Dr. Birinyi Péter, a Mikszáth Gyógyszertár vezető gyógyszerésze elkötelezett a betegek gyógyszerellátásának javítása iránt, különös tekintettel a ritka betegségekben szenvedőkre. Budapesten, a Mikszáth téren található patika nem csupán a hagyományos gyógyszerkiszerelésre koncentrál, hanem aktívan részt vesz speciális, hiánypótló gyógyszerek fejlesztésében és előállításában.
A gyógyszertárvezetőt arról kérdeztük, miért szeretnek vele dolgozni munkatársai. „Szereti, ha gondolkodunk és javaslatot teszünk akár egy folyamat, akár egy gyógyszer összetételének módosítására - megfontolja, és ha jó, elfogadja. Azt akarja, hogy csapat legyünk, hogy egymást kiegészítve, segítve tudjunk dolgozni és fejlődni a szakmában. Lendületes, nyitott az új dolgokra.”
Dr. Birinyi Péter személyes sikernek azt éli meg, amit a kollégái mondanak róla. Az Innovációs Alapítvány díja pedig egy összehangolt, átgondolt, kreatív közös munka elismerése. Mindig is ez a szakma, azon belül is a fejlesztések lehetősége vonzott. Azt szeretné, ha minden olyan beteg megfelelő gyógyszerhez jutna, akinek ritka betegsége van, és speciális gyógyszerkészítményre van szüksége, ráadásul elérhető áron.
„A lakosság biztonságos és folyamatos gyógyszerellátását tartom az elsődleges feladatomnak” - hangsúlyozza Dr. Birinyi Péter. A gyógyszertárban főleg gyógyszer-technológiai fejlesztéseket végeznek: injekció, oldat, kúp, kenőcsök és kapszula formájában születnek a gyógyszerek, hatóanyagot azonban nem szintetizálnak. Minden orvosságra külön engedélyt kérnek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK). Ez egy többéves folyamat, amíg nincs engedély, addig nem kaphatja meg a beteg a gyógyszert. Dr. Birinyi Péter szerint kérelmeik nyolcvan százaléka zöld lámpát kap, ilyenkor elkezdik elkészíteni ezeket a gyógyszereket. Nem új hatóanyagot fejlesztenek, hanem meglévő nemzetközi szakmai irányelvek mentén készítenek orvosságot, amelyekre már létezik szakirodalom vagy klinikai evidencia. A gyógyszertárban készített gyógyszerek engedélyezése nemzeti hatáskör. Idehaza szigorúbb a szabályozás, mint az EU más országaiban, így a tagállamok által már jóváhagyott hatóanyagokat is külön jóvá kell hagyatni. „Működési engedélyünk Magyarország határáig terjed, exportálni tilos.”
A Mikszáth Gyógyszertár laboratóriumában hiánypótló magisztrális gyógyszerek készülnek. Ezen újonnan fejlesztett gyógyszereket a Magyar Innovációs Alapítvány jelentős innovációnak minősítette és a Mikszáth Gyógyszertár dolgozói kiemelt elismerésben részesültek. A tanúsító oklevelet az Országházban 2017-ben vették át.
Ritka betegségek gyógyítása és fejlesztések
Dr. Birinyi Péter elmondta, hogy a gyógyszertár tevékenysége a szemészetre, a gasztroenterológiára, a hepatológiára, a neurológiára és a gyermekgyógyászatra specifikálódott. Ilyen betegek keresték meg őket. Az egymásra találás rendszerint úgy kezdődik, hogy valakinél egy ritka betegséget diagnosztizálnak. A páciensek előbb-utóbb eljutnak az őket érintő terület egy orvosához. A Mikszáth téri patikát vagy a betegek kezelőorvosa keresi meg, vagy a páciens - aki, miután rájött, hogy egy egyszerű gyógyszertárban nem kaphat gyógyírt, nyakába veszi a várost, esetleg rákeres az interneten, és végül eljut a Mikszáth térre, ahol megkérdezik a kezelőorvosa nevét, felveszik vele a kapcsolatot, és elkezdődnek az együttműködési folyamatok.
