Újszülött ellátás és a házi patika: Mire van szükségünk a baba érkezése előtt és után?

Egy újszülött érkezése előtt számos dologról kell gondoskodnunk, a babaszoba berendezésétől kezdve, a ruhákon és játékokon át, egészen az ellátásához szükséges kiegészítőkig. A gyógyszerek sem kivételek ez alól. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük az újszülött-ellátás körüli szokásokat, a gyógyszertári listát, a táplálkozással kapcsolatos tudnivalókat, és bemutatjuk, milyen a jól felszerelt házipatika kisbaba mellé.

Kórházi újszülött-ellátási szokások: Tudományos alapokon vagy hagyományokon nyugszanak?

A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatunk, amik bizony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Bár a helyi szokások nagyon változóak, sok esetben felesleges és egyáltalán nem tudományos alapokon nyugvó eljárásokkal szembesülhetünk.

Újszülött ellátás kórházban

A légutak leszívása és a „gyömöszölés”

Ötven éve még fejjel lefelé lógatták születésük után a babákat és még a popsijukat is megpaskolták. Manapság gyakran jól meggyömöszölik őket és általában leszívják kézi pumpával a légutakat. Valójában ezek is ugyanolyan feleslegesek egy egészséges, normál időben, hüvelyi úton született kisbabánál. A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! Még ha nem is történik meg azonnal az első levegővétel, a baba oxigénellátása biztosított az édesanya légzése által, a méhlepényen és a pulzáló köldökzsinóron keresztül.

A légutak leszívása a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz. Ez sokszor azt eredményezi, hogy a fej megszületésekor sugárban ömlik a magzatvíz a baba szájából és orrából, ami az élettani folyamatok teljesen természetes része.

A fürdetés szükségessége

Miután az egészségügyi szakemberek megbizonyosodtak a baba lélegzéséről, sok magyar kórházban ilyenkor az édesanyja karjaiba adják vagy a pocakjára teszik a babát - néhány perc erejéig. Sajnos sok kórházban ezzel „le is van tudva” a közvetlen bőrkontaktus és a köldökzsinór elkötése után következik a fürdetés. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására!

Az újszülöttek valóban nedvesek, nyákosak, talán egy picit még véresek is, de higiéniai szempontból nem összehasonlíthatók. Ráadásul a bőrükön még van több-kevesebb vernix cremosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta az anyaméhben, és ami még a születése után is csökkentené a születés utáni bőr szárazságát és hámlását, ha nem mosnák le. A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a „jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amivel a baba a szülőcsatornán való áthaladásakor találkozott és amik az ő mikrobiomját, az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki.

Mérés és szemcsepp

A baba lemosása és szárazra törlése után következik általában a mérés. Természetesen nagyon fontos, hogy milyen súllyal születnek a babák, de egy gyakorlott szakember első látásra, mérés nélkül is meg tudja mondani, hogy egészséges, normál súlyú babáról van-e szó vagy sem.

A mérés után sok helyen jön a szemcsepp. Az USA-ban és még sok más országban a születés utáni eritromicin szemcsepp része az újszülött protokollnak, hogy a bakteriális eredetű, vakságot is okozó kötőhártya-gyulladást megelőzzék. Magyarországon nem egységes az újszülött-ellátás e tekintetben, ami szintén azt igazolja, hogy a szemcseppentést is sokkal inkább a hagyomány, semmint a tudomány diktálja.

Való igaz, hogy újszülöttek szerezhetnek komoly, vakságot okozó szemfertőzést hüvelyi szülés során, abban az esetben, ha az édesanya gonorrhea (tripper, kankó) vagy clamidia fertőzött. Viszont mindkét fertőzés komoly nemi betegség, ami a várandósságot, az édesanyát és a babát is veszélyezteti, és ha esetleg jelen vannak, akkor már a várandósság során nagyon fontos gyógyszeres kezeléssel megszabadulni tőle. Szexmunkás édesanyánál a preventív szemcsepp valóban indokolt lehet, de a legtöbb monogám, rendezett kapcsolatban élő szülőktől származó babánál a szemcseppezés teljesen szükségtelen, mert a clamidia vagy gonorrhea fertőzés jelenléte a szülés során szinte kizárható.

