Sokak számára központi kérdés a fizetések alakulása, különösen a közalkalmazottak körében, akiknek bérezését a közalkalmazotti bértábla szabályozza. A 2025-ös évben a közalkalmazotti bértábla ugyan nem esett át jelentős változásokon, ám a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mégis hatással van az alapilletmények alakulására.
A közalkalmazotti bértábla egy olyan törvényileg meghatározott rendszer, amely egyértelműen szabályozza a közalkalmazottak fizetését Magyarországon. A rendszer alapvetően két fő tényezőt vesz figyelembe a fizetések megállapításakor: egyrészt a dolgozó iskolai végzettségét (fizetési osztályok szerint), másrészt pedig a pályán eltöltött évek számát (fizetési fokozatok szerint). Így minden közalkalmazott könnyen besorolható a megfelelő kategóriába, amelynek alapján pontosan kiszámítható a fizetésük összege. A közalkalmazotti bér kiszámítása így átlátható és egységes keretrendszer szerint történik, ami biztosítja a méltányosságot és kiszámíthatóságot a közalkalmazottak javadalmazásában.
A közalkalmazotti bértábla két fontos dimenzió szerint csoportosítja a dolgozókat: fizetési osztályok és fizetési fokozatok mentén. A fizetési osztályok a közalkalmazottak végzettségét tükrözik, összesen tíz kategóriára bontva (A-tól J-ig). Az osztályok alapfokú végzettségtől egészen a tudományos fokozatig határozzák meg, hogy az adott közalkalmazott milyen alapbérre jogosult. A másik fontos szempont a szakmai tapasztalat, amely alapján a közalkalmazottak különböző fizetési fokozatokban haladnak előre. A fokozatok a közalkalmazotti pályán eltöltött évek számával emelkednek, így hároméves lépcsőkben sorolják be a dolgozókat: például az 1-es fokozatba a 0-3 év közötti tapasztalattal rendelkezők tartoznak, míg a 17-es fokozatba az 49-51 év szakmai múlttal bíró közalkalmazottak. A fizetési fokozatok közötti előrelépés automatikusan történik a szolgálati idő növekedésével, ezzel biztosítva a tapasztalattal arányos bérezést.
2025-ben a közalkalmazotti bértábla önmagában nem változott jelentősen, a fizetési osztályok és fokozatok besorolása maradt a korábbi rendszer szerint. Azonban az idei évi minimálbér és a garantált bérminimum emelése mégis közvetlen hatással van a közalkalmazotti bérekre. Mivel számos közalkalmazotti alapilletmény a mindenkori garantált bérminimumhoz igazodik, a legalsó bérhatárok ennek az emelkedésével automatikusan magasabbak lettek. Ennek következtében azok a közalkalmazottak, akik eddig a garantált bérminimum összegénél nem kerestek többet, most magasabb havi illetményben részesülnek. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez a növekedés nem jelenti a teljes bértábla felülvizsgálatát vagy átfogó béremelést, hanem kizárólag a minimális bérezési szinteket érinti.
A közszolgálati bértábla esetében viszont a változások üteme gyakran eltér a közalkalmazotti rendszertől, mivel más típusú illetményalap és szorzók szabályozzák. Ahhoz, hogy jobban érthetővé váljon a közalkalmazotti bértábla 2025 gyakorlati működése, nézzünk néhány konkrét példát arra, hogyan számolható ki a bruttó illetmény!
Például egy „C” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott, aki érettségit igénylő munkakörben dolgozik és már 5 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, a 2-es fizetési fokozatba tartozik. Az ő bruttó bére az aktuális garantált bérminimum összegével egyezik meg, mivel ebben az osztályban legalább ez jár. Amennyiben viszont egy magasabb végzettségű munkavállalót veszünk példaként, aki az „F” fizetési osztályba (főiskolai végzettséget igénylő munkakör) tartozik, és 14 év tapasztalata van, az 5-ös fokozatba kerül. Esetében az alapilletmény a garantált bérminimum szorzójával számítódik ki, ami a szorzótól függően akár jelentősen magasabb lehet a minimum összegnél.
A konkrét összeg megállapításához a közalkalmazotti bértábla 2025 kalkulátora alapján az adott fizetési osztályhoz és fokozathoz tartozó szorzót kell megszorozni az aktuális garantált bérminimum összegével, így könnyen kiszámítható, hogy pontosan milyen bruttó bérre számíthat a közalkalmazott. Mint már korábban is említettük, a közalkalmazotti bértábla 2025 kalkulátor a fizetési osztályok, fokozatok és a hozzájuk kapcsolódó szorzók segítségével számolja ki a közalkalmazottak bérét. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a tényleges fizetés bizonyos esetekben jelentősen meghaladhatja az itt bemutatott táblázatokban szereplő összegeket, mivel számos közalkalmazottnak különböző bérpótlékok is járhatnak, így a közalkalmazotti bér kiszámítása ezek figyelembevételével válik teljessé.
A Védőnők Illetményezésének Speciális Szabályai
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. Ezek alapján kell megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál?
A rendelet 21. §-ának (11) bekezdése alapján a területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is jogosult (területi pótlék). A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék.
A rendelet 21. §-ának (10a)-(10c) bekezdései szerint a területi védőnői, illetve iskolai és ifjúság-egészségügyi feladatokat ellátó védőnői szolgáltató havonta védőnői szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető bérének (illetményének), jövedelmének kiegészítésére köteles fordítani (védőnői kiegészítő pótlék). A védőnői kiegészítő pótlék összegére a védőnői szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése szerint: "A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdések szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint-értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével."
