Várandósság és COVID-19: Amit tudni érdemes a fertőzésről és a vakcináról

A várandósság egy különleges időszak, tele izgalommal és teljes várakozással. A koronavírus-járvány azonban félelemmel, szorongással és bizonytalansággal árnyékolhatja be ezt az egyébként boldog időszakot. Rengeteg különböző információ kering a gyermeket tervezők és várandósok kapcsán a COVID vakcináról és a fertőzésről, pedig a megbízható információ talán számukra az egyik legfontosabb. A COVID-19 vírussal kapcsolatos kutatások jelenleg is folyamatban vannak. Ahhoz, hogy a leghitelesebb, adatokon nyugvó információkat nyújtsuk pácienseinknek, szakorvosaink folyamatosan követik Dr. Victoria Male, a vírus és a vakcina adatok nemzetközi szakértőjének, valamint Dr. Kemenesi Gábor virológus szakorvos adatait és szakvéleményét, illetve egyeztetnek velük kérdések, és a legújabb eredmények kapcsán.

A járvány okozta fokozott helyzet aggódó kismamák és orvosaik millióit foglalkoztatja szerte a világon. Nap mint nap jelennek meg újabb kutatások és tanulmányok, amelyek a fertőzés terhességre gyakorolt kockázataival, valamint a védekezésül szolgáló oltások hatásaival foglalkoznak. A várandósság olyan állapot, amely a test nagymértékű élettani változásai miatt általános körülmények között is hajlamosít a fertőzésekre. A kismamák ezért veszélyeztetettnek számítanak a különböző fertőző betegségek - így a COVID-19 - esetén is, ezért nagyon fontos a védelmük.

Várandós nő és a koronavírus elleni védekezés

A COVID-19 fertőzés kockázatai a várandósság alatt

A COVID-19 fertőzés kockázatot jelent a várandósok számára, különösen a terminus második felében. A kismamák nagyobb eséllyel kerülhetnek kórházba, mint a nem várandósok. Kutatások bizonyítják, hogy a koronavírus nem hat másképp a várandós nőkre, ezzel együtt a terhesség utolsó pár hónapjában - a testükben és az immunrendszerükben bekövetkező változások miatt - bizonyos légzőszervi fertőzések súlyosak lehetnek, ezért fő az elővigyázatosság.

A járvány, illetve a várandósság összefüggéseit számos tanulmány és kutatás vizsgálja, amelyek eredményei hosszú távon még alátámasztásra várnak, jelenlegi tudásunk szerint azonban kijelenthető, hogy a kismamák ugyanakkora eséllyel fertőződnek meg koronavírussal, mint a többi ember. Nagyjából kétharmaduk tünet nélkül esik át a betegségen, és akiknek vannak tünetei, azok is általában enyhe, megfázásos panaszokról számolnak be.

„A kismamák nagy része alapvetően fiatal egészséges nő, aki ugyanúgy reagál a vírusra, mint a 20-30-as, korai 40-es éveikben lévő emberek többsége. Náluk is el lehet mondani, hogy a fertőzés döntő része tünetmentes vagy minimális tüneteket okozó felsőlégúti fertőzés, amely esetleg néhány napos lázzal jár. Ugyanakkor a kóros terhességi állapotok aránya egyértelműen emelkedik a fertőzés miatt, és gyakrabban tapasztalunk például a vírus által kiváltott terhességi magas vérnyomást vagy ún. toxémiát (praeeclampsia), melyek veszélyt jelenthetnek az anya és a magzat számára is” - erősítette meg Dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

A fertőzés hatása a magzatra és a terhesség kimenetelére

A terhesség korai szakaszában bármilyen fertőzés, illetve lázas állapot veszélyes lehet, amely szélsőséges esetben akár vetéléshez is vezethet - ez önmagában nem koronavírus függő. Az 1. trimeszterben, a szervek kialakulása közben szervfejlődési, így szívfejlődési elváltozásokat okozhat. A 2. és 3. trimeszterben méhen belüli növekedési elmaradást (IUGR) okozhat, így mind a várandósság alatti ultrahangos vizsgálatok során, mind a születés után fokozott figyelem szükséges a babánál.

