A védőnői rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon. A 2023. július 1-jén életbe lépő törvénymódosítás értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok gyakorolják, hanem a megyei irányító kórházak alkalmazottai lesznek. Ezzel párhuzamosan a hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. Ez a központosítás a korábbi 2600 munkáltató helyett mindössze 23-at jelent a jövőben.
A változások háttere és céljai
Tavaly év végén módosításra került az egészségügyi törvény, mely alapján idén nyártól kikerülnek a védőnők az önkormányzatok fennhatósága alól. A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez. Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt.
Az önkormányzatok szerepe és a juttatások kérdése
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat, mivel több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak.
A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat. A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni.
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
Az önkormányzat tulajdonába kerül a védőnői szolgálat - 2020.09.22.
A szolgálati lakások kérdése az átállás után
Sok fejtörést okoz a szolgálati lakások ügye is. A lakhatás biztosítása az önkormányzatok bevett csábítási eszköze volt. Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki szerint a juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.
Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.
A Népszava értesülései szerint szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat lesz a védőnői szolgálat működtetése, azonban a részletekre még mindig nem derült fény, így az sem világos, hogy ki fizeti majd a rendelők rezsijét. A lap birtokába került egy dokumentum, amely szerint egy kórház "fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy rendelet szerint a kórházaktól ugyanakkor veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amikor a védőnők átkerülnek a kórházakhoz. Vagyis a kórházak költségvetésében nem lesz fedezet az önkormányzatoktól használatba átvett ingatlanok víz, csatorna-, gáz-, szemétszállítás, takarítási díjak, valamint a hibaelhárítás, karbantartás költségeire, a nem önkormányzati ingatlanok bérleti díjára.
Önkormányzati lakások bérletére vonatkozó helyi szabályozás
Az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó helyi szabályozás jogszabályi kereteiről, valamint az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó bérleti jogviszony sajátosságairól a Hivatali Tájékoztató XI. évfolyam 6. számában (2021. november) és XII. évfolyam 2. számában (2022. március) esett szó.
Az önkormányzati lakások bérbeadása esetében a bérlő és a bérbeadó nem állapodhat meg szabadon a lakbérek mértékéről, azokat - az Ltv. keretszabályainak figyelembevételével - az önkormányzatnak kell rendeletben meghatároznia. A bérbeadás jellegétől függetlenül, valamennyi önkormányzati lakbér mértékének meghatározásakor közös szabály, hogy a lakás alapvető tulajdonságai alapján (pl. a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése), valamint az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással kapcsolatosan a bérbeadót terhelő karbantartási, felújítási költségeket figyelembe kell venni.
Szociális alapon történő bérbeadás
Az önkormányzati lakást szociális helyzet alapján bérbe adni kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott, jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó jogosultsági, rászorultsági feltételek alapján lehetséges. A szociális lakbér mértékében önmagában nem jelenik meg szociális tényező. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetében - a költségelvűvel és a piaci alapúval szemben - a bérlőt terheli a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák elvégzése, így a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
A szociális helyzet alapú bérbeadáshoz nem csak a szociális lakbér, hanem az Ltv. szerinti lakbértámogatási rendszer is szorosan kapcsolódik. A Ltv. vonatkozó rendelkezésének nyelvtani értelmezése szerint a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett (valamennyi) bérlő részére meg kell határozni önkormányzati rendeletben a lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és az eljárási szabályait. A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. A bérbeadó önkormányzat a lakbértámogatásra való jogosultság fennállását évente köteles felülvizsgálni és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszüntetni.
Költségelvű és piaci alapú bérbeadás
A költségelvű lakbér összegét önkormányzati rendeletben kell megállapítani a lakás alapvető tulajdonságai alapján, úgy, hogy az önkormányzatnak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. A költségelven történő bérbeadás nem szociális jelleggel történik, az nem a bérlő rászorultsági helyzetén alapul. Az önkormányzatnak azonban a költségelvű bérbeadáskor is a helyi lakásgazdálkodási céljainak elérésére kell törekednie (pl. munkahelyteremtéshez kapcsolódva a településen más módon lakáshoz jutni nem képes dolgozók időleges vagy végleges letelepítése stb.).
