Egy kölyökkutya elképesztő fejlődésen megy keresztül élete első időszakában. Az újszülött kiskutyák rendkívül nagy odafigyelést igényelnek a tenyésztők részéről. Már a legapróbb változás is intő jel lehet az esetükben, így 0-24 órás felügyeletre van szükségük.
Az ellés és az újszülött kölykök első pillanatai
A szuka a fedeztetéstől számított 59-63 napra hozza világra kölykeit, leggyakrabban a 61-62. napon. Az ellés előtt 1-2 nappal nyugtalanná válik, keresi a megfelelő helyet, gyakran gödröt ás, kapar. A szuka testhőmérséklete az ellés közeledtével fokozatosan csökken, és az ellés előtt 24-16 órával a normál érték alá esik. Az ellés megindulását az állat nyugtalansága, szapora légzése, nyögdécselése jelzi. Ez a szülés megnyílási szakaszát kísérő tünetegyüttes.
Ezután jól láthatóvá válnak a tolófájások, és elfolyik a magzatvíz. Nem sokkal később - akár már néhány perc múlva - számíthatunk az első kölyök megszületésére, majd sorban a többi magzat is világra jön. A problémamentesen lezajló ellésnél elegendő, ha időnként - félóránként, óránként - ránézünk a szukára, de egyébként hagyjuk, hogy ösztönösen tegye a dolgát.
Légzés beindítása és elsősegély
Ha a szuka a kölyök világrahozatala után nem tépi fel a magzatburkot, akkor ezt nekünk kell megtennünk. Vegyük kezünkbe a kiszabadított kiskutyát, esetleg csavarjuk be egy tiszta törölközőbe, nehogy kicsússzon a kezünkből, a fejét azonban hagyjuk szabadon. Ha nem lélegzik, ujjunkkal próbáljuk eltávolítani a magzatvizet a szájából, illetve a légutakból.
Miután megtisztítottuk a légutat, törölközővel dörzsöljük meg a kölyök mellkasát és egész testét. Ha a kiskutya még most sem kezd sírni vagy lélegezni, vegyük tenyerünkbe, és mellkasát ütemesen, óvatosan összenyomva próbáljuk mesterségesen lélegeztetéssel életre kelteni. Az esetek túlnyomó többségében ez az eljárás sikeresnek bizonyul, ha türelmesen és kellő ritmusban csináljuk.
A méhlepényt rendszerint néhány perccel a kölyök születését követően tolja ki a szuka. A köldökzsinórral óvatosan kihúzhatjuk belőle a méhlepényt, de vigyázzunk, hogy a zsinór ne szakadjon el, mert akkor a méhlepény bent maradhat. A köldökzsinórt soha ne vágjuk el ollóval, csak ha előzőleg elszorítottuk. Ne lepődjünk meg azon, hogy a szuka megeszi a méhlepényt, nagyon sok tápanyagot tartalmaz.
Újszülött kölyökkutya nem lélegzik, mit tegyen?! Kölyökkutya újraélesztés | Technikák az újszülött kölyökkutya újraélesztésére
Az első hetek gondozása és fejlődése
Az újszülött kiskutyák az első heteiket abban a dobozban vagy kosárban töltik, ahol születtek, így fontos, hogy születésük előtt jól válasszunk. A helynek elég tágasnak kell lennie ahhoz, hogy a kicsik anyja is le tudjon feküdni és kényelmesen el tudjon nyúlni a kölykei mellett anélkül, hogy összenyomná őket. A szukának elegendő térre van szüksége ahhoz, hogy szabadon járkálhasson a kicsinyei között.
A kölykök három vagy négyhetes korukig nem képesek szabályozni testhőmérsékletüket, ezért ebben egy kis segítségre van szükségük. A lámpát megfelelő magasságba helyezzük el a doboz felett, hogy megelőzzük a kicsik és az anyjuk égési sérülését, valamint biztosítsunk egy hűvösebb részt is, ahová a kutyusok kimászhatnak, ha túl melegük lenne. Kezdetben a doboz hőmérséklete 29°C és 32°C között legyen.
Táplálás és súlygyarapodás
A kölykök első hetei alatt a kicsiknek kizárólag anyatejre van szükségük. Az anyakutya lehet, hogy kevésbé aktív ebben az időszakban, de a szoptatás rengeteg energiát igényel, így a szuka napi kalóriabevitele magasabb az átlagosnál. Annak érdekében, hogy az anya és a kölykök is megfelelő táplálásban részesüljenek a szoptatás ideje alatt, az anyakutyának a nap folyamán többször vagy akár folyamatosan jó minőségű kölyöktápot kell kapnia.
