A vélelmezett fogamzási idő és a női ciklus

A menstruációs ciklus egy nő életében számos tényező által befolyásolt, összetett hormonális folyamat. Gyakran tabuként kezelik ezt a témát, kevesen ismerik pontosan a folyamatot, mégis elengedhetetlen a nők számára, hiszen termékeny éveik során ez sok mindent elárul test-lelki egészségükről. Különösen fontos szerepe van a családtervezés során.

Cikkünk célja segítséget nyújtani a menstruációs ciklus megértésében, bemutatjuk annak működését, a testben zajló változásokat a különböző szakaszok során, és hogyan befolyásolhatja ez a családtervezést. Kitérünk a vélelmezett fogamzási idő jogi vonatkozásaira is.

A menstruációs ciklus alapjai

A havi vérzés, vagy menzesz, a női nemi szervek ciklikus változásán alapul, amin minden egészséges nő havonta átesik a pubertáskortól a változókorig. Ez a hormonális folyamat készíti fel a női szervezetet arra, hogy fogamzóképes legyen, teherbe essen. A menstruáció kezdete a nők életében 8 és 15 éves kor közé esik, a vége pedig 45 és 55 éves kor közé tehető.

A ciklus hossza egyénenként eltérhet; átlagos hossza 28 nap, de 21 és 35 nap között is normálisnak tekinthető. Legtöbb esetben 2-3 év után válik rendszeressé. A folyamatot irányító hormonok az ösztrogén és a progeszteron.

Az ösztrogénszint növekedése segíti elő a ciklus elején a petesejt érését, majd a tüszőrepedéssel a petefészekből való távozását. Ezt hívják ovulációnak. Ezután a progeszteron hatására a méh nyálkahártyája megvastagszik, így felkészül arra, hogy a megtermékenyített petesejt, vagyis az embrió megtelepedhessen.

Ha nem történik megtermékenyülés, a petesejt felszívódik, az ösztrogén és a progeszteron szintje pedig csökkenni kezd, aminek a hatására a méh nyálkahártyája leválik és beindul a menstruációs vérzés. Ez sok esetben hasi görcsökkel, fájdalommal is járhat. Ezt megelőző napokban is a nők többsége megtapasztalja a PMS (premenstruációs szindróma) tüneteit, mely hangulatingadozással, fejfájással, bőrproblémákkal, rossz közérzettel járhat.

A ciklus szakaszai

A menstruációs ciklus több szakaszra osztható:

1. Menstruáció
2. Follikuláris fázis
3. Ovuláció
4. Luteális fázis

Menstruáció

A menstruáció beköszöntével kezdődik a ciklus első napja, 1-5 napon át tart, átlagosan 3-5 napig. Ha a petesejt nem került megtermékenyítésre, a méh megvastagodott nyálkahártyájának középső és felső rétege leválik és vérzés formájában ürül ki a szervezetből. A ciklus innentől számítva a következő menstruáció kezdete előtti utolsó napig tart.

Follikuláris fázis

A menstruáció első napjával egy időben kezdetét veszi a follikuláris szakasz is és a 13-14. napig tart, az ovulációig. A petefészkekben található tüszőkben fejlődnek ki a petesejtek. A tüszőérés már az első napon elkezdődik, általában 2-3 tüsző is érik, de a végén csak egy marad. Ebben a szakaszban megemelkedik az ösztrogénszint, a tüszőérés során pedig osztódni kezdenek a petesejtet körülvevő hámsejtek, és egy folyadékkal telt üreget hoznak létre a tüsző belsejében.

Ovuláció

28 napos ciklus esetén a 14. napon az érett tüsző megreped és megtörténik az ovuláció, ami a ciklus legtermékenyebb szakasza. A tüszőből kilökődött érett petesejt ilyenkor elindul a méh irányába. Az ovuláció során a nők egy része tompa fájdalmat is érez az alhas egyik oldalán, mely néhány percig, de akár néhány óráig is tarthat. Kilökődés után a petesejt nagyjából 12-24 órán át marad életben és készen áll a megtermékenyítésre.