A babának viszont a szemcsepp kellemetlen és még a kötődés folyamatát is befolyásolhatja. Ráadásul az eritromicin szemcsepp csak a ritkább, tripper által okozott szemfertőzéstől véd meg, a clamidiával szemben kevésbé hatékony, és sok babánál maga a szemcsepp okozhat szempirossággal, erős váladékozással járó szemgyulladást. Fontos tudni, hogy újszülötteknél az enyhe kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori és még akkor is előfordulhat, ha nincs semmiféle bakteriális fertőzés.

Közvetlen bőr-bőr kontaktus és a szoptatás

Függetlenül attól, hogy volt-e szemcseppentés vagy sem, a fürdetést általában öltöztetés, sőt van olyan kórház, ahol bepólyálás követi: az édesanya egy tisztára mosott, felöltöztetett, bepólyált kis csomagocskát kap az aranyórára és az instrukciót, hogy lehet szoptatni. Ha belegondolunk, hogy szülés után még a szülőágyon fekszik az édesanya, nem túl kényelmes pozícióban, könnyen belátható, hogy egy merev pólyába csomagolt újszülöttet szinte lehetetlenség megszoptatni - holott a babának rendkívül erős ilyenkor a szopási reflexe!

Éppen ezért haladóbb kórházakban és Nyugat-Európában az első órák - sőt az első napok - bizony meztelenkedéssel telnek. A baba legfeljebb egy pelenkát kap, és az édesanya ruhátlan pocakján, mellén lévő babát csak letörölgetik, majd az édesanyjával együtt takarják be egy fogadó takaróval. A közvetlen bőr-bőr kontaktusnak ugyanis nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is.

A szülés után a pocakon és a mellkason vérbőség és ezáltal helyi felmelegedés alakul ki, a test úgy viselkedik, mint egy természetes melegítőpárna! Így közvetlenül a test segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, hogy ne kelljen a saját hőmérsékletére értékes energiát pazarolnia és ezáltal stabilizálódjon a vércukorszintje. Ahogy a kisbaba emelgeti a fejecskéjét, mozgatja a kezeit és a lábait a melledet keresve, finoman masszírozza a pocakot is, ami stimulálja a méh összehúzódását.

Az pedig, hogy az édesanya puszilgatja, ölelgeti, szagolgatja az újszülöttjét, ez kiváltja az oxitocin hormon termelését, ami nemcsak a méh összehúzódását, a placenta leválását és a vérzés csillapodását segíti, de egyfajta eufóriát is okoz és azt a csodálatos érzést, hogy percről percre, óráról órára még inkább szeresse és ragaszkodjon a kisbabájához! Természetesen a kisbaba is jobban érzi magát és hamarabb szopizni kezd, ha érzi a test melegét és illatát, ha hallja a szívverését és ha érzi a bőrén az érintést: a születés drámai változásai után hamarabb megnyugszik, hogy azért a méhen kívüli élet is biztonságos.

Közvetlen bőr-bőr kontaktus szoptatás közben

A császáros szülés sajátosságai

Magyarországon tízből négy baba műtéti úton születik. Ilyenkor a baba megszületése után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár még egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. A mérés, a mosdatás, szemcseppezés, felöltöztetés is ugyanúgy része lehet az újszülött procedúrának, de az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőr-bőr kontaktus lenne az első órákban. A legtöbb kórházban ez sajnos nem, vagy nehezen valósítható meg. Ilyenkor viszont meg lehet kérni azt, hogy ha édesanyaként a közvetlen bőr-bőr kontaktus nem is biztosított, legalább az édesapa kapja meg a kisbabát közvetlen bőr-bőr kontaktusra!

Apáknak is egészen különleges érzés az újszülött gyermeküket a karjukba venni és a babának is sokkal jobb helye van az édesapjánál, mintsem egy melegítő asztalon! Szóval ha ezt szeretnénk, akkor feltétlenül jelezzük ezt a műtét előtt, és a férjünk pedig inkább egy kigombolható inget vegyen a póló és a pulóver helyett.

WHAT TO EXPECT | 1ST 24 HOURS AFTER DELIVERY | VAGINAL DELIVERY | CAESARIAN SECTION | BABY'S 1ST DAY

Gyógyszerek és kiegészítők a gyógyszertárból

Az újszülött gondozásához számos gyógyszerre és kiegészítőre lehet szükség. Fontos, hogy előre felkészüljünk, és beszerezzük a legfontosabbakat.

