A magyar védőnők bérezése évek óta visszatérő vitatéma, és bár több körös bérfejlesztés zajlott, a szakma még ma is jelentős anyagi hátrányban van. A korábbi önkormányzati kiegészítések megszüntetése sok védőnő jövedelmét visszavágta, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a védőnők kulcsszerepet töltenek be a családok egészségvédelmében és a gyermekek fejlődésének támogatásában.
A védőnői hivatás fontossága és feladatai
A védőnő a nő-, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a családgondozás területén dolgozik, ahol önállóan végez felvilágosító és megelőző gondozási tevékenységet. Munkája kiterjed a családok egészségvédelmére: többek közt szűrővizsgálatokat kezdeményez, megszervezi a védőoltásokat, tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban, és segíti a várandós nőket a szülésre való felkészülésben. Fontos szerepet vállal még a krónikusan beteg gyermekek életvitelének segítésében, valamint abban is, hogy felismerje és megelőzze a gyermekek egészségi, mentális vagy környezeti veszélyeztetettségét. Feladatai közé tartozik az egészségnevelés is, emellett támogatja a családokat abban, hogy minél könnyebben hozzáférjenek az orvosi és egyéb egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Védőnőnek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányán lehet tanulni. A képzési idő 8 félév, a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A pálya alapvetően azoknak lehet vonzó, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy vajon férfiak is lehetnek-e védőnők, hiszen már a szakma elnevezése is arra utal, hogy ezt a munkakört kizárólag nők tölthetik be. A Felvi adatai szerint 2025-ben az általános felvételi eljárásban 1107-en jelentkeztek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakra, melynek egyik szakiránya a védőnő, a másik pedig a népegészségügyi ellenőr.
Elméleti alapok - Az ápolás alapjai - Alapelvek | @LevelUpRN
Béremelés és jogszabályi háttér
Az utóbbi években jelentős figyelem irányult az egészségügyi dolgozók fizetésére Magyarországon. A 181/2023. (V. 16.) Korm. rendelet az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól rendelkezik. Ez a rendelet 2023. július 1-jén lépett hatályba. A jogszabály szerint 2023. július 1-jétől az egészségügyi szakdolgozó illetménynövekedése során az illetmény számításának alapjaként az egészségügyi szakdolgozó 2023. július hónaptól számfejtésre kerülő alapbéréhez (garantált illetményéhez) és annak szociális hozzájárulási adójához, valamint a béremelésre eső mozgóbér elemek biztosításához és annak szociális hozzájárulási adójához kapcsolódóan támogatás jár. Az egészségügyi szolgáltató részére az alapbéremeléshez kapcsolódó támogatás havi mértéke 2023. július hónaptól megegyezik a 16. (6) A támogatás igénylésére a 4. „11/X. § 2023. július 1-jétől az egészségügyi szakdolgozó 2/D. § (10) bekezdése szerinti illetménynövekedése során az illetmény számításának alapjaként az egészségügyi szakdolgozó 2023. július 1-jétől az egészségügyi szakdolgozó 2/D. § (10) bekezdése szerinti illetménynövekedése során az illetmény számításának alapjaként az egészségügyi szakdolgozó 2023. július 1-jétől az egészségügyi szakdolgozó 2/D. § (10) bekezdése szerinti illetménynövekedése során az illetmény számításának alapjaként az egészségügyi szakdolgozó 2023. májusi alapbére szolgál.
A 334/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak kompenzációjáról szól. Ez a jogszabály a kompenzációra jogosultak körét és a kompenzáció mértékét rögzíti, figyelembe véve a családi kedvezményeket és az illetmény összegét. A rendelet 2020. január 1-jétől lépett hatályba, és a közcélú tevékenységet folytató egyházi intézményeknél és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, illetve az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók alapbérét és rendszeres bérpótlékait is érinti.
A bérnövelés problémái és a védőnők elégedetlensége
Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél (FDSZ) több ápoló, szakdolgozó jelezte, hogy nem kapták meg a beígért 20 százalékos emelést. A különbségeket az okozza, hogy a bérpolitikát a munkáltatónak, vagyis a kórházaknak és az iskolai védőnők esetében az önkormányzatoknak kellett kialakítania. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, hogy a tagjaik fele elégedetlen az emeléssel. Az elnök szerint vannak olyan kórházak, ahol egységesen nagyobb emelést kaptak a dolgozók, és elégedettek is, de akadnak olyan intézmények, ahol szerinte a vezetőség nem volt felkészülve arra, hogy nekik kell a bérpolitikát kialakítani. Szalai P. Boglárka, az FDSZ védőnői alapszervezetének vezetője elmondta: "Nagyon sok helyen nem valósult meg egyáltalán béremelés, vagy még azt a minimális összeget sem fordították béremelésre a munkáltatók, amit fordíthattak volna."
A KSH adatai szerint 2024-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló védőnők átlagos fizetése havi bruttó 747 968 forint volt. A legmagasabb összeget az 50 év felettiek vihették haza, bruttó 836 962 forintot.
| Korcsoport | Átlagos havi bruttó fizetés (Ft) |
|---|---|
| Teljes munkaidőben | 747 968 |
| 50 év felettiek | 836 962 |
Július 1-től már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az őket átvevő vármegyei intézményeknek azonban sem ingatlanuk, sem forrásuk nincs például a béren kívüli juttatásokra, így azokat vélhetően továbbra is az önkormányzatok biztosítják majd. Bár szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések. Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata. Csakhogy ezek - nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük - az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek. Nem elég ráadásul, hogy a településeknek ingyen kell használatra átadniuk ingatlanaikat, még a rezsit is velük fizettetik meg.