Luteális fázis

A peteérést követően a luteális vagy más néven sárgatest fázis következik. Ez a 15-28. napig tart és a menstruációval ér véget, amennyiben nem következik be megtermékenyülés. Miután a petesejt kiszabadult, a megrepedt tüsző záródik és az agyalapi mirigy által kibocsátott lutenizáló (sárgatestserkentő) hormonnak köszönhetően hormontermelésbe kezd, ezáltal a progeszteronszint megemelkedik. Ha a fogamzás sikeres volt és a megtermékenyülés megtörtént, a méhlepény kezdeménye HCG hormont kezd el termelni, ezáltal a sárgatest élettartama meghosszabbodik. Ha nem történt megtermékenyülés, a sárgatest visszafejlődik, a progeszteronszint csökken, a méhnyálkahártya középső és felső rétege leválik és újból bekövetkezik a menstruációs vérzés.

Menstruáció és gyermektervezés

Babatervezésnél fontos az időzítés, hogy pontosan ismerjük, a ciklus melyik napjain vagyunk a legtermékenyebbek. 28 napos ciklus esetén az ovuláció a 14. napon következik be. Az ovuláció után 24 órával, illetve az ovulációt megelőző 5 napban van a legtermékenyebb szakasz, a hímivarsejtek ugyanis akár 5 napig is életben maradnak a női szervezetben. Ez a 6 nap az úgy nevezett termékenységi ablak. Célszerű az együttléteket ezekre a napokra időzíteni. Az esély a megtermékenyülésre akkor a legnagyobb, ha spermiumok sokan vannak és egészségesek, tehát a termékeny napok idején a legideálisabb, ha az együttlétek 2 naponta vagy naponta egyszer történnek.

Mivel a ciklus hossza eltérő lehet, ezért célszerű menstruációs naptárat vezetnie minden nőnek, melyben bejelölhetjük az ovuláció napjait is. Ezenkívül az ovulációs teszt használata is segítséget nyújthat.

Hogyan ismerhető fel az ovuláció?

Az ovuláció felismerésére számos elsődleges és másodlagos tünet utalhat:

Elsődleges tünetek:

• Hüvelyváladék változása: Az ovuláció idején nagyobb mennyiségű, tojásfehérjére hasonlító, ragacsosabb váladék tapasztalható, mely elősegíti a hímivarsejtek túlélését.
• Testhőmérséklet mérése: Az alaphőmérsékletünk közvetlenül ébredés után, a reggeli órákban mérhető. Az ovuláció során a testhőmérséklet lassú emelkedésnek indul és az ovuláció napjain mindig kicsivel magasabb értékek mérhetőek. Fontos, hogy reggel mindig ugyanabban az időpontban, ébredés után, de még felkelés előtt mérjük meg a hőmérsékletünket.
• Méhnyak megváltozása: A méhnyak felpuhul és magasabbra kerül az ovuláció során.

Másodlagos tünetek:

• Pecsételő vérzés
• Alhasi szurkáló fájdalom
• Érzékenyebbé válhatnak a mellek
• Megnövekedett libidó
• Érzékenyebb szaglás

A menstruációs ciklus rendellenességei

Minden hónapban előfordulhatnak eltérések a ciklusban. A nem kóros elváltozások általában 1-1 alkalommal fordulnak elő, majd a ciklus időtartama ismét normalizálódik. Ezek kiváltó okai lehetnek:

• stressz
• gyógyszerszedés
• életmódbeli változások
• nem megfelelő táplálkozás
• erőteljes fizikai aktivitás

Vannak azonban olyan rendszeresen fennálló tünetek, melyeket a hormonrendszer problémái okozhatnak, ilyen esetben mindenképpen javasolt szakorvoshoz fordulni. Az elváltozások többsége a megfelelő kezelés és életmódváltás mellett sikeresen helyreállítható.

Vérzési rendellenességek tünetei:

• 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb ciklus
• ciklus kimaradása legalább 3 hónapon át
• a menstruációs vérzés sokkal erősebb vagy gyengébb a megszokottnál
• a vérzés 7 napnál tovább tart
• a menstruáció alatt a megszokottnál nagyobb fájdalom (pl. endometriózis esetén), hasi görcs, hányinger, hányás fordul elő
• köztes vérzés két menstruáció között
• vérzés szexuális együttlét után

Családtervezés előtt mindenképpen javasolt felkeresni a nőgyógyászunkat, aki elvégzi a szükséges szűrővizsgálatokat, vér- és vizeletvizsgálatra is elküld. Ezenkívül tájékozódik esetleges betegségeinkről, vagy a családban előforduló betegségekről. A nőgyógyászati vizsgálatot, laborvizsgálatot nem érdemes kihagyni a teherbeesés előtt.

