Minden, amit a védőoltásokról tudni érdemes: kötelező és ajánlott oltások, lehetséges reakciók és tévhitek

A védőoltásokkal kapcsolatban nagyon megosztott az anyukák véleménye, azonban az elmúlt 50 évben a védőoltások világszerte legalább 154 millió életet mentettek meg. Ez percenként 6 életet jelent, minden egyes nap, öt évtizeden keresztül. Ebben az 50 évben az oltások a csecsemők túlélési esélyeinek javulásához 40%-ban járultak hozzá, és ma több gyermek éri meg az első születésnapját, mint az emberiség történetében bármikor. A védőoltások célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.

A vakcinák az aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített vagy elölt korokozót, illetve annak valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegséget, illetve annak súlyos állapotát.

Lehetséges mellékhatások és reakciók

Mint minden más gyógyszer, a védőoltások után is felléphetnek mellékhatások. Vannak általános következmények, melyek majdnem minden oltásnál megjelennek, ilyen a helyi pirosság, enyhe fájdalom, duzzanat, hőmérsékletemelkedés. Ezek mind az oltás utáni normális reakciók. Az oltást követően előfordulhat fájdalom, érzékenység, bőrpír, duzzanat az injekció helyén, 38 °C feletti láz, ingerlékenység, sírás, aluszékonyság, nyugtalan alvás.

Nagyon ritkán kialakulhatnak súlyosabb következmények is, mint például allergia okozta reakciók (fontos megjegyezni, hogy nem az oltás miatt alakul ki az allergia!). Sajnos vannak olyan esetek, amikor akár bénulás, illetve halál is bekövetkezett, azonban ezektől napjainkban már nem kell tartani, hiszen az oltóanyag mára már csak olyan anyagokat tartalmaz, melyek az oltási reakciók kockázatát a minimálisra csökkentik. A jogszabályok előírják, hogy minden oltás utáni nemkívánatos eseményt - beleértve az oltási reakciókat, mellékhatásokat - az oltóorvosnak haladéktalanul jelentenie kell a kerületi/járási hivatalnak és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNGYK).

A védőoltások előnyei összességében azonban egyértelműen meghaladják a kockázat mértékét. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ha ezeket az oltásokat nem kapja meg gyermekünk, akkor a betegségek súlyos következményeinek tesszük ki őket. Hazánkban az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak.

Kötelező gyermekkori védőoltások

Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében meghatározott oltási rend van érvényben, amelyek nem választhatók, hanem kötelező erővel bírnak. Az Alkotmánybíróság 3080/2019. (IV.17.) AB határozat rögzítette, hogy az életkorhoz kötött védőoltások alkalmasak és szükséges eszközként szolgálnak a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, valamint az egész társadalom fertőző betegségekkel szembeni védelméhez.

A Kúria BH2020.147 döntése alapján az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat nem lehet visszautasítani, legfeljebb egyedi átmeneti halasztásra vagy végleges mentesítésre van lehetőség.

Az alábbiakban a kötelező gyermekkori védőoltásokat mutatjuk be:

BCG-oltás (Bacillus Calmette Guérin)

• Beadás: A kórházban történik az oltás beadása 2-3 naposan, felkarba (általában bal) bőr alá. Amennyiben a szülészeti intézményben az újszülött nem kapta meg az oltást, illetőleg nem intézményben született, akkor 4 héten belül, folyamatos oltás keretében szükséges azt pótolni.
• Védelem: A tuberkulózis, vagyis a tüdőgümőkor ellen nyújt védelmet.
• Reakciók: Reakciót a későbbi hónapokban mutat. 3-6 hónaposan az oltás helye megpirosodik, kissé kiemelkedik. Normál reakció esetén az oltást követő 2-4 hét múlva maximum 10 mm átmérőjű vörös csomó képződik az injekció helyén, amely maximális nagyságát 4-6 héttel az oltás után éri el. A csomó közepe gyakran pörkösödik vagy gennyesedik, amely lassan kitisztul és legkésőbb 4 hónappal az oltás után kis, fehér heggel gyógyul. Ezzel egy időben a hónalji és nyaki nyirokcsomók enyhe duzzanata is előfordulhat. Vannak esetek, melyeknél gennyesen kifakad. Ekkor sem kell megijedni, a védőnő vagy gyermekorvos folyamatosan ellenőrzi, és ha sebészeti beavatkozás szükséges lenne, akkor azt ők jelzik. Nagyon ritkán 3-4 héttel az oltás után 1-2 hétig hőemelkedés észlelhető. Amennyiben az oltási hely 10 mm-nél nagyobb vagy a hónalji nyirokcsomóban tályog képződik, arról értesíteni kell a gyermek háziorvosát.

