A védőnői hivatás Magyarországon több mint egy évszázados múltra tekint vissza, és a mai napig alapvető pillére a családok egészségügyi és szociális támogatásának. Ez a küldetés teszi egyedülállóvá a védőnői szakmát a világban, hiszen komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosít, amely Európában is különleges.
A magyar védőnői hálózat fennállásának 110. évfordulójáról Pécsen emlékeztek meg ünnepélyes keretek között. A rendezvényen résztvevő szakmai vezetők és védőnők közösen tisztelegtek e különleges, Európában is egyedülálló ellátási rendszer múltja és jelene előtt. Dr. Horváth Zoltán, Baranya Vármegye főispánja köszöntőjében kiemelte, kevés hivatás mondhatja el magáról ma, hogy több mint egy évszázadon át, generációkon átívelve ilyen mély szakmaisággal szőtte át a társadalom életét.
A védőnői hivatás története és fejlődése
A védőnői hálózat megszületését a 19-20. század fordulójának társadalmi és demográfiai kihívásai hívták életre. Az anya- és gyermekvédelem fontosságát felismerve 1915. június 13-án alakult meg az Országos Stefánia Szövetség, Bárczy István polgármester és dr. Madzsar József kezdeményezésére. A Szövetség a nevét védnökéről, herceg Lónyay Elemérnéről, Szász-Coburgi Stefánia belga királyi hercegnőről kapta. Fő célkitűzései között szerepelt a csecsemőhalandóság csökkentése, a családok támogatása, valamint a tudatlanság és babona elleni küzdelem. A szakmai munka alapjait a korszak neves orvosprofesszorai, köztük dr. Tauffer Vilmos, dr. Bókay János és dr. Heim Pál fektették le.
Az elmúlt évtizedekben a hivatás folyamatosan alkalmazkodott a társadalmi változásokhoz. Elismeréseként 2015-ben, éppen tíz éve a Védőnői Szolgálat bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, és a Magyar Értéktár részévé vált. Ez is jelzi a szolgálat kiemelkedő jelentőségét és egyedülálló jellegét.
A védőnők feladatai és szerepe a mai társadalomban
A védőnők napjainkban olyan komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosítanak, amely Európában is egyedülálló. Feladataik közé tartozik a várandósok, a csecsemők, a kisgyermekek és az iskolás korúak egészségének védelme, a szűrővizsgálatok végzése, a védőoltások koordinálása, valamint az egészségnevelő és közösségi programok szervezése.
A védőnők munkája egyszerre önálló és együttműködő: a mindennapokban kapcsolatot tartanak az egészségügyi, gyermekjóléti, szociális és oktatási intézmények szakembereivel, valamint civil szervezetekkel a családok érdekében. A gondozás során személyre szabott tanácsokat adnak, és támogatják az egészségtudatos életmód kialakítását. Lóth Erika, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ápolási igazgatója hangsúlyozta, a védőnők szerepe azért különleges, mert megelőző szemlélettel látják el a feladatot, személyes kapcsolatot ápolnak a gondozottakkal, összekötő kapocsként dolgoznak az egészségügyi ellátórendszer és a lakosság között.
A védőnői ellátás meghatározó eleme az esélyegyenlőség biztosítása. A Védőnői Szolgálat arra törekszik, hogy az általa nyújtott ellátásokból senki ne maradjon ki, és az minden érintett számára elérhető, hozzáférhető legyen. A védőnők folyamatosan törekednek a lakossági szükségletek figyelembe vételére, az igényekhez való alkalmazkodásra, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettségre.
Iskolavédőnői szolgálat
Az iskolavédőnői szolgálat feladata az általános és középiskolás korosztály gondozása életkoruknak, szükségleteiknek megfelelő folyamatos egészségfejlesztése, valamint egészségi állapotuk monitorizálása, primer prevenció.
Anyatejgyűjtő állomás
Az anyatejgyűjtő állomáson történik az anyatej átvétele, vizsgálata, lemérése, pasztörizálása és dokumentálása. A rendelkezésre álló tejmennyiség elosztásra kerül, az újszülöttosztály és azon csecsemők között, akiknek a gyermekorvos vényen elrendeli. Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Imre József u. 2. ”U” épület 3.
