A hotelépület III. emeletének “A” szárnyán működik az osztály, ahol egyágyas és négyágyas, jól felszerelt kórtermek állnak a szülészet-nőgyógyászati betegek rendelkezésére.
Az osztályon rooming-in lehetőség feltételei is adottak (az újszülött az édesanyja mellett lehet).
Itt található két családi szoba és az újszülött részleg is.
A nők életében a legcsodálatosabb periódus az anyává válás. Az újszülött megszületésével egy új család is születik. A várandósoknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy párjukkal vagy közeli hozzátartozójukkal éljék át a szülés élményét.
A felújított szülőszobai egység, egyágyas komfortos szülőszobákkal, kiszolgáló egységeivel, vajúdóval, valamint egy XXI. századi császárműtővel és a kor követelményeinek megfelelő műszerparkkal, és az alternatív vajúdást szolgáló eszközökkel áll a kismamák rendelkezésre.
A szülőszobák és kiszolgáló egységei
3 db egyágyas szülőszoba:
A kismamák kényelmét mindhárom szülőszobán elektromos többfunkciós szülőágy, relax fotel, CD lejátszó, Smart TV, labda és mosdó szolgálja a vajúdás és szülés időszaka alatt.
Szülés után az újszülött az első órákat édesanyja mellett tölti a szülőszobán. Megtörténik az első szoptatás, melynek igen nagy jelentősége van mind az újszülött, mind az édesanya számára.
A szülőszobán igyekeztünk olyan feltételeket teremteni a szülő nők és hozzátartozóik részére, melyek méltóak a születés csodájához.
Hozzátartozói öltöző (zsilip):
Ezt a helyiséget a kismamák hozzátartozói számára alakítottuk ki. A kismama kísérője, aki a szülést megelőzően a kismamával részt vett szülésfelkészítő tanfolyamon, és a szülésnél a kismama mellett kíván lenni, itt tud átöltözni a zsilipruhába szülőszobára érkezés után.
Felvételi helyiség:
A szülőszobára érkező kismama felvételi vizsgálata és a betegfelvétel itt történik.
Újszülött részleg
Megszületést követően a babák a szülészeti osztályon található, úgynevezett „egészséges újszülött” részlegre kerülnek.
Két neonatológus (újszülöttek gyógyításával foglalkozó szakorvos): dr. Zátonyi Adél adjunktus, dr. Abdulrahman Abdulrab adjunktus vesz részt napi rendszerességgel a babák vizsgálatában, a szülő nők tájékoztatásában.
Egészséges újszülöttek a szakmai protokollnak megfelelően a harmadik ill. negyedik életnapon kerülhetnek hazaadásra.
Amennyiben a szokásostól eltérő állapotot tapasztalunk, speciális vizsgálatok állnak rendelkezésükre betegségek felderítésére.
A két osztály között az Országos Mentőszolgálattal együttműködve napközben, ill. ügyeleti időben súlyos esetben a neonatológusok, egyéb esetekben a gyermekosztályon dolgozó ügyeletes orvosok biztosítják intenzív osztályos nővéri kísérővel a magas szintű újszülött-szállítást.
Speciális szállító inkubátorral mozgó intenzív osztályt biztosítunk beteg újszülöttjeiknek.
Mindhárom részlegen speciálisan képzett, felkészült nővérek végzik az ápolási feladatokat.
Magas színvonalú munkájukat bizonyítják országosan is elismert csecsemőhalálozási adataink.
A Gyermekosztályra került újszülött édesanyja az épületben található anyaszálláson pihenhet, erősödhet.
Három óránként az etetések idején gondozhatja, táplálhatja kisbabáját.
A többi családtag látogatását a behurcolt fertőzések elkerülése érdekében tett intézkedések betartása mellett igyekszünk rugalmasan biztosítani.
A szülőknek korlátlan látogatási lehetőséget engedünk.