A PLOS One folyóiratban megjelent egy izraeli tanulmány, amely trimeszterenként vizsgálja a koronavírus delta variánsának terhességre gyakorolt hatását. A kutatás szerint a terhesség késői szakaszában elkapott koronavírus-fertőzés hétszeresére növelheti a koraszülés kockázatát. Azoknál a nőknél, akik a várandósság 34. hete után fertőződtek meg, 9,1 százalékuknál tapasztaltak koraszülést, míg a nem fertőzötteknél ez az arány mindössze 1,4 százalék volt. Azoknál a nőknél, akik a várandósság 28. hetétől kezdve fertőződtek meg coviddal, kétszeresére emelkedett a koraszülés valószínűsége, és ez a kockázat a 34. héttől kezdve a fertőzés súlyosságától függetlenül a hétszeresére nőtt. 20. terhességi hét után, mint minden más anyai szervezetet igénybe vevő fertőzés, a COVID is megnöveli a koraszülés beindulásának kockázatát.

„A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a koronavírus fertőzés egyértelműen megnöveli a koraszülés kockázatát. A jelenség oka döntően a kismama vírusfertőzés miatt kialakult súlyos állapota, tüdőgyulladás, légzészavar, keringési problémák, melyek akár az életét is közvetlenül veszélyeztethetik. Másrészt, az anya rossz állapotán keresztül a méhlepény funkciója úgy romolhat, hogy a magzat is veszélybe kerül. A koraszülések döntő része, több mint 90%-a így nem spontán beindult koraszülés, hiszen az anya súlyos állapota vagy a magzati veszélyhelyzet miatt az orvos kénytelen idő előtti császármetszést végrehajtani, ami az édesanya jobb túlélési esélyét biztosítja. A magzat szempontjából a koraszülés okozhat problémákat, melyek különösen a korai terhességi kor (30. terhességi hét előtt) alatt súlyosak” - magyarázza Dr. Ács Nándor.

Továbbá fontos kiemelni, hogy jelenlegi tudásunk alapján semmi nem utal arra, hogy a koronavírus magzatkárosító hatással bírna: „A vírus elsődlegesen anyai komplikációkat okoz és ezen keresztül jelent veszélyt a terhesség sorsát illetően.” Várandósság idején a kismamák immunológiai működése megváltozik, ami eleve növelheti az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét. Azonban az alapbetegségek, illetve az olyan, részben a terhesség által kialakított betegségek, mint például a toxémia, a cukorbetegség, vagy a magasvérnyomás - amelyek normál terhesség során is plusz kockázatot jelentenek -, fertőzés esetén még nagyobb veszélyt hordoznak. Emellett számolni kell a terhességet kísérő mechanikai tényezőkkel is: a kismama rekeszizma a kisbaba és a terhes méh miatt felnyomódik, így kisebb a tüdőkapacitása, továbbá a várandós anyuka szíve eleve terheltebb a magzat miatt.

A SARS-CoV-2 járvány idején a méhen belüli magzati elhalások gyakorisága emelkedett. A COVID-19-fertőzés következtében megbetegedett várandósoknál jellemző tünetek: láz, köhögés, nehézlégzés, torokfájás, fáradtság, izomfájdalom. A tüdőgyulladás miatti intenzív osztályos ellátás szükségessége gyakoribb, mint nem terhes fiatal nőknél!

Infografika: A koronavírus hatásai a terhesség különböző trimesztereiben

Várandós vagyok és megfertőződtem koronavírussal. Mit tegyek?

Amennyire megoldható, próbáljuk elkerülni a vírust, ne találkozzunk másokkal és próbáljuk meg elkerülni a fizikai kontaktust, főleg a 28. hét után, amikor fokozott a koraszülés kockázata. Ha az édesanya állapota romlik, akkor szakorvosi vizsgálat, kórházi felvétel és megfigyelés javasolt.

Ha a kismama koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalja magán, mindenképpen menjen el Covid tesztre, és bizonyosodjon meg róla, hogy valóban vírusfertőzött-e. Fertőzöttség fennállása esetén ugyanolyan tüneti kezelés szükséges, mint mindenki más esetében: lázcsillapítás, bő folyadék fogyasztás, amennyiben szükséges antibiotikum - ezt általában már a súlyosabb helyzetben adnak.

