Magyarországon sajnos igen magas a koraszülött arány, az igen éretlen, kis súlyú koraszülöttek pedig még veszélyeztetettebbek az agyfejlődési ártalmakra. Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebrális parézis, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újszülötteknél az elszenvedett oxigénhiány következményei, az idegrendszeri problémák gyakran nem azonnal jelentkeznek. Idegrendszeri szabályozási zavar gyanúja esetén a koraszülött-újszülött osztályok orvosai irányítják közvetlenül fejlődésneurológiai kivizsgálásra a veszélyeztetett babákat. A tünetek tényleges fennállása esetén a gyermekorvos bármikor beutalhatja a csecsemőt fejlődésneurológiai vizsgálatra, ahol a szülő egyértelmű választ kaphat arra, vajon a gyermek egészséges és csak lassabb tempóban fejlődik, vagy az eltérés hátterében valóban kóros agyi szabályozás áll, és kezelés szükséges.
A Fejlődésneurológiai osztály az agyi károsodások korai kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik, országos ellátási kötelezettséggel. Mindez biztosítja a korai, objektív diagnózis felállítását, és ők állítják össze, tanítják meg a szülőknek a korai speciális kezelést, a neuroterápiát.
Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén?
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
A csecsemőkorban, a hónapok előrehaladtával, egyre nagyobb szerep jut a spontán mozgások tanulmányozásának, különös tekintettel a szimmetriára, az öklök ellazíthatóságára (ellentéte az ún. öklözés mindenképpen figyelemfelhívó jel), a kezek spontán a test középvonalába hozására, célirányos kézhasználatra, később a csippentő fogásra.
A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.
Mit lehet tudni az okokról?
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
A digitális világ hatása a gyermekek neurológiai fejlődésére: A folyamatos képernyőnézés és az állandó online jelenlét megváltoztatja a gyerekek agyának fejlődését és működését. Számos kutatás kimutatta, hogy a túlzott képernyőidő negatívan befolyásolja a gyermekek agyának fejlődését. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása szerint a 2-5 éves gyermekek számára napi egy óra, a 6 év felettiek számára pedig maximum két óra képernyőidő javasolt.
A túlzott online jelenlét mellett még jó néhány tényező járul hozzá ahhoz a tendenciához, miszerint az elmúlt évtizedekben jelentős növekedés tapasztalható a 18 évnél fiatalabbak körében diagnosztizált neurológiai betegségek számában: Fokozott diagnosztikai tudatosság és technológiai fejlődés: Az orvosi és pszichológiai diagnosztikai eszközök fejlődése lehetővé tette a neurológiai rendellenességek korábbi és pontosabb felismerését. A szülők, pedagógusok és orvosok jobban fel vannak készülve ezek felismerésére és kezelésére. Környezeti tényezők: A környezetben jelen lévő toxinok, mint például a nehézfémek és a különböző vegyi anyagok, negatív hatással lehetnek az agy fejlődésére. A levegő- és vízszennyezés is szerepet játszhat a neurológiai problémák kialakulásában. Genetikai és epigenetikai hatások: A genetikai hajlamok mellett az epigenetikai változások is befolyásolhatják az idegrendszeri fejlődést. Az epigenetikai hatások azt jelentik, hogy a környezeti tényezők milyen módon változtatják meg a gének kifejeződését, ami neurológiai problémákhoz vezethet. Életmódbeli változások: A modern életstílus, beleértve a táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitás hiányát, és a túlzott képernyőidőt, szintén hozzájárulhat a neurológiai problémák kialakulásához.
Melyek a leggyakoribb neurológiai problémák a gyermekek esetében?
Talán az egyik leggyakoribb az ADHD, amelynek fő tünetei a figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás. Az ADHD-val élő gyerekek nehezen tudnak koncentrálni, gyakran túlpörögnek, és nehezen irányítják impulzusaikat. Sokat lehet hallani az autizmus spektrum zavarról is (ASD). Tünetei széles skálán mozognak, a súlyos fejlődési késésektől a magas funkcionálásig. Jellemzően kommunikációs nehézségek, szociális interakciókban való zavarok, ismétlődő viselkedésminták megjelenésével jár együtt. Az iskolát kezdő gyermekeknél a tanulási nehézségek megjelenésével válhat felismerhetővé egy-egy idegrendszeri probléma. Felléphetnek nehézségek az olvasás, írás és a matematika területén egyaránt.
