A hazai népesség daganatos halálozási mutatói mérhetetlenül súlyosak, a méhnyakrák halálozás is közel duplája az európai átlagnak. Évente közel 400 nőt, anyát, nagyanyát veszítünk el ebben a betegségben. A halálozás mérséklésében segíthet, hogy az elsődleges megelőzés és a gyógyító onkológia között van egy tünetmentes, hosszabb, rövidebb szakasz, amikor a betegség már ad ugyan valamilyen jeleket, mégis rejtve lappang. Ekkor kap szerepet az úgynevezett másodlagos megelőzés, azaz a szűrővizsgálat. A vizsgálat célja nem a méhnyakrák, hanem a méhnyak rákmegelőző állapotainak időben történő felismerése.
Mi is az a méhnyakszűrés és miben különbözik a nőgyógyászati vizsgálattól?
Már az elején tisztázzuk a fogalmakat. A méhnyak szűrővizsgálat egy kenetvétel a méhszáj és a méhnyak csatorna területéről. A tárgylemezre levett kenet a cytopatológiára kerül, ahol festési eljárások után mikroszkópos vizsgálattal szűrik a kóros állapotokat. A patológus által kiállított leletet kizárólag nőgyógyász szakorvos értékeli és egyezteti a pácienssel. A méhnyak szűrés egyetlen dolgot vizsgál: a méhnyak rákmegelőző és invazív daganatos állapotait.
Fontos megérteni, hogy a nőgyógyászati szűrővizsgálat ennél sokkal több vizsgálatot tartalmaz. Elsősorban nőgyógyász szakorvos végzi, aki az egyetemen szerzett tudásanyag és az akár több évtizedes klinikai tapasztalat birtokában vizsgálja meg a pácienst. A nőgyógyászati szűrővizsgálat a teljes női külső és belső genitális rendszer, a szeméremtest, hüvely, méhnyak, méh, a méh üreg, a petevezetők, petefészkek az egész kismedence és az emlők állapotát tekinti át.
A méhnyakszűrés mellett számos más nőgyógyászati kórállapot is felismerésre kerülhet egy teljes körű vizsgálat során. Myoma, petefészek cysta, petevezető tágulat, méhnyak vagy endometriális polyp, kismedencei folyadék, endometriózis, gyanús, térfoglaló elváltozás és még egy tankönyvnyi kóros állapot felismerése valamelyik kismedencei szerven, mind a nőgyógyászati vizsgálat során történik. Nem részletezzük a HPV szűrést, a kismedencei gyulladások mikrobiológiai szűrését, Chlamydia, Ureaplasma tesztelést vagy a páciens tovább küldését további vizsgálatokra. Tehát ne dőljön hátra az, akinek levettek egy méhnyak cytológiát, mert a nőgyógyászati kórképek töredékét szűri csak a vizsgálat.
A védőnők szerepe a méhnyakszűrésben
Történeti áttekintés és képzés
A méhnyakszűrést 2013-ban sorolták a területi védőnők feladatai közé. Tudományos konferencia adta meg a hazai méhnyakszűrési program egyik fontos állomásának, a Védőnői Méhnyakszűrési Program közelmúltban zárult oktatási kurzusának rangját. A Debreceni Egyetem Orvos-Egészségügyi Centrum Egészségügyi Kar (De-OEC EK) Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszékén, Nyíregyházán megrendezett szakmai konferencia egyúttal tisztelgés volt a századik születésnapját idén ünneplő campus előtt is.
Az ünnepségen ötven fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei védőnő szerzett oklevelet, ők zárták sikerrel vizsgáikat az elméleti és gyakorlati kurzus végén. Az ezt tanúsító igazolásokat dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos és Fehér Erika az országos program védőnő koordinátora adta át. Az egészségügyi karon a védőnők képzését 1990-es alapítással indították, azóta is töretlenül népszerű szak. Szívesen kapcsolódtak be az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által akkreditált „A védőnők felkészítése a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésére, végzésére és követésére” című továbbképzésébe, melynek során önként jelentkező területi védőnőket készítenek fel arra, hogy elsajátítsák mindazon ismereteket, amelyek feljogosítják őket a méhnyakszűrésben való részvételre.
A méhnyakszűrést Európa legtöbb országában erre képzett szakdolgozók végzik. A védőnői feladatkör hungarikum. Örömteli, hogy a méhnyakrák időbeli felismerését segítő szűrésben szerepet vállalnak, megszerezve az ehhez szükséges szakismereteket. A védőnői ellátás elindulásától (Stefánia Szövetség 1915) az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment át, a feladatok változtak, de a védőnők mindig is a népegészségügy szakemberei voltak, hozzájárulva az adott kor népegészségügyi problémáinak megoldásához. A méhnyakszűrésben való önkéntes és aktív részvétel ugyancsak hozzájárul a méhnyakrák megbetegedés miatt halálozás csökkentéséhez.