„Nem vagyunk csodatevők. Egy-egy rádióinterjú után néhány hétig meg szoktak keresni, hogy segítsek különböző esetekben.” A Mikszáth Gyógyszertár első jelentős készítményét a Wilson-kórra fejlesztette ki - Birinyi Péter úgy nyilatkozik, erre a legbüszkébb. Ez egy ritka genetikai betegség, egymillió emberből alig harmincat érint. Emlékszik, 2010-ben bejött egy Judit nevű páciens, gyermeket várt és elmondta, hogy Wilson-kórban szenved, és sehol nem kap rá olyan gyógyszert, amit az orvos tanácsolt, amit a terhesség mellett is szedhet. A Wilson-kór ritka genetikai betegség, amit a réz toxikus felhalmozódása okoz. Hosszú a történet, Dr. Birinyi Péter fejébe vette, hogy megoldja Judit problémáját. Elsőként kérelmezte a magisztrális alapanyag használatának engedélyezését, és megszerezte az OEP támogatását. 2011 óta valamennyi Wilson-kórban szenvedő beteg számára elérhető a nemzetközi irányelvek szerint egyik legkorszerűbb gyógyszer, melyet a gyógyszertárban készítenek. Ezt ők fejlesztették ki, többek között erre kapták a díjat.
A betegek gyógyszerészi gondozása nem fejeződik be a gyógyszerek expediálásával. A folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás szerves része a betegek gyógyszeres terápiájának utókövetése, a gyógyszerek hatékonyságának nyomonkövetése, az esetleges mellékhatások jelentése az OGYÉI felé, amely jogszabályi kötelezettségük is. Úgy gondolja, hogy a fenti feladatok a gyógyszertár laboratóriumában elkészített magisztrális gyógyszerek esetében még hangsúlyosabbak. Ezért az általuk fejlesztett és engedélyeztetett Cink-acetát kapszulák (Wilson kór terápiája), Bismut-citrát kapszulák (Helicobacter pylori II. vonalbeli terápiája) hatékonyságát retrospektív módon megvizsgálták.
A cink-acetát kapszulák hatóanyag-felszabadulási kinetikáját vezetőképesség méréssel határozták meg. A kapszulák in vitro kioldódási profilját egy USP 2. kioldódásvizsgáló készülékkel (forgólapátos módszer) vizsgálták. A betegek egyrészénél (n=28) a D-penicillamin (DPA) kezelést módosították cink-acetát kapszulára a következő okok miatt: DPA mellett progresszió, DPA indukálta kreatinin szint emelkedés, DPA indukálta thrombocytopenia (gyakori mellékhatás), DPA indukálta albuminuria, várandósság. A kelátképző hatástalansága vagy intolerancia esetén (n=28) a betegek laborértékei rendeződtek. Neurológiai tünetek javultak, majd megszűntek (tremor, rigor, járásbizonytalanság). Kreatinin szint javult. Thrombocytopenia megszűnt. Albuminuria megszűnt. Betegek tünetmentessé váltak, a vérszérum réz koncentrációja rendeződött. A tünetmentes betegeknél (n=22) fenntartó terápiaként alkalmazott cinkkezelés is sikeresnek bizonyult, tartani tudták a rézegyensúlyt. Az első kezelésként alkalmazott cink-acetát kapszula is hatékony terápiát képviselt, mert a betegek szubjektíven jobban érezték magukat. Neurológiai tüneteik fokozatosan javultak (tremor, rigor, járásbizonytalanság), javult, majd megszűnt. Általános állapotuk javult.
A Bismut-citrát (PhHgVIII.) készítményük eredményességét a Helicobacter pylori II. terápiájában vizsgálták. Munkájuknak köszönhetően a betegek számára elérhetővé vált a magas clarithromycin rezisztencia miatt felértékelődött bizmut alapú négyes terápia, amely a nemzetközi irányelvek szerint az egyik legkorszerűbb gyógyszeres kezelést jelenti. Közel négy év alatt 140 beteg kapta a „bizmut alapú négyes kombinációt” (2x emelt dózisú PPI, 4x 120mg bizmut só, 3x 500mg metronidazol, 4x 500mg tetracyclin). A betegek összességében jól tolerálták a bizmut-alapú négyes kombinációt. A mellékhatások az alábbiak voltak: hasmenés (leggyakoribb, elsődlegesen az alkalmazott antibiotikumok okozzák), gyomorégés, görcsös gyomortáji fájdalom.