DTPa-IPV-Hib kombinált oltás (Infanrix - IPV - Hib)

• Beadás: Egymást követő 3 alkalommal 4 hetes különbséggel, vagyis 2, 3, 4 hónaposan. A comb izomzatába kapják a gyermekek.
• Védelem: Ezek a diftéria (torokgyík), tetanusz (merevgörcs), pertussis (szamárköhögés), Haemophilus influenzae B típusa (gennyes agyhártyagyulladás), illetve a járványos gyermekbénulás ellen nyújt védelmet.
• Reakciók: Gyakran okoz helyi pirosságot, hőemelkedést, enyhe helyi fájdalmat.
• Emlékeztető oltás: 18 hónaposan egy emlékeztető oltás szükséges.

MMR-oltás (Priorix)

• Beadás: 15 hónaposan következik, a felkarba a bőr alá adják.
• Védelem: Ez a morbilli (kanyaró), mumpsz (fültőmirigy-gyulladása), rubeola (rózsahimlő) ellen véd. Az MMR védőoltás a mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás), a morbilli (kanyaró) és a rubeola (rózsahimlő) betegségek ellen védő gyermekkori kötelező oltás, melyet 15 hónapos korban, majd 11 éves korban kapnak a gyermekek.
• Reakciók: Az oltás után csak 1 héttel jelentkezhetnek az általános oltási utáni reakciók, ezek nátha-szerű tünetek: orrfolyás, enyhe hőemelkedés.

DTPa-IPV emlékeztető oltás (Infanrix - IPV)

• Beadás: 6 évesen jön a következő oltás, ez is egy emlékeztető oltás.
• Védelem: Ez már csak kétféle komponenst tartalmaz, a diftéria (torokgyík), tetanusz (merevgörcs), pertussis (szamárköhögés), illetve a járványos gyermekbénulás ellen nyújt védelmet.

Iskoláskori kötelező oltások

• 6. osztály (10-11 évesen): Ekkor két oltást is kapnak, vagy együtt két karba, vagy 1 hónap különbséggel. Ezek az MMR újraoltás és a dT újraoltás. A dT (diftéria, tetanusz) a felkarba izomba megy, és az MMR ismét bőr alá.
• 7. osztály (13-14 évesen): Ekkor a Hepatitis B ellen kapják a gyerekek, ez az oltás az Engerix-B. Felkarba, izomba adják be, két oltás jár ebben az életkorban, fél éves különbséggel. A védőoltás után helyileg bőrpír, duzzanat alakulhat ki, általános tünetként hőemelkedés, bágyadtság, csekély láz, fáradékonyság, enyhe ízületi panaszok léphetnek fel.

Ajánlott gyermekkori védőoltások

Egyes védőoltások hazánkban ugyan nem kötelezőek, azonban ajánlottak a súlyos, akár életet veszélyeztető fertőzések kivédése érdekében. A választható oltásokat minden esetben a házi gyermekorvos írja fel receptre, és azt a szülő váltja ki a patikában.

Pneumococcus elleni oltás (Prevenar)

• Beadás: Ez egy olyan oltás, mely az oltási rendbe nem lett még bevezetve, de ingyen megkapja a gyermek, ha azt a szülő kéri. A gyermek a combjába, izomba kapja.
• Védelem: A pneumococcus baktérium okozta betegségek ellen nyújt védelmet. A PCV-oltás kötelező védőoltás, amely a Streptococcus pneumoniae (röviden: pneumococcus) baktérium által okozott számos megbetegedés, illetve szövődményei ellen nyújt tartós védelmet.
• Oltási séma: Az oltási séma általában a következő: 3 hónaposan az első, 4 hónaposan a második, és végül egy emlékeztető oltás 18 hónaposan (de ez változhat!).

Rota-vírus elleni oltás (Rotarix, Rotateq)

• Beadás: Csecsemőkorban ajánlott a beadása. A többi oltástól eltérően ez az oltás teljesen fájdalommentes, ugyanis nem injekció formájában adandó be, hanem szájon át adagolandó. 2 illetve 3 alkalommal szükséges beadni az oltási sorozatot legkésőbb a 24. illetve a 32. hétig.
• Védelem: A Rota-vírus okozta hasmenéses megbetegedés ellen. A rotavírus cseppfertőzéssel terjed, és fertőzés során emésztőrendszeri panaszok lépnek fel. A fő tünet súlyos, vizes állagú hasmenés, esetleg hányással társulva, amely jelentős folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz, kórházi kezeléshez vezethet.

Meningococcus elleni oltás

• Beadás: 3 oltásból áll összesen. Gyermek a combjába, izomba kapja.
• Védelem: A Meningococcus okozta agyhártyagyulladás ellen. A meningococcus baktérium az orr és torok nyálkahártyáján szaporodik, cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Gennyes agyhártyagyulladást és vérmérgezést is okozhat. A csecsemők és az 5 éves kor alatti kisgyermekek fokozottan veszélyeztetettek, hiszen az ő immunrendszerük még nem képes megfelelő védelmet kialakítani a fertőzéssel szemben. A betegség kezdeti tünetei nagyon hasonlítanak az influenzához, de a jellegzetes, nyomásra nem halványuló bevérzésekről (üvegpohár próba) lehet felismerni. Mivel a fertőzés hirtelen jelentkezik és gyors lefolyású, ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor fontos az azonnali orvosi ellátás. A meningococcus baktérium többfajta altípusa okozhat gennyes agyhártyagyulladást. Gyakorisági szempontból a B és a C típus tekinthető a legelterjedtebb kórokozónak. Ellenük már 2 hónapos kortól külön-külön védekezhetünk egy több részből álló oltási sorozattal.
• Kinek ajánlott: Az oltás főként azoknak a piciknek ajánlott, akiknél közösségbe járó nagyobb testvér vagy sokat külföldre utazó nagyobb családtag él a kisgyermekkel egy háztartásban.

