A „Védőnői díj a gyermekáldásért” elismerés, amelyet a Babacsalogató alapítvány hívott életre, azokat a védőnőket tünteti ki, akik kiemelkedő munkát végeznek a gyermekáldás elősegítésében. A díjat 2016 óta adományozzák, és célja, hogy felhívja a figyelmet a népességfogyás drámai mértékére és a védőnői hálózat pótolhatatlan szerepére a demográfiai kihívások kezelésében.
A díj célja és a védőnői hálózat szerepe
A díj nem titkolt szándéka, hogy felhívja a figyelmet a drámaivá váló népességfogyásra. Az alapítók, Prof. Dr. Ősapay György, MTA doktor és felesége, Dr. Klára kiemelték: a népszaporulat világszerte krízisben van. Minden ötödik pár meddő. A „Védőnői díj a gyermekáldásért” kitüntetés célja, hogy azokat a szakembereket részesítse elismerésben, akik jelentős tevékenységet fejtenek ki a természetes fogamzás elérhetőségének ismertetésében, a meddőnek hitt párokat lelki és egészségügyi téren támogatják a fogamzás elérése érdekében.
A védőnők több mint száz éve támogatják a családokat. A Magyar Védőnői Szolgálat elődje 1915-ben alakult meg, Országos Stefánia Szövetség néven. Megalakulásakor két fő célkitűzése a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése volt. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy bár a védőnők a várandósság idejének munkásai, fontosnak tartja, hogy egyben a családok boldogságáért is dolgoznak és segítséget nyújtanak a babát tervezőknek a fogamzással kapcsolatos kérdésekben.
A népességfogyás okai és a demográfiai kihívások
Prof. Dr. Ősapay György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, a díjat alapító Babacsalogató Alapítvány Kuratóriumának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a rendszerváltás óta 25 százalékkal csökkent a születések száma. Egyre később vállalják az emberek az első gyereket, a kor előrehaladtával aztán egyre nehezebb a fogamzás, emellett pedig külső, környezeti tényezők is nehezíthetik a teherbe esést.
Ősapay György a népességszám csökkenésének okaként említette, hogy 1990-ben a 25-29 éves nők 80 százaléka házas volt, ma ennek éppen az ellenkezője igaz. Sokan élnek élettársi kapcsolatban, amelynek 47 százaléka öt éven belül szakítással végződik. 537 ezer egyszülős család van Magyarországon, 87 százalékban csak nőkkel élnek a gyermekek. A gyermekek 50-60 százaléka apa nélkül nő fel, hiányzik az apamodell, pedig a jövő nemzedékének erre szüksége lenne.
A fiatalok előtt nincs jó családi minta, sokszor hiányzik az apamodell, a férfiak pedig nehezen köteleződnek el. A mai huszonévesek egzisztenciális bizonytalansága, a társ iránti felelősséghiánya, a gyakori váltogatott párkapcsolat mind gyermekvállalási krízishez vezetett. Borbélyné Horváth Anikó védőnő tapasztalatai szerint a fiatalok nagy százalékban klasszikus családban szeretnének élni, de elsősorban a fiúk részéről merül fel, hogy fölösleges az esküvő, a házasság. A házasságkötést, a gyermekvállalást pedig akadályozza, hogy nincs egyensúlyban a fiatalok testi érettsége a pszichés érettségükkel.
Meddőség és életmód: fontos tényezők
Rákóczi István nőgyógyász professzor hangsúlyozta, hogy 35 éves kor felett csökken a spontán teherbeesések száma, 40 éven túl pedig csak minimális számú terhesség következik be. A Down-kór gyakorisága az anyai életkor emelkedésével nő. A spontán vetélések és a méhen kívüli terhességek száma ugyancsak növekszik. Az apák életkora is számít, 65 éves kor felett jelentkeznek az autizmust, a skizofréniát előidéző rizikófaktorok.
Prof. Ősapay György rámutatott, hogy a nők későn, 29-30 éves korban vállalják az első gyermeküket. Ilyenkor kezdődik a nehezített fogamzás, hiszen a külső hatások a hormonrendszert megbillentik. Mindez a férfiakra is hat, ami még gyakran tabutéma. Pedig tudni kell, hogy a férfiaknál egyre gyakoribb a meddőség. Rossz hatással van a termékenységre a szűk nadrág, az ülőfoglalkozás, a mozgáshiány. Kerülni kell a nagyipari élelmiszereket, mert ezek megváltoztatják a hormonrendszert.
A meddőség és kezelési lehetőségei: mi az, ami az Egyház által is elfogadott? Mik a veszélyek?