„Nagyon masszívan kell lázat csillapítani, ugyanúgy, mint a nem terhesek esetében. A terhesség első trimeszterében fellépő magas láz szintén veszélyeztetheti a magzatot. Ezért hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága.

Gyógyszeres kezelés terhesség alatt: Favipiravir

A várandósságom során szedhetek a COVID ellen Favipiravir-t? Nem! A Favipiravir rendkívül hatékony gyógyszer a vírus ellen, azonban magzatkárosító hatású, tehát ártalmas lehet a születendő gyermek számára, így terhesség során NEM szedhető! Mivel a gyógyszer a spermiumba is kiválasztódik, még a terhesség alatti közösülés Favipiravir-t szedő férfival is növeli a magzati károsodás lehetőségét! Ha a gyógyszer szedése korai terhességben történik (2-6 terhességi hét között), jellemzően spontán vetélés alakul ki.

Ha a kismama ezt a gyógyszert szedte, és a terhesség folytatása mellett dönt, a 12. és a 18. heti magzati ultrahang vizsgálatot is olyan helyen kell elvégeztetni, amely kiváló felbontású ultrahang készülékkel, és nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Az előírt vizsgálatokon felül magzati szív ultrahang is javasolt. Amennyiben a 12. vagy 18. heti vizsgálat során eltérés tapasztalható, érdemes klinikai genetikussal konzultálni.

COVID-19 elleni védőoltás várandósság és családtervezés során

Magyarországon a várandósok COVID-19 elleni oltása továbbra is ajánlott, különösen a súlyos megbetegedés kockázatának csökkentése érdekében. A szakmai ajánlások szerint minden terhesség során egy adag frissített COVID-19 elleni vakcina felvétele javasolt, függetlenül attól, hogy a korábbiakban történt-e oltás vagy fertőzés.

A koronavírus esetén eleinte (tapasztalat hiányában) nem volt tisztázott, hogy az esetleges oltási reakciók vagy maga a fertőzés és szövődményei jelentenek-e nagyobb kockázatot a kismama és a magzat egészsége szempontjából. Mostanra azonban a rengeteg összegyűjtött nemzetközi adatnak hála a COVID-19 elleni vakcinák felvétele valamennyi országban, így hazánkban is ajánlott várandósok részére is, mivel az oltás kockázata elenyészőnek bizonyult a fertőzés szövődményeihez képest.

COVID-19 vakcina: Terhesség, termékenység és női egészség

Az oltás biztonságossága és hatékonysága

A COVID-19 elleni vakcinák biztonságosságát az oltások megjelenése óta folyamatosan monitorozzák a különböző nemzetközi gyógyszerügyi hatóságok. A világszerte többszázezer emberen végzett tanulmányok kimutatták, hogy a terhesség előtt és alatt alkalmazott COVID-19 vakcinák biztonságosak és hatékonyak, és mind az anya, mind a magzat védelmét szolgálják. Az oltás felvételének előnyei nagyobbak, mint a vakcináció lehetséges kockázatai.

Az eddigi vizsgálatok eredményei kimutatták:

  • A COVID-19 vakcinák nem okoznak COVID-19 fertőzést a terhes nőknél és gyermekeiknél. A COVID-19 vakcinák nem tartalmaznak élő vírust, így nem tudnak fertőzést okozni.
  • Biztonságos az mRNS-tartalmú vakcinák felvétele (Moderna, Pfizer-BioNTech) terhesség előtt vagy a terhesség során. A vakcinákkal kapcsolatban nem voltak kimutathatók gyakoribb terhességi szövődmények, úgymint a vetélés, a koraszülés, a halvaszülés vagy a fejlődési rendellenességek.
  • A terhesség alatt alkalmazott mRNS-tartalmú COVID-19 oltások hatékonyak. Csökkentik a súlyos megbetegedés és a COVID-19 fertőzés egyéb súlyos szövődményeinek kockázatát. Az oltás segíthet megelőzni a halvaszületést és a koraszülést.
  • A terhesség alatti COVID-19 vakcináció révén kialakult ellenanyagok segítenek a magzat védelmében is.
  • A terhesség alatt alkalmazott mRNS tartalmú COVID-19 vakcinák védelmet nyújthatnak a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők számára a COVID-19 okozta hospitalizáció elkerülésében.
  • A legtöbb COVID-19 fertőzés kapcsán hospitalizált csecsemő édesanyja nem kapott COVID-19 elleni védőoltást a terhesség alatt.

