A várandósság megállapítása az első, legfontosabb lépés a biztonságos várandósság felé. Az egyik legnyilvánvalóbb jel a menzesz elmaradása. A legelső vizsgálat a gyanújelek (várt időben elmaradó menzesz) megjelenése után otthoni terhességi teszt elvégzése. A kereskedelemben kapható tesztek csaknem 100%-ban megbízhatók. A terhességi tesztet a reggeli első vizeletből, a menstruáció elmaradását követő 4-5. napon érdemes elvégezni. A terhességi hormon szint csak akkor mérhető, akkor lesz a teszt pozitív, ha a termelt HCG mennyisége elért egy bizonyos értéket. Ez általában a fogamzást követő 10-12. napnál következik be. A HCG szintje a beágyazódást követően néhány nappal kezd meredeken emelkedni: mintegy másfél-kétnaponta duplázódik az értéke. Az egyik legmaradandóbb élmény a leendő édesanya életében, amikor egy álmos reggelen végre megjelenik a pálcán az a bizonyos második csík. Az esetek döntő többségében ugyanis ez azt jelenti, hogy méhében új életet hordoz, és jó eséllyel kilenc hónap múlva egészséges újszülöttel gyarapszik a család. Ahhoz, hogy bizonyosak legyünk a várandósság tényében, egyértelmű és objektív vizsgálatokra van szükségünk.
A legnyilvánvalóbb jel a menzesz elmaradása. További lehetséges tünetek, melyek felvethetik a terhesség gyanúját: aluszékonyság, szokatlan fáradtság; émelygés, hányinger; étvágy változásai; szagérzékenység felfokozottsága; hangulatingadozás. Fontos: a fenti tünetek önmagukban nem bizonyítják a terhességet; stressz, hormonális eltérés vagy más ok is állhat a háttérben.
Az első lépések a terhesség megállapítása után
Ha a várandósság jeleit tapasztalod, érdemes terhességi tesztet csinálnod. Ha a teszt pozitív, keresd fel a nőgyógyászod vagy bármelyik állami vagy magán nőgyógyászati rendelőt. A szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyvedet. A terhesgondozáson kötelező részt venned és a védőnő személye nem választható. A terhesség megállapítása ultrahanggal (12. hétig) történik. Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor. Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik. Az ultrahang vizsgálat segítségével a terhesség 5-6. hetétől, tehát a menstruáció elmaradását követő 3-4. héttől már kimutatható a terhesség. Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki.
A terhesség kilenc hónapját szokás három harmadra (úgynevezett trimeszterre bontani): az első harmad az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. Az első trimeszterben mindenképpen szükséges még egy laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel), melyből a vérkép, a vércsoport, vérkémiai paraméterek, és bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség (pl. Hepatitis B), illetve az akut fertőzés fennállásának kizárása (pl. szifilisz) történik. A következő kötelező szűrés a fogászati vizsgálat, ahol megvizsgálják fogainak állapotát, és probléma esetén a lehetőségekhez képest igyekeznek azokat olyan ép állapotba hozni, hogy a terhesség alatti nagymértékű kalciumvesztés és egyéb folyamatok ne vezessenek a fogak nagyfokú károsodásához, pusztulásához.
Kötelező orvosi vizsgálatok
A várandósságot három trimeszterre szokták osztani. Az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart. A szülészorvos vagy a védőnő minden esedékes vizsgálat előtt felhívja a figyelmet arra, hogy mikor és hol kell a várandósnak megjelennie. A kötelező vizsgálatokhoz a beutalót kiadhatja a szülész szakorvos, de sok esetben csak a háziorvos vagy a területileg illetékes szülész-nőgyógyász jogosult erre.