A tudományos program prof. dr. Döbrössy Lajos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) előadásával indult, aki a méhnyakszűrés tudományosan bizonyított, nemzetközileg elfogadott módszereiről, valamint azok gyakorlatáról beszélt. Dr. Kovács Attila a szervezett célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok történetét világította meg a hallgatóság előtt. Fehér Erika a 2008-ban indított, s immár negyedszer lebonyolított védőnői méhnyakszűrő programot mutatta be, mely elméleti, tanácsadási, kommunikációs valamint gyakorlati (kenetvétel) képzést tartalmaz.
A mintavételi folyamat és a minőség
A területi védőnő nyilvántartásba veszi a megjelentek adatait. A mintavétel csak mintavételi eszközzel történhet. A kenetvevő eszköz megválasztása fontos. A nem megfelelő eszköz, és mintavételi technika a citológiai szűrés hitelességét kockáztatja. A kenetvétel döntő fontosságú a vizsgálat értékelhetősége szempontjából.
A jó minőségű kenet sejtekben gazdag. A sejtösszetétel képviseli a hám állapotát a kenetvétel helyén. A sejtek megtartott szerkezetűek, azokat bomlás (citolízis, autolízis) nem károsítja. Tiszta hátterű, mert vér, gyulladásos eredetű sejtek, sejttörmelék stb. nem zavarják az áttekinthetőségét. Fontos követelmény, hogy az átmeneti zóna és a nyakcsatornát bélelő sejtek a kenetekben képviselve legyenek. A tárgylemezeket gondosan, lelkiismeretesen azonosítani kell; ennek legbiztosabb módja a TAJ-szám használata.
Fontos, hogy a kenetvételt mielőbb meg kell ismételni, ha azt a citológus technikai okokból értékelésre alkalmatlannak találja (sejtszegény, vastag, véres, törmelékes, nem áttekinthető stb.), vagy ha nem tartalmaz a nyakcsatornából származó endocervikális (EC) sejteket. Dr. Bodó Miklós (Sejtdiagnosztika Budapest Egészségügyi Kft.) a citológus szemszögéből fogalmazta meg gondolatait a védőnői méhnyakszűrő programok kenetvételi eredményeiről.
Eredmények és további teendők
A citológiai laboratórium a „kérőlapot” kitöltve, mint leletet, visszajuttatja a területi védőnőhöz. Negatív eredménnyel záruló szűrővizsgálat után újabb 3 évig nincs tennivaló. A területi védőnő erről értesíti a szűrővizsgálaton részt vett nőt. Megnyugtatja, hogy jelenleg nincs oka aggodalomra: a szűrővizsgálat nem utalt rosszindulatú, vagy egyéb, orvosi figyelmet igénylő elváltozásra.
Nemnegatív lelet mögött gyulladásos vagy ennél súlyosabb elváltozás áll: felmerül a rákmegelőző állapot, vagy rák alapos gyanúja. Ennek eldöntése már nem a területi védőnő feladata, a kiszűrt nőket szakorvoshoz irányították.
A védőnői méhnyakszűrési program eredményei és kihívásai
A program sikerei és tapasztalatai
A programok tanulsága, hogy a védőnők képesek és alkalmasak e feladat ellátására, a méhnyakszűrés megtanulására, a kenetvétel minőségi végzésére, a nőkkel való megfelelő kapcsolattartásra, felvilágosításra, a kellő empátiára, a lakosság egészségtudatos magatartásának növelésére. Három év alatt a képzésben 285-en vettek részt és valamennyien eredményesen vizsgáztak.
Minden megyében van méhnyakszűrésre felkészített védőnő, legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves illetve Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyében dolgoznak közülük. A három év alatt mintegy 101 ezer meghívót küldtek ki, a címzettek 45-55 százalékát személyesen is felkeresték, mert a tapasztalatok szerint a meghívólevél nem elegendő a szűrésen való részvételhez. A településeken a helyi szűrés közös üggyé vált. Ahol több éve élhetnek már a védőnői szűrési lehetőséggel, a női lakosság várja az értesítést, érdeklődnek utána. Olyanok is megjelennek a szűrésen, akik 10 évet meghaladóan nem voltak nőorvosnál, szűrésen.