Gyógyult betegeink utógondozása a Gyermekosztály alagsorában történik (hétfőn és pénteken: dr. Zátonyi Adél, szerda és csütörtök: dr. ...).
A társszakmák (fejlődésneurológia: dr. Halics Éva főorvos, gyermekszemészet: dr. Virágos Kis Katalin adjunktus, gyermekradiológia: dr. Köteles Rózsa főorvos) mind fekvő, mind járóbeteg ellátásunkban, utógondozásunkban aktívan vesznek részt.
Hosszútávú továbbkövetésben gyermekpszichológus (Takács Tímea) illetve konduktorok, gyógytornászok segítenek bennünket.
Célunk egy egységes Újszülött részleg megteremtése, a szállítási nehézségek megszűntetése.
00.30: Hőmérőzés, tisztázás, etetés névre szóló lefejt anyatejjel. Napközben igény szerint a látogatóknak az újszülött bemutatása.
A koraszülöttellátás kihívásai és új irányelvei
A napokban jelent meg a WHO koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek ellátásáról szóló új irányelve, ami mérföldkövet jelent a koraszülött-ellátásban többek között a kenguruzás és a szülők jelenlétének szempontjából.
Bár a kengurumódszer már ismert a magyar koraszülöttosztályokon is, a WHO 2015-ben ezt csak az újszülött stabil állapota esetén javasolta. Ennek az értelmezése azonban a gyakorlatban eltérő, és így könnyen megfoszthatja a kisbabát az elsősorban anyai, valamint apai bőr-bőr kontaktus pótolhatatlan előnyeitől.
Miért ütközik nehézségekbe a kenguruzás? Mi kellene hozzá, hogy sokkal szélesebb körben és többet alkalmazzák Magyarországon? Mit tartalmaz az új irányelv?
A WHO-ajánlások mögött álló vizsgálatok során (IPISTOSS - Immediate parent infant skin to skin study és iKMC-kutatások) öt fejlődő országban (Ghána, India, Malawi, Nigéria, Tanzánia) állítottak fel pontosan ugyanolyan PIC- (perinatális intenzív centrum) osztályokat, mint amilyenek a kontrollországokban, Svédországban és Norvégiában működnek.
Ezzel lehetett bebizonyítani azt, hogy a kenguruzás nem csak akkor jelent előnyt, ha egy osztály nem engedheti meg magának, hogy inkubátort használjon.
A kutatásban a kontrollcsoportot azonban hamar le kellett állítani, mert ahogy saját oldalán a Melletted a helyem is beszámolt róla „az első és másodlagos eredmények azt mutatták, hogy az első 28 napban sokkal alacsonyabb volt a halálozás azoknál a babáknál, akiknél a születést követő azonnali kenguruzás módszerét alkalmazták, valamint csökkent az első 72 órában elhunytak száma. Kevesebb volt a hipotermia és a szepszis. Csökkent a szülés utáni depresszió az édesanyáknál.
„Nem csak rövid távon van jelentős pozitív hatása a kenguruzásnak, a ...”
Számtalan kutatás bizonyította, hogy hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb orvosi eszközök és gyógyszerek a koraszülött-intenzívosztályokon, a sokszor alig ezergrammos babák túlélésének záloga a szülői jelenlétben rejlik.
A szülők nem látogatók, hanem a terápia legfontosabb elemei.
A szülő jelenléte, a teste képes meggyorsítani a picik felépülését.
Szavai szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy a szüleivel minél több időt töltő babáknak minden szinten jobb a gyógyulása: kevesebben kapnak kórházi fertőzést, hamarabb érik el, hogy megfelelő mennyiséget tudjanak enni, rövidebb a kórházi tartózkodásuk, és jobb az idegrendszeri fejlődésük.
Kimondhatjuk, hogy a szülő a saját testével számtalan károsodástól tudja megóvni babáját.
