Életmentő tudás: Így járj el, ha bajba kerül a csecsemő!

Közel 10 évvel ezelőtt történt, hogy a kilenc hónapos gyerekem egy affektív apnoé, vagyis indulat, ijedség kiváltotta légzéskimaradás miatt elkezdett elkékülni. Túlzás nélkül mondom, lepergett előttem az egész addigi életem. Természetesen nem is reagáltunk megfelelően, de az affektív apnoé egy sokkal ijesztőbb vészhelyzet, mint amennyire veszélyes. Vannak - és velünk is megtörténtek - olyan helyzetek, amikor nagyon sok múlik azon, hogy a szülő megfelelő tudással és lélekjelenléttel reagáljon. Hadnagy Zsuzsanna intenzív terápiás szakember, az Élet. Érzés Egyesület szakértője babaelsősegély-tanfolyamokat tart. „Nem mesélek rémisztő történeteket a mentős tapasztalataimból, mert nem az a cél, hogy a szülők megijedjenek. Épp ellenkezőleg.” Az oldal üzemeltetője az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány, melynek célja a magasszínvonalú, hiteles elsősegély-oktatás és információközlés előmozdítása.

Légzésleállás csecsemőknél: Mit tegyünk, ha megszólal a légzésfigyelő?

A légzésfigyelő hasznos eszköz - időben leadott jelzésével azonnal cselekedhetnek a szülők, hogy megmentsék babájuk életét. De vajon azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, amikor meghalljuk a készülék csipogását? Amikor csipogni kezd a légzésfigyelő, az azt jelzi, hogy nem érzékeli a baba légzését - ez pedig nagy riadalmat vált ki a szülőkből. A készülék jelzése nem minden esetben utal egyértelműen arra, hogy leállt a baba légzése. Fontos továbbá, hogy ha a baba az újraélesztés során életjeleket mutat, akkor ugyan megnyugodhatunk - hiszen sikerül elhárítanunk az életveszélyt -, de a szakszerű kivizsgálásra ebben az esetben is szükség van.

Téves riasztás vagy valós veszély?

Hadházy Zsuzsanna is azzal kezdi, hogy amikor meghalljuk a sípoló hangot, először azt kell kideríteni, valós-e a riasztás. „20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. Így vannak beállítva a légzésfigyelők, hogy akkor jeleznek, amikor már kórossá válik.”

• Ingerlés (dörzsölés, csipkedés): Próbálkozzunk erősebb bőringerek alkalmazásával. A test vagy a talpak simítása, dörzsölése már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a légzőközpont „észhez térjen”, tehát a légzés újból beinduljon.
• Segítségkérés: Amennyiben az ingerlés nem volt elegendő, mielőbb hívjunk segítséget. Ha rajtunk kívül más is van a helyszínen - például egy másik családtag -, akkor őt kérjük meg, hogy azonnal hívja a mentőket, hogy a szakszerű segítség minél előbb megérkezzen.
• Azonnali cselekvés: A csecsemőt vegyük ki a kiságyból, és fektessük egy vízszintes, kemény felületre, például a padlóra vagy a pelenkázóasztalra.
• Légutak szabaddá tétele: Nézzünk bele a baba szájába. Elképzelhető ugyanis, hogy hányadék vagy idegen test akadályozza a légzést.
• Légzésvizsgálat: Ha már szabad a légút, hajoljunk a baba arca fölé, és figyeljük, látjuk-e, érezzük-e a légzés jeleit. Ha 10 másodperc alatt nincs legalább két légzőmozgás, akkor megkezdjük a lélegeztetést.

Újraélesztés: A legfontosabb lépések

Ha egy olyan baba, akinek nincsenek életjelenségei, teljesen tónustalan, nem úgy tartja magát, ahogy addig megszokhattuk, kicsit felhúzott lábakkal, hajlított könyökkel, tehát lóg majd mindene - ebből már lehet tudni, hogy baj van. Ha ez a helyzet, akkor egy kemény felületre fektetjük (pelenkázó, közeli asztal, de akár a föld is), és segítséget hívunk, ha nem egyedül vagyunk otthon, akkor ez könnyebb, ha egyedül, akkor előbb megkezdjük az újraélesztést, utána, a babával együtt indulunk a telefonért, hogy hívjuk a mentőket.

