Vákuum szülés és vizelet-inkontinencia: Információk és megoldások

A várandósság és a szülés hatalmas fizikai megterhelést jelent a nők számára, és nem ritka, hogy ezek következtében kisebb-nagyobb problémák merülnek fel. Az egyik leggyakoribb ilyen probléma a szülés utáni vizelet-inkontinencia, más néven vizelettartási zavar. Ez a probléma sok nőt érint, statisztikák szerint 10-ből 4 nő tapasztal vizeletinkontinenciát a terhessége alatt és/vagy a gyermeke megszülése után. A probléma súlyossága a kis szivárgástól egészen a hólyagszabályozás teljes elvesztéséig terjedhet.

Bár sokan tabuként kezelik, fontos beszélni róla, mert több édesanyát érint, mint gondolnánk. Rigóné Tavaszi Piroska inkontinencia és medencefenék specialista gyógytornász szerint ez minden második nőnél jelentkezik szülés után. Sokan azt hiszik, hogy ez egy ártalmatlan jelenség, de ez tévhit: az inkontinencia egy tünet, ami nem normális, és mindenképpen ki kell vizsgálni.

A szülés utáni inkontinencia nem csak vizelet-, hanem széklet- és széltartási nehézségekkel, valamint süllyedéses betegségekkel is együtt járhat. Ezek súlyosabb stádiumban sem járnak minden esetben vizelettartási zavarral.

A vizelet-inkontinencia okai terhesség és szülés alatt

A terhesség során termelődő hormonok gyengítik a medencefenék izmait, valamint megnyúlnak az itt lévő szövetek és izmok is, hogy könnyebben menjen a szülés. Ez a folyamat felkészít a szülésre, ugyanakkor hozzájárul a vizelettartás nehézségéhez. A terhesség alatti vizeletszivárgás rizikófaktora a szülés után is fennálló problémának is; a terhességi inkontinenciával küzdők felénél marad fenn a probléma a szülést követően is.

Ha viszont a szülés során károsodnak a medencefenék izmai és a húgyhólyaghoz tartozó idegek, akkor akár hosszabb távon is fennmaradhat az inkontinencia. A szülés után kialakuló (postpartum) inkontinencia legfőbb oka, hogy a természetes úton történő szülés megnyújtja a medencefenék izmait. A húgycső zárófunkciója ezáltal gyengül, így kisebb hólyagnyomás során is bekövetkezik a vizeletszivárgás, vizeletcsepegés. A hüvelyi úton történő szülés szerepére utal, hogy a császármetszéssel szült anyáknál a rizikó alacsonyabb.

A szülés alatti gátmetszés is hozzájárul a zavarokhoz, mivel lassabb az érintett izomcsoportok regenerálódása és tovább fennmaradhat az inkontinenciát előidéző állapot. További, ritkább ok lehet a hólyagszabályozásért felelős idegek sérülése, vagy a húgycső és a hólyag elmozdulása a terhesség alatt. Az epidurális érzéstelenítés közvetlenül a szülés után okozhat csak vizelettartási nehézséget, de ennek néhány napon belül meg kell szűnnie.

Kockázati tényezők

A szülés utáni inkontinencia kockázata magasabb a következő esetekben:

• elhízott nők
• székrekedéssel küzdők
• természetes úton történő szülés
• többszörös szülés
• 35 éven felüli nők
• nagyobb méretű baba
• hosszú vajúdás, nehéz szülés

Amennyiben egy nő már a terhessége előtt is küzdött vizelettartási problémákkal, az állapot romolhat.

A vákuum szülés és az inkontinencia

A vákuum extraktor kíméletes alkalmazása lerövidítheti a kitolási szakot, így elkerülhető a magzat veszélyeztetése. Jól együttműködő szülőnő és gyakorlott szülész esetén a vákuumos szülés gátmetszés és komolyabb sérülés nélkül elvégezhető. A vákuum nem alternatívája a császármetszésnek, mivel a kitolási szakban császármetszés már nem kivitelezhető.

A vizelet-inkontinencia esélyét növeli a többszöri szülés, különösen problémás világrajövetel (pl. vákuum vagy fogó alkalmazása, sérülés vagy repedés a gátkörnyéken). A nehéz szülés (pl. vákuum vagy fogó alkalmazása) is hozzájárulhat a problémához.

A vizelet-inkontinencia típusai

Az inkontinenciának egyébként több típusát különböztetjük meg, amelyek közül a terhességhez és a szüléshez köthetően leginkább a stresszinkontinencia lép fel. Ennek a fajtának a jellegzetessége, hogy nevetés, köhögés, tüsszögés vagy ugrás során akaratlanul távozik valamennyi vizelet a húgyhólyagból.

