A védőnői szűrővizsgálat és a gyermekfejlődés nyomon követése

A védőnői szűrővizsgálat rendkívül fontos szerepet játszik a gyermekek egészséges fejlődésének biztosításában és az esetleges eltérések, betegségek korai felismerésében. Ez a rendszeres ellenőrzés a szülők, a védőnők és a háziorvosok szoros együttműködésével valósul meg, és célja, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb esélyt biztosítsa a teljes, egészséges életre.

A szülői kérdőív szerepe a szűrővizsgálatokban

A szülői kérdőív egy kulcsfontosságú eszköz a gyermekek fejlődésének nyomon követésében. Célja, hogy tájékoztassa a szülőket a gyermekfejlődés fontos tényezőiről, és eszközt adjon nekik gyermekük fejlődésének követéséhez. A kérdőív kitöltése pontosabbá teszi a gyermek fejlődésének megállapítását, figyelembe véve a szülők tapasztalatait, és segíti a gyermeket ellátó védőnő és háziorvos szűrővizsgálatának eredményességét.

Miért fontos a szülők részvétele?

A szülők ismerik a legjobban a gyermeküket! Ők töltik a legtöbb időt a gyermekükkel, nap mint nap jelen vannak gyermekük életében, és a lehető legközelebbről kísérik figyelemmel a fejlődését. Így ők tudják leghamarabb észlelni a pozitív és a negatív változásokat egyaránt. A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján, továbbá segíthetik gyermekük fejlődését a megfelelő környezet biztosításával.

Időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeli elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhetők. Fontos, hogy a szülő a valóságnak megfelelően töltse ki a kérdőívet, és a területi védőnővel megbeszélt időpontban vigye magával, hogy a védőnői szűrővizsgálat keretében megbeszéljék a válaszokat.

A szülői kérdőívek időzítése

A gyermek 1 hónapos korától kezdve 6 éves koráig összesen 12 alkalommal szükséges a szülői kérdőívet kitölteni (1, 2, 4, 6, 9, 12 hónapos, 18 hónapos, 2, 3, 4, 5, 6 éves korban). Ehhez kapcsolódhat még 2 kiegészítő szülői kérdőív 15 hónapos és 2,5 éves korban, abban az esetben, ha az azt megelőző vizsgálatkor fejlődésbeli eltérés, elakadás gyanúja merült fel.

A területi védőnő is figyeli a gyermek fejlődésének menetét - többek között - a szülői kérdőívben foglalt szempontoknak megfelelően. Ezért minden egyes tanácsadáson és családlátogatáson is lehet konzultálni a kérdésekkel kapcsolatban. Ha a szülői kérdőív kérdéseivel kapcsolatban értelmezési probléma merül fel, minél előbb kérdezze meg védőnőjét.

Mi történik a kérdőív kitöltése után?

Ha a kérdőív kitöltése vagy egyes kérdések megválaszolása nem történt meg, vagy a szülő nem vitte el magával a kérdőívet, akkor a védőnő segítségével történik a kérdőív kitöltése. A védőnő áttekinti a szülővel a kérdőív eredményeit, továbbá mindazokat az eseményeket, amelyek a gyermek fejlődésében fontosak és a két találkozás közötti időben történtek (pl. szakorvosi vizsgálat, korábban fennálló probléma, stb.). Ez jó alkalom arra is, hogy a felmerülő kérdéseket és problémákat megbeszéljék, továbbá, hogy a védőnő a védőnői szűrővizsgálatot is elvégezze.

Amennyiben a szülői kérdőívek értékelése vagy a védőnői szűrés eredménye indokolja, akkor különösen fontos, hogy a gyermeket minél előbb megvizsgálja a házi gyermekorvos, háziorvos. Az orvosi vizsgálatra feltétlenül vigye magával a védőnői szűrővizsgálaton kapott Védőnői tájékoztatót (Védőnői leletet). Nem kell megijedni, de szükség lehet további vizsgálatra, hogy szükség esetén a korai fejlesztés vagy kezelés megtörténhessen.

A prevenció szintjei a gyermekkori szűrővizsgálatokban

Az egészségügyi prevenció, azaz megelőzés három szinten valósítható meg:

1. Elsődleges prevenció: Célja az egészségmegőrzés - például egészséges életmódra való nevelés - és a betegségek megelőzése - például védőoltások révén.
2. Másodlagos prevenció: Fő célkitűzése szűrővizsgálatok segítségével a betegségek még tünetmentes állapotban történő korai felismerése. A pozitív családi anamnézisű, veszélyeztetett személyeknél ez egyénre szabottan, célzott formában történik, míg széles körben ún. tömeges szűrővizsgálatokat végeznek. Gyermekek esetén kiemelten fontosak a szűrések.
3. Harmadlagos prevenció: Már kialakult betegségek esetén a szövődmények megelőzésére, a rehabilitációra és az életminőség javítására fókuszál.

A megfelelő időben nem azonosított eltérések a későbbiekben kedvezőtlenül befolyásolhatják, akár súlyosan is érinthetik nemcsak a testi, hanem a lelki, a szociális fejlődést és a tanulást is. Például fel nem ismert halláscsökkenés esetén a beszédfejlődés, a kommunikáció, az iskolai teljesítmény, a társadalomba való beilleszkedés is akadályozottá válik.