Gyógyszerészi gondozás és oktatás
Dr. Birinyi Péter nem csupán a patikájában betérőket látja el tanáccsal: járt már hajléktalanszállón, iskolákban, hogy szűréseket végezzen és a Semmelweis Egyetemen a hallgatóinak adja tovább a tudását, és küldött már gyógyszeradományt határon túli magyaroknak.
A Debreceni Egyetemen végzett, ahol azonnal katedrára került, majd folytatta tanulmányait, így lett a klinikai orvostudományok doktora. A Debreceni Egyetemen végzett, ahol azonnal katedrára került, majd folytatta tanulmányait, így lett a klinikai orvostudományok doktora. A Debreceni Egyetemen végzett, ahol azonnal katedrára került, majd folytatta tanulmányait, így lett a klinikai orvostudományok doktora. A debreceni Tóth Árpád Gimnázium biológia tagozatos osztályába járt. Már ott is a reál tantárgyak vonzottak, főleg a biológia és a kémia kötötte le a figyelmét. Több orvos is volt a családban, gyógyszerész viszont egy sem, de mivel ez is egy társadalmilag elismert szakma, felvételikor a gyógyszerész szakra is jelentkezett. Az egyetemen azonban megerősítést nyert, hogy ez az én utam. Nagyon élvezte a tanulást, főként az élettanban mélyedt el, olyannyira, hogy ott is maradt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében PhD-képzésen.
A gyógyszertárban alkalmazott gyakorlatuk szerint mintát vesznek minden laborált sterilitást igénylő magisztrális gyógyszerkészítmény egy „gyártási tételéből” (szemcseppek, intravezikális oldat stb.), melyet BHI (brain heart infusion) dúsító táptalajra oltanak, majd 48 óra elteltével véres agar táptalajon szélesztnek. A mintákat mindvégig inkubátorban tartják 37,5 0C-on. A Mikszáth Gyógyszertárban az átlagosnál több szemcseppet készítenek. Úgy gondolják, hogy a magisztrális szemcseppeknek ugyanolyan minőségűnek kell lennie, mint egy gyári készítményé. Ezért célul tűzték ki, hogy a lamináris fülke, a steril eszközök és a membránszűrő használata mellett meg kell győződniük arról, hogy a készítmények tényleg sterilek-e. Így teljesül hivatásuk egyik legfontosabb szabálya: nil nocere!
Tovább erősödött a Tisza párt kétharmados felhatalmazása
A család a legfontosabb. A hivatás egyben a hobbi is, és nem nyolc órában. De ugyanolyan töretlen lelkesedéssel mennek haza mindennap, és alig várják, hogy lássák szeretteiket és legfőképpen egészségesen.
A gyógyszertári munka mellett dolgozik a Magyar Vöröskeresztnek is, jelenleg budapesti elnökként. Már tíz éve van kapcsolatban a szervezettel, eleinte önkéntesként dolgozott, most pedig pozíciójánál fogva hatása van arra, hogy milyen irányba haladjon a munka.
A szakmai előadásokat követően nagy figyelem kísérte a Novodata konzultációját, amelyen ez alkalommal is igen hasznos gyakorlati információk, tanácsok hangzottak el. A pénteki napot a „Maradjon egyenes a gerinced!” címet viselő mozgás és testtartás wellnessterápia zárta.
A gyógyszertár-működtetés blokk felvezetéseként Ugrai Péter, a Medigen.hu Zrt. vezérigazgatója beszélt a patikai készletek optimalizálásának lehetőségeiről. Ennek egyik eszköze éppen a Medigen I. program, amelynek alkalmazásával a beteg előre jelezheti a patikának, hogy milyen gyógyszerekre van szüksége, időt/alkalmat adva a gyógyszerésznek arra, hogy megrendelje az esetleg hiányzó medicinákat. Dr. Gyetvai László, a szövetség frissen megválasztott alelnöke az optimális patikai készletezés „titkát” osztotta meg a hallgatósággal, amelynek lényege az egyes termékek mennyiségi és időbeli fogyásának összevetése, amely alapján könnyen eldönthető, hogy mely gyógyszereket kell/érdemes készleten tartani, és melyeket nem.
