A kétütemű hetesek és nyolcasok váltakozása a magyar verselésben

A vers nem műfaj, hanem forma, melynek alapja a rövid és hosszú szótagok szabályszerű váltakozása. Ezek a szótagok alkotják a metrumokat, vagyis a verslábakat (pl. trocheus), amelyek gyakran sorfajtákat (pl. pentameter, hexameter) hoznak létre. A magyar költészetben, például Kölcsey vagy Berzsenyi lírájában, az időmértékes versek ritkán rímelnek. Berzsenyi Dániel "A magyarokhoz I." című verse a hagyományt követve íródott, amely kapcsán Horatius hatására is kitérhetünk.

Az ütemhangsúlyos verselésben a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem, amelyben mindig az első szótag hangsúlyos, és ezután 1, 2, de legfeljebb 3 hangsúlytalan szótag következhet.

Az ütemes verselés jellemzői

A magyaros (ütemhangsúlyos) verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben, tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van. Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő. A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorok rímelnek össze.

Az ősi nyolcas és a felező nyolcas

Az ősi nyolcas a leggyakoribb versformák egyike egész költészetünkben. Képlete: 4 | 4 (kétütemű nyolcas). A negyedik szótag után, a két ütem között a fül sormetszetet vár. Tehát a tiszta ősi nyolcas: négy szótag, sormetszet, négy szótag: 4 || 4. Ez egy gyorsabb, lüktető, dobpergésszerű sorforma, amelyet felező nyolcasnak is neveznek.

• "Estve jött a | parancsolat
  Violaszín | pecsét alatt." (Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi…)
• "Ez a csárda | nevezetes,
  Gólya jár rá, | nagy kelepes" (Vörösmarty Mihály: Puszta csárda)
• "E világon | ha ütsz tanyát,
  Hétszer szűljön | meg az anyád!" (József Attila: A hetedik)

Az ősi hatos

A kétütemű hatosnak háromféle tagolása is lehetséges:

• Amott | kerekedik (2 | 4)
• Egy fekete | felhő (4 | 2)
• Amott száll | amott száll (3 | 3)

Ez az ősi sorfajta rövid lévén, ritkán fordul elő párrímes alakban. Legtöbb esetben félrímes, csak a páros sorok rímelnek össze, a páratlanok rímtelenek. A magyaros verstípus leggyakoribb formája a két ősi hatosból álló magyar alexandrin, vagy Zrínyi-sor. Az ősi hatos és összetételei lassúbbak, mint az ősi nyolcasé, lazább, lágyabb hangzású.

• "Megöltek egy | legényt (4 | 2)
  Hatvan | forintjáért (2 | 4)"

Összetett verssorok

Háromütemű verssorok

A kétüteműnél hosszabb magyaros verssorok összetettek, az ősi nyolcas és az ősi hatos elemeiből alakulnak ki.

• Háromütemű kilences: 4 || 4 | 1. Ez lényegében egy ősi nyolcas és egy egy szótagú, hosszan kitartandó szöveg (mivel az ütemek egyenlő hosszúságúak).
  • "Ezrivel te- | rem a fán a | meggy…
    Feleségem | van nekem csak | Egy" (Petőfi Sándor: Ezrivel terem…)
• A háromütemű kilences másik formája: egy ősi hatos után egy háromtagú ütem. Képlete: 4 | 2 | 3.
  • "Ezt a kerek | erdőt | járom én,
    Ezt a barna | kislányt | várom én." (Népdal)
• Gyakori forma a háromütemű tizes: Kezdődik egy négyes ütemmel és folytatódik egy ősi hatossal. Képletei: 4 | 4 | 4, 4 | 3 | 3, 4 | 2 | 4.
  • "Nyári napnak | alkonyula | tánál (4 | 4 | 2)
    Megállék a| kanyargó| Tiszánál (4 | 3 | 3)
    Ott, hol a kis | Túr siet | beléje, (4 | 3 | 3)
    Mint a gyermek | anyja | kebelére. (4 | 2 | 4)" (Petőfi Sándor: A Tisza)
• A háromütemű tizenegyes: alapja az ősi nyolcas, melyet egy három szótagos ütem követ. Képlete: 4 | 4 | 3.
  • "A magyarok | istenére | Esküszünk" (Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
• A háromütemű tizenkettes: 4 | 4 | 4.
  • "Megy az eke | szaporodik |a barázda." (Illyés Gyula: Megy az eke)

Négyütemű verssorok

A négyütemű lassabb, mint a háromütemű, mert kevesebb szótag van egy-egy ütemben. A négyütemű sor hosszabbnak tűnik, mint az ugyanolyan szótagszámú háromütemű. A vers lüktetése annál gyorsabb, minél több szótag van egy ütemben és minél kevesebb ütem egy sorban.

