A bejelentett lakcím tudnivalók és a védőnői ellátás

A lakcímbejelentés egy alapvető közigazgatási eljárás Magyarországon, amely számos jog és kötelezettség alapját képezi. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) és annak végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) részletesen szabályozza a lakcímbejelentés folyamatát és a hozzá kapcsolódó tudnivalókat. Fontos megjegyezni, hogy 2025. február 1-től az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 29. §-a új szabályokat vezet be.

Hol és hogyan kell bejelenteni a lakcímet?

A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése alapján a polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti. Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti. A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti.

A bejelentés lakcímbejelentő lap kitöltésével tehető meg. A Korm. rendelet 32. § (1b) bekezdése szerint lakcím-bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek, illetve a szállásadónak saját kezűleg alá kell írnia. Kivétel ez alól, ha a szállásadó a lakcímbejelentéshez elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult, vagy ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja.

A szállásadó hozzájárulása

A szállásadó bármelyik járási hivatalnál, vagy elektronikus úton teheti meg nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását elektronikus kapcsolattartás útján vagy a bejelentkezővel történő személyes megjelenés során adja meg.

Lakás esetén szállásadó a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője. A tulajdonos és a haszonélvező nevét a hivatal a bejelentkezéskor ellenőrzi az ingatlan nyilvántartásban, ezért ezt külön igazolni nem kell. A bérlő akkor járulhat hozzá szállásadóként a bejelentkezéshez, ha bérlői minőségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Ez azt jelenti, hogy ha a bérleti szerződést közjegyző okiratba foglalta, ügyvéd ellenjegyezte, vagy két tanú aláírta, akkor a bérlő további hozzájárulás nélkül bejelentkezhet a lakásba, illetve szállásadóként bejelenthet elméletileg bárkit.

Természetesen ha te vagy a tulajdonos vagy a haszonélvező, akkor rajtad kívül senki hozzájárulására nincs szükség a bejelentkezéshez.

Ha a lakásnak több tulajdonosa van, egy tulajdonos aláírása is elegendő a bejelentkezéshez, nyilatkozata igazolja a többi tulajdonostárs hozzájárulását is. Azonban ha a tulajdonostársak valamelyike úgy rendelkezett, hogy személyes megjelenése, vagy elektronikus aláírása szükséges, akkor az ő hozzájárulása is szükséges lesz. Ez azt jelenti, hogy a bérleti szerződés megkötése előtt érdemes tájékozódni arról, hogy minden szállásadónak minősülő személy tud-e a bérbeadásról - ideális esetben a szerződést is érdemes valamennyi tulajdonossal megkötni. Ugyanis ha a tulajdonosok között vita van a lakás hasznosításával kapcsolatban, az nem csak a lakcím bejelentésekor, hanem a szerződés teljesítésekor is problémákat okozhat.

Mi van, ha a szállásadó nem járul hozzá a bejelentkezéshez?

Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint a törvényi szabályozás ellentmondásos, hiszen számos olyan, hajléktalannak nem minősülő személy él ma Magyarországon, akik a szállásadó hozzájárulásának hiányában nem tudnak bejelentkezni a valós lakhelyükre. Számukra - a jogszabály kiterjesztő értelmezésével - szintén lehetőség a települési szintű lakcím bejelentése, azonban ez számos területen hátrányokkal jár.

Azok a jogszabályok, amelyek bizonyos szolgáltatásokat (oktatás, egészségügyi ellátás, szociális támogatások) lakcím szerint illetékes szervek kötelezettségévé teszik, a lakcím alatt valódi lakás címét értik, a települési szintű lakcím esetén nem feltétlenül teszik lehetővé az adott szolgáltatás igénybevételét. Nehézséget okozhat a lakcím hiánya a banki hitelfelvétel esetén vagy munkavállalásnál is. A hivatalos levelek sem kézbesíthetők, ami szintén súlyos következményekkel járhat: ha valaki a hatóságok idézésére nem jelenik meg, elővezethetik és az elővezetés költségeit is viselnie kell, egyes határozatok a kézbesítési vélelem alapján jogerőssé és végrehajthatóvá válnak.

A hatályos szabályok alapján a lakóhely már nem az életvitelszerű lakhely címe, ezért nem minősül jogszabálysértésnek, ha olyan lakóhelyet jelent be valaki, ahol nem tartózkodik, akár soha nem is tartózkodott. Ebben az esetben is biztosítani kell azonban a hivatalos iratok átvételének lehetőségét. Ha nem megoldható, hogy az adott lakásban élők továbbítsák a leveleket, a postánál rendelhető meg olyan szolgáltatás, ami alapján megadott címre továbbküldik a leveleket.