A fogamzás élettani feltételei és befolyásoló tényezői

A termékenység a gyermek nemzésének képessége, amit általában természetesnek veszünk, de számos tényező befolyásolhatja, többek között az életkor, az életmód és egyes betegségek. Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónapos vagy annál hosszabb időtartamú védekezés nélküli nemi élet után nem következik be a terhesség, 35 év felett pedig hat hónap vagy annál hosszabb időtartam esetén.

A spermiumok és a petesejtek termelését szabályozó hormonokat gonadotropinoknak nevezzük, két típusuk a tüszőstimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH). Ezek a hormonok nőknél a petefészkekre hatnak: serkentik a női nemi hormonok termelését (ösztrogén, progeszteron), ezáltal befolyásolva a menstruációs ciklust és a peteérést (ovuláció), a férfiaknál pedig serkentik a tesztoszteronszintézist és a spermatogenezist.

A nőknél a női nemi hormonok szintjének ciklikus változása, illetve ennek kifejtett hatásai hozzák létre a menstruációs ciklust, illetve váltják ki a peteérést. Menstruációs ciklusnak a vérzés első napjától kezdve a következő vérzés kezdete előtti napig számítjuk. Egy átlagos 28 napos ciklusban az ovuláció a 14. napon történik, azonban, ha a ciklus rövidebb, akkor az ovuláció korábban történik, valamint később, ha a ciklushossz hosszabb.

Az ovuláció során a domináns tüszőből egy petesejt szabadul fel a petefészekből, és vándorol a petevezetékbe. Ha ebben az időben életképes spermium is jelen van, a petesejt megtermékenyíthető: a fogamzás egy spermium és egy petesejt találkozásakor következik be. Ezután a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, és különböző differenciálódási stádiumok során jön létre az embrió, és megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába. Az ovuláció után a petefészekben megrepedt domináns tüsző (sárgatest) progeszteront termel, amely előkészíti és fenntartja a méh nyálkahártyáját - az endometriumot - a növekvő embrió számára. A beágyazódást követően a kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, majd később a méhlepényben koriongonadotropinokat (HCG) kezd termelődik - ez adja a pozitív terhességi teszt eredményét.

Ha nem jön létre megtermékenyítése, illetve nem történik beágyazódás, aminek hormontermelése fenntartja a vastagodó méhnyálkahártyát, akkor a sárgatest által termelt progeszteron egy idő után nem képes fenntartani a méhnyálkahártya integritását, és lelökődésével kezdődik a következő ciklus (menstruációs vérzés).

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják.

Időzítés

A terhesség létrejötte elméletileg csak az ovuláció napja körüli közösülés esetén történik meg. A legtermékenyebb napok az ovulációt megelőző három nap. Az ovuláció után 12-24 órával a nő lehet, hogy nem képes teherbe esni, mert a petesejt már nincs a petevezetékben. Azonban ezek a szabályok csak irányadó jellegűek, mivel a spermiumok és a petesejt életképessége sok mindentől változhat, így a teherbeesés megelőzése érdekében ez a módszer csekély biztonságot nyújt, még állandó ciklushosszú nőknél is.

Életkor

A nők termékenységét és esélyét a gyermekvállalásra jelentős mértékben befolyásolja életkoruk: a megtermékenyülés legideálisabb időszaka 30 éves kor előtt van. Biológiai tény, hogy a nők és a férfiak életkorával csökken a termékenység, bár ennek időpontja egyénenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a gyermekvállalás esélye sokkal nagyobb a 35 évesnél fiatalabb nőknél és a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál.

Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb nőknek több és egészségesebb petesejtjük van, mivel az életkor növekedésével a petesejtek is öregszenek: számuk és minőségük is csökken. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: 40 éves koruk alatt aktívabb és jobb minőségű a termelt spermium. Egy férfi naponta több millió új spermiumot termel, de a spermiumokat tartalmazó folyadék mennyisége és a spermiumok mozgékonysága idővel folyamatosan csökken.