• Stressz inkontinencia: Ez akkor fordul elő, ha hirtelen megnövekszik a hasi nyomás, pl. köhögés, nevetés, tüsszentés hatására, illetve fizikai aktivitás, pl. futás, ugrás vagy edzés esetén.
• Sürgősségi inkontinencia: Ez olyan hirtelen, uralhatatlan vizelési ingerrel jár, ami általában még a mosdóba érés előtt vizeletvesztést okoz. Ezt túlműködő hólyagnak is nevezik.
• Kevert inkontinencia: A stressz és a sürgősségi inkontinencia keveréke.

Mindhárom jelentkezhet szülés után, bár a stressz inkontinencia gyakoribb azoknál a fiatal nőknél, akik nemrég szültek. A sürgősségi inkontinencia az életkor előrehaladtával jellemzőbb, és nem feltétlenül van köze a szülés utáni hólyagproblémákhoz.

Mit lehet tenni a vizelettartási zavarok ellen?

A gyógyulás mértéke, tempója számos objektív tényezőtől függ: mi az inkontinencia oka? Milyen súlyos a tünet? Milyen típusú inkontinencia jelentkezett? Szülés után mikor kezdődött el a panasz kezelése? Ha segítségért fordul az édesanya, anyagilag mit engedhet meg magának? Tud-e naponta rendszeresen időt fordítani a kezelésre, tornára? Mennyire motivált?

A szakmai ajánlás az inkontinencia első vonalbeli kezelésére a medencefenék fizioterápiája. Ez a gyógytornász hatáskörébe tartozik. A kezelés szakszerűségét, gyorsaságát, hatékonyságát az biztosítja tehát, ha szakemberhez fordulunk, ám előtte az orvosi kivizsgálás előzi meg az ő munkáját, majd erre épül az említett terápia.

Érdemes akár már a terhesség előtt intimtornába kezdeni. A gátizomtorna (vagy Kegel-gyakorlatok) révén a medencefenék izmait lehet megerősíteni. Ez az izomcsoport fontos szerepet játszik a húgyhólyag, a méh és a végbél alátámasztásában. A Kegel-gyakorlatok rendszeres végzése pár héttel a szülés után kezdhető el, és ajánlott tartósan, nem csak a panaszok megszűnéséig folytatni.

Kezelési lehetőségek

• Medencefenék fizioterápia: Gyógytornász segítségével elsajátítható a helyes technika, és a kóros izommozgásokat le kell építeni.
• Manuálterápia és biofeedback tréning: Segíthet az izmok beazonosításában, a mozgások indításában, erősségükben, megtartásukban, valamint a lazítás mértékében és minőségében.
• Elektrostimulációs kezelés: Az elektromos ingeráram segítségével a medencefenéki izomzat kontrakciós ereje növelhető.
• Terápiás tamponok, pesszáriumok: Segíthetik a hasüregi szervek megtartását.
• Életmódbeli változtatások: Rostban gazdag étrend, megfelelő folyadékfogyasztás, túlsúly leadása, dohányzásról való leszokás. Kerülni kell a nehéz tárgyak emelését, a túlzott koffeinfogyasztást.
• Gyógyszeres kezelések: Főleg sürgősségi inkontinencia esetén jöhetnek szóba.
• Sebészi eljárások: Ilyenekre általában csak akkor kerül sor, ha a panaszok erősek, tartósan nem javulnak, vagy ha más, a medencefenéki izmok gyengüléséhez kapcsolódó állapotok is társulnak az inkontinenciához (pl. széklet inkontinencia, méhsüllyedés). A legelterjedtebb műtéti eljárás a TOT- vagy TVT-műtét.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy már a terhesség előtt, de a legkésőbb a terhesség során el kellene kezdeni a medencefenék izmainak megerősítését. Ha a szülés után több mint 6 héten át fennáll a panasz, vagy ha túlzott mértékű, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

A szülés utáni vizelet inkontinencia egyes nőknél néhány hét után elmúlik, másoknál azonban akár hónapokig, sőt, jóval hosszabb ideig is fennállhat. Ha úgy érzed, minden tőled telhetőt megtettél az állapotod javítása érdekében, de még 6 hét elteltével is a vizelet inkontinencia tüneteitől szenvedsz, akkor mindenképp konzultálj az orvosoddal. Ne félj beszélni vele erről, érd el nála, hogy komolyan vegye a problémádat és segítsen közösen megtalálni a hatékony kezelési módszert.

tags: #vakum #szules #inkontinencia