Fontos, hogy ebben az időszakban folyamatosan figyelemmel kísérjük a kölykök testtömegét. Ha úgy látjuk, hogy valamelyik kölyök alultáplált, figyeljünk oda a szoptatáskor, hogy a legkisebb kölyök is odaférjen anyjához és elegendő tejet tudjon fogyasztani. Az újszülött kutyák 10 nap alatt megduplázzák a testsúlyukat. Az első hónapban továbbra is egy, maximum kétnaponta mérni kell őket, hogy továbbra is jó ütemben fejlődnek-e. Mind a stagnálás, mind a súlycsökkenés valamilyen hiányt jelezhet. Ha a legkisebb kölyökkutyusokon még mindig nem látszik az egészséges növekedés vagy súlygyarapodás, kérjen tanácsot állatorvosától. Lehetséges, hogy ilyenkor üvegből kell táplálni a kicsiket.
Ha a kölyköt anyja eltaszította magától, az lehet egészségügyi okok miatt, amelyet az anya már észrevett a kölykén. Akkor is emberi segítségre van szükség, ha egyébként az anya megfelelően gondoskodik kicsinyeiről, viszont pár kölyök nem fejlődik rendesen. Bármikor, ha a kölyök nem hízik rendesen vagy ha árva lesz, akkor minél előbb állatorvoshoz kell vinni őt. Egy speciális tápszert cumisüvegből 2-3 óránként kell adni a kölyöknek. Lehet, hogy kisállatboltokban vagy esetleg az állatorvosnál be tudunk szerezni tejhelyettesítőt. Ne is próbálkozzunk bolti tejjel, az a minimálisnál is kevesebb tápanyagot tartalmaz az újszülött kiskutyák számára. Fontos, hogy a kicsiknek nappal és éjjel is két, maximum három óránként enniük kell.
Az újszülött kölykök fejlődésének mérföldkövei
- Születés után: Az újszülött kutyák nem látnak és nem hallanak, de szaglásuk és hőérzékelésük kiváló. Teljes mértékben anyjuktól függenek.
- 10-14 naposan: Kinyílik a szemük, amelynek kezdeti opálossága-zavarodottsága normális, de az első hónap végére ki kell tisztulnia. A látás ekkor még gyenge, ahogy a hallójáratok is csak kéthetes kor körül nyílnak meg.
- Háromhetes korukra: A picik már képesek koncentrálni a vizeletüket, ritkábban és sárgásabb színűt ürítenek. Kezdődik a szocializációs ablakuk, ami 12-14 hetes korban zárul. Fontos, hogy sok pozitív tapasztalatot szerezzenek.
- Négyhetes kor után: A kölykök már nem számítanak újszülöttnek. A második hónap a környezet intenzív felfedezéséről szól, hiszen már látják és hallják is a világot. Kezdetét veszi az elválasztás időszaka, amikor az anya teje lassan elapad.
- 6. hétre: Megszűnik a glükóz- és fehérje szivárgása a vizeletbe, a hímeknél pedig 4-7. hét között a herék is leereszkednek.
- 8-12 hetes kor: A kiskutyáknak készen kell állniuk arra, hogy új otthonukba kerüljenek. Megkezdődik az oltási programjuk.
Légzési problémák és tünetek
Nemcsak a légzőrendszer, hanem a test egyéb részeinek megbetegedése során is jelentkezhetnek légzési nehézségek. A légzőszervrendszer sok részből áll: ide tartozik az orr, a száj, a torok (a garat és a gége), a légcsövek és a tüdőlebenyek. A belégzés során a levegő a szájon és az orron keresztül a tüdőbe kerül. Itt az oxigént a vörösvértestek veszik fel, melyek a test összes területére elszállítják. Ezzel egy időben szén-dioxidot adnak le a sejtek a tüdő területén, amely a kilégzés során a külvilágba jut.
Nem mindig egyszerű különbséget tenni egy egészséges és egy légzési problémával küszködő kutya között. Nyugodt állapotban a kutyák úgynevezett légzési rátája 20 és 34 belégzés/perc között található. Természetesen az állatok légzésszáma megnőhet normál körülmények között is, például meleg időben vagy stressz hatására, mozgást követően, esetleg izgalmi állapotban. Kölyökkutya esetében a légzési szám percenként 20-38 között ingadozik, ez persze megnőhet séta során vagy kifejezetten élénk álom közben.