A szülők nem látogatók, hanem a terápia legfontosabb elemei. Ezek a nagyon pici babák hetente körülbelül száz fájdalmas beavatkozáson esnek át: lélegeztetés, infúziók, tűszúrások, ismételt vérvételek.
Meg kellett értenünk a babák valódi igényét, például azt, hogy mi, orvosok és ápolók lehet, hogy folyamatosan látni akarjuk őket, hogy észlelhessük az állapotukat, ám ők a sötétet kedvelik.
Korábban a monitorok riasztása is jó hangos volt, hogy mindenképp felfigyeljünk egy kedvezőtlen élettani változásra, de a babák ötven decibel feletti zajszintet nem tolerálnak károsodás nélkül. Ma már tudjuk, hogy minimalizálnunk kell a beavatkozásokat, egyúttal pozitív stimulusokkal kell erősítenünk a fejlődést.
Mit jelent ez? Azt, ami épp most is a szemünk előtt zajlik - mutat a professzor az egyik édesanya felé, akinek a mellkasán pihen a kisfia.
Az az anya, aki tudja, hogy a saját testével képes gyógyítani a gyermekét, saját magát is gyógyítja.
A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött-intenzívosztálya
A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött-intenzívosztályán a legkisebb és legsúlyosabb állapotú kis betegeket látják el.
A Budapestről és a főváros száz kilométeres vonzáskörzetéből érkező koraszülött babák és újszülöttek ők, akik valamilyen fejlődési rendellenesség miatt sebészeti ellátásra szorulnak vagy oxigénhiányos állapotban jönnek világra.
Összesen huszonhárom babát tudnak fogadni.
Az osztály első ránézésre lehetne akár egy óvoda is, a falakon mesék rajzolódnak ki, és vidám gyerekek képe mindenhol; ők már hazamehettek.
Csak a gépek zaja emlékeztet szüntelen arra, hol is vagyok.
A 34. hét előtt:
A szülőszobai újraélesztés csak az ötvenes években indult el, a hetvenes évek közepéig nagy számban haltak meg olyan babák, akiknek éretlen volt a tüdejük.
Az újszülöttek aktív intenzív kezelése a hetvenes évek közepén indult el világszerte, a modern gyógyító eljárásoknak köszönhetően manapság akár egy ötszáz grammos babának is esélyt tudnak adni az életre.
A tüdőben van egy olyan anyag, amely hiányzik a koraszülött babák szervezetéből.
- Ez az úgynevezett surfactant, amely ahhoz szükséges, hogy a tüdő jól működjön. Ennek az anyagnak a termelődését segíti az a szteroidinjekció is, amit akkor adunk be az anyának, amikor látjuk, hogy a kicsi feltartóztathatatlanul világra akar jönni a 34. hét előtt.
Fotó: Kurucz Árpád
A gyógyszernek hála a kilencvenes évek óta tömegével tudjuk megmenteni azokat a piciket, akik idő előtt születnek - magyarázza Szabó Miklós, az osztályvezető főorvos, miközben körbevezet az osztályon.
A neonatológus 1988 óta segíti azokat a babákat, akik idő előtt születnek meg.
Mint mondja, az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment át az intenzívkoraszülött-ellátás.
Az orvosvilág szépen lassan ráeszmélt: azok a tankönyvi módszerek, amelyekkel egy felnőtt vagy egy nagyobb gyermek gyógyulását segíteni tudják, egy koraszülött baba esetében nem működnek.
- Az újszülöttekkel és a koraszülöttekkel kapcsolatos orvosszakmai tevékenység folyamatos alázatra int minket. A pályám kezdetén fel sem merült bennünk, orvosokban és ápolókban, hogy a szülő bármilyen módon segíteni tudna az ellátási folyamatban, mígnem a világ más-más pontjain két orvoskolléga rámutatott: a szülők bevonása jelentősen megnöveli a babák túlélési arányát.