A kormányzati családpolitika és a védőnők szerepe
A magyar kormány az elmúlt években sokat tett a gyermeket vállalni szándékozó, illetve gyereket nevelő családokért. Ennek is köszönhető, hogy a termékenységi ráta 1,3-ról 1,5-re emelkedett - jelezte Vojcek László, az MTA tagja, a Budai Irgalmasrendi Kórház Szülészet-Nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. Hozzátette: de még mindig körülbelül 40 ezerrel kevesebb gyerek születik évente, mint 1981-ben. A kormány 100 milliárd forintot irányzott elő családtámogatásra és célkitűzése, hogy 2030-ra népszaporulati számarány 2,1 értékre növekedjen.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszédében méltatta a védőnői hálózat érdemeit, akik sokrétű munkájukban információhiány esetén szakszerű tanácsaikkal segítik a családokat babatervezés, babavárás időszakában. Kiemelte, hogy a védőnő olyan partner, akiben bízni lehet, bizalmi kapcsolatba kerül a családokkal, úgy ad hiteles információt, hogy azt nem kérdőjelezik meg a családok. A gyermek tervezése, fogantatása, születése kiemelten olyan időszak, amikor információhiány léphet fel. Nemcsak az édesanyák, hanem az édesapák és az egész család segítségre szorulhat.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy nem elég az anyagiakról beszélni, támogató környezetre, lelki háttérre is szükség van a gyermekvállaláshoz. Ma ebben van szerinte a legnagyobb hiány a világban. Azt is kedvező iránynak tartotta, hogy 2010 óta 40 ezerről 22 ezerre csökkent az éves abortuszok száma.
A „Védőnői díj a gyermekáldásért” díjazottjai
Az alapítók, Prof. Dr. Ősapay György, MTA doktor és felesége Dr. Klára 2016-ban adták át első alkalommal a „Védőnői díj a gyermekáldásért” kitüntetést. Az "Alapítvány a meddőség megelőzéséért és a jövő nemzedék egészségéért" civil szervezet, népszerű nevén a Babacsalogató alapítvány a védőnők számára 2016 óta hirdeti meg a pályázatot. Azokat a szakembereket részesítik elismerésben, akik jelentős tevékenységet fejtenek ki a természetes fogamzás elérhetőségének ismertetésében, a meddőnek hitt párokat lelki és egészségügyi téren támogatják a fogamzás elérése érdekében.
Az évek során számos elhivatott védőnő kapta meg ezt az elismerést. Néhány példa:
- 2018-ban Halenkárné Albrecht Éva védőnő, valamint néhai Mórucz Gabriella védőnő nevében a leánya vette át a díjat. Halenkárné Albrecht Éva már a nyolcvanas évektől kezdődően segített az egészséges várandósságra felkészülésben.
- 2020-ban hárman vehették át a díjat: Katona Csabáné, Borbélyné Horváth Anikó és Vidáné Válóczi Éva, akik több évtizedig dolgoztak, illetve dolgoznak a területen.
- Ács Rozália és Terényiné Bicsák Ágnes is a díjazottak között volt. Ács Rozália 39 éve védőnő, konferenciát szervezett az abortuszról, sok nőt rábeszélt a nem tervezett várandósságnál a gyermekvállalásra. Terényiné Bicsák Ágnes 30 éve védőnő.
A díjazottak páratlan önzetlenségükkel és maximális hivatástudatukkal járulnak hozzá nemcsak a várandósok és szoptatós kismamák, valamint az újszülöttek egészségéhez, hanem eredményesen foglalkoztak olyan párokkal is, akiknél nem volt fogamzás és szerettek volna kisbabát.
A Babacsalogató Alapítvány tevékenysége
A Babacsalogató Alapítvány kezdeményezésére jött létre a „Védőnői díj a gyermekáldásért”, de tevékenységük ennél jóval szélesebb körű. Az alapítvány célja a babát tervezők és a meddőnek látszó párok szakszerű felvilágosítása, tanácsadás nyújtása. Ennek érdekében védőnők, orvosok, pszichológusok és dietetikusok bevonásával Babacsalogató ambulanciákat hoztak létre. Az első ilyen ambuláns ellátás Csengerben valósult meg Dr. Arday András főorvos által.
Szeghy Krisztina pszichológiai mentor hangsúlyozta, hogy mennyire eredményes tud lenni meddőnek látszó párok pszichológiai kezelése. Sok esetben sikerült fogamzást elérnie ilyen pároknál a beszélgetéseik által. Az alapítvány célkitűzése, hogy hozzájáruljon az egyre vészesebbnek tűnő népességfogyás megállításához, melynek eszköze a megfelelő egészségügyi oktatás, az egészségtudatos életmódra nevelés, a babát tervező és a meddő párok célirányos felvilágosítása. A célkitűzések elérésében fontos szerepe van a védőnőknek, orvosoknak és pszichológusoknak, kiegészítve egyházak és tanárok munkájával.
tags: #vedonok #a #gyermekaldasert #dij