A szekunder prevenciós tevékenységek

A szekunder prevenciós tevékenységek már a szülészeti intézményben elkezdődnek, majd a későbbiekben az alapellátó rendszerben folytatódnak, azaz a védőnői hálózat, a házi gyermekorvosok (vagy vegyes praxisú háziorvosok), az iskolaorvosok és iskolafogorvosok folytatják.

1. Szülészeti intézmény (0-4. nap)

A megszületést követő 24 órán belül az orrjáratok, a nyelőcső és a végbélnyílás átjárhatóságát ellenőrzik szonda segítségével. Az újszülöttosztályon a testi fejlettség ellenőrzése, a testtömeg-, a testhossz-, fejkörfogatmérésen kívül a fejlődési rendellenességek, a veleszületett csípőficam felismerése kiemelt jelentőségű. Az érzékszerveket tekintve rutinszerű látás-, illetve objektív módszerrel (otoakusztikus emisszió-mérés vagy szűrő - BERA) hallásvizsgálatot végeznek. Célzott szűrővizsgálat történik veleszületett anyagcsere-betegségek felismerésére.

2. A hazaadást követő időszak

A hazaadást követően 48-72 órán belül a védőnő, illetve általában 5 napon belül a házi gyermekorvos az újszülöttet otthonában látogatja meg. Meghatározott életkorokban a szülők egy megfigyelésen alapuló ún. Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről című kérdőívet, illetve tájékoztató anyagokat kapnak, amelyek a későbbiekben segítségükre lehetnek abban, hogy maguk is időben észleljék az esetleges eltéréseket gyermeküknél. A védőnők emellett 3 életkorban (várandósság, újszülött- és gyermekkor) általános rizikófelmérést végeznek.

Csecsemő-, kisded- és óvodáskori szűrővizsgálatok

A rendszeres anamnézisfelvétel, a védőnői felmérések és a szülői jelzések folyamatosan kiegészítik az orvosi vizsgálatokat. Természetesen a gyermekek fejlődése egyéni, amelyet számos tényező befolyásol. Az eredmények birtokában a gyermekorvos értékeli a gyermek aktuális fizikális és mentális fejlettségi állapotát. Amennyiben életkortól való eltérést észlel, mérlegeli a szoros megfigyelést, védőnői kontrollt, vagy célzott fejlesztést, esetleg további szakvizsgálatot javasol.

• Csecsemőkori szűrővizsgálatok (1., 2., 3., 4., 6., 9., 12. hónap): A csecsemőkori állapotfelmérések során elvégzendő védőnői vizsgálatok részét képezi a testmagasság-, a testtömeg-, a fejkörfogatmérés és a fejlettségi állapot értékelése a hazai standardok alapján, a pszichomotoros és a mentális fejlődés, az érzékszervek működésének ellenőrzése (látás, kancsalság, hallás). Hallásvizsgálat 1 éves korban BOEL-teszt segítségével történik. A fentiek 12 hónapos korban a szociális fejlődés és magatartásproblémák, a beszédfejlődés, a mozgásszervek (láb-, gerinc-rendellenességek) és a fogak célzott vizsgálatával egészülnek ki.
• Kisdedkori (18. hó, 2. év, 3. év), óvodáskori (4., 5., 6. év) szűrővizsgálatok: A kisdedkorban, illetve óvodáskorban az évente történő állapotfelmérések lényegében nem különböznek az előző vizsgálati módszerektől. A védőnői státuszfelmérés egyik részét a testméretek, a testi fejlődés és a motoros képességek, az érzékszervek, az érzékelés, az észlelés, a látás vizsgálata jelenti. Hallásvizsgálatokat 3 éves korban ún. Barr-féle játékaudiometriával, 5 éves korban szűrő audiométerrel végzik. A további vizsgálatok az adaptív gondolkodás, a kommunikáció, a nyelvi képességek, a szocializáció, az énfejlődés, az önkiszolgálás felmérését jelentik. A gyermekorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, külön hangsúlyt fektetve a neurológiai, a mozgásszervi eltérésekre, illetve fiúknál a herék és a fityma vizsgálatára. 6 éves életkor az iskolaérettség kora. Általában az óvodákban elvégzik az ehhez szükséges felméréseket. Ha ez nem történik meg, és kétséges az iskolaérettség, akkor a Pedagógiai Szakszolgálathoz vagy az illetékes Nevelési Tanácsadóhoz lehet fordulni.

Iskoláskori szűrővizsgálatok (7-18 év között, 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyam)

A védőnő az általános testméreteken kívül meghatározza a gyermek tápláltsági, fejlettségi állapotát, illetve serdülőkorban a nemi fejlődés stádiumát. További célja a pszichés, a motoros, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása. Kiemelten fontos a mozgásszervi vizsgálat, így a láb statikai eltéréseinek (pl. lúdtalp) és a gerinc rendellenességeinek (pl. gerincferdülés) vizsgálata, a vérnyomásmérés, illetve a cariesszűrés.

2 évente látás- és hallásvizsgálat történik, előbbi 11 éves korban a színlátás ellenőrzésével egészül ki. Golyvaszűrés céljából a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát szintén 11 éves korban végzik. Az orvosi fizikális vizsgálat mellett fontos az egyéni és családi kórelőzmény ismételt felvétele. A fő feladat a fentiek alapján a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése és jelzése a családorvos felé, aki szükség esetén egyéb szakorvosi ellátásra irányítja a pácienseket (pl. ortopédia, szemészet, sebészet).

tags: #vedonoi #tajekoztato #szurovizsgalatrol