A sterilizációt, legyen szó férfi (vazektómia) vagy női (petevezeték-lekötés) beavatkozásról, általában az egyik legbiztonságosabb fogamzásgátló módszernek tartják. Azonban ennek ellenére rendkívül alacsony, de létező a terhesség valószínűsége. Ennek okai lehetnek műtéti hibák, mulasztások, vagy akár a szervezet spontán öngyógyító folyamatai, mint a rekanalizáció.
A vazektómia és a terhesség kockázata
A vazektómia vagy a petevezeték-lekötés után is előfordulhat terhesség. A Pearl-index (a fogamzásgátló módszerek biztonságosságának mérése) a vazektómiák esetében körülbelül 0,1-0,15, ami rendkívül magas hatékonyságot jelez. Ez azt jelenti, hogy 1000 esetből mindössze 1-1,5 esetben fordul elő terhesség egy éven belül.
Azonnali védelem hiánya és a spermavizsgálat fontossága
Fontos tudni, hogy a műtét után nem alakul ki azonnal a védelem. Az eljárás idején az ondóhólyagban vagy az ondóvezetékben lévő spermiumok még mindig lehetnek az ondóban. Ez a spermium hetekkel vagy akár hónapokkal a vazektómia után is képes lehet a megtermékenyítésre. Ezért bevett gyakorlat, hogy a beavatkozás után két hónappal spermavizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák, sikeres volt-e a sterilizáció. Közben tartalék fogamzásgátló módszereket kell alkalmazni.
A vazektómiát követő második hónapban spermavizsgálat következik. A műtét csak akkor tekinthető sikeresnek, és akkor hagyhatók el a kiegészítő védekezési formák, ha a spermiumszám a vizsgálati eredmények alapján nullára csökken (azoospermia).
A rekanalizáció jelensége
Bár ez ritka, a levágott ondóvezeték a vazektómia utáni első néhány hónapban regenerálódhat, és új kapcsolatot hozva létre. Ezt nevezik rekanalizációnak. Emiatt egy vagy két utóvizsgálat javasolt. Nagyon ritkán a rekanalizáció évekkel a beavatkozás után is megtörténhet, lehetővé téve a férfi számára az újbóli nemzést. A műtét utáni években spontán rekanalizáció is megtörténhet (vagyis az ondóvezeték újra átjárható lehet, így pedig már ismét teherbe ejthetjük partnerünket), ám csak rendkívül ritkán: 2000 esetből nagyjából egynél történik ilyen. Ez a kockázat a modern sebészeti technikák (pl. lekötés és kauterezés) alkalmazásával minimális, de ez az oka annak, hogy a vazektómia hatékonysága 99,8-99,9% és nem 100%.
A petevezeték-lekötés és a terhesség kockázata
A Pearl-index valamivel magasabb a petevezeték-lekötések esetében (0,2-0,3), mint a vazektómiák esetében. Ez azt jelenti, hogy 1000 nőből kettő-három teherbe esik, miután kiégették vagy átvágták a petevezetéküket (a petevezetékeket összekötötték). Ritkán előfordulhat, hogy a méh és a petefészkek új csatornákon keresztül újra összekapcsolódnak. Ezt is rekanalizációnak nevezik. A terhesség ilyenkor könnyebben lehet méhen kívüli, ezért a műtét után tapasztalt vérzéskimaradásnál vagy alhasi panaszok esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
A terhesség jelei sterilizáció után
Ha Ön vagy a partnere sterilizáláson esett át, és terhességre gyanakszik, az első lépés egy mély lélegzetvétel. A túl késői menstruáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy terhes. A nő havi ciklusa, amely általában a csőműtét után is folytatódik, nagyon érzékeny. Az is előfordulhat, hogy nem életképes terhességről van szó. Ha a petesejt megtermékenyítése a petevezeték ellenére történik, a méhen kívüli terhesség kockázata megnő. Az is lehetséges, hogy hasi terhesség alakul ki. Ha a sterilizáció ellenére terhes, ez a hír kihúzhatja a talajt a lába alól, hiszen a sterilizáció a véglegesség érzetét adja, ami teljesen váratlanná teszi ezt a terhességet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Terhesség gyanúja esetén - különösen, ha sterilizációt követően merül fel - mielőbb orvoshoz kell fordulni. Az időbeni diagnózis kulcsfontosságú, különösen a méhen kívüli terhesség kockázata miatt. Az orvos segíteni tud a helyzet tisztázásában és a megfelelő lépések megtételében.