• Lélegeztetés: Saját légzés híján mesterséges lélegeztetéssel kell oxigént juttatni a csecsemő tüdejébe. Ezt otthon úgy tudjuk megtenni, hogy veszünk egy nagy levegőt, majd a szánkkal körbefogjuk a baba orrát és száját (egyszerre!), és befújjuk a levegőt - 1 másodperc hosszan, nem túl erősen. Fontos, hogy lássuk, hogy a kicsi mellkasa a befújás alatt megemelkedik. Mindeközben tartsuk stabilan a fejet, továbbra is enyhén megemelve az állat. Ötöt fújunk, és aztán megnézzük, hogy történt-e változás az állapotában.
• Életjelek keresése: Mivel az 5 befújásos lélegeztetéssel átmenetileg enyhítettük a csecsemő oxigénhiányát, ismét jut időnk egy gyors - maximum 10 másodperces - ellenőrzésre, életjel keresésére.
• Mellkaskompresszió: Ha nem tapasztalunk életjelet, és a baba továbbra is mozdulatlanul fekszik, akkor a szívműködés valószínűleg leállt, annak pótlását tehát meg kell kezdenünk mellkaskompresszió - vagy ismertebb nevén szívmasszázs - formájában. A ritmusos - 100-120/perc gyorsaságú - nyomásokat a szegycsontnál, egyik kezünk két ujjával (mutató- és középső ujjunkkal) kell végezni, a csecsemő mellkasát nagyjából 3-4 centiméter mélységben kell benyomni.
• Két befújás, majd a mellkasnyomás folytatása: A 30 mellkaskompresszió után ismét befújásra van szükség, ezúttal viszont csak kétszer kell az elvégezni.
• 1 perc után segélyhívás: A fenti lépéseket egy percig kell végeznünk, majd - ha ez nem hozza meg a kívánt eredményt - tárcsázzuk a 112-őt. „A mentőszolgálat szakembereinek a nagyobb rutin mellett számos eszköz áll rendelkezésre, amivel az újraélesztés hatékonyságát, végkimenetelét nagy eséllyel javítani tudják. Minél előbb megérkezik a szaksegítség, annál nagyobb az esély arra, hogy a szülők, laikusok által megkezdett újraélesztés sikeres lesz” - hangsúlyozzák a Babamentő Program útmutatójában.

Félrenyelés: Gyors és hatékony beavatkozás

Félrenyelős élménye minden szülőnek van, sőt minden embernek is, így az nem annyira ismeretlen, de nagyon félelmetes tud lenni. Főleg azért, mert általában nagyon hirtelen alakulnak ki a tünetek: érkezik egy erős, úgynevezett ingerköhögés. Csecsemő- és kisgyermekkorban a légúti akadály kialakulása nem ritka jelenség. Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását. A csecsemőkori légúti elzáródás kockázatát növeli, hogy légútjuk szűk, az könnyen elzáródhat, időbe telik míg megtanulják a megfelelő rágást és nyelést, továbbá köhögésük kisebb intenzitású. A környezetük felfedezése közben gyakran vesznek valamilyen tárgyat a szájukba.

Félrenyelés kezelése

„Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, ami a blw-zésnek (baby lead weaning, azaz baba által vezetett elválasztás - a szerk.) köszönhetően nagyon gyakran előfordul, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.”

• Háti ütések: Üljön le! Egyik tenyerének kéztövét helyezze a csecsemő hasára. Fordítsa a csecsemőt arccal lefelé, majd mérjen határozott ütést másik tenyerével a csecsemő hátára, a lapockái közé. A csecsemő feje alacsonyabban legyen, mint a törzse. Az ütést követően ellenőrizze, hogy felszabadult-e a légút. Amennyiben nem, ismételje meg a háti ütést.
• Mellkasi lökések: Amennyiben a háti ütések eredménytelenek voltak, fektesse a csecsemőt a hátára, arca felfelé nézzen. Két-három ujját helyezze a szegycsontjának közepére, majd végezzen határozott mellkasi lökést. A lökés mélysége a mellkas keresztmetszetének egyharmada legyen.

Nagyobb gyerekeknél már az úgynevezett Heimlich-műfogást kell alkalmazni ezek helyett.