Sok fejtörést okoz a szolgálati lakások ügye is. A lakhatás biztosítása az önkormányzatok bevett csábítási eszköze volt. A védőnőknek jelenleg biztosított önkormányzati extra juttatások esetében is ugyanez lehet a megoldás: az átvevő intézmények nem rendelkeznek erre fedezettel, de korábbi kormányzati nyilatkozatok, illetve az egyik önkormányzatnak küldött megállapodás-tervezet szerint „a védőnők jövedelmi, szociális egzisztenciájának megtartása érdekében rendelkezni szükséges ezen juttatásokról”.
A védőnők a sajtóból értesültek arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy nemzeti védőnői szolgálat létrehozását tervezi. A védőnők jelenleg a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket, valamint az ellátottak száma alapján bérkiegészítés is jár nekik. Így van olyan védőnő, aki egy aprófalvas településen végzi a munkáját negyven éve, és az ő fizetése sokkal kevesebb, mint egy nagy létszámú iskolát ellátó védőnőé, aki viszont még csak a pályája elején jár - mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak. Márciusban több mint 600 védőnő küldött levelet a közjogi méltóságoknak, amelyben megírták, hogy diszkriminatívnak tartják a fizetésüket.
A szakmai vezető példaként említette, hogy ma Magyarországon a védőnők bérkiegészítését - amelyet jogszabály határoz meg - négy külön paragrafus alapján kell kiszámítani. A védőnők 89 százaléka a helyi önkormányzatok alkalmazásában áll, közalkalmazottként látja el a munkáját. A közalkalmazotti bértábla alapján a védőnők kezdő fizetése bruttó 122 ezer forint, amit a garantált bérminimum bevezetésével 161 ezer forintra korrigáltak. Ezzel viszont a pályakezdő és a húsz éve pályán lévő védőnő alapbére megegyezik. A legtöbbet kereső védőnő bére ma 216 ezer forint - mondta Csordás Ágnes.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményéből kiderült, hogy a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, valamint csaknem ötszáz védőnő fordult beadvánnyal az alapvető jogok biztosához bérük megállapításának módját sérelmezve. Az egyesület elnöke szerint ugyanis a hatályos jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az alapellátáshoz sorolt védőnők a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá tartozzanak, így jövedelmük lényegesen kevesebb, mint a szakellátásban dolgozóké. A biztoshoz forduló diplomás védőnők - azonos tartalmú levelükben - részletes számításokkal mutatták be a szakellátásban és az alapellátásban dolgozók bére közötti különbséget, és egyesével mutatták ki a fizetésüket. Ez alapján egy pályakezdő védőnő fizetése alig haladja meg a minimálbér összegét, de a hosszabb ideje a pályán lévő védőnők fizetése is - pótlékokkal együtt - alig éri el a 161 ezer forintot, azaz a középfokú végzettségűek számára előírt garantált bérminimumot.
A hivatal közleményében emlékeztetett, hogy az alapjogi biztos hasonló tartalmú beadvány alapján korábban már vizsgálta a védőnők helyzetét, és akkor kiadott átfogó jelentésében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a védőnői ellátás finanszírozásáról szóló jogszabály módosítását. Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy bár tavaly 14 milliárd forintot kaptak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az iskolaorvosok, a területi ellátást végző fogorvosok és a védőnők, utóbbiak esetében a bérkiegészítést munkáltatójuk csak a gondozottak bizonyos száma felett tudja biztosítani. Rámutatott, hogy a 30-35 ezer forintos kiegészítést lényegében csak akkor kaphatják meg a védőnők, ha ellátottaik száma eléri a törvényileg meghatározott maximumot. Hozzátette, hogy ez bizonyos helyeken, főként a kisebb vidéki településeken fizikálisan lehetetlen.
A szervezet elnöke megjegyezte még, hogy 2019-ig emelkednek az egészségügyi közalkalmazotti bértábla összegei, arról viszont nincs információ, hogy a védőnők számíthatnak-e pluszforrásra. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy két év múlva ismét 50-60 ezer forinttal alacsonyabb lesz a bérük, mint hasonló végzettségű kollégáiké. Az Emmi a Világgazdaságnak azt írta: szeretnék ha a védőnők élet- és munkakörülményei tovább javulnának, de még egyeztetés alatt van a bérek átstrukturálása, ezért konkrétumokat még nem árulhatnak el. Emlékeztettek ugyanakkor, hogy a tavaly elfogadott adótörvények lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy iparűzésiadó-mentességet adjanak a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, fogorvosoknak és védőnőknek.
Elméleti alapok - Az ápolás alapjai - Alapelvek | @LevelUpRN
2024 elején növelték a védőnők alapbérét, viszont a korábbi önkormányzati bérkiegészítéseket elkezdték megszüntetni a kórházak. Mindezek után 2024 augusztusában pedig jött a hír, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnőknek több tízezer forinttal csökkentik a fizetését.
Védőnőhiány és a szakma jövője
A háziorvosokhoz hasonlóan állandó a hiány védőnőkből is: az elmúlt tíz évben a KSH szerint minden évben körülbelül 3700 területi védőnő dolgozott az országban.