Lakcímkártya igénylése és díja

Lakcímkártyát bármelyik járási (kerületi) hivatalnál, kormányablakban, vagy a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél igényelhetsz, függetlenül attól, hogy hol laksz.

Milyen esetekben van szükség lakcímkártya igénylésére?

• Újszülöttek, vagy Magyarországon első ízben lakóhelyet létesítő személyek részére a hatóság lakcímkártyát állít ki.
• A lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatása esetén.
• Az előző lakcímkártya elvesztése, ellopása, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén.

Lakcímkártya újszülöttek részére és kiskorú gyermek bejelentése

Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét az anyakönyvvezető jelenti be.

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. A lakcímbejelentést a szülő (törvényes képviselő) teljesíti. A jogszabály nem követeli meg mindkét szülő hozzájárulását, még akkor sem, ha mindkét szülő felügyeleti joggal rendelkezik.

Mennyit kell fizetni a lakcímkártya kiállításáért?

Évente egy alkalommal illetékmentes a lakcímkártya kiállítása, egyébként 3.000 forint, kivéve a 18 év alattiakat. A díjat az eljárás megindításakor a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00335814-06020020 számla javára kell megfizetni.

Mire van szükség a lakcím bejelentésénél?

• Lakcímbejelentő lap (csak a hivatalban szerezhető be, ingyenes).
• Személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány).
• A régi lakcímkártya (ha van).
• A szállásadó hozzájárulása (ha szükséges).

Mennyi ideig érvényes a lakcímkártya?

Magának a lakcímkártyának nincs érvényességi (lejárati) ideje, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a tartózkodási helyet (korábban ideiglenes lakcímet) a bejelentéstől számított öt éven belül ismét be kell jelenteni a hatóságnak.

Hajléktalan személyek lakcíme

A hajléktalanszálláson több mint 10 napja tartózkodó, lakcím nélküli személyt a hajléktalanszállás vezetőjének a tizedik napot követő 24 órán belül be kell jelentenie.

Azoknak a hajléktalan személyeknek, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek, lakóhelyként a települést, a fővárosban a kerületet kell bejelenteniük, ahol szokásosan megtalálhatók. Ebben az esetben a település neve vagy a fővárosi kerület megjelölése mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tüntetik fel a nyilvántartásban, és ez kerül a lakcímkártyára is.

A védőnői ellátás és a lakcím

A várandósság izgalmas időszaka sok új tapasztalattal és kérdéssel jár. Fontos és izgalmas kérdés a várandósság elején, hogy vajon ki lesz a védőnőd? A védőnő nem szabadon választható, hanem területileg illetékes. Fontos, hogy a kismama ismerje a szülőszobát, és tudja, mire számíthat.

„Az első találkozást a 7.-9. hét között javaslom, miután az első ultrahangvizsgálat és nőgyógyászati konzultáció megtörtént. A kötelező megjelenések száma négy, de általában 4-6 hetente történik konzultáció. Ha fokozott gondozás szükséges, a találkozók gyakoribbak lehetnek. A terhesség alatt általában két otthoni látogatás történik: az első a felvétel után, a második a 34-37. hét közötti otthoni látogatás: a szülés, szoptatás, babaápolás, és kórházi tartózkodás részleteinek megbeszélése.

A 33. héttől napi ötszöri magzatmozgás megfigyelése javasolt, ami leginkább étkezések után figyelhető meg. Mariann ajánlja a szülésfelkészítő tanfolyamokat, baba elsősegély- és szoptatási oktatásokat, valamint a kismamatornát, ha a várandósság nem magas rizikójú.

Hogyan találjuk meg a védőnőnket?

Fontos, hogy ne a bejelentett lakcím alapján keressük a védőnőnket, hanem az alapján, hogy hol lakunk valójában, hová megyünk haza, hol alszunk. A legkorrektebb weboldal, amit minden védőnőnek kötelezően kell frissíteni, aktualizálni, az a Gyermek-alapellátási információs portál. Itt található meg a legpontosabb védőnői utcalista! Itt nem csak irányítószámmal lehet keresni, és az országban bárhol is élünk, biztosan megtaláljuk a kérdéses védőnőt pontos elérhetőségekkel, címmel és a tanácsadási időpontjával együtt. Érdemes az első találkozás előtt a megadott elérhetőségeken felhívni és megbeszélni vele a továbbiakat.