Dr. doc. Simon Kis Gábor rámutatott arra, hogy a magánpatikák nem tudnak kizárólag receptköteles gyógyszerek forgalmazásából megélni; hogy a gyógyszerésztársadalom - pusztán hivatástudatból - egyre nagyobb volumenben lát el „gazdaságtalan” tevékenységet; és hogy a gyógyszertári vállalkozásoknak nem kedvezményekre és kompenzációkra, hanem megfelelő mértékű árrésre van szükségük. Dr. Vásárhelyi Csaba a generációváltás problematikáját járta körül. Patikaközvetítőként látva a piaci tendenciákat megállapította, hogy manapság jóval kevesebb patika cserél gazdát annál, mint amennyi gyógyszerész egy-egy évben eléri a nyugdíjkorhatárt.
Lukácsné dr. Fodor Enikő, a MOSZ új alelnöke elsőként a gyógyszerészeknek az egészségügyi ellátásban betöltött központi szerepére, a gyógyszerkiadások és az adherencia összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Dr. Kiss Katalin egy speciális szituációt, a klinikai környezetben működő közforgalmú gyógyszerészet mindennapjait, egy kórházi, lakossági igényeket ellátó patika megnyitásának, működése első hónapjainak tapasztalatait ismertette a jelenlévőkkel.
Dr. Horváth Ákos Márk, a Szövetség országos elnökségének újonnan megválasztott, legfiatalabb tagja egy, a távoli jövőbe mutató víziót vázolt fel előadásában. A 3D-s gyógyszernyomtatásban rejlő előnyök vitathatatlanok, már csupán arra van szükség, hogy e technológia még inkább elterjedjen, elfogadottabbá váljon, és talán az az idő sincs messze, amikor a gyógyszertári labornak alapfelszerelése lesz egy ilyen készülék.
Dedinszky Csabáné dr. a várhatóan még ebben az évben bevezetésre kerülő e-recept mellett szóló érvekről, illetve a tesztpatikákban jelenleg pilot-üzemmódban működő rendszer hiányosságairól is beszélt. Bagi Zoltán, a Quadro Byte Zrt. cégvezető-tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a patikákban jelenleg nem működik valódi online rendszer, a felhasználók 80 százaléka nem rendelkezik az e-recept alkalmazásához szükséges technikai paraméterekkel. Minderre a felhőben történő adattárolás, a patikai géppark korszerűsítése, az üzleti internetre történő áttérés, vagy a mobil internet jelenthet megoldást. Kollégája, Kiss András ezt követően az e-recept működését mutatta be a gyakorlatban.
Ükös Szabolcs, a Prevenció Patika ügyvezető igazgatója az online bevételnövelés lehetőségeiről beszélt. Az egyéb kereskedelmi területeken bevált marketingeszközök és alkalmazott kommunikációs csatornák mellett az előadó a patikai bevételek megkomponálásáról, a heti, havi és szezonális akciókról, valamint a divatok, trendek adta előnyök „kihasználásáról” is szót ejtett. Dr. Dér Péter az ő és munkatársai által végzett internetes beteg-edukációs tevékenység tapasztalatairól számolt be.
A tematikus program zárásaként, a beteg-adherencia támogatására létrehozandó praxisközösségek iránt érdeklődők számára tartott workshop-ot dr. Fodor Erika, az OMRON-Hungimpex Kft. szakvezetőjének közreműködésével.
A rendezvény zárónapján a gyógyszertár-működtetéssel kapcsolatos jogi és számviteli kérdések kerültek terítékre. Dr. Maklári Zsolt jogász pedig többek között a gyógyszertár-működtetés és vezetés jogának átruházásáról, az öröklésről, valamint az internetes gyógyszerrendelésről és a gyógyszer-házhozszállítás szabályozásáról beszélt.
A hétvége természetesen a kikapcsolódásra is biztosított lehetőséget: a fürdőzés mellett a szervezők szombat este borkóstolóval kedveskedtek a konferencia résztvevőinek.