• A négyütemű tizenegyes: egy ősi hatos, utána sormetszet, majd egy ötös. Képletei: 4 | 2 || 4 | 1 vagy 3 | 3 || 4 | 1 vagy 2 | 4 || 4 | 1. Vagy fordítva: elől egy ötös, utána sormetszet, majd egy ősi hatos.
• A négyütemű tizenkettes: Az egész magyaros verselés leggyakrabban előforduló formája. Zrínyi sornak vagy magyar alexandrinnek nevezik. Az alexandrin olyan verssort jelent, melynek a hatodik szótagja után kötelező sormetszet van. A magyar alexandrin két ősi hatos egybekapcsolva. Így kilencféle lüktetése lehet, ami igen változatossá teszi hullámzását.
  • "Tüzesen | süt le a || nyári nap | sugára
    az ég | tetejéről || a juhász- | bojtárra." (Petőfi Sándor: János vitéz)
  • "Kényes, büszke | pávák, || Nap-szédítő | tollak,
    hírrel | hirdessétek: || másképpen lesz | holnap." (Ady Endre: Fölszállott a páva)
• Négyütemű tizenhármas: az ősi nyolcas összetételeihez tartozik.
  1. egy ősi nyolcas és egy ötös: 4 | 4 || 4 | 1.
  2. Másik változata egy hetes és egy ősi hatos kapcsolása: 4 | 3 || 4 | 2.
• Négyütemű tizennégyes: egy ősi nyolcas és egy ősi hatos kapcsolása: 4 | 4 || 4 | 2.
• Négyütemű tizenötös (4 | 4 || 4 | 3) és a négyütemű tizenhatos (4 | 4 || 4 | 4): leggyakrabban úgy fordul elő, hogy a költők két sorrá törik és párrím helyett félrímesen kapcsolják egymáshoz.
  • 4 | 4 x 4 | 4 a
  • 4 | 4 x 4 | 4 a
  • "Jank azonban | mind nyomon van: le, a völgynek, | fel, a hegyre, vadcsapáson, | vízomláson veri, vágja, | űzi egyre." (Arany János: Szibinyáni Jank)

Négynél több ütemű sorokat a fül már alig képes egy sorrá összefogni. Az ilyen hosszú sor már önkéntelenül törik két, akár három sorra.

Balassi Bálint és a reneszánsz verselés

Balassi Bálint (1554-1594) verseit három csoportra oszthatjuk: szerelmes versek, vitézi versek és istenes versek. Költészetében Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.

Balassi költeményeinek sorfajai gyakran kétütemű nyolcasok. A pattogóbb a ritmus, ha az ütemek nem vágnak ketté szavakat; ellenkező esetben csendesebb, fátyolozottabb, rejtettebb. "Egy katonaének" című verse Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll.

Időmértékes és hangsúlyos verselés

A magyar nyelv háromféle versdallamára is alkalmas. Az időmértékes versek ritmusa a rövid és hosszú szótagok váltakozásán alapul, anélkül is megérezzük. Ilyen verselés található meg a magyar költészetben, például Kölcsey vagy Berzsenyi lírájában. Az időmértékes versek ritkán rímelnek.

A hangsúlyos verselésben az ütemek a versben verssorokká fonódnak össze. Az ütemet alkotó szótagok hosszúak vagy rövidek. A hosszú szótag magánhangzója hosszú (pl. következik (pl.: fuss kelt). A rövid szótag magánhangzója rövid és nem következik rá hangtorlódás. Egy szótag hossza tehát a magánhangzó hosszától és a szótagot követő mássalhangzók számától függ. Például a „komoly” szótagjai rövidek (ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A "lassú" szóban a mássalhangzója itt hosszú.

A hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Például a "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!" sorban a sormetszet és a rím is egyértelműen azonosítható.

tags: #verselemzes #ketutemu #hetesek #es #nyolcasok #valtakozasa