Idegen test lenyelése: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Gyermekeinkben hamar megjelenik a világ megismerésének igénye. A megismerés a kezdetekben leginkább az ízlelésre szorítkozik, így ne nagyon csodálkozzunk azon, ha a találékony gyermek minden, számunkra elképzelhetetlen dolgot a szájába vesz. A piciknél ez a probléma mindennapos, de nagyobbaknál is elő fordulhat, hogy játékból valamit a szájukba vesznek. Az még rendben is lenne, ha csak ízlelgetnék az apró dolgokat, a baj akkor kezdődik, ha az a bizonyos idegen test elindul lefelé. A szájba bekerült dolgok veszélyesek is lehetnek, amint a fenti példák is mutatják. Azonban szerencsére a leírt „szörnyűségek” ritkán fordulnak csak elő. Az esetek túlnyomó többségében a „megkóstolt” tárgyak a gyermekeknek semmilyen panaszt nem okoznak, a széklettel együtt távoznak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• Fulladás, köhögés: Ha a gyermek fulladozik, „lilul”, kapkodva veszi a levegőt, intenzíven köhög, azonnal próbáljuk meg a gyermeket fejjel lefelé tartva, hátát ütögetve eltávolítani az idegen testet. Lényeges szabály, ha a gyermeknek panasza van, vagy volt (köhögött, fulladozott) menjünk orvoshoz! Kisebb tárgyak minimális panaszok, átmeneti köhögési inger után az alsó légutakba is eljuthatnak!
• Öklendezés, gombócérzés: Ha öklendezik vagy gombócérzésről panaszkodik a gyermek, akkor akár a garatba is beékelődhetett valami. Ez előfordulhat akár halételek fogyasztása után a garatban megakadt szálka esetében is, de akár játék, akár pénzérme is megbújhat itt mérsékelt panaszok mellett is.
• Nyelési, mellkasi panaszok: Nyelési, mellkasi panaszok általában a nyelőcsőbe szorult tárgyak következtében alakulnak ki, elsősegély gyanánt egy kis víz itatásával tudunk segíteni a gyermeken. Ezt követően keressünk fel szakembert!
• Veszélyes tárgyak lenyelése: Több apró mágnes, vagy gombelem, esetleg nyitott biztostű lenyelésekor (akár gyanú esetén is) mielőbb jelentkezzenek a legközelebbi ügyeleten. Amennyiben az elvégzett röntgenvizsgálat igazolja a fenti tárgyak jelenlétét, mielőbbi kórházi ellátás, megfigyelés, esetenként a fenti tárgyak sürgős eltávolítása szükséges a lehetséges szövődmények elkerülése céljából. A gombelemet a gyomorsav szétmarhatja, a belőle kijutó anyagok a gyomrot, beleket károsíthatják.

Ha a pici által lenyelt tárgyról fentebb nem ejtettünk szót, szinte bizonyos, hogy nem kell azonnal orvoshoz fordulnunk, ha a tárgy lenyelésekor semmilyen panasz nem jelentkezett. Azok a tárgyak, amelyek gond nélkül lejutnak (és nem említettük meg azokat fentebb) bajt nem okoznak, és önmaguktól távozni is fognak a széklettel együtt.

Krupp: Az ugató köhögés és a hideg levegő ereje

A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusosmegbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek, a légzési rendellenesség meg mindkét irányban), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár.

Teendők kruppos roham esetén

„A kruppos köhögésről azért szoktam videót mutatni, mert aki nem tud erről a betegségről, a videó alapján később felismeri.” Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni. Természetesen ezt követően is hívni kell mentőt, ha megtettük, és javult a helyzet.

Lázgörcs: Oldalra fordítás és higgadt reakció

Hadházy Zsuzsanna azzal kezdi, hogy a lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. „A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van.” Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni. Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni.

Mi a teendő lázgörcs esetén?

Nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés.

Reflux és hurutos tünetek csecsemőkorban

A kis csecsemőknél előfordulhat, hogy az elfogyasztott táplálék a gyomorból visszajut a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni! Ebben az esetben nem az orrszívás és váladékoldás a megoldás, hanem a tápszer sűrítése, illetve anyatejes táplálás mellett olyan anyag adása, ami a reflux ellen hat.

Kórházi újszülött-ellátási szokások: Öt felesleges beavatkozás

A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik bizony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Ezért most megnézünk öt olyan kórházi újszülött-ellátási szokást, amik a legtöbb esetben feleslegesek és egyáltalán nem tudományos alapokon nyugszanak. A helyi szokások nagyon változóak.

