A családi kommunikáció mélyen beágyazódik mindennapi életünkbe, és alapvető szerepet játszik abban, hogyan formálódnak a családi viszonyok. A kommunikáció minden formája - legyen az verbális vagy nonverbális - központi szerepet kap a család dinamikájában. Különösen fontos megérteni, hogy a kommunikáció nem csak az információ átadásáról szól, hanem a viszonyok definiálásáról is.
Amikor a játszótéren két kisgyermek beszélget, vagy éppen az otthoni környezetben a szülő és a gyermek próbál szót érteni egymással, a folyamat hasonló törvényszerűségeket követ. A kommunikációról tudjuk, érezzük, hogy alapvetően kétirányú dolog, és legfontosabb célja, hogy a társalgó felek között valódi megértés jöjjön létre. A kommunikáció kapcsolatot teremt, közelebb hoz, ezért az ismerkedés elsődleges eszköze.
A kommunikációs folyamat felépítése
A kommunikációnak van egy kódolás része, amikor az üzenetet küldő fél a kérését szimbólumokká, jelekké, szavakká vagy mondatokká alakítja. A dekódolást a másik fél végzi el, amikor fogadja és értelmezi a jelzést. Ezután valahogyan reagál, visszajelez. A folyamat egyszerű és világos, amennyiben a felek képesek értelmezni egymás jelzéseit, azonban ha zaj kerül a „rendszerbe”, az üzenet nem jut át.
| Kommunikációs csatorna | Példa a gyermekek esetében |
|---|---|
| Nonverbális | Mosoly, arcmimika, szemkontaktus |
| Testi kontaktus | Érintés, ölelés, birkózás |
| Verbális | Szavak, mondatok, hanglejtés |
Fejlődési szakaszok a gyermek kommunikációjában
A gyermek fejlődésével kommunikációs eszköztára is folyamatosan bővül. A baba elsődleges kommunikációs eszköze a bőrérzékelés, illetve a sírás, amely azonnali cselekvésre ösztönzi a gondozóját. Később megjelenik a gőgicsélés, majd a gagyogás, végül pedig a tudatos gesztusok.
- 9 hónapos kor: A kicsi gesztusokkal mutatja ki kívánságait és érzéseit.
- Protoszavak: Megjelennek azok a gyermek által alkotott „szavak”, amelyek bizonyos helyzetekben visszatérő jelentést kapnak.
- Utánzás: A gyermekek sokszor utánzással tanulnak, a szülő viselkedése alapján fogják kezelni a nehéz helyzeteket.
A szülő-gyermek kapcsolat erősítése
Sokaktól hallani, hogy egy gyerekkel nem kell gügyögni, de a szavakkal való kommunikálásban éppen csak gyakorlatot szerzett gyermek számára a hanglejtés és a hangszín hatványozottan fontos. Ezek a szeretet hallható közvetítői és a bizalom táplálói. A cél az arany középút meglelése: nem kell agyoncsipkézett mondatokat használni, de a vasszigor is kerülendő.
A jó szülő-gyermek kapcsolat kiépítéséhez az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint az alábbi szempontok elengedhetetlenek:
- Állj rendelkezésére: Figyeld meg, mikor beszélget legszívesebben a gyermeked, és légy számára elérhető ilyenkor.
- Kezdeményezz beszélgetést: Egy kérdés helyett szerencsésebb egy gondolat megosztásával kezdeni, lehetőséget adva a véleménynyilvánításra.
- Aktív hallgatás: Foglald össze vagy ismételd el, amit mondott, hogy tudja, érted, amiről beszél.
- Érvényesítsd az érzéseit: A saját érzelmeid helyett inkább a gyermekedét helyezd a középpontba a beszélgetésben.
Asszertív kommunikáció a gyakorlatban (példákkal) #hollendazsolt_coach_tréner #kommunikáció
A családi kommunikáció tehát kulcsfontosságú a kapcsolatok harmonikus működéséhez. A szülőként nagy feladatot és kihívást jelenthet a jó kapcsolat fenntartása, de az irányelvek segítenek felhívni a figyelmet a kölcsönös, megértő és hatékony kommunikáció legfontosabb elemeire.