TAJ-szám és gyógyszerfelírás

Az újszülött nyilván nem kap azonnal TAJ-számot. Míg a saját TAJ-kártyája meg nem érkezik (postán automatikusan küldik - nem igényel külön ügyintézést), addig a baba TAJ-száma nem más, mint az anyuka TAJ-száma, ahol az első számjegyet lehelyettesítik a 8-as számmal.

Köldökcsonk ápolása

Az első napokban, hetekben az újszülött gondozása terén, talán ez az egyik legfontosabb és kezdő kismamák számára legfélelmetesebb kihívás. A fertőtlenítős letörlés után, szintén fertőtlenítő hatású hintőporral szórjuk be a csonkot (Sparsorium hexachloropheni pro infante vagy Sparsorium hexachloropheni - ez utóbbiban a hatóanyag mennyisége duplája az előzőének). Vigyázzunk rá, hogy lehetőleg a hintőpor csak a csonk köré kerüljön, mert az ép bőrt felmarhatja, kipirosodást, hámlást okozva.

Javasolt bababarát, színtelen, szagtalan, fájdalommentes sebkezelő gél használata. Korszerű sebkezelést, PHMB tartalmú szerek, kiváló szövetregeneráló és fájdalomcsillapító hatásúak. Tartós sebgyógyulást eredményez, otthoni használatra is teljesen ideális. Nem javasolt: Alkohol tartalmú szerek, elavultnak minősülnek és feleslegesnek a babaápolásban. Fültisztító pálcikára főleg az első hetekben lesz szükség, méghozzá a köldökcsonk higiénikus tisztításához.

Vitaminpótlás: K- és D-vitamin

Az újszülött babuciknak megszületést követően szükségük van K-vitamin adására, hogy megelőzzük vele a K-vitamin hiányos vérzékenység miatti vérzéseket. Az első adagot már a kórházban, szülés után megkapják. A második adagot otthon, a szülést követő 4-7. napon, a harmadik adagot 1 hónapos korban, ha a baba kizárólag anyatejes, vagy nagyrészt anyatejes.

A D-vitamint az újszülött csepp formában kapja, az orvos által előírt adagban. 1,5 év alatt 400-500 NE (nemzetközi egység) azaz 1 csepp a javasolt napi dózis. Vény nélkül kapható, semleges ízű.

Bababőr ápolása

A babapopsi bőre szinte folyamatos igénybevételnek van kitéve. A krémek egy része patikai előírat alapján készül (ezek recept nélkül is megvehetőek, de támogatás is van rajtuk, ha receptet sikerül íratni), de vannak gyári készítmények is (ezek recept nélküliek és támogatás sincs rajtuk). A popsikrémek széles választéka, akár gyógyszertári, akár nem, lényeg, hogy természetes legyen, illatanyagtól, tartósítószertől és vegyszertől mentes. Ugyanez igaz a babafürdetőre is. Samponként, amíg nincs koszmós probléma, elegendő a fürdető krémet használni. Testápolóként, ha száraz a baba bőre, szintén a fürdető krém a legideálisabb. Hátránya viszont - ahogy a neve is utal rá, hisz kenőcs -, hogy keményebb az állaga, így nem könnyű sem a vízben, sem a baba testén eloszlatni. Lehető legtermészetesebb olajok, illóolajok pl. mogyoróolaj használjunk, amennyiben szükséges.

Az újszülött táplálása

Az újszülöttek születésük után elvesztik testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. A növekedésben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Táplálkozási javaslatok újszülötteknek

Anyatejes táplálás

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét. Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adása is. Ez minden esetben attól függ, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van - ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától! Idővel az anyatej összetétele és mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez.

Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt - ez a szám azonban természetesen a csecsemő igényeihez mérten egyedien változhat. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át, a szoptatás idejének növelése nem növeli a bevitt anyatej mennyiségét. Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.

Az anyatej jótékony hatásai:

  • A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára.
  • Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz).
  • A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
  • Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
  • Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma).

A fentieken túl a szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban.

Tápszerek és társadalombiztosítási támogatás

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek.

Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre. Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető. A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.

Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők.

A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott.

A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni!

WHAT TO EXPECT | 1ST 24 HOURS AFTER DELIVERY | VAGINAL DELIVERY | CAESARIAN SECTION | BABY'S 1ST DAY

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során.

Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.

Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása. Kerüljön sok borsó, bab, csicseriborsó, lencse, spenót, sóska; vörös hús, sertés-, bárány- és marhahús, valamint máj a tányérra. A vas felszívódását segítik a magas C-vitamin-tartalmú ételek. A hozzátáplálás új, korszerű irányzata a BLW (Baby-Led Weaning), vagyis az igény szerinti hozzátáplálás.

Hozzátáplálási táblázat - Minta:

Kor (hónap) Javasolt ételek Kizárandó ételek
6 Idénygyümölcsök (alma, körte), zöldségek (burgonya, sárgarépa, sütőtök) Só, cukor, tojásfehérje, méz, tehéntej
7 Gabonafélék (rizs, zab), baromfihús Só, cukor, tojásfehérje, méz, tehéntej
8 Tojássárgája, marhahús, sertéshús Só, cukor, tojásfehérje, méz, tehéntej
12+ Tojásfehérje, méz, tehéntej Nincs általános kizárás

Az édesanya egészsége a szülés után

Gyermekünk megszületése után számos fizikai és lelki változáson megyünk majd keresztül, ahogy belerázódunk az anyaszerepbe. Habár már a karjainkban tarthatjuk a kisbabánkat, a testünknek bizony még szüksége lesz néhány hónapra, hogy visszaálljon a normál működésre.

Gátmetszés és sebkezelés

Sajnos ma Magyarországon elég gyakori, mondhatni rutinszerű eljárás a szülések alkalmával a gátmetszés. Pedig sem az édesanya, sem a baba számára nem „igazán” jó módszer. De ha már így alakult és gátmetszésben volt részünk, akkor a seb minél hamarabbi gyógyulása a cél. Ahhoz, hogy ne fertőződjön el a seb, elengedhetetlen a gáttájék higiéniájára ügyelni. Fontos alapszabály, hogy a gyermekágyi időszak alatt mindig tartsuk szárazon a sebet! Már a kórházi táskánkba készítsünk be gyógyszertárban vásárolható sebfertőtlenítő készítményt.

Aranyér

Elég gyakori jelenség szülés után az aranyér, amely azonban néhány nap elteltével gyakran el is tűnik. Próbáljuk meg megelőzni a székrekedést sok rostos étel fogyasztásával, mint a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint igyunk sok vizet. Ha indokolt, használjunk megfelelő kenőcsöt, vagy kúpot a tünetek enyhítésére.

Mellápolás szoptatás alatt

Amikor a baba megszületik, gyakorlatilag szinte egy végeláthatatlan etetés veszi kezdetét, ami létfontosságú a kicsi számára. Ráadásul hektikusan alszanak, bármikor felébredhetnek és akkor bizony követelik a cicit. A jó szoptatós melltartó megfelelő tartást biztosít és egy mozdulattal lekapcsolható a mellet fedő rész úgy, hogy közben nem kell levennünk a melltartót.

Mellgyulladás esetén elengedhetetlen a hűthető/melegíthető mellpárna. A szoptatás sok édesanya számára komoly kihívás, hiszen nem csak a megfelelő technikát kell elsajátítani. Legalább ilyen fontos a kényelmes testhelyzet és a megfelelő szoptatós fehérnemű viselése. Sajnos mindez ellenére előfordulhat tejcsatorna elzáródás, ami egy nagyon fájdalmas betegség. Annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a kellemetlenséget, ezt a kétrészes mellpárnát ajánljuk. Szoptatás előtt melegítsük fel egy kicsit a melleinket a mellpárnával, hogy a meleg hatására kitágulhassanak a tejcsatornák és járatok és így könnyebben utat talál magának az anyatej. Mindenképpen szükséges mind a mellápoló krém, mind a melltartó betét beszerzése, és akár be is lehet pakolni a kórházi csomagba, mert valószínűleg már ott szükségünk lesz ezekre. A szoptatás kezdetén sok kellemetlenséget okozhatnak az érzékeny és berepedezett mellbimbók.