1. Légutak leszívása és gyömöszölés

Ahhoz képest, hogy ötven éve még fejjel lefelé lógatták születésük után a babákat és még a popsijukat is megpaskolták, talán nem annyira hajmeresztő, hogy manapság csak jól meggyömöszölik őket és általában leszívják kézi pumpával a légutakat. Valójában azonban ezek is ugyanolyan feleslegesek egy egészséges, normál időben, hüvelyi úton született kisbabánál, mint a fejjel lefelé lógatás és a popsi ütögetés! A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! De még ha nem is történik meg azonnal az első levegővétel, a baba oxigénellátása biztosított a Te légzésed által, a méhlepényen és a pulzáló köldökzsinóron keresztül! A légutak leszívása pedig a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz, ami sokszor azt eredményezi, hogy a fej megszületésekor sugárban ömlik a magzatvíz a baba szájából és orrából - ami akár ijesztő is lehet leendő apáknak, ha nem tudják, hogy ez az élettani folyamatok teljesen természetes része!

2. Fürdetés

Miután az egészségügyi szakemberek megbizonyosodtak a baba lélegzésről - és szokástól függően meggyömöszölték a babát és leszívták a légutakat - a legtöbb magyar kórházban ilyenkor az édesanyja karjaiba adják vagy a pocakjára teszik a babát - néhány perc erejéig! Sajnos sok kórházban ezzel “le is van tudva” a közvetlen bőrkontaktus és a köldökzsinór elkötése után következik a fürdetés! A csecsemősnővér ilyenkor a babát a csap alá tartja és valóban tetőtől talpig alaposan lemossa. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására! Az újszülöttek valóban nedvesek, nyákosak, talán egy picit még véresek is, de higiéniai szempontból nem összehasonlíthatóak mondjuk a férjed edzés utáni pólójával vagy zoknijával! Ráadásul a bőrükön még van több-kevesebb vernix cremosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta a méhedben és ami még a születése után is csökkentené a születés utáni bőr szárazságot és hámlást…ha nem mosnák le! A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a „jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amivel a baba a szülőcsatornán való áthaladásakor talákozott és amik az ő mikrobiomját, az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki!

3. Mérés

És ez még nem minden! A baba lemosása és szárazra törlése után következik általában a mérés - mindez még a baba életének első öt-hat percében! Természetesen nagyon fontos, hogy milyen súllyal születnek a babák, de egy gyakorlott szakember első látásra, mérés nélkül is meg tudja mondani, hogy egészséges, normál súlyú babáról van-e szó vagy sem!

4. Szemcsepp

Na de megvolt a mérés…a baba megpróbáltatásainak azonban még koránt sincs vége, ugyanis sok helyen ilyenkor jön a szemcsepp! Az USA-ban és még sok más országban a születés utáni eritromicin szemcsepp része az újszülött protokollnak, hogy a bakteriális eredetű komoly, vakságot is okozó kötőhártya-gyulladást megelőzzék. Ebből a szempontból Magyarországon nem egységes az újszülött-ellátás, ami szintén azt igazolja, hogy a szemcseppentést is sokkal inkább a hagyomány, semmint a tudomány diktálja. Az való igaz, hogy újszülöttek szerezhetnek komoly, vakságot okozó szemfertőzést hüvelyi szülés során - abban az esetben, ha az édesanya gonorrhea (tripper, kankó) vagy clamidia fertőzött! És bár a clamidia valóban gyakoribb, mint a gonorrhea, sokkal ritkábban okoz vaksággal járó szemgyulladást. Viszont mindkét fertőzés komoly nemi betegség, ami a várandósságot, az édesanyát és a babát is veszélyeztetik és ha esetleg jelen vannak, akkor már a várandósság során nagyon fontos gyógyszeres kezeléssel megszabadulni tőle! Szexmunkás édesanyánál a preventív szemcsepp valóban indokolt lehet, de a legtöbb monogám, rendezett kapcsolatban élő szülőktől származó babánál a szemcseppezés teljesen szükségtelen, mert a clamidia vagy gonorrhea fertőzés jelenléte a szülés során szinte kizárható. A babának viszont a szemcsepp kellemetlen és még a kötődés folyamatát is befolyásolhatja ezáltal. Ráadásul az eritromicin szemcsepp csak a ritkább, tripper által okozott szem fertőzéstől véd meg, a clamidiával szemben kevésbé hatékony és sok babánál maga a szemcsepp okozhat szempirossággal, erős váladékozással járó szemgyulladást. Azt is fontos tudnod, hogy újszülötteknél az enyhe kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori és még akkor is előfordulhat, ha nincs semmiféle bakteriális fertőzés!