Az első alkalom általában fél-háromnegyed óra, hiszen nagyon sok írni- és megbeszélni való van ekkor. Nyugodtan és bátran kérdezz meg mindent, ami motoszkál benned! Nem tudsz butaságot kérdezni! Bármilyen apró kérdéses vagy zavaró momentum neked hatalmas probléma lehet. Bízz a védőnődben, hiszen az ő hivatása, hogy segítsen neked mindenben, amiben tud.

Jogviszony rendezési eljárás és egészségügyi ellátás

Amennyiben Ön a jogviszony adataiban eltérést észlel (orvosnál végzett jogviszony ellenőrzés vagy Ügyfélkapus lekérdezés esetén), úgy a rendelkezésére álló valamennyi releváns dokumentummal (pl.: munkaszerződés, fizetési kimutatás) és a személyazonosságát igazoló hivatalos okmányaival együtt keresse fel jogviszony rendezés céljából a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt.

A jogviszonyrendezés hatósági eljárás. Az ügyintézési határidő - jogszabályi rendelkezés alapján - legfeljebb 60 nap. Ezen időszak alatt, amennyiben Ön valószínűsíti a jogviszony fennállását, úgy az ún. okirati eljárás időtartama alatt Ön jogosultként fog szerepelni a biztosítotti nyilvántartásban (Zöld lámpa) és valamennyi természetbeni ellátást térítésmentesen vehet igénybe.

Az okirati eljárásban az Ön által valószínűsített tény vonatkozásában a kormányhivatal bejelentésre szólítja fel a bejelentésre kötelezett mulasztót (munkáltatót, oktatási intézményt… stb.), mely alapján az Ön jogviszonya az utólagos új vagy módosított jelentés alapján rendeződhet, és az eljárás után (is) újra jogosultként szerepel a biztosítotti nyilvántartásban. Amennyiben rendelkezik Ügyfélkapus elérhetőséggel, úgy a saját jogviszony adatait a TAJ szám megadása mellett lekérdezheti. A NEAK az Ügyfélkapu felületén a saját TAJ szám beírását követően tájékoztatást ad a közhiteles nyilvántartásba beérkezett és oda bejegyzett jogviszonyokról.

Ki minősül jogosultnak?

A munkanélküliség önmagában nem jelenti azt, hogy Ön nem rendelkezik biztosítotti vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. Az utolsó munkaviszonyt követően - annak időtartamától függően - további legfeljebb 45 napig jogosult Magyarországon természetbeni egészségügyi ellátást igénybe venni. Ezt követően álláskeresési támogatásban részesülhet, vagy a jogszabályban (1993. évi III. törvény) meghatározott egyéb jogcímen lehet jogosult.

A járulékfizetéssel kapcsolatos kérdések a NAV hatáskörébe tartoznak. Az ügyfélkapun, az adófolyószámlán is meg tudja tekintetni a járulék tartozás összegét. 2020. július 1. napját követően, ha hat havi járulékösszeget meghalad az elmaradás, a NAV jelentést küld a NEAK részére, mely jelentés alapján a TAJ száma érvénytelenítésre kerül. NAV járuléktartozás miatt érvénytelen „barna lámpaszín” mellett a természetbeni egészségügyi ellátásokat (ideértve a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és gyógyászati ellátást) csak térítési díj megfizetése ellenében tudja igénybe venni. A NAV a járulékfizetésre való kötelezettségről levelet küld Önnek, csakúgy, mint az esetleges elmaradásról is.

Sürgősségi és tervezett ellátás

Természetesen a sürgős szükség miatti ellátásokat - ahogyan eddig is - a jogviszony előzetes vizsgálata nélkül is nyújtani kell, az ellátások nem tagadhatóak meg a jogviszony rendezetlensége/ TAJ érvénytelensége okán. Az Ön által igénybe venni kívánt ellátás minősítése minden esetben a kezelő orvos vagy az ellátó egészségügyi szolgáltató feladata és joga.

A számlázott összeg megegyezik azzal a díjjal, amit a NEAK fizetett volna érvényes TAJ szám esetén az egészségügyi szolgáltatónak, de legfeljebb ellátási esetenként 750.000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint.

Ha NAV járuléktartozás miatt „barna lámpával” vettem igénybe az ellátást és az egészségügyi szolgáltatónál ezért számlát kaptam, melyet ki kell fizetnem/kifizettem, van-e arra lehetőség, hogy utólagos járulék rendezés esetén a számla visszavonásra és a befizetett összeg visszatérítésre kerüljön? Igen, amennyiben a járuléktartozás rendezésre kerül, és erről a NAV értesíti a NEAK-ot, akkor az utólagos elszámolás megtörténhet, és a befizetett összeg visszatérítésre kerülhet.

tags: #vedono #bejelentett #lakcim