Az oltottak körében számos nyomonkövetéses vizsgálat zajlik világszerte. Ezek eddigi adatai alapján az oltottaknál pontosan az átlag szerinti a magzati rendellenességek aránya, a COVID oltás és a vetélések nem állnak összefüggésben, és nem emelkedett a halvaszülés, koraszülés vagy az átlagosnál kisebb súllyal születés kockázata.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2022. január 18-án adott ki közleményt azzal kapcsolatban, hogy a legújabb adatok is megnyugtatóak az mRNS-vakcinák terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatban. Az EMA COVID-19 munkacsoportja több tanulmány részletes felülvizsgálatát végezte el, amelyek mintegy 65 000 különböző stádiumú terhességet érintettek. A felülvizsgálat nem talált arra utaló jelet, hogy az mRNS COVID-19 vakcinázást követően a terhességi komplikációk, vetélések, koraszülések vagy a magzatokban jelentkező káros hatások kockázata megnövekedett volna.

Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Hivatal (CDC) 2021 decemberében közzétett, várandósoknak és szoptató édesanyáknak szóló tájékoztatójában hangsúlyozza: a várandósok nagyobb valószínűséggel betegszenek meg súlyosan a COVID-19 vírustól, az oltás pedig ajánlott terheseknek, szoptató anyáknak, valamint azoknak, akik terhességet terveznek jelenleg vagy a jövőben.

„Magát a fertőzést értelemszerűen a várandósok esetében sem védi ki a vakcina. Az oltást követően ők is ugyanúgy reagálnak majd, mint mindenki más: fájdalmat tapasztalnak a végtagjaikban, esetleg lesz egy kis lázuk, de a komoly szövődmények - amik akár koraszülést eredményező sürgős császármetszéshez vezethetnek - jó eséllyel elkerülhetők.”

Védőoltás időzítése terhesség alatt

Az oltás időzítése és javasolt vakcinatípusok

A kismamák oltása a 12. hét után lehetséges, egyelőre Pfizer és Moderna vakcinákkal, melyekből két oltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. A tervezett immunizációra a legmegfelelőbb időpont a II-III. trimeszter, azonban ha a fertőzésnek kiemelt rizikója van, az oltás megkezdhető az első trimeszterben is. Az oltási sor megkezdése legkésőbb a 35. héten javasolt: amennyiben a második vagy harmadik oltás időpontja ezen túlra esik, a következő oltás felvétele a szülést követően javasolt.

A leggyakrabban javasoltak az mRNS-alapú vakcinák, mivel a klinikai vizsgálatok és az adatgyűjtések legnagyobb számban ezekkel a vakcinákkal történtek. A hazai irányelvek szerint a második és a harmadik trimeszterben javasolják a vakcinációt, ekkor az emlékeztető oltásnak sincs akadálya az mRNS alapú vakcinákkal. Az első trimeszterben általánosságban minden gyógyszeres terápiát kerülünk, így az oltást is, de például az USA-ban ekkor is ajánlják a COVID-19 vakcinát.

A várandós nők rendkívül veszélyeztetettnek számítanak, ha a várandósság mellett valamilyen alapbetegség is fennáll (különös tekintettel például korábbi szervátültetés vagy autoimmun betegség miatt kapott immunszuppresszív kezelésre, asztmára, COPD-re vagy más súlyos légzőszervi megbetegedésre, sarlósejtes vérszegénységre, krónikus veseelégtelenségre, szívelégtelenségre vagy cukorbetegségre).

Mellékhatások és ellenanyagok

Mint minden védőoltásnak, a COVID-19 elleni vakcináknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. oltási reakciót válthatnak ki, ami a természetes immunválasz részét képezi. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló, rendszerint enyhe tünetek. A COVID-19 elleni vakcinák esetében a várandósoknál tapasztaltak megegyeznek a felnőtteknél tapasztalt mellékhatásokkal.

