Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása, valamint hatósági nyilvántartásba vétele az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. rendelet részletezi a folyamatot. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtani kívánó jogi személy képviseletére jogosult személy jogosult a kérelem benyújtására elektronikus úton, az egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított elektronikus felületen elektronikus azonosítást követően elérhető űrlapon. Vannak a kérelemnek kötelező tartalmi elemei, amelyeket mindenféleképpen fel kell tüntetni. Az eljárásért a kérelem tárgyától függően igazgatási-szolgáltatási díjat kell befizetni. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklete határozza meg a fizetendő díjak összegét.
Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során közreműködőt vehet igénybe. Ebben az esetben a szervezeti egység működéséhez kapcsolódóan közreműködői szerződést kell kötni az egészségügyi szolgáltatónak a Közreműködővel. Ezt a szerződést csak olyan szakmára lehet kötni, amelyre a közreműködést igénybe vevő szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik. Az egészségügyi szolgáltatás működési engedély nélkül, az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus űrlapon megtett bejelentés alapján, hatósági nyilvántartásba vételt követően is megkezdhető és folytatható. Fontos, hogy egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely kizárólag az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti közreműködői szerződés alapján nyújt szolgáltatást. A bejelentéshez mellékelni szükséges a személyes közreműködői szerződésről szóló szerződést! Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentést és a közreműködői szerződést megvizsgálja. Ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg az egészségügyi szolgáltatás személyes közreműködés keretében történő gyakorlására vonatkozó szabályoknak, az államigazgatási szerv a személyes közreműködő nyilvántartásba vételét elutasítja.
Az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás, abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/A. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos elektronikus ügyintézés helyszíne az Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása (továbbiakban: ESZENY), mind az országos tisztifőorvos, mind a kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (továbbiakban Járási Hivatal) hatáskörébe tartozó ügyekben. Magyarországon egészségügyi tevékenység önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
A kérelem formanyomtatvány kitöltése és postai úton történő beküldése vagy a személyes ügyfélszolgálaton történő leadása. A kérelmet a nyilatkozati résznél minden esetben az Ügyfélnek kell aláírnia. A befizetésről szóló dokumentumot a benyújtandó kérelemhez kell csatolni. Az adatváltozás bejelentése ingyenes. Az OKFŐ hivatalból ellenőrzi a büntetlen előéletre vonatkozó adatokat az első felvételkor/újrafelvételkor és az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében. A továbbképzésre működési nyilvántartási számával, ennek hiányában alapnyilvántartási számmal jelentkezhet. Az az egészségügyi dolgozó, aki 75. Az a továbbképzésre kötelezett, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik.
Az egészségügyi szolgáltatóknak lehetősége van változó, egymástól eltérő helyszínen is egészségügyi szolgáltatás nyújtására. Változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás esetén az engedélyezés feltételeit az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyén kell vizsgálnia a hatóságnak. Ha az egészségügyi szolgáltató több telephellyel is rendelkezik, illetve a székhelyén is nyújt szolgáltatást, az engedélyt a telephelyekre vagy a székhelyre és telephelyekre külön-külön a telephely, ill. az engedélyt kiadó járási hivatal jogosult. székhelye szerinti megye területét. vizsgálni.
Az OTH címe: 1097 Budapest, Albert Flórián út. postacím: 1437 Bp., Pf. A helyszíni szemle tartása után dönt az engedély megadásáról. Az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással.
Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz. Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A magyar védőnői rendszer 2023. július 1-jétől változik. A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. A törvénymódosítást értelmében a védőnők a jövőben a megyei irányító kórház alkalmazottjai lesznek, mely újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé. A magyar védőnői rendszer 2023. július 1-jétől központosítottabbá válik.
Tavaly év végén módosításra került az egészségügyi törvény, mely alapján idén nyártól kikerülnek a védőnők az önkormányzatok fennhatósága alól. A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez. Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni.
A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg hatósági felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára. Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt. A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat.
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. Ezzel szemben a védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben. Ebbe a hangulatba érkezett meg tehát tavaly év végén a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendeli a védőnőket.
Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni. A védőnők ügyében illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni.
Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így pl. Csősz Katalin az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
Stratégiai változások a szülészeti ellátásban | Natalie Whyte | TEDxDeMontfortUWomen
A működési engedélyt a jegyző akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján az üzlet megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek.
A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. Ezzel szemben a védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben. Ebbe a hangulatba érkezett meg tehát tavaly év végén a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendeli a védőnőket.
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak. A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt.
A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így pl. Csősz Katalin az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
tags: #vedonoi #korzet #mukodesi #engedelyenek #visszavonasa