A cerebrális parézis (CP = cerebral palsy) az egyik leggyakrabban észlelt mozgászavart okozó központi idegrendszeri rendellenesség. Az izomtónus megjelenési formái szerint megkülönböztethető feszes (spasztikus), laza (hipotón), túlmozgásos (athetosisos), ataxiás és kevert formájú típust. Az akaratlagos mozgás, a testtartás, illetve a motoros tanulási képességek zavara a fejlődő agy károsodása nyomán alakul ki, és a születéstől kezdve minőségileg eltérő mozgásfejlődést mutat. Az agyi sérülés állapota az életkor előrehaladtával nem változik, a tünetek az eltérő fejlődésmenet következtében felerősödni látszanak, a tipikus fejlődésmenetű gyermekekhez képest az eltérés egyre jobban érzékelhető.
A korai tünetek leggyakrabban a végtagok erőteljes feszességében, és/vagy aszimmetrikus tartásában jelentkeznek, illetve hason fekve 3-4 hónapos korban az alkartámasz kialakulása késlekedik, a fej emelése nehézséget okoz a csecsemő számára. (Koraszülöttség esetén a gyermek képességeit korrigált életkorának figyelembevételével értékeljük. A korrigált életkor a valós életkornál annyival kevesebb, amennyivel hamarabb született a gyermek.)
Eltérő mozgásfejlődés az alábbi területeken: A fejlődési mérföldkövek késlekedő megjelenése (pl. tárgy után nyúlás és megfogás, hasról hátra és hátról hasra forgás, kúszás, mászás, felülés stb.) Izomtónusbeli eltérések: Feszesség: kezét erőteljesen ökölbe szorítva tartja, nehezen nyújtható ujjak, öltöztetéskor és fürdetéskor nehezen lehet térdét behajlítani, könyökét kinyújtani, a végtagok aszimmetrikus mozgása megfigyelhető a két testfél működése során Csökkent izomtónus: a „rongybaba” tünet, a fej és a végtagok csökkent tónusa miatt gyermek megemelésekor a fej és a végtagok külső támaszt igényelnek 3 hónapos kor után is A fej- és törzs tartásának rendellenességei, hason fekve a felegyenesedési folyamatok késlekedése (3-6 hónapos életkorban hason fekve fejét még nem emeli, vagy csak 1-2 másodpercig képes megtartani, felső végtagját hason fekve támaszkodásra nem használja)
Eltérések a figyelem és viselkedés területén: Vizuális és akusztikus figyelem eltérő fejlődése (a csecsemő környezetét nem tanulmányozza, 6 hónaposan a kezében megtartott tárgyat egyáltalán nem nézegeti, anyja hangjára nem figyel) Táplálási nehezítettség (gyenge szopástechnika, nyálcsorgás, éhségét nem jelzi, gyakran az etetési időt átalussza) Alvászavar, alvás-ébrenlét ritmusának felbomlása (aluszékonyság, vagy állandó nyugtalanság), a napi ritmus kialakulásának hiánya 3 hónapos életkort követően is
Milyen tünetek észlelése esetén szükséges gyermekneurológust felkeresni?
Ahogy a legtöbb betegség esetén, itt is kulcsszerepe van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelés vagy fejlesztés alkalmazásának. Ha Ön vagy a gyermek pedagógusa az alábbi tüneteket észleli, javasolt gyermekneurológus szakorvos felkeresése: Mozgás- és beszédfejlődés késése Rendellenes vagy kényszeres mozgások, például görcsök, rohamok Viselkedésbeli problémák Tanulási nehézségek Szenzoros problémák Fejfájás és egyéb szokatlan fájdalomérzetek Hirtelen viselkedés- és személyiségváltozás Alvászavar Koordinációs problémák. A fenti tünetek gyakran utalhatnak valamilyen idegrendszeri rendellenességre, emiatt megjelenésük esetén mindenképpen érdemes gyermekneurológushoz fordulni a pontos diagnózis felállítása és megfelelő kezelés érdekében.
Több tünet, figyelemfelkeltő jel együttes megléte esetén szükséges szakemberhez fordulni. Felmerülő gyanújeleknél a védőnővel való konzultáció után házi gyermekorvoshoz, háziorvoshoz vezet tovább az út, aki elsősorban gyermekneurológushoz irányít tovább.
Mit tehet a szülő?
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját.
Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
Fontos megjegyzés! A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
A maradványtünetek funkciókiesést eredményeznek, nem gyógyíthatóak, a működési zavarok azonban fejlesztéssel, neveléssel mérsékelhetőek. A neurológiai eltérés tartós, a kísérő tünetek befolyásolják a fejlesztést. A járulékos problémák, társult működési zavarok, az értelmi fejlődés eltérő minősége, a tanulási zavarok, hallási és látási, táplálási problémák intenzív, folyamatos fejlesztést igényelnek. Ezen tünetek tartósan hatással vannak a gyermek szocializációjára, a mindennapi élet funkcióira, illetve az életminőségre, a gyermek állapota pedig meghatározó a család működése szempontjából.
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
tags: #ujszulott #neurologiai #tunetek