Újszülött kan kiskutyák betegségei és gondozása

Kevés dolog lehet szívderítőbb egy alom újszülött kiskutyánál, azonban a csöppségek gondozása olykor ijesztő is lehet. Amikor egy kiskutya eléri legalább a 8 hetes kort (de sok esetben a 12. hétig várnak a tenyésztők), jelentős fordulatot vesz az élete: megérkezik az új otthonába. De mi történik vele addig? A jövője szempontjából számos dolgot meghatározó első hetekben az anyja mellett a tenyésztő gondoskodik róla, aki mindent megtesz, hogy az újszülött kutyák fizikailag és mentálisan is egészségesen fejlődjenek. Bármennyire is nem szeretünk gondolni rá, fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a betegségekkel, melyek hamar leverhetik lábukról kiskedvencünket.

A vemhesség előkészítése és az anyakutya gondozása

A szuka kutya általában 6-9 hónapos korában éri el az ivarérettséget, de ez nem azonos a tenyészérettséggel, amit a második-harmadik tüzeléstől számítunk, amikor az állat a fajtájára jellemző testtömeget elérte. A nemi érettséget (ivarérettséget) az első tüzelés jelzi, nagytestű fajtáknál gyakran később, kisebb testűekben pedig hamarabb jelentkezik. A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, ez legtöbbször kora tavasszal és ősszel történik. A két ivarzás közötti intervallum nem mindig 6 hónap, lehet 4-5 hónap is, vagy akár egy év. Az átlagos előfordulást nézve a szuka nemi ciklusa kb. 7 hónap. Az ivari ciklus 9 napos előivarzásra, 5-8 napos ivarzásra tehető.

A tüzelésnél megfigyelhető „vércsepp” valójában ivarzási nyálka, és csak az úgynevezett előivarzás alatt figyelhető meg. Ez a hüvelyből ürülő váladék hígan folyó, barnásvörös színű. A szuka kutya gyakran nyugtalan, csökkenhet az étvágya, megduzzad a pérája, gyakoribb a vizeletürítés. Az előivarzást követő tényleges ivarzás lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje. A korábban véres jellegű váladék a 10. nap körül „feltisztul”, ekkor van a tüszőrepedés, és ez az idő a legalkalmasabb a párosításra. A kutya tüzelését tehát figyelni kell, általában az első vércsepptől számítva 10-15. nap között van a fedeztetés optimális ideje.

Ha nem tudjuk pontosan, mikor kezdődött a véres váladékozás, kérjünk állatorvosi segítséget. Egy egyszerű hüvelykenet-vizsgálattal vagy hormonszint meghatározással megállapítható a pároztatás optimális ideje. A megfelelő kan kutya kiválasztására most ne térjünk ki, ez ízlésünktől és kutyánk tenyészértékétől függ. Ne feledkezzünk meg a mi kutyánk ízléséről sem, ugyanis egyes szukák minden különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik a számukra kiválasztottat.

Vemhesség és szülés

A vemhesség kezdetét, „hivatalosan” a tüszőrepedéstől számítjuk. Ha ennek idejét pontosan ismerjük, akkor a vemhesség időtartama 63 nap. Több szempontból nehéz előre jelezni a pontos időpontot, hiszen akár a 70. napon is történhet az ellés, ha a tüszőrepedés 2-3 nappal a párosodás után történt. Egy magzat esetén szintén meghosszabbodhat a vemhesség, akár 5-7 nappal. A vemhesség első felében jellemző az étvágy megváltozása, a has körmérete láthatóan az 5. hét után kezd növekedni. A has alakja alul szélesedik, mélyül, sok magzat esetén a horpasz is telítődik. Kevés magzat esetén azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a tulajdonos.

Az álvemhesség nagyon gyakori és kezelhető tünetcsoport, nem tekintjük betegségnek. Kistestű állatoknál a fogamzás utáni 18-20. naptól kezdve - gyakorlott vizsgáló részéről - kitapintható a méh ampullázottsága, illetve 3-4 hetes vemhes szukát vizsgálhatunk ultrahanggal is. A vemhes kutya táplálásánál és tartásánál két dologra kell leginkább figyelnünk: a kíméletes és rendszeres mozgatásra, és az észszerű táplálásra. A vemhesség első felében a szuka energiaszükséglete alig emelkedik az életfenntartó igény fölé, a 4. héttől kezdve fokozatosan emelkedik. Az 5. és 6. héten a bevitelt 10-20%-kal emeljük, majd a 6., 7., 8. és 9. héten további 10-20%-kal. A vemhesség utolsó harmadában növeljük az etetések számát, ha megoldható akár 4-5 részre osszuk el a napi adagot.

A méh a zsigerekre és a rekeszre jelentős nyomást fejt ki, ezáltal a légzés és az állat mozgása nehezebbé válik. Ezért nem hajlandó az előrehaladottan vemhes állat lépcsőn lefelé menni. A magzatépítés, az emlők kifejlődése és a placentáris gyarapodás túlnyomóan a vemhesség utolsó 2-4 hetére esik. A szuka testtömege a vemhesség végére kb. 15-20%-kal növekszik. A vemhes kutyának főzzünk, és a napi egy etetésnél adjunk tápot, de az legyen koncentrált, jó minőségű. Külön kalciumkiegészítést pedig semmiképpen sem, különösen az utolsó hetekben.

Mit főzzünk a kutyának? Bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is a híresztelésekkel ellentétben. Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást. Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhesség félidejéig alaposan megfőtt farhátat adhatunk, egyéb csontot én nem ajánlok. Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