Életmód

Az alábbi életmódbeli tényezők igazoltan befolyásolják a fogamzás esélyét:

• Dohányzás: A dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében, ez részben igaz a passzív dohányzási ártalmat elszenvedőkre is. A cigarettában lévő vegyi anyagok károsíthatják a petesejteket és a spermiumokat, ami kihat a születendő gyermek egészségére is. A kutatások szerint a dohányosok nagyobb eséllyel válnak meddővé, mint a nem dohányzók. A tervezett családalapítás előtt legalább három hónappal kell abbahagyni a dohányzást a spermium egészsége érdekében.
• Koffeinfogyasztás: Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a koffein befolyásolja a megtermékenyülés képességét, de néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, nagyobb a vetélés és a magzat alacsony testsúllyal születésének kockázata. Ezért érdemes lehet a nőknek a napi koffeinbevitelüket 200 mg-ra (kb. két csésze kávé) korlátozni gyermekvállalás előtt.
• Alkoholfogyasztás: Az alkoholfogyasztás - még kis mennyiségben is - csökkentheti a férfiak termékenységét, nagy mennyiségben megnöveli a teherbeeséshez szükséges időt, és csökkenti az egészséges baba születésének esélyét. Az alkohol nőknél befolyásolhatja az ovulációt, a férfiaknál pedig impotenciát okozhat, csökkentheti a nemi vágyat (libidó) és a szexuális teljesítményt, befolyásolhatja a spermiumok minőségét.
• Kábítószer-fogyasztás: A kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet, és súlyos problémákat okozhatnak a terhesség során a magzat fejlődésében is.
• Anabolikus szteroidok: A testépítéshez, versenysporthoz használt anabolikus szteroidok szedése a herék sorvadását, a hormonrendszer felborulását eredményezheti, és leállíthatja a spermiumtermelést is. Fontos tudni, hogy a szteroidok abbahagyása után még körülbelül két évig tart, amíg a spermiumtermelés teljesen rendeződik.
• Vegyi anyagok: Bizonyos vegyi anyagok megzavarják a hormonrendszer működését, csökkenthetik a spermiumok és a petesejtek minőségét, emellett kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét, a növekedést, az alvást is. Az ún. endokrin rendszert károsító anyagokat modern korunkban nem tudjuk teljesen elkerülni, de sokat tehetünk a hatásuk csökkentése érdekében.

Különösen a gyermekvállalást tervező pároknak érdemes odafigyelniük az alábbiakra:

• Alapos mossuk meg a gyümölcsöket, zöldségeket a permetszerek eltávolítása érdekében!
• Kevesebb feldolgozott, konzerv, előrecsomagolt élelmiszert fogyasszunk!
• Korlátozzuk az olajos halak (lazac, tonhal, szardínia) és zsíros húsok fogyasztását, mert ezekben az állatokban felhalmozódhatnak peszticidek, nehézfémek és a zsírban oldódó vegyszerek!
• Kerüljük a puha műanyag palackokból való ivást, mert olyan vegyi anyagok juthatnak az italba, amelyek befolyásolják a sperma és a petesejt minőségét!
• Az ételeket porcelán- vagy üvegtálban melegítsük, papírtörlővel vagy tányérral takarjuk le (a puha műanyag elvihető edények és fólia helyett)!
• Kerüljük a légfrissítők, erősen illatosított termékek, kézfertőtlenítők, az erős vegyszerek (ragasztó, festék, lakk) használatát!
• A peszticidek és gyomirtók helyett „zöld vegyszereket” használjunk a kártevők és a gyomok ellen!
• Olyan kozmetikumokat (sampon, balzsam, hajfesték, testlemosó) használjunk, melyek nem tartalmaznak parabént!
• Kerüljük az adalékokat, tartósítószereket tartalmazó termékeket!