Oltási reakció tünetei lehetnek például az alábbiak: injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír, duzzanat; átmeneti fáradékonyság, gyengeségérzés, bágyadtság; fejfájás, esetleg émelygés; hőemelkedés vagy láz. Az oltás felvételekor természetesen mérlegelni kell a fennálló rizikótényezőket (egyéb meglévő alapbetegségek, aktuálisan zajló kezelések stb.) és az előny/kockázat arányt. Ezt követően az oltóorvos és a szülész-nőgyógyász segítségével minden esetben a kismama hozza meg a végső döntést, hogy szeretné-e felvenni az oltást.

A várandósság alatt felvett oltás nemcsak a kismamát védi, hanem a megszületendő gyermeket is, mivel a koronavírus elleni védettség, vagyis a méhlepényen keresztül a magzatba átjutó anyai IgG ellenanyagok az újszülöttekben, csecsemőkben is hosszú ideig kimutathatók. Ez az ún. passzív immunizáció egy természetes formája.

A magas ellenanyagszint ellenére is javasolt felvenni a 3. oltást, mind a várandósság, mind a gyermektervezés alatt. Túl magas ellenanyag szint nem létezik. A COVID vakcinák hatékonysága a 4-6. hónapban csökken.

Családtervezés és termékenység

Az adatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy a védőoltás csökkentené a teherbeesés esélyét. Az oltás tesztelésekor ugyanannyian estek teherbe azok közül, akik valódi vakcinát kaptak, mint akik nem kaptak. Ez azt mutatja, hogy a vakcinák nem akadályozzák a teherbeesést. A lombik programban (IVF) résztvevők oltása nem érintette a petefészek működését, a petesejt minőséget és a megtermékenyítési vagy a fogantatási arányt.

Nincs bizonyíték arra, hogy a COVID vakcina csökkentheti a férfiak termékenységét. Három tanulmány is készült, amely a hímivarsejt minőséget vizsgálta az oltás előtt és után. A védőoltás nem okozott semmilyen elváltozást a spermaszámban és a minőségben. Fontos hozzátennünk, hogy ezzel ellentétben a koronavírus fertőzésről már tudjuk, hogy káros hatással van a sperma minőségre. A koronavírus-oltás mellékhatásai várandósok esetén megegyeznek a felnőtteknél tapasztalt mellékhatásokkal.

A nemzetközi ajánlásokkal összhangban a mesterséges megtermékenyítés előtt állóknak is kifejezetten javasolt a vakcináció. Az oltás kérdése azért is kiemelten fontos, mert várandósok esetében a COVID-19 fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat, illetve nagyobb arányban alakulhatnak ki ezek - ezt mutatják a nemzetközi és a saját klinikai tapasztalatok is.

Tudnivalók a COVID-19 vakcináról családtervezés esetén

Szoptatás és COVID-19

Nincs ismert kockázata az úgynevezett nem élő (pl. mRNS) vakcináknak szoptatás idején. Ráadásul számos vizsgálat kimutatta már, hogy a kismamák által termelt, védő hatású antitestek nagy koncentrációban eljutnak az anyatejbe és az eddigi vizsgálatok alapján ez a koronavírus fertőzésre reagáló T sejtekre is igaz.

Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) ajánlása szerint a szoptató anyák (újszülöttől a 6 hónapos korú csecsemőkkel) számára javasolt az oltás és az emlékeztető oltás felvétele. Az oltások biztonságosak és hatékonyak a COVID-19 fertőzés megelőzésében a szoptató anyáknál. A szoptatás alatti COVID-19 vakcinációt vizsgáló tanulmányokból származó adatok kimutatták, hogy nem alakul ki súlyos oltást követő reakció sem a szoptató anyában, sem csecsemőjében. Nincs bizonyíték arra, hogy a szoptatás alatt alkalmazott vakcina káros lenne a szoptató anyára vagy csecsemőjére.