A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének önkormányzati rendeletben történő meghatározásakor a költségelvű lakbér megállapítására vonatkozó szempontokat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a piaci alapú lakbér esetében kimutatható kell, hogy legyen a nyereség.
Szolgálati lakások bérbeadásának speciális szabályai
Az Érd, Felső utca 39. szám alatti épület tetőterében található 9. szám alatti szolgálati lakást Tereczi Szilvia védőnő bérli 2021. október 01. napjától. A hatályos bérleti szerződése 2024. szeptember 30-ig szólt. Tereczi Szilvia Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén védőnői munkakört lát el, és azzal a kéréssel kereste meg az önkormányzatot, hogy a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti szerződését további 2 évvel szeretné meghosszabbítani.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva - úgy dönt, hogy az Önkormányzat bérbe adja az Érd, Felső utca 39. (helyrajzi szám: 22765) 9. ajtószám alatti, 40 négyzetméter alapterületű, összkomfortos önkormányzati lakását szolgálati jelleggel 2024. október 01. napjától 2026. október 01. napjáig.
Az Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 38/2003. (XII. 2.) önkormányzati rendelete szerint: „Lakás szolgálati jelleggel csak a jogviszony fennállása idejére, de legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe, mely időtartam kérelemre további három évvel meghosszabbítható. Különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van a nyolc éves időtartamot további két évvel meghosszabbítani.” Továbbá, a munka-, a köztisztviselői-, közalkalmazotti, illetve szolgálati jogviszony megszűnése minden külön jognyilatkozat nélkül a szolgálati jellegű bérleti jogviszonyt megszünteti. A lakás bérbeadása iránti kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani. A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti díját a rendelet 21. § (8) bekezdése szabályozza.
Az önkormányzati rendeletalkotás jogszabályi keretei
Mint ismeretes, a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében eredeti jogalkotói hatáskörben vagy felhatalmazás alapján, törvény keretei között, más jogszabállyal összhangban alkothat rendeletet. A Nemzeti vagyon tv. 16. § (1) bekezdése, valamint a Lakás tv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati lakásokra a tulajdonos önkormányzat által, Lakás tv. alapján alkotott rendelet az irányadó. Ebből egyrészt az következik, hogy a Lakás tv. - a Jat. 4. §-ában foglaltaknak megfelelően - teljeskörűen szabályozza az önkormányzati lakásbérletre vonatkozó alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósítására irányuló lényeges garanciákat. Másrészt, hogy az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörének terjedelme az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó egyes kérdésekben nem általános, csupán a Lakás tv. felhatalmazó rendelkezéseiben foglaltakra terjed ki.
Az önkormányzati rendelet tehát nem térhet el - törvény megengedő rendelkezése hiányában - a Lakás tv-ben foglaltaktól, másrészt csak azon kérdésköröket szabályozhatja, amelyekre a Lakás tv. kifejezetten felhatalmazza. A Lakás tv. 2. számú melléklet a) pontja konkrétan megjelöli, hogy az önkormányzati rendelet a lakás bérbeadásának feltételei körében a Lakás tv. egyes paragrafusaiban megjelölt kérdésekben szabályozhat.
Konkrét esetet szemléltetve láthatjuk, hogy pl. a Lakás tv. 3. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet a bérbeadás feltételeként meghatározhatja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A Lakás tv. azonban ilyen feltétel rendeletben történő előírása esetén további törvényi garanciákat támaszt akkor, amikor kimondja, hogy „a rendeletben meghatározott ilyen feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.”
Összegzésül elmondható, hogy az önkormányzatnak a tulajdonában álló lakások bérletével kapcsolatos rendeletalkotási hatásköre a Lakás tv. felhatalmazó rendelkezéseiben foglaltakra terjed ki azzal, hogy a helyi szabályozás ezen esetekben sem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabályokkal, így különösen a Lakás tv.
tags: #vedono #allas #szolgalati #lakassal