Egészségi állapot

Több egészségügyi probléma is akadályozhatja a fogamzást, melyek közül az alábbiakban a gyakoribb okokat ismertetjük röviden:

• Policisztás ovárium szindróma (PCOS): Az egyik leggyakoribb panasz a PCOS, amit számos szerteágazó tünet jellemez, de abban megegyeznek, hogy három fő területet érintenek: a termékenységet, az anyagcserét és a lelki egészséget.
• Anatómiai rendellenességek: Különböző veleszületett, illetve szerzett anatómiai variációk és eltérések is befolyásolhatják a termékenységet. A petesejt útját keresztező fizikai akadály ellehetetleníti a spermium és a petesejt találkozását, így például alulfejlett vagy hegesedett, átjárhatatlan petevezetékek esetén a spontán teherbeesés esélye közel nulla.
• Cukorbetegség: Nőknél a cukorbetegség szabálytalan menstruációs ciklust vagy akár a menstruáció hiányát is eredményezheti, míg férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintjét, illetve problémát jelenthet miatta az erekció elérése és fenntartása.
• Rosszindulatú daganat: A rosszindulatú daganatok egyes típusai és azok kezelésének egyes módszerei csökkenthetik a fogamzás esélyét a petefészkek, illetve az endokrin rendszer károsodása miatt.
• Endometriózis: Az endometriózis a termékeny korú nők 10-15%-át érinti, és az esetek körülbelül 30 százalékában vannak termékenységi problémák, ugyanakkor megfelelő kezelés és támogatás mellett a gyermekvállalás általában lehetséges.
• Nemi úton terjedő betegségek: Termékenységi problémákat okozhat például a Chlamydia, a gonorrhoea, a szifilisz és a Mycoplasma genitalium.
• Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók a terhesség előtt és alatt is, de vannak, amelyek csökkentik a megtermékenyülés esélyét, és károsíthatják a magzatot is.

Testsúly

A női túlsúlyosság hatással lehet a hormonszintekre, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a petesejtek minőségét; a férfi túlsúlya pedig csökkentheti a spermiumok minőségét, és erekciós problémákat okozhat, illetve mindkét nemnél hatással lehet a férfilibidóra és a női libidóra (nemi vágyra) is. Az egészséges testsúlyt a testtömegindex (BMI) használatával ellenőrizhetjük.

Az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás javítja az egészséget és az esélyt a teherbeesésre. Fontos tudni, hogy a testmozgás csak bizonyos mértékig növeli a női termékenységet, túlzott intenzitás esetén már csökkentheti azt.

A kívánt terhesség előtt a szükséges tápanyagok megszerzésének legjobb módja az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. Ennek érdekében mindennap szerepelniük kell étrendünkben az alábbi élelmiszercsoportoknak:

• zöldségek és hüvelyesek (bab);
• gyümölcs;
• gabonafélék;
• sovány hús, baromfi, hal, tojás, dió, különféle magok;
• tej, sajt, joghurt vagy alternatívái.

Cukortartalmuk miatt kerüljük az üdítők és a gyümölcslevek fogyasztását. A vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek testünk működéséhez. Természetes módon is előfordulnak az elfogyasztott ételekben, de kiegészítőként is bevehetők. Ajánlott, hogy a terhességet tervező nők kiegészítsék étrendjüket bizonyos mikroelemekkel, pl. folsav, jód, D-vitamin, cink és szelén. A megfelelő étrend-kiegészítők megválasztásához kérje kezelőorvosa segítségét!

Mikor forduljon orvoshoz?

Meddőség esetén keresse fel nőgyógyászát a kivizsgálás megkezdése érdekében.

A vélelmezett fogamzási idő jogi értelmezése

A magyar jog szerint a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap közötti időtartam, mindkét határnapot beleszámítva. Ennek az időnek azért van jelentősége, mert ellenkező bizonyíték hiányában a jog azt tekinti apának, aki a vélelmezett fogamzási idő alatt, vagy legalább annak egy részében az anya férje volt.

Ha az anya elvált és újraházasodott, vagy új élettársával reprodukciós eljáráson vett részt, akkor a fogamzási időtől függetlenül az új társa számít apának (de ha ez a vélelem megdől, akkor a korábbi férj számít annak).

Fontos, hogy ez csak egy vélelem, ami megdönthető, azaz bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. A pontos időtartam egyszerű és gyors kiszámításához használhat kalkulátort. A témát bővebben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 4:99. § szabályozza.

A vélelmezett fogamzási idő kiszámítása általában azzal a feltételezéssel történik, hogy a nő normális 28 napos ciklussal rendelkezik, és az ovuláció a ciklus 14. napján következik be. Ezen feltevés alapján számítják ki a terhesség várható időtartamát, amely általában 40 hét, vagyis körülbelül 280 nap az utolsó menstruációs ciklus kezdete óta.