Játéktár program
A Szociális és Családügyi Minisztérium és az Ifjúsági és Sportminisztérium vezetése 1999-ben közös programként tervezte elindítani a családi nevelés elősegítése érdekében a játéktár programot. A tartalmas gyermek és családi programok kínálatával a családok és gyermekek lelki egészségvédelmét szolgáló programban felismerte a prevenció jelentőségét a gyermeknevelésben. A játéktárban családi játszóház, szabad játék, kötött programok folynak, a helyi igényeknek megfelelően, egyedi kialakítással. A Játéktár telephelye Hódmezővásárhely, Andrássy út 9.
A digitalizáció kihívásai és lehetőségei a védőnői munkában
A világ változásaival is meg kell küzdeni ebben a hivatásban is. Új kihívásokat hoz a digitalizáció, a családszerkezetek változásai, az egészségmegőrzés. Ami azonban nem változik az emberi jelenlét, a személyes törődés és a bizalom - mert ezek pótolhatatlanok.
A magyar védőnői hálózat, a gyerekvédelem, az általános egészségügy és az oktatás is használ különböző igényeik szerint fejlesztett vagy adaptált informatikai rendszereket. Kétségtelen, hogy ezek sokat segíthetnek az adminisztráció és a kommunikáció során, csakhogy az érintett szakterületek érzékenysége miatt akár a gyerekek, családok életét is befolyásolhatja az alkalmazások jó működése. Július 1-jétől már minden területi védőnőnek kötelező lesz az egységes állami informatikai rendszert, a VOIR-t vagyis a Védőnői Országos Információs Rendszert használnia. Ez nem újdonság, mivel valójában a jogszabály szerint már 2017 óta kötelező lenne a használata, ám ezt eddig nem ellenőrizték szigorúan. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervének vezetője, Szalainé Boglárka a 444-nek azt nyilatkozta, szerinte eddig azért nem kérték számon a rendszer kezelését, mert az használhatatlan volt.
A lapnak az OKFŐ azzal indokolta a szigorítást, hogy valójában évek óta jogszabályba ütközik ez a helyzet, mivel kötelező lenne az egységes felület használata. De az is hozzájárulhat a változásokhoz, hogy a VOIR uniós pénzből készült el, aminek a fenntartási időszaka idén lezárul, vagyis más forrást kell találni hozzá. Ráadásul a kórházak fizetnek a programért. A VOIR fejlesztése mögött Vertán György cége, a Tigra Kft. áll. Nem lehet pontosan tudni, mennyibe került a felület megalkotása. Ám a védőnői beszámolók szerint annyi biztos, hogy bőven lenne mit csiszolni rajta. Sokszor megnehezíti a munkát, hogy 600 helyre kell kattintgatni, például 3 oldalt csinál, ha beírsz egy megjegyzést - nyilatkozta a lapunk egyik forrása. Ő is arra panaszkodott, hogy átláthatatlan a rendszer, mivel túl sok rajta az egyszerre megjelenő fül, ezért az olyan alapadatokat is nehéz gyorsan kiszűrni, mint hogy mikor született a gyerek.
Nem a VOIR az egyetlen szoftver, amely érzékeny adatokat kezel, és hatással lehet akár a gyerekek életére is. Ott van például az EESZT, amely az egészségügyi ellátás központi adatbázisa. A rendszerhez a közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2017 novemberéig kellett csatlakozniuk, majd 2020. június 1-jétől már a magánellátókat is arra kötelezték, hogy minden, az ellátással kapcsolatos betegadatot elküldjenek az egészségügyi felhőbe. A rendszer egyik pozitív hozadéka, hogy már a betegek is tudják ellenőrizni a felírt gyógyszereket, illetve már nem okozhat gondot, ha nem vittünk magunkkal egy fontos leletet. Ám akadtak gondok a működésével ez elmúlt években.