Mellápolás és szoptatás

Házi patika kisbabával

Egy jól összeállított és megfelelően karbantartott házi patika, különösen, ha kisbaba van otthon, nagy segítség. Minden háztartásban hasznos segítség egy kis doboz vagy szekrény, melyben a család által leggyakrabban használt gyógyszereket, illetve elsősegélynyújtáshoz használatos készletet tartunk. Mivel kisbaba esetén még gyakoribbak lehetnek a váratlan egészségügyi vészhelyzetek, ezért nem árt előre felkészülni ezekre, és egy rendezett, áttekinthető és jól felszerelt házi patikát tartani otthon.

Ha ez egy falra szerelhető szekrény, fontos, hogy kulccsal zárható legyen: tartsuk is mindig zárva, a kulcs hollétéről pedig tudjon a család minden felnőtt tagja. Hasznos lehet, sőt vészhelyzetben egyenesen életmentő, ha itt tároljuk egy dossziéban, időrendi sorrendbe rendezve a baba összes orvosi papírját, leletét, bármit, ami korábbi betegségeivel kapcsolatos. Nagyon fontos, hogy a házi patikában tárolt gyógyszerek dobozára mindig írjuk rá tollal, mire használjuk, és mikor bontottuk ki őket. Rendszeresen ellenőrizzük a lejárati időket, illetve azt, hogy felbontás után mennyi ideig áll el az adott készítmény, különben könnyen megtörténhet, hogy az éjszaka közepén derül ki a lázas baba mellett állva, hogy lejárt a lázcsillapító. A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladéknak számítanak, így sose a szemetesbe dobjuk őket, hanem adjuk le egy közeli patikában. Ha tudjuk, akár külön rekeszeket is kialakíthatunk tünetek szerint.

Alapvető felszerelések és gyógyszerek

  • Lázcsillapítók és fájdalomcsillapítók: Gyermekeknél különösen ijesztőek lehetnek a lázzal járó betegségek, mert a tünetek erőteljesek és a gyermek komfortérzetét rontják. A jelenlegi felfogás szerint 38 fokig a lázat a szervezet védekező reakciójának tartjuk, ezért 38,5 fokig nem csillapítjuk. E felett már használhatunk lázcsillapító gyógyszert, 39 fok felett pedig hűtőfürdő és gyógyszer együttes alkalmazását javasolják az orvosok. Ha a baba hajlamos a lázgörcsre, mindenképpen tartsunk otthon lázcsillapító kúpot is. Egyszerre nem adhatunk kétféle fájdalomcsillapítót. A paracetamol tartalmú készítmények láz- és fájdalomcsökkentők, használatuknál figyeljünk a túladagolás veszélyére. Három hónaposnál kisebb babáknak adásuk nem javasolt. A szaliciláttartalmú lázcsillapítók is igen hatékonyak, de 10 éves életkor alatt használatuk nem javasolt. Viszont már vannak kifejezetten babáknak gyártott ibuprofen-tartalmú láz- és fájdalomcsillapítók, melyeket 3 hónapos kortól adhatunk a babáknak.
  • Sebkezelők: Kisebb sérülések ellátásához tartsunk steril gézlapot, pólyát többféle méretben, leukoplasztot, sebfertőtlenítőt, sebtapaszt. Mindezt kis dobozban, könnyen elérhető helyen, ollóval együtt tároljuk. Készítsünk össze mindent előre, mert bajban kevésbé tudunk gondolkodni. Rovarcsípésekre, égések kezelésére való készítményeket is szerezzünk be.
  • Kúpok: Az orvos által felírt kúpot mindenképp érdemes kiváltani, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség.
  • Egyéb fontos eszközök és szerek: Hőmérő, párásító, inhalátor, ragtapasz több méretben, steril kötszer, orrszívó (csak ha beteg a baba, ehhez tengervizes orrspray). Rutinszerűen orrszívás sosem javasolt, csak ha baba orra eldugult. Jó, ha tartunk a házi patikában köhögéscsillapító szirupot, orrcseppet, gyógyteákat, hasmenést csillapító szert, kisbabáknak puffadás és hasfájás elleni cseppeket, teákat, illetve bármit, amit a gyereknek rendszeresen szednie kell.

Ne feledjük, a legjobb gyógyszer a szeretet! Egy újszülöttet, kisbabát nem lehet elkapatni, elkényeztetni, túlszeretni. A kisbabák nem manipulálnak, teljesen természetes igényük, hogy szeretnek sokat testközelben, kézben lenni. Rengeteg összebújásra és sok cicizésre van szükségük.

tags: #ujszulott #vatta #gyogyszertarbol