A gazdiknak érdemes tisztában lenniük kutyájuk normál légzésével, hogy a betegséget mielőbb felismerjék és megelőzzék a krízis kialakulását. Nagyon változatos tünetek alakulhatnak ki, ezért fontos leszűkíteni a betegségek körét a mielőbbi diagnózis felállításához. Ha az állat sokkal erősebben lélegzik, mint ahogy a körülmények alapján várható lenne, akkor ezt dyspnoésnak nevezzük. Ha a kutyák a szükségesnél gyorsabban lélegeznek, akkor tachypnoéról beszélünk. Lihegés előfordul egészséges állatoknál is, amikor hűtik magukat, de jelezhet légzési nehézséget is. Egyes kutyák kevert tüneteket is mutathatnak (például kilégzési dyspnoét és tachypnoét is), vagy a háttérben meghúzódó probléma miatt egyéb tünetek is jelentkeznek, például köhögés.
Mikor forduljunk állatorvoshoz?
A nehézlégzés sokszor életveszélyes lehet az állatra nézve, ezért mielőbb keressünk fel egy állatorvost. Ha az értékek hirtelen szélsőségesen változnak vagy megugranak, akkor jobb, ha felvetjük a témát az állatorvosnak. Vérszegénységben szenvedő kutyusok gyorsabban fognak lélegezni a vérsejtekben keringő oxigén hiánya miatt. Az elhúzódó, gyors légzés, nem okoz súlyos problémákat, és elég ritka, de sokszor utalhat például asztmára, amit köhögés is kísér. Sajnos súlyosabb probléma is állhat a háttérben, amikor vérzés lép fel tüdőben. Ilyenkor azt vehetjük észre, hogy az ebnek köhögőrohamai vannak és nehezen vesz levegőt mozgás és alvás közben. A szapora légzés akár annak a jelei is lehet, hogy a kutyus szívproblémákkal vagy szívelégtelenséggel küzd.
Ha a várható ellési időpont előtt a szuka lázas, elesett, levert, hüvelyéből bűzös váladék szivárog. Ha a szuka 1 héttel „túlhordja” a magzatokat. Akkor is kérjük ki az állatorvos véleményét, ha a szuka látszólag egészséges. Az ellést követő napon feltétlenül mutassuk meg a szukát és a kölyköket állatorvosnak (lehetőleg hívjuk ki az orvost!). Az állatorvos kitapintja, ha elhalt magzat maradt a szukában - ha erre nem figyelünk fel, a szuka el is pusztulhat -, megvizsgálja a szuka általános állapotát, serkentő injekciót ad, amely segíti a méh regenerálódását és eltávolítja a kölykök nem kívánatos farkaskörmeit. Szükség esetén elaltatja a fejlődési rendellenességgel született kölyköket.
Diagnózis és kezelés
A részletes kórelőzmény birtokában az orvos fizikális vizsgálatot végez, fonendoszkóppal hallgatja meg az állat légzését, az esetleges légzési zörejeket, amelyek a probléma okát segítenek feltárni. Szintén szükséges elbírálni a kutya nyálkahártyáinak színét, ez ugyanis a szervezet oxigénellátását jelzi, illetve alacsony vörösvértestszámra (anémiára) is utalhat. Az állatorvos a légcsövek enyhe nyomásával köhögteti meg a kutyát, súlyos oxigénhiányos állapot esetén azonban azonnali pótlásra van szükség.
Az első diagnosztikai lépések tartalmazzák a teljes vérképet, a biokémiai vérteszteket, a széklet- és vizeletvizsgálatot és a mellkasröntgent. Egyes esetekben további tesztekre van szükség. Ezek az ultrahang, az EKG, a speciális vértesztek, a folyadékminták elemzése, a rhinoszkópia vagy a bronchoszkópia (egy eszköz segítségével az orr, illetve a légutak belsejét vizsgálják át), a sebészeti eljárások, a szövetbiopszia - attól függően, hogy milyen betegség áll a háttérben.
A kezelést a végső diagnózis felállítását követően kezdi el az orvos. Ha az állat nagyon legyengült, akkor kórházi körülményekre van szükség állapota stabilizálásához, illetve oxigénpótlásra is szükség lehet. A gyógyszereket és a terápia elemeit egyaránt a betegség oka és a tünetek súlyossága határozza meg. A kutyának nagyon fontos nyugodt körülményeket biztosítani, amíg a légzés nincs megfelelő kontroll alatt. Ha a kutya megfelelő állapotban van már a hazavitelhez, akkor nagyon fontos, hogy az állatorvos utasításait mindig szem előtt tartsuk. Az előírt gyógyszert megfelelően adagoljuk a számára, a szükséges kontrollvizsgálatokon pedig jelenjünk meg. Szükség lehet a tesztek újbóli elvégzésére, hogy eldönthető legyen, sikeres-e a kezelés. A kutya állapotától függően szükség lehet az aktivitás csökkentésére. A légzési problémákkal küzdő kutyák gyógyulásának prognózisa a betegség pontos okától függ.