Mit tegyél, ha először tudod meg, hogy terhes vagy! Hasznos tippek egy nőgyógyásztól.
Sterilizációs tények és statisztikák
A sterilizáció a világ vezető születésszabályozási módszere. Átlagosan a világ lakosságának 18,9%-a támaszkodik a női sterilizációra, míg a szexuálisan aktív felnőttek 8,4%-a a vazektómiát nevezi meg születésszabályozási módszerként. Európában a világ többi részénél jóval alacsonyabbak a számok, a petevezeték-kötések esetében 3,8%, a vazektómiák esetében pedig 2,7%.
Az Egyesült Államokban a petevezeték-lekötések gyakorisága az életkorral nő: a 20-29 éves nők 4,2%-a, a 30-39 éves nők 21,6%-a és a 40-49 éves nők 39,4%-a veteti alá magát petevezeték-kötésnek fogamzásgátlás céljából.
A vazektómia részletes bemutatása
A férfi sterilizálás (vazektómia) a herezacskóban lévő két ondóvezeték (vas deferens) elvágásával és esetleges megrövidítésével jár. Ez megakadályozza, hogy a spermiumok az ondóba (ejakulátumba) kerüljenek. Az ondóvezeték végeit kiégetéssel, kötözéssel, kémiai anyagokkal és/vagy titáncsipeszekkel zárják le.
A vazektómia kevésbé bonyolult és gyorsabb, mint a petevezeték-kötés, amely lényegesen több műtéti kockázattal jár. Továbbra is termelődnek hormonok és spermiumok, amelyek révén a merevedési funkció fennmarad. A sperma azonban felszívódik a férfi szervezetében. Ezért az ejakulációkor az ondó már nem tartalmaz spermiumsejteket, hanem csak az ondó- és prosztatamirigyek folyadékát.
A vazektómia célja és menete
Az ondóvezeték-lekötés célja a férfi művi meddővé tétele: az eljárással nagy biztonsággal megszűnik a nemzőképesség. A spermium a herében termelődik, a mellékherében érik, majd az ondóvezetéken keresztül az ejakuláció során a húgycső hátsó részébe jut. A vazektómia ezt a folyamatot az ondóvezeték folytonosságának megszakításával gátolja meg.
A vazektómiát andrológus és urológus szakorvos végezheti helyi érzéstelenítésben - kérésre altatásban -, a beavatkozás 20-40 percig tart. A műtét általában a herezacskón ejtett kis metszésen keresztül történik. Az ondóvezetéket a bőr alá húzzák, majd a két lekötés között átvágják, így az ondó nem tud továbbjutni a húgycsőbe. A herék továbbra is termelnek spermiumokat, de a mellékherében elhalnak és felszívódnak, így a megtermékenyítésre nem kerül sor.
Szike és vágás nélküli eljárás is létezik: ilyenkor apró eszközt vezetnek a herezacskóba az ondóvezeték lekötésére. A modern urológia két fő módszert alkalmaz a vazektómia elvégzésére: a hagyományos, szikés eljárást és az innovatívabb, tű nélküli vazektómiát (NSV). Az NSV technika a legnépszerűbb és leginkább ajánlott módszer világszerte, mivel a legkisebb invazivitással jár.
Az ondóvezeték elkötése a szexuális életet - a libidót, az orgazmuskészséget - nem befolyásolja. Az ondóváladék mennyisége nem csökken, a magömlés folyamata nem változik, de az ejakulátum nem tartalmaz spermiumokat.
Mellékhatások és kockázatok
A vazektómia érzelmileg megviselheti a férfiakat. A férfiak egy-két százalékánál jelentkeznek fizikai szövődmények, például heregyulladás, véraláfutás vagy gyulladás. A krónikus fájdalom (posztvaszektómia utáni fájdalom szindróma) szintén lehetséges mellékhatás. A beavatkozást követően 2-3 napig tanácsos kerülni a fizikai megerőltetést és a sportot.
A vazektómia hátrányai közé tartozik, hogy nem jelent védelmet a szexuális úton terjedő nemi betegségekkel és a HIV-fertőzéssel szemben. E megbetegedések megelőzésében a gumióvszer kétségtelenül előnyt élvez.