Kullancsencephalitis elleni oltás

• Beadás: 3 oltásból áll összesen. A védőoltás 1 éves kortól adható.
• Védelem: Kullancsok által terjesztett encephalitis - agyhártyagyulladás ellen. A hazai erdőkben, mezőkön is találkozhatunk olyan kullancsokkal, melyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó vírust. Ez egy viszonylag ritka kórkép, de a betegség nagyon súlyos lefolyású lehet, tartós kórházi kezeléshez és egészségkárosodáshoz (bénulásokhoz) vezethet.
• Kinek ajánlott: Elsősorban a fertőzött területeken élők, foglalkozásuk vagy életvitelük (kirándulás) miatt veszélyeztetettek, valamint zöldövezetben sokat tartózkodók oltása javasolt.

HPV elleni oltás (méhnyakrák elleni védőoltás)

• Beadás: Beadása 14-16 éves korban a legideálisabb. 2 oltásból áll, melyet fél éves különbséggel adnak be. Felkarba, izomba. A HPV-fertőzés - és így a daganatos megbetegedések egy része - védőoltással megelőzhető. A súlyos szövődmények elkerülhetők a HPV elleni védőoltásokkal, melyek a 7. osztályos 12. életévüket betöltött tanulók számára az iskola-egészségügyi ellátás keretében önkéntesen igényelhetők fiúknak és lányoknak egyaránt.
• Védelem: A humán papillomavírus (HPV) és az általa okozott méhnyakrák és egyéb daganatok ellen. Fontos tudni, hogy a méhnyakrákkal szemben az oltás sem ad teljes védelmet, ezért rendkívül fontos a rendszeres méhnyakszűrés, mivel az oltás csak az adott oltóanyagban található HPV-típusok elleni védettséget alakítja ki.

Bárányhimlő elleni oltás

• Beadás: Beadását a bölcsődébe, óvodába járatás előtti félévben javasolják a gyermekorvosok. 2019 óta az életkorhoz kötött (12 hónapos kortól beadható) kötelező védőoltások közé tartozik.
• Védelem: A bárányhimlő gyakori, szinte minden gyermeket érintő, fertőző vírusbetegség. Nagyon könnyen, cseppfertőzéssel terjed, egészen rövid ideig tartó kontaktus is elég a fertőződéshez. A bárányhimlő (maga a kiütéses betegség) önmagában általában nem súlyos, csak kellemetlen. Viszont néhány esetben (elsősorban immunhiányos betegekben, vagy krónikus betegség esetén) kritikus vagy életveszélyes, kórházi kezelést igénylő szövődményhez vezethet. Ez lehet súlyos, elfertőződött bőrfertőzés, vérmérgezés, tüdő-, szívizom-, idegrendszeri-, májgyulladás.

Influenza elleni oltás

• Beadás: Szezonálisan minden évben lehet kérni. Az oltás 6 hónapos kortól adható. Lehetőleg még a járványos időszak előtt beadva 1 oltásra van szükség. Kivételt képez ez alól az a 9 éves életkor alatti gyermek, aki még eddig soha nem részesült influenzaoltásban, ugyanis számára az első alkalommal két adag oltóanyag beadására van szükség 4 hét különbséggel. Kisgyermekeknél az ún. inaktivált és hasított (split) vakcinák alkalmazása előnyösebb lehet, mert ezek adása mellett megfelelő védettséget tudunk elérni kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett.
• Védelem: Az influenza cseppfertőzéssel terjedő, légúti és hasi panaszokat, magas lázat és izomfájdalmat, nagyfokú elesettséget okozó vírusos fertőzés. Vannak komplex oltóanyagok, melyek több fajta influenza típus ellen véd. Közismert, hogy a gyermekek körében az influenza több megbetegedést okoz, mint a felnőtteknél. Gyermekközösségekben (bölcsődék, óvodák, iskolák) sokkal több helyi járvány kialakulására lehet számítani, mint a felnőttek között. Ugyanakkor csecsemő- és gyermekkorban az influenzafertőzésnek súlyos szövődményei is lehetnek.
• Kinek ajánlott: Az őszi időszakban a kisgyermekek, és ezen belül is veszélyeztetett (krónikus betegek, közösségbe járók, immunkárosodottak) oltása indokolt.

tags: #vedono #add #be #oltast