A programok során 15.425 szűrés történt, nem-negatív lelet született 1.055 esetben. Ezek között 72 leletnél merült fel daganat-gyanú, a kiszűrt nőket szakorvoshoz irányították. 983 esetben gyulladás volt a diagnózis. Egy Heves megyei konkrét példa is bemutatásra került. A védőnői méhnyakszűrésre van igény - összegezte a Nemzeti Népegészségügyi Központ a felmérés eredményét.
| Adat | Érték |
|---|---|
| Kiküldött meghívók száma | kb. 101 000 |
| Személyesen felkeresett címzettek aránya | 45-55% |
| Elvégzett szűrések száma | 15 425 |
| Nem-negatív leletek száma | 1 055 |
| Daganat-gyanús leletek száma | 72 |
| Gyulladás diagnózisok száma | 983 |
Felmerülő aggályok és rendszerkritikák
2017 novembere és 2018 márciusa között a kormányhivatalok az addigi tapasztalatokat vizsgálták, ez idő alatt szünetelt a védőnői méhnyakszűréses meghívólevelek postai kézbesítése, és a védőnők sem kapták meg a szűrendők listáját. Júliusban azonban ismét kézhez kapják a védőnők azokat a listákat, amelyeken azoknak az ellátási területükön élő nőknek a neve szerepel, akik a megelőző három évben nem vettek részt méhnyakszűrésen közfinanszírozott ellátónál - írja a medicalonline.hu.
Kellő gyakorlat nélkül nem lehet felelősséggel vállalni ezt a feladatot - mondta a lapnak Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke, aki szerint ezért is fontos lenne, hogy erre specializálódott védőnők vegyék le a mintákat. Az aggályokat több szakmai szervezet több ízben jelezte a döntéshozóknak, ám egyelőre a feladat elvégzése ellátási területhez kötött.
Egyes vélemények szerint a védőnőknek nem az a dolga, hogy orvosi szűrővizsgálatot végezzenek. A saját munkájuk, a terhesgondozás, újszülött és csecsemő tanácsadás is túlterheli őket. Őket erre képezték ki, nem orvosi szűrővizsgálatok végzésére. Az orvosi vizsgálat felelősségének a súlya is jelentős szorongást okoz sokuknál. Angliában is Midwife (szülésznő) végzi a méhnyak szűrést. El lehet beszélgetni a kint élőkkel a vizsgálat hatásfokáról. Sokuknál 5-10 évig nem derül ki egy myoma, méhsüllyedés vagy hólyagsérv, pedig évente voltak rákszűrésen.
Az egészségügy drága és egyre drágább üzem lesz. A világon mindenhol próbálják centralizálni, két okból. Egyrészt a központosított egészségügy olcsóbb. A csillagászati értékű, gyorsan amortizálódó egészségügyi műszerpark és a szintén drága szakszemélyzet csak centrumokban, jól szervezetten, nagy esetszám mellet működik jó hatásfokkal. A magán CT-k például már 20 éve 24 órás üzemben működnek, mert így rentábilis az üzemeltetésük. Másrészt a betegnek is jobb egy centrumban gyógyulni, ahol az egészségügy teljes palettája a rendelkezésére áll egy helyen a nap 24 órájában. Tehát nem az egészségügy ellátást hanem a beteget kellene mozgatni!
Minden falu önkormányzata előtt parkol egy Darányi Ignác terv keretében vásárolt mikrobusz. Ha komplikált a tömegközlekedés a faluból, kisvárosból, nem lehetne meghatározott időközönként megszervezni a lakosoknak egy szűrővizsgálat transzportot a regionális SZTK-ba vagy egy Centrum Kórházba? Mindenki számára elérhetőek az orvosi szűrővizsgálatok az államilag finanszírozott területi járóbeteg rendelőkben. Nem azonnal, de ezek nem is sürgős vizsgálatok.
2021-ben országos kampány keretében méhnyak, vastagbél és emlő szűrést végeztek hazánkban. A felnőtt lakosság jelentős részét behívták szűrésre. Az más kérdés, hogy hányan mentek el a vizsgálatokra. Ha mammográfiára, tüdőszűrésre vagy nőgyógyászati szűrésre 3 hónap múlva kap időpontot a páciens, az nem baj, ettől nem lesz egészségkárosodása. Az egészségtudatosság, az önmagunkra figyelés, az egészségünk megóvása elsősorban a saját feladatunk. Erre már gyermekkorban el kell kezdeni a felkészítést.
tags: #vedonoi #mehnyakszuresi #rendszerattekinto #tanulmeny