A vélelmezett fogamzási idő fontos tényező a terhesség alatti orvosi ellátásban, mivel segít az orvosoknak nyomon követni a magzat fejlődését és felismerni az esetleges szövődményeket. Emellett a vélelmezett fogamzási idő alapján határozzák meg a várható szülési dátumot is, amely fontos információ a várandós anya és a családja számára. Érdemes megjegyezni, hogy a vélelmezett fogamzási idő csak egy becslés, és a valóságos fogamzási idő eltérhet ettől.

A vélelem és fikció a jogban

Az apasági vélelem (vagy apaság vélelme) egy törvényi vélelem, amely kimondja azt, hogy az ellenkező bizonyításáig kit kell a gyermek apjának tekinteni. A 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) X. Címe a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat körében szabályozza az apai jogállás keletkezését.

A jogszabály szerint a gyermek apjának - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Az anya élettársát kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint a gyermek apjának tekinteni akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el.

Az apai elismerő nyilatkozat

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult.

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel.

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Ha az apaság bírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén került sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli-e tovább.

A vélelem és a fikció története és jogelméleti jelentősége

Mind a vélelem, mind a fikció a római jog terméke. Mai funkciójuk szerint mindkettő a bírói jogalkalmazást segítő jogászi technika, mely a bizonyítás nehézkessége, lehetetlensége vagy célszerűtlensége esetén határoz meg egy olyan tényt a bíró számára, melyet annak az ítéleti tényállás részeként (feltételesen vagy feltétlen módon) figyelembe kell vennie.

Dogmatörténeti eredetüket tekintve azonban lényeges különbség közöttük, hogy a vélelem eredetileg is a jogalkalmazás igényeinek kielégítésére jött létre, míg a fikció genezisét tekintve jogalkotási technika volt: úgy változtatta meg ténylegesen a jogot, mintha az nem is változott volna meg.

A római jog egyik leghíresebb (és talán legkorábbi) vélelme a Quintus Mucius Scaevola (i. e. 140 körül - i. e. 82) által felállított praesumptio Muciana, melynek értelmében a nő házasság alatti szerzeményeire - a nő tisztességének védelmében - azt kellett vélelmezni, hogy azt férjétől kapta. A vélelem megdönthető volt, így a nő bizonyíthatta, hogy azt meghatározott jogcímen (pl. örökléssel, ajándékozással) jogszerűen és a női tisztességgel nem összeférhetetlen módon szerezte.

A törvényes házasság megkötését követő 182 napon túl, illetve annak végétől számított 300 napon belül született gyermek esetében vélelmezni kellett, hogy a gyermek apja az anya törvényes férje; bizonyítani lehetett azonban ennek az ellenkezőjét.

Az actio Pauliana szabályainak értelmében a hozzátartozóval kötött olyan szerződés esetében, mely egy harmadik személy kielégítési alapját elvonta, vélelmezni kellett a rosszhiszeműséget, így az megtámadható volt. Az öröklési viszonyok tisztázatlanságának elkerülése érdekében a közös veszélyben (hajótörésben, tűzvészben, árvízben stb.) elhalt szülők és gyermekeik (commorientes) viszonyában vélelem szólt az elhalálozás meghatározott sorrendje mellett; eszerint ilyenkor először a serdületlen gyermekek, majd a szülők, majd a serdült (14 évesnél idősebb fiú-, illetve 12 évesnél idősebb leány-) gyermekek haltak el.

Dologi jogi vita esetén a birtokos jóhiszeműségét, illetve - az elbirtoklás lehetővé tétele érdekében - a birtokos birtoklásának folyamatosságát is vélelmezni kellett. Iustinianust követően szintén megdönthető vélelemként érvényesült az a követelmény, hogy a tisztes életű, szabad születésű nővel kötött egybekelést úgy kellett tekinteni, hogy a férfi és a nő érvényes házasságot kötöttek (bizonyítaniuk lehetett azonban, hogy ők kifejezetten concubinatusban kívántak élni).

Megdönthetetlen vélelemként létezett a fogantatás idejének vélelme; eszerint a fogamzás a születéstől visszafelé számított 182. és 300. nap között történt.

tags: #velelmezett #fogantatasi #ido