A Vármúzeum állandó kiállításán a főváros történetéről tudhatunk meg többet. A múzeumpedagógiai foglalkozások keretében megismerkedhetünk például régi idők játékaival vagy a királyok életével.
Gyermekkor az őskorban és a történelemben
A gyermeki lét társadalmi lenyomatát többek között a régészeti leletanyagban megjelenő kezdetlegesen megformált, vagy apró kézbe illő tárgyak (miniatűr edénykék), játékok (agyag állatfigurák, kocsikerekek) jelentik. Ugyanakkor a gyermekek elvesztésére adott reakciók a gyermektemetkezések jellegzetes mellékleteiben jelennek meg számunkra leglátványosabban. A sírokba helyezett ún. szoptatós edények az anyai törődés több ezer éves jelképei, a belőlük vett mintákból kimutatott állati eredetű tej alapján e tárgyak a gyermekek anyatejtől való elválasztásának folyamatában is szerepet játszhattak. Az egész tojásokat, vagy tojáshéjat minden bizonnyal az újjászületés, a termékenység fájdalmas, vagy reményt adó szimbólumaként helyezték gyermekek, vagy nők sírjaiba. A személyhez kötődő sírmellékletek ugyanakkor az egyén identitását is visszatükrözhetik. Így a fegyverek általában a férfi sírokat jelzik, az ékszerek, a szövés-fonás emlékei a női identitás kifejezői. Emellett egyes foglalkozások, mesterségek (pl. A támadó- és védőfegyverek női vagy gyermeksírokban való megjelenése kapcsán nem kell azonnal harcias “amazonokra” gondolnunk. Az avar kori nők bajelhárító célzattal páncélingek és vértek darabjait fűzték nyakláncukba, vagy tárolták az övről lelógó erszényeikben.
Népviseletek és a hagyományőrzés
Rimóci, őrhalmi, piinyi, kalocsai, kapuvári menyecske, sárközi gyöngygalléros lány, debreceni cifraszűrös férfi és társai idézik a hajdani népviseletet. A művészien megformált babatestekre, arányosan kicsinyítve, az eredeti viselet hű mását Papp Ferencné (1925-2016) viseleti babkészítő, a Népművészet Mestere készítette. Népviseleti babáinak hagyatékát, lánya, Megadja Károlyné a Dobó István Vármúzeumnak ajándékozta. A felajánlott hagyaték értékét növeli a hozzá tartozó teljes dokumentációs anyag, mely felöleli a babakészítés mozzanatait, a megelőző kutatómunkát, a gyűjtőfüzetbe dokumentált népviseleteket, szabásmintákat, a készítés technikai műveleteinek eszközanyagát, valamint az életmű dokumentációs anyagát. Papp Ferencné a Népművészek Háziipari Szövetkezetében 1959-től tanulta a népviseletes babák készítését, majd az ország különböző Háziipari Szövetkezetiben oktatta is a művészi fokra fejlesztett technológiát. Munkáira a művészien megformált babafej-, kéz- és testkészítés jellemző. Az élethű babaarcok megformálásánál nagy figyelmet fordított a különböző korosztályokhoz illő arckifejezésre. A babák fejeit textilből, formára keményítéssel, művészi kézimunkával, szempilla öltéssel és festéssel alakította. A babák teste sem merev, a forgó lábak lehetővé tették az ülő helyzetet, a karokat is mozdulattal jelenítette meg, kezükben pl. kendőt, kosarat, pólyás kisbabát, virágcsokrot tartanak. Babái egyedi értékét a precíz kutatómunka adja, falvakat járva helyszíni és múzeumi gyűjtéseket végzett egy-egy falu népviseletének elkészítéséhez. Rajzokkal dokumentálta, majd szabásminták készítése után varrta meg hiteles, arányosan kicsinyített mását az adott népviseletnek. Kiemelkedőek a kapuvári, sárközi, kalocsai, matyó és a palóc falvak népviseletét bemutató babái. A népi iparművész címet 1961-ben, a Népművészet Mestere címet pedig 1981-ben, életműve elismeréseként kapta meg. A múzeumi nyilvántartásba vétellel megkezdődik a hagyaték feldolgozása, majd digitalizálása, mely a nagyközönség számára is biztosítja a hozzáférhetőséget.
Interaktív foglalkozások gyerekeknek
Ne várjatok a szünetig az élményekkel és a kikapcsolódással! A Vármúzeum számos izgalmas foglalkozást kínál a legkisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt.
Űrkalandok és Királyi Titkok
Nyuszi ül az Űrben! A foglalkozás során Űrnyuszi vezetésével bejárjuk a világegyetemet. Részt veszünk mini űrhajós kiképzésen, játékos feladatokat oldunk meg. Irány a Galaxis! Ki volt az első űrhajós a világon? Mi az a Pille? Vajon mit evett Farkas Bertalan a világűrben? A foglalkozáson képzeletbeli űrhajónkkal játékos formában bejárjuk a BTM Vármúzeum új időszaki kiállítását.
Királyi Nyomozók: Mátyás király nyomában. A középkori királyi palota megmaradt részeiben keressük Mátyás király emlékeit. Meseélmények alapján megbeszéljük, hogyan lehetett valakiből király, milyen feladatai voltak. A foglalkozás során egy nyomozójáték keretében találós kérdések, rejtvények és a múzeumban élő titokzatos lények segítségével körbejárjuk a középkori palota tereit, hogy rátaláljunk a sárkány titkos kincsére.
Kicsi Gesztenye Klub - Foglalkozások
Ősi Játékok és Régészeti Rejtélyek
Ősi játékok. Tudtad, hogy már a középkori királyi palotában is ismerték a malomjátékot vagy a sakkot? Tudod mi az az ostábla vagy a pörgettyű? Ajánlott korosztály: 1-5.
Régészeti kalandok. Ki az az archaeozoológus és mivel foglalkozik? Többek között ezekre a kérdésekre keresünk választ a foglalkozás során, miközben különleges csontok, illetve koponyák is előkerülnek a múzeum gyűjteményéből. Ajánlott korosztály: 1-4.
Hangok a múltból
Kána hangjai. Kána egy Árpád-kori falu volt a mai Budapest területén. A főváros eltűnt zajainak, zörejeinek, hangjainak nyomába eredünk. Fülelünk, zenélünk, zajongunk, alkotunk, hogy visszacsalogassuk a hangokat a kiállításba és megismerjük azok történeteit.
Nagycsoportos foglalkozások
Nagy létszámú csoportoknak, akár egész évfolyamoknak (kizárólag 40 fő felett) készült foglalkozásunk a középkori palotában állomásról állomásra kínál programot.
Belépőjegy árak és kedvezmények
| Korcsoport | Ár |
| 6 éves kor alatt és 70 éves kor felett | Ingyenes |
| Felnőtt | 3800 Ft |
| Diák (6-26 év) és nyugdíjas | 1900 Ft |
| Kedvezményes (50%) | Legalább két, 18 év alatti személyt kísérő legfeljebb két fő közeli hozzátartozónak |
| Ingyenes családi belépő | Minden hónap utolsó szombatja (26 év alattiaknak ill. 18 év alattiaknak és kísérőiknek) |
| Ingyenes belépő mindenki számára | A magyar nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20.) |
