Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára. A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik.
A védőnői munka története és jelentősége
Magyarországon 1915. június 13-án Budapesten Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével született meg az "Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére", illetve ezen belül a Védőnői Szolgálat. Nem véletlen tehát, hogy éppen ezen a nyári napon tartjuk a védőnők napját. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek például a védőoltási rendszer kidolgozásában és megvalósításában is. A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A védőnői hálózat szintjei és feladatai
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el. A legfontosabb védőnői feladatok a következők:
- Család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás.
- A 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
Különböző típusú védőnői tevékenységek
A védőnői tevékenység sokszínűsége a különböző szakterületeken is megmutatkozik:
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése. Az iskolai védőnő feladatát éves munkaterv alapján végzi, tekintettel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározottakra. Feladata a gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése kétévenként a 2., 4., 6., 8., 10., 12. osztályban; az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. osztályban; a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. osztályban. A szűrővizsgálatokon túl, feladata az elsősegélynyújtás, az orvosi vizsgálatok előkészítése, a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése, a krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése, kapcsolattartás a szülőkkel, pályaválasztás segítése, az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése.
- Vérnyomás és pulzus mérése.
- Haskörtérfogat mérése.
- Magzati szívműködés vizsgálata.
- Vizeletvizsgálat.
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
Védőnői munkanapló és dokumentáció
Ebben a menüpontban a védőnői munkanaplót tudjuk elkészíteni és kinyomtatni. De saját magunk is rögzíthetünk új sort az 'Új' gomb segítségével. Ilyenkor nekünk kell megadnunk a tevékenység adatait. A 'Tevékenység' mezőben válasszuk ki az elvégzett munkát, ha nincs a listában az, amit szeretnénk rögzíteni, akkor a készletkarbantartás segítségével vehetünk fel új elemeket (jobb egérgomb a 'Tevékenység' mezőn). Majd a 'Mentés' gombbal tároljuk el az adott feladatot. A 'Módosítás' gomb segítségével tudjuk a már rögzített feladatokat módosítani. Ehhez rá kell kattintani a módosítani kívánt feladatra, majd megnyomni az imént említett gombot. Majd a 'Mentés' gombbal tároljuk el a módosított feladatot. Frissítés dátuma: 2009.10.20.
A jogszabályok rendelkeznek a dokumentációs feladatokról, így a védőnői munkanapló vezetése kulcsfontosságú a tevékenység átláthatósága és nyomon követhetősége szempontjából.
A kollegiális védőnői mentorrendszer
A védőnői szolgálat értékeinek megőrzése mellett annak fejlesztése, korszerűbb egységes szakmai irányítás támogatásának, működésének elérése, a megelőző ellátásban és rendkívüli helyzetekben való szerepvállalás növelése és szakmai irányítás támogatása érdekében az állami fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató városi és megyei fekvőbeteg intézményekben kollegiális védőnői mentorrendszert működtet. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szakmai irányítás támogatásával létrehozott kollegiális védőnői mentorrendszer hatáskörébe tartozó védőnők kötelesek együttműködni az illetékes kollegiális védőnői mentorral.
A kollegiális védőnői mentor végzi az illetékességi területén működő védőnők tevékenységének szakmai irányítás támogatását az Országos Kórházi Főigazgatóság szakmai iránymutatásai alapján. A kollegiális védőnői mentor illetékességi területe az adott járás/megye, munkahelye a megyei/városi kórház által biztosított védőnői mentor iroda. A védőnői mentor iroda működésének tárgyi feltételeit (infrastruktúráját, berendezését, informatikai és telekommunikációs eszközeit, területi munkához gépjárművet) az Országos Kórházi Főigazgatóság biztosítja.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság a honlapján közzéteszi az illetékes egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató városi és megyei intézmények listáját, amelyekben kollegiális védőnői mentor működik. A megyei és városi kórházhoz tartozó kollegiális védőnői mentor munkáltatója a megyei kórházak főigazgatója.
Vonatkozó jogszabályok
A védőnői munka szabályozását több jogszabály is lefekteti, biztosítva a szolgáltatás magas színvonalát és egységességét:
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.
- 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.
- 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.
- 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről.
- 46/2021. (X. 29.) EMMI rendelet a kollegiális védőnői mentorrendszer működésével összefüggő rendeletek módosításáról.
tags: #vedonoi #kitoltott #munkanaplo