Egyikük Észtországban, Tallinnban vezetett egy koraszülött-intenzívosztályt, ahol ápolók híján csak úgy tudta megoldani az intenzív kezelést igénylő újszülöttek ellátását, hogy a szülőket is bevonta. Az orvos hamar rájött, ez a leghatékonyabb gyógymód a piciknek - idézi fel Szabó doktor.
A világ másik felén, Kolumbiában annak idején csak azok a csecsemők kaphattak kórházi ellátást, akiknek szülei ki tudták azt fizetni. A többieket viszont azzal a tanáccsal küldték haza a születést követően, hogy próbálják a saját testükkel melegen tartani a koraszülötteket, és az anyatejet a szájukba csepegtetni. Egy bogotái orvost azonban nem hagyott nyugodni, hogy mi lett a szegény családok gyermekeinek a sorsa.
Kiderült, hogy nagyobb arányban élték túl azok a koraszülött babák, akiket nem a kórházban és inkubátorban kezeltek, hanem otthon az édesanyjuk a saját testével melegített és ápolt, akár nagyon szerény körülmények között.
Az anyatej fontossága
- A komplex orvosi, ápolási munka és a szülői jelenlét mellett van még valami, aminek különleges jelentősége van a koraszülöttek gyógyulásában: az anyatej - veszi át a szót Székely Andrea, aki több mint három évtizede foglalkozik csecsemőkkel.
Egy ezer gramm körüli baba esetében - szövődmények nélkül - nyolc-tíz nap szükséges ahhoz, hogy a növekedéséhez elegendő táplálékmennyiséget a tápcsatornája befogadja, a szervezete fel tudja dolgozni.
- Ha a táplálás az első életórától a saját édesanyja tejével történik, akkor feleennyi idő is elég - magyarázza a nővér, aki a szülészeti osztályon kezdte pályáját.
Statisztikák és esélyek
Magyarországon a megszülető újszülöttek 8,3 százaléka koraszülött, azaz a várandósság 37. hete előtt jön világra.
Az összes újszülött 1,3 százaléka, körülbelül minden kilencvenedik baba pedig annyira éretlen, hogy a súlya ezerötszáz grammnál is kisebb.
A nálunk nevelt igen kis súlyú, újszülöttkori veszélyhelyzetet átélt gyerekek számára évtizedek óta ambuláns ellátást biztosítunk.
A szakmai lehetőségeket rendszeresen fejlesztjük.
Az idejében megkezdett, szakszerű, korai fejlesztés nagymértékben növeli a helyes irányban fejlődő gyermekek számát.
Új lehetőségek a magánegészségügyben
Megnyitott az első emelt szintű koraszülött intenzív osztály, azaz PIC II a hazai magánegészségügyben, a TritonLife Róbert Magánkórházban.
Ez azért is kiemelten fontos lépés, ugyanis Magyarországon a kisbabák 8-9 százaléka jön világra idő előtt.
A kórház célja egy olyan koraszülött intenzív osztály létrehozása volt, ahol a tudomány és a technika újdonságaival biztosíthatják a kismamák és az újszülöttek igényeinek kielégítését, segíthetik a koraszülötteket a fejlődésben.
Emellett törekednek a családközpontú ellátásra.
A több száz millió forintos beruházásnak köszönhetően mostantól egy magas színvonalú, perinatális intenzívcentrum, azaz PIC várja az édesanyákat és az újszülötteket, ahol első a biztonság, a családközpontúság és az otthonos szülés megteremtése szakmai környezetben.
A koraszülött intenzív osztály megnyitása az egész szakma számára történelmi pillanat- hangsúlyozta dr. Fábián Lajos, a TritonLife csoport egyik alapítója, elnöke és szakmai stratégiai vezetője, aki kiemelte azt is, hogy közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a koraszülés előfordulásának csökkentéséhez, valamint az egyedülálló, speciális ellátásuk során a koraszülöttséggel kapcsolatos szövődmények megelőzéséhez.