A védőnői szolgáltató ezen havi díjazásának legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani.
A Korm. rendelet szerinti további illetményelemek, díjazások is megilletik a védőnőt. Így területi pótlék [21. § (11) bek.], teljesítménydíjazás [21. § (4) bek.] és illetménykiegészítések (76/A., 76/D., 76/L. §). A védőnő illetményének (tábla szerinti garantált illetményének) a fejkvóta szerinti díjazáshoz (teljesítménydíjazáshoz) történő viszonyítása irreleváns.
Évek óta nagyon sok panasz érkezett a védőnőktől egyebek mellett a nem megfelelő munkakörülményekre és a csekély fizetésekre. Az is kiderült, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által az önkormányzatoknak átutalt védőnői pótlékokhoz, utazási költségtérítésekhez közel 80 százalékuk nem jut hozzá, ugyanakkor munkáltatóik a szükséges egészségszakmai kompetenciák híján bizonyos kérdésekben nem tudnak megfelelő iránymutatást adni, felelős döntéseket hozni.
A híradásokban már korábban megjelent, hogy az egészségügyi törvény módosításával kezdetét vette az alapellátás átalakítása, amely a védőnői hálózatot is érinti. Július 1-től már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az őket átvevő vármegyei intézményeknek azonban sem ingatlanuk, sem forrásuk nincs például a béren kívüli juttatásokra, így azokat vélhetően továbbra is az önkormányzatok biztosítják majd.
Bár szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések. Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata. Csakhogy ezek - nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük - az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek.
Nem elég ráadásul, hogy a településeknek ingyen kell használatra átadniuk ingatlanaikat, még a rezsit is velük fizettetik meg. Sok fejtörést okoz a szolgálati lakások ügye is. A lakhatás biztosítása az önkormányzatok bevett csábítási eszköze volt. A védőnőknek jelenleg biztosított önkormányzati extra juttatások esetében is ugyanez lehet a megoldás: az átvevő intézmények nem rendelkeznek erre fedezettel, de korábbi kormányzati nyilatkozatok, illetve az egyik önkormányzatnak küldött megállapodás-tervezet szerint „a védőnők jövedelmi, szociális egzisztenciájának megtartása érdekében rendelkezni szükséges ezen juttatásokról”.
A védőnői körzetek nem változtak, a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és a működtetést az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell, hogy biztosítsák.
A költségfelosztási megállapodást írt alá a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Érdi Önkormányzat annak érdekében, hogy a kórház által átvett védőnői feladat-ellátáshoz szükséges költségeket megosszák. Az új megállapodás értelmében 2024. január elsejétől teljes egészében a kórház biztosítja a szakmai anyagokat és költségeket, visszamenőlegesen pedig kifizeti az önkormányzat által megelőlegezett, nagyjából 11 millió forintos üzemeltetési költséget.
Nemrég írtuk meg, hogy hónapokig nem takarítottak egyes védőnői helyiségeket Érden, mert az önkormányzat és a kórház nem tudott megállapodni abban, hogy kinek a feladata lenne az üzemeltetés és a takarítás. „Semmihez nem mertünk hozzányúlni, mert olyan kosz és mocsok volt. Most azonban úgy tűnik, sikerült a feleknek megállapodniuk. A napokban megkötött szerződés értelmében 2024. A szerződés szerint a kórháznak ezen felül vállalnia kell a számára ingyenesen átadott ingatlanok használatával felmerülő költségeket is - a használati jogával arányos mértékben. Emellett az eddig felmerült, nagyjából 11 millió forintos üzemeltetési költség megfizetése is a kórházat terheli. A kórház ezentúl saját személyzettel látja el az érdi védőnői telephelyek takarítását.
A Női egészség fontosságára hívta fel a figyelmet a védőnői szolgálat
A szerződéskötésre azért volt szükség, mert az állam 2023. Az érdiek esetében a kijelölt kórház a Szent Imre Kórház lett, ám a 2023. évi szerződés megkötése után a felek nem tudtak megállapodni abban, hogy az üzemeltetés és így a takarítás kinek a feladata lett volna. Korábban kerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatal Érdi Népegészségügyi Osztályát is. Választ a napokban végül a Pest megyei kormányhivataltól kaptunk: azt írták, hogy a kormányhivatal higiéniai szemlét végzett az öt érdi védőnői telephelyen. Az egyik védőnői szolgálat felszólítást kapott a takarítás elvégzésére, amelyet a hivatal ellenőrizni fog.
A Medicina 2000 Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség úgy vélte, hasznos lehet az ő valós tapasztalataikat is felmérni és összegyűjteni. A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy válaszadó intézmények átlagosan 13 védőnőt „adtak át” a vármegyei intézményeknek. A válaszok alapján a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, a működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket - pl. Ahol komolyabb problémák látszódnak, az a költségek térítése. A válaszadók több mint fele (57%) arról számolt be, hogy a költségeket mindeddig egyáltalán nem vagy nem időben térítette meg az átvevő intézmény. Olyan, az anyagiakon túli egyeztetést igénylő problémát, amit nem sikerült a rendelőintézetnek az átvevő intézménnyel egyeztetni, a válaszadók 40%-a jelzett. A felmérés során előkerült problémák egy jó része a centrum intézménnyel, illetve annak gazdasági egységével történő kapcsolattartás nehézségéről (extrém esetekben pl. az elérhetetlenségéről) szólt, illetve a tárgyi eszközök (pl. 2025. 2025.
tags: #vedonoi #illetmeny #megallapitasa