A kisgyermekes desanyák számára a vállalkozás indítása vonzó alternatíva lehet az alkalmazotti léttel szemben, hiszen rugalmasabb időbeosztást biztosít. A magyar jogszabályi környezet azonban összetett, különösen a TB-szabályok és az adózási kötelezettségek tekintetében, ezért az alapos tervezés elengedhetetlen a sikeres kezdéshez.
A jogviszonyok és a GYED/GYES összefüggései
A TB törvény szempontjából a kismamák egy nagyon speciális helyzettel állnak szemben. A szülési szabadság (első 168 nap) ideje alatt, amikor a CSED-re (Csecsemőgondozási díj) jogosult az édesanya, keresőtevékenység nem folytatható, így ebben az időszakban a vállalkozásban sem végezhető személyes munka. A 168 nap után következik a GYED időszaka, amely alatt már szabadon lehet munkát végezni, és az államtól igényelt pénzbeli ellátás is kapható párhuzamosan.
A GYED Extra lehetőséget ad arra, hogy a kisgyermekes édesanyák akár fél évvel a szülést követően újra munkába álljanak. Ezalatt az időszak alatt a munkabér mellett a GYED összegét is ugyanúgy folyósítják számukra. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha van munkahelyed is, és emellett vállalkozol, akkor ebben az időszakban az alkalmazotti jogviszonyodban fizetés nélküli státuszba kerülsz, emiatt a vállalkozásod válik a főállásoddá.
Adózási formák és járulékfizetés
A vállalkozási forma kiválasztása alapjaiban határozza meg a kötelezettségeket. Az átalányadózás jelenleg az egyik legéletszerűbb megoldás azok számára, akik GYED vagy GYES mellett önálló tevékenységbe kezdenének.
Az átalányadózás főbb jellemzői:
- Egyszerűbb adminisztrációt kínál azáltal, hogy a bevétel meghatározott részét kell csak adóalapnak tekintened.
- A költségként elszámolt tételek mértéke a tevékenységi körtől függően 40-90% között változhat.
- A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján a GYED időszaka alatt még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre.
- Csak az adómentes rész felett kell megfizetnünk a jövedelmünkre a 46,5%-os adóterhet (SZJA, TB járulék, SZOCHO).
A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. A KATA adózás esetében 2026-ban a szabályok szigorúak: mivel a KATA kizárólag főállású egyéni vállalkozók számára választható, a kisgyermekes szülők többsége számára ez az adózási forma már nem érhető el.
| Ellátás típusa | Munkavégzés lehetősége | Járulékfizetési kötelezettség |
|---|---|---|
| CSED (168 nap) | Nem végezhető | Mentesül a havi járulékok alól |
| GYED | Korlátozás nélkül végezhető | Nem kötelező a minimum járulék (jövedelemfüggő) |
| GYES | Korlátozás nélkül végezhető | Személyes közreműködés esetén kötelező |
Gyakorlati tanácsok az induláshoz
Sokan GYED vagy GYES mellett vágnak bele a vállalkozásba, azonban a tervezésnél nem szabad megfeledkezni a későbbiekre vonatkozó hatásokról sem. Egyéni vállalkozóként betegszabadság nem jár, így keresőképtelenség esetén csak táppénzre számíthatsz, amelynek igénylése és mértéke a vállalkozói jogviszonytól függ.
A legfontosabb, amit az indulás előtt érdemes szem előtt tartani, az a tudatos pénzügyi tervezés. Mielőtt belevágsz, írd össze a saját tevékenységedre, hogy mi az, amire feltétlenül szükséged van, és mi az, amit te magad is meg tudsz tanulni. Mivel a magyar jogszabályi környezet bonyolult, az elején mindenképpen célszerű szakember segítségét igénybe venni, aki segít eligazodni az adómentes keretek és a járulékfizetési kötelezettségek között.
tags: #vallalkozas #inditasa #gyed #mellett