5. Bepólyálás

Függetlenül attól, hogy volt-e szemcseppentés vagy sem, a fürdetést általában öltöztetés, sőt van olyan kórház, ahol bepólyálás követi: az édesanya egy tisztára mosott, felöltöztetett, bepólyált kis csomagocskát kap az aranyórára és az instrukciót, hogy lehet kérem szoptatni… Ha belegondolsz, hogy szülés után még a szülőágyon fekszel, nem túl kényelmes pozícióban, könnyen beláthatod, hogy egy merev pólyába csomagolt újszülöttet szinte lehetetlenség megszoptatni - holott a babának rendkívül erős ilyenkor a szopási reflexe! Éppen ezért haladóbb kórházakban és Nyugat-Európában az első órák - sőt az első napok - bizony meztelenkedéssel telnek…A baba legfeljebb egy pelenkát kap és az édesanya ruhátlan pocakján, mellén lévő babát csak letörölgetik és az édesanyjával együtt takarják be egy fogadó takaróval! A közvetlen bőrkontaktusnak ugyanis nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is!

A bőrkontaktus fontossága

A szülés után a pocakodon és a mellkasodon vérbőség és ezáltal helyi felmelegedés alakul ki, a tested úgy viselkedik, mint egy természetes melegítőpárna! Így közvetlenül a tested segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, hogy ne kelljen a saját hőmérsékletére értékes energiát pazarolnia és ezáltal stabilizálódjon a vércukorszintje. Ahogy a kisbabád emelgeti a fejecskéjét, mozgatja a kezeit és a lábait a melledet keresve, finoman masszírozza a pocakodat is, ami stimulálja a méh összehúzódását. Az pedig, hogy Te puszilgatod, ölelgeted, szagolgatod a kis újszülöttedet, ez kiváltja az oxitocin hormon termelését, ami nemcsak a méh összehúzódását, a placenta leválását és a vérzés csillapodását segíti, de egyfajta eufóriát is okoz és azt a csodálatos érzést, hogy percről percre, óráról órára még inkább szeresd és ragaszkodj a kisbabádhoz! Természetesen a kisbabád is jobban érzi magát és hamarabb szopizni kezd, ha érzi a tested melegét és illatát, ha hallja a szívverésedet és ha érzi a bőrén az érintésedet: a születés drámai változásai után hamarabb megnyugszik, hogy azért a méhen kívüli élet is biztonságos, hiszen Te ott vagy neki! A legtöbb kórházban a baba ellátásával kapcsolatban van több-kevesebb rugalmasság és igenis alakíthatod az első órák eseményeit a Te igényeid szerint!

Császáros szülés és bőrkontaktus

Egy picit beszéljünk a császáros szülésről is, hiszen Magyarországon tízből négy baba műtéti úton születik. Ilyenkor a baba megszületés után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár még egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. A mérés, a mosdatás, szemcseppezés, felöltöztetés is ugyanúgy része lehet az újszülött procedúrának, de az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőrkontaktus lenne az első órákban. A legtöbb kórházban ez sajnos nem, vagy nehezen valósítható meg, leginkább az akarat és valamennyire az erőforrás hiányzik ehhez, mert a műtét utáni közvetlen bőrkontaktushoz egyértelműen segítség kell, kellene. Ilyenkor viszont meg lehet kérni azt, hogy ha édesanyaként a közvetlen bőrkontaktus Veled nem is biztosított, legalább a férjed kapja meg a kisbabát közvetlen szőrkontaktusra! Apáknak is egészen különleges érzés az újszülött gyermeküket a karjukba venni és a babának is sokkal jobb helye van az édesapjánál, mintsem egy melegítő asztalon! Szóval ha ezt szeretnéd, akkor feltétlenül jelezd ezt a műtét előtt, a férjed pedig inkább egy kigombolható inget vegyen a póló és a pulóver helyett.

tags: #fent #levo #csecsemo #lekotese