Az első trimeszter (1-12. hét)
Az első trimeszterben a következő vizsgálatokon kell részt venned: Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés; Vizeletvizsgálat; Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés; HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés); VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés); Fogorvosi vizsgálat; Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat; Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve); EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat. Körülbelül a 11-13. héten történik az első, genetikai jellegű szűrő ultrahangvizsgálat. Ez kötelező és ingyenes. Ugyanakkor szabadon választható önköltségen ennek a kombinált változata (kombinált genetikai vizsgálat), ahol az ultrahangos vizsgálat eredményeit egy előzetes vérvétel eredményeivel összevetve a leggyakoribb genetikai eltérések jelenlétét vagy hiányát elég nagy biztonsággal meg lehet becsülni. Amennyiben a várandós ezt választja, mindenképpen időpontot kell egyeztetnie a szűrést végző (rendszerint magánjellegű) egészségügyi centrumokkal, hogy a vérvétel és az ultrahangos vizsgálat a kellő időben (10-12. hét) megtörténjenek. A lelettel természetesen az előre egyeztetett időpontban majd a szülész-nőgyógyász szakorvost is fel kell keresni.
Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is. Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania. A várandósság tényéről érdemes a háziorvost is mihamarabb értesíteni, még akkor is, ha minden normál mederben zajlik, és a várandós aktívan dolgozik. Ő lesz ugyanis az az orvos, aki (szülészorvosi javaslat alapján) táppénzre tudja venni a leendő édesanyát, ha annak bármilyen panasza, problémája jelentkezik a terhessége alatt.
A második trimeszter (13-27. hét)
A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is. A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata. A második trimeszterben (kb. 24-26. hét) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra. Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség. Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért. Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel). Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését).
A harmadik trimeszter (28-40. hét)
Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé. A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak. Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg. A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni. (Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.) A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik. A 36. héttől hetente, 40. hét után naponta-kétnaponta történik az NST (non-stress test) vizsgálat a szülés beindulása, vagy a szülés beindításáig. A gép, melynek érzékelői a kismama hasára vannak erősítve a magzat mozgását és a méh összehúzódását érzékeli és rögzíti azt egy papírra. Ez a vizsgálat nagyjából 20-30 percet vesz igénybe. A vizsgálat előtt vagy után egy vérnyomásmérés és egy vizeletvizsgálat történik stick-szel. A 36. hét környékén történő nőgyógyászati vizsgálat alkalmával levett kenetből történik a hüvelyváladék vizsgálat (GBS-szűrés) esetleges fertőzés jelenlétének vizsgálata.
Mi a terhesgondozás?
Hivatalos teendők és támogatások
Ezeken kívül viszont van néhány hivatalos teendő, amelyet szülés és az anyasági szabadság előtt szükséges elintézni. A hivatalok látogatása aló a baba megszületése után sem mentesül. A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás. Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely minden gyermek után jár. Az anyasági támogatásra az a kismama jogosult, aki legalább 4 alkalommal megjelenik a terhesgondozáson és ezt bejegyzéssel tudja igazolni.
Az érvényes jogszabályok értelmében a kismamát 24 hét szülési szabadság illeti meg. A kismama leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás avagy a csecsemőgondozási díj (CSED, régebbi nevén terhességi gyermekágyi segély azaz TGYÁS) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony. Ha a CSED-et a kismama szülés előtt igényli, ezt a szándékát nőgyógyása felé jelezi, aki egy „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről“ elnevezésű formanyomtatványt állít ki, melynek másolatát a kismama a munkahelyén adja le. A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál (amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt vagy a személy önfoglalkoztató).
A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani. Ha a várandóság 34. hetéig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az EMMI rendelet értelmében a terhesgondozási kiskönyvben a területileg illetékes házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti. Miután a baba megszületett és mindketten hazaérkeztek a kórházból, 72 órán belül védőnői látogatásra számíthat. Az érvényes törvény értelmében a gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi név legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét szintén a szülők határozzák meg. Amennyiben a szülők nem házasok és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. A nyilatkozat a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál. A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni és megtételéhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját és a kismama terhesgondozási kiskönyvét. A nyilatkozatot a kórházban le kell adni. Amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja. A megszületett babának nem a lakhely szerinti, de a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor. Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.
A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja. Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik. 2017-ben a családi adókedvezmény intézetét is fontos változások érintik. Ennek keretében nőt az eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke. A baba legelső és legfontosabb dokumentuma a születési anyakönyvi kivonat, melynek másolatát nem csak az egyes hivataloknál, de a munkáltatónál is le kell adni.
tags: #varandossag #megallapitas #utan