuhanyozás, valamint gyógyszeres fájdalomcsillapítás enyhíthet. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás alkalmazása orvosi utasításra történik, és a szülő nő jelezheti igényét az orvos felé.
2. Kitolási szakasz
A kitolási szakasz a méhnyak teljes kitágulásától (kb. 10 cm) a magzat megszületéséig tart. Ebben a szakaszban a magzat továbbhalad a szülőcsatornán. A magzati koponya végbélre gyakorolt nyomása miatt a kismama székelési ingert észlel, és a méhösszehúzódások alkalmával hasprést alkalmazva segíti a magzat előrehaladását.
Először szülőknél ez a szakasz akár 3 órán át is tarthat, többször szülőknél rövidebb. Amikor a magzati koponya a születésre készen áll, az akaratlagos nyomást abbahagyva, pihegő légzéssel kell segíteni a fej lassú és gyengéd megszületését, hogy elkerülhetők legyenek a sérülések.
Szükség esetén az orvos gátmetszést javasolhat a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében. A magzat megszületését követően a szülészorvos ellátja a gátmetszés sebét és az esetleges egyéb sérüléseket.
3. Lepényi szakasz
A harmadik szakasz a magzat megszületése után kezdődik, és addig tart, amíg a méhlepény és a magzatburok a hüvelyen keresztül távozik. Élettani esetben ez a magzat megszületését követő 10-20 percen belül spontán történik. Bizonyos esetekben szükség lehet a lepényi szakasz aktív vezetésére, műfogásokkal vagy gyógyszeres kezeléssel.
A lepény megszületését követően az orvos ellenőrzi, hogy az egészben távozott-e, vagy maradt-e visszamaradt lepényszövet a méhben, ami szövődményekhez vezethet. Ha maradt bent szövet, azt maradéktalanul eltávolítják.
4. Posztplacentáris szakasz (Negyedik szakasz)
A posztplacentáris szakasz a lepény és a magzatburok megszületése után kezdődik, és az azt követő két órán keresztül tart. Ebben az időszakban alakulhatnak ki leggyakrabban komplikációk, ezért a kismama fokozott megfigyelése indokolt. Ilyenkor a méh összehúzódott állapotban van, és a vérzés mennyisége minimális.
Nagyobb mennyiségű vérzés történhet a méh ellazulása (atónia uteri), a lepényrészek visszamaradása (kotiledó retenció) vagy a szülőcsatorna sérüléséből. Bármelyik észlelése esetén az orvos tisztázza a vérzés okát és ellátja a szövődményt.
A szülés anatómiája, bemutató előadás - Dr. Tamás Andrea
Különleges esetek és fogalmak a szülés kapcsán
Apás szülés
Manapság a szülések többsége az apa jelenlétében zajlik, amit apás szülésnek nevezünk. Az apa aktív részese lehet a vajúdásnak, biztatva és segítve az anyát. Gyakran az apa vágja át a köldökzsinórt, ami meghatározó élményt jelent a szülők számára.
Aranyóra
Amennyiben a körülmények engedik, érdemes minél előbb bőr-bőr kontaktust alkalmazni az újszülött és az anya között, vagyis a meztelen újszülöttet az anya csupasz mellkasára helyezni. Ezt nevezzük „aranyórának”, amelynek biztosítása az anya és újszülöttje számára fontos szerepet játszik az egymás iránti kötődés kialakulásában. A bőrkontaktus hatására mind az anyában, mind az újszülöttben megindul az oxitocin nevű hormon elválasztása, amely elősegíti a tejelválasztást, serkenti a méhizom összehúzódását, és erősíti az anya-gyermek kötődést.
Ideális esetben az újszülött a születésétől számított egy órán belül szopni kezd a szopóreflexnek köszönhetően. Az aranyóra leteltét követően az újszülöttet vizsgálatra és rutinelátásra viszik.
Szülés megindulásának okai és előjelei
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem vezethető vissza egyetlen okra. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A szülés közeledtét jelző tünetek:
- Jósló fájások (a szülés megindulása előtti 2-4 hétben)
- Nyákdugó távozása
- Méhszáj megrövidülése, fájások nélküli tágulása
- Keresztcsonti- és/vagy derékfájdalom
A szülés megindulásának egyértelmű jelei:
- Magzatvíz szivárgása vagy folyása
- Tágulási vérzés
- Tágulási- vagy tolófájások
Mikor kell mentőt hívni?
- Menstruációt megközelítő vagy annál jelentősebb vérzés esetén
- Nagy mennyiségű magzatvíz elfolyása után megjelenik a köldökzsinór (előreesik)
- Edéma, gyomortáji fájdalom, hányinger, szikralátás, látászavar, fejfájás (terhességi rángógörcs előjele lehet)
A szülés folyamán a méhszáj tágulása mellett a méhnyak fokozatosan rövidül és kifejtődik. A méhnyak állapotát és érettségét a Bishop- és Martius-score pontrendszerrel értékelik.
A szülés első szakaszában a kismama nyugodtan mozoghat, sétálhat, és kevés folyadékot, ételt is fogyaszthat. Igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló eszközöket, és meghatározhatja a legkényelmesebb testhelyzetet. Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a vajúdás és a szülés alatt.
A szülés első szakasza alatt a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő folyamatosan ellenőrzi az anya és a magzat állapotát, nyomon követi a szülés haladását. Műszeres vizsgálatokra is sor kerülhet, mint az amnioszkópia (magzatvíz megtekintése) és az elektronikus magzati szívmonitorozás (CTG).
A szülés természetes folyamat, de előfordulhatnak szövődmények, mint például a magzati fertőzés kockázatának növekedése idő előtti burokrepedés esetén, vagy elhúzódó vajúdás. Ilyen esetekben orvosi beavatkozásra lehet szükség, beleértve a gyógyszeres úton történő méhösszehúzódások erősítését, vagy szükség esetén császármetszést.