A vizsgálatok igazolták, hogy a szoptatás alatt alkalmazott mRNS alapú COVID-19 oltás hatására a szoptató anyákban antitestek kerülnek az anyatejbe, amelyek segíthetnek megvédeni a fertőzéstől csecsemőket. A CDC a 6 hónapos vagy annál idősebb csecsemők oltását is javasolja. A kórokozót nem tartalmazó vakcinák nem jelentenek kockázatot a szoptatás szempontjából, tehát a vakcina felvétele a szoptatás időszakában sem ellenjavallt.

„Jelenlegi információink szerint a szoptatás biztonságos” - mondja Franka Cadée szülésznő. „Ha mégis felmerül a gyanúja annak, hogy koronavírussal fertőződtél meg, fontos, hogy hamar szakszerű, orvosi segítséghez juss, és kövesd az egészségügyi szolgáltatód instrukcióit. Az anyáknak - akik elég jól vannak ahhoz, hogy szoptatni tudjanak - meg kell tenniük a megfelelő óvintézkedéseket, beleértve a maszk viselését (ha rendelkezésre áll), a kézmosást a babával való fizikai kontaktus előtt és után, valamint a felületek tisztítását/fertőtlenítését.”

A szoptatás továbbra is támogatandó, mert bár nagyon szoros kontaktust jelent, az anyatej az újszülött immunrendszerére rendkívül jó, pótolhatatlan hatást fejt ki!

COVID-19 megelőzés és higiénia

A kismamák megbetegedésének megelőzése érdekében a várandósgondozás során minimalizálni kell az orvos-beteg találkozásokat. Ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl.

„Még mindig nem tudjuk, hogy a terhesség alatt az anya át tudja-e adni a vírust a babának. Egyelőre nem találtak koronavírust a hüvelyváladékban, a köldökzsinórvérben és az anyatejben sem” - mondja Cadée. A legjobb dolog amit tehetünk, ha betartunk minden szükséges óvintézkedést, hogy megvédjük magunkat a koronavírus-fertőzéstől. Franka Cadée szülésznő hangsúlyozza a kezelőorvosoddal való bizalmi kapcsolat kialakításának fontosságát. „Nyugodtan tegyél fel neki minden olyan kérdést, ami veled, a kisbabáddal és az egészségetekkel kapcsolatos, beszélj meg vele mindent, amiben bizonytalanságot érzel.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez magában foglalja a gyakori és pontos kézhigiéniát, a társadalmi távolságtartást, valamint a COVD-19-gyanúsokkal való érintkezés elkerülését. Tisztítsa meg gyakran a kezét. Folytassa a kézhigiénia gyakorlását. Gyakorold a társadalmi távolságtartást. Gyakoroljon légzési higiéniát. Hívja fel kezelőorvosát vagy terhesgondozóját, és beszélje meg, hogyan járjon el a terhesség előtti időpontokkal és a szülési tervvel. Rendeljen vény nélkül kapható gyógyszereket, valamint orvosi kellékeket, például szöveteket, hőmérőt stb. láz. Legyen elegendő háztartási cikk és élelmiszer, körülbelül 1 hónappal előre. Aktiválja közösségi hálózatát. Rendszeresen tartsa a kapcsolatot családjával, szomszédaival/közösségével, barátaival, egészségügyi szolgáltatókkal. A szervezetükben és az immunrendszerükben végbemenő változások miatt azonban érzékenyebbek bizonyos légúti fertőzésekre.

„Arra kérném az egész közösséget, hogy legyenek körültekintőek, vigyázzanak a várandós asszonyokra” - szorgalmazza Cadée. Azt is javasolja, hogy amennyire csak lehet, tartsák a távolságot a terhes nőktől, és jelöljenek ki néhány csak számukra használható mosdót. „Ne felejtsük el a szappanos kézmosás fontosságát sem! Nem hiába hangoztatjuk ennek jelentőségét. Egyszerűnek és alapvetőnek tűnik, de a koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb módszere” - mondja Cadée. „Remélem, hogy a körülményekhez képest a közösség és az egészségügyi szakemberek is minden esetben törekednek a várandós nők számára biztonságot teremteni. Végül is a jövőnknek adnak életet.”

tags: #varandossag #korona #idejen #mok