A gyerekvédelmi rendszer egyik fontos platformja a GYVR, vagyis a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer, amit 2021 július 1-jén vezettek be azzal a céllal, hogy egy digitális és korszerű közös információs bázist teremtsenek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban érintett szervezetek és szakemberek számára a gyerekek életútjáról. Emellett a gyámhatóság is tudja használni a rendszert a szolgáltatói, hatósági és a szakértői oldallal való kapcsolattartásra.
A gyerekek életében szintén fontos szoftver a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), amely az oktatási rendszer fontos adatait őrzi: például az iskolai teljesítményről és hiányzásokról. A KRÉTÁ-t 2017/2018-es tanévben tették kötelezővé az állami fenntartású magyarországi iskolában. A legújabb változás pedig, hogy hamarosan már az iskolai étkeztetés is ezen keresztül zajlik.
Egy jól működő digitális rendszer ma már elengedhetetlen a szakterületeken történő átlátható és gyors kommunikáció, illetve az adatok, információk frissen tartása érdekében, hiszen gyerekek sorsa múlhat rajta. Mivel a szoftverek gyakran érzékeny adatokért felelnek, egy kis működési hiba is nagy gondokat okozhat.
A jelzőrendszer és a családsegítés
Az egyének, családok és gyermekek problémáinak időben történő felismerése, mihamarabbi enyhítése érdekében az állam észlelő-és jelzőrendszert működtet. A gyermekvédelmi törvény rendelkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjairól, és azok feladatairól. A jelzésre kötelezettek körét az 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazságról szóló törvény szabályozza. A beérkezett jelzéseket szakmai vezető irányításával képzett szakemberek, családsegítők fogadják, majd a jelzés tartalmától függően megkeresést indítanak a jelzett család, vagy gyermek irányába. Feladatunk, a családok segítése érdekében, veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése.
A jegyző, a járási hivatal, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, a pártfogói felügyelői, a jogi segítségnyújtói szolgálat, a nevelési- és oktatási intézmények jelzik, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgálttónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Kérjük, tekintse át a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat oldalait!
Tényi Renáta, az Országos Kórházi Főigazgatóság Népegészségügyi Igazgatóság Prevenciós és Védőnői Koordinációs Főosztály vezetője úgy fogalmazott, a nehézségek ellenére a védőnői hivatás egy családorientált, a védelemre és a prevencióra épülő hivatás, amelynek találkozásai nem csak rendelőkben, hanem a családok otthonaiban történik, összekötve számos intézményrendszer elemeit. „Ez az integráció lehetőséget ad a párbeszédre, egymás szakmai értékeinek megismerésére és arra, hogy valóban összekapcsolódjon a megelőzés, a gondozás és a gyógyítás hármas egysége. Ezek a különbségek erőforrások lehetnek, amellyel élni szükséges.”
Személyi változások és körzetkialakítások
Ezúton tájékoztatjuk a lakosságot, hogy Hajdú Dóra védőnő 2026. március 1-jétől a Kisköre I. számú védőnői körzetbe került áthelyezésre. A tervek szerint Tarnaszentmiklós és Hevesvezekény települések a későbbiekben a Kisköre I. és II. számú védőnői körzetekhez fognak tartozni.
Örömmel tájékoztatjuk a lakosságot, hogy Nagy Zsanett védőnő 2026. március 1-jétől Varga-Porcs Judit helyettesítését látja el a Gyöngyös I. számú védőnői körzetben. Ezzel egyidejűleg Varga-Porcs Judit helyettesítése 2026. március 5-én lezárul.
Szintén 2026. március 6-tól Nagy Zsanett határozatlan időre kinevezésre kerül a Gyöngyös I. számú védőnői körzetbe. Így A Gyöngyös I. körzetben a helyettesítést ellátó Misi-Kerek Orsolya és Maka Zsoltné Horváth Erika megbízása 2026. március 5-én megszűnik. Köszönjük a lakosság türelmét és együttműködését az átmeneti időszak során.
tags: #vedono #kuldetesi #nyiiltakozat