A petevezeték-lekötés részletes bemutatása
A nők sterilizálása petevezeték-lekötéssel olyan sebészeti eljárás, amely mindkét petevezeték lefogásával, elvágásával vagy kiégetésével jár. Ez megakadályozza, hogy a petesejtek bejussanak a méhbe és összeolvadjanak egy férfi spermiummal. Az eljárást laparoszkópiával vagy laparotómiával végzik.
A vazektómiához képest egyes műtéti kockázatok magasabbak. A sterilizálás után a petefészkek továbbra is termelnek hormonokat és petesejteket (petesejteket). Ezért a peteérés továbbra is megtörténik, de a petesejtek most a petevezetékek nyálkahártyáján keresztül a hasüregbe kerülnek, ahol felszívódnak. Az eljárás a petefészkek vérellátásának csökkenéséhez vezethet, ami ritka esetekben károsíthatja a petefészkek működését, beleértve a hormontermelést is.
Mellékhatások és kockázatok
A mellékhatások közé tartoznak a hangulatingadozások, az álmatlanság, az alacsony libidó és a hőhullámok. A petevezeték-lekötés egyéb fizikai kockázatai és szövődményei közé tartozik a vérzés, a fertőzések és a belső szervek károsodása. Vérzések, fertőzések (amelyek akár a méh eltávolításához is vezethetnek), a hólyag, a húgyvezeték, az erek vagy a belek sérülése, hashártyagyulladás, vérrögösödés (trombózis, embólia) tartozik a rizikók közé.
A sterilizáció jogi szabályozása Magyarországon
Hazánkban jogszabály rendelkezik arról, hogy kinél és milyen feltételek mellett alkalmazható a nemzőképtelenséget eredményező ondóvezeték-lekötés. Az ondóvezeték-lekötés 18. életévét betöltött személynél végezhető el, ha az alábbi feltételek közül egy teljesül: családtervezési célból, ha a 40. életévét betöltötte; vagy legalább 3 vér szerinti gyermeke van.
A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell benyújtani a beavatkozás elvégzésére jogosult intézménynek. A kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás következményeiről, a lehetséges kockázatairól, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.
Ha ezt követően a kérelmező hat hónap gondolkodási idő elteltével az egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozik arról, hogy a korábbi kérelmét fenntartja, akkor a beavatkozásra ettől az időponttól számított hat hónap elteltével (vagyis az első kérelem beadása után egy évvel) kerülhet sor. Egészségügyi indokból az ondóvezeték-lekötés várakozási idő nélkül, azonnal elvégezhető. Ilyen esetekben a kérelemhez csatolni kell annak az intézménynek a szakvéleményét is, amely a művi meddővé tételt indokló betegséget kezeli.
A nemzőképesség visszaállítása
A vazektómiát állandó változásnak tekintik - visszafordítani nem lehetetlen, de komplikált (és drága) eljárás, ráadásul nem biztos, hogy az alany spermiumainak száma és mozgékonysága megegyezik majd a műtét előtti állapotokkal. Ha valaki családi állapotának változása vagy bármi egyéb miatt később mégis úgy dönt, hogy visszafordíttatja az eljárást, akkor számolnia kell vele, hogy a siker (vagyis a teherbeesés) esélye csupán 55 százalék, ha a műtétet követő 10 éven belül, és már csak 25 százalék, ha több mint 10 év után végzik el. Ráadásul a kóros spermiumok száma magasabb lehet az átlagosnál, ami szintén csökkenti az esélyeket.
Amennyiben a pár újabb gyermeket szeretne, de a vazovasostomia (az ondóvezetékek újraegyesítése) nem jár sikerrel, vagy a férfi nem akarja alávetni magát a hosszú műtétnek, a megoldás az asszisztált reprodukció (IVF). A spermiumokat közvetlenül a heréből vagy mellékheréből nyerik ki (TESE/PESA eljárások), és ezeket használják fel a petesejt megtermékenyítésére. Ez a beavatkozás azonban költséges lehet, és nem is 100 százalékos eredményességű.
A visszafordíthatóság műtéti úton nőknél is megoldható - de nem garantált, hogy mindenkinél. Ha elvégezhető, akkor a beavatkozás után 80 százalékos lehet a siker (vagyis tízből nyolc nő képes ilyenkor teherbe esni), ám ez az alany életkorától, egészségi állapotától és a műtét típusától is függ.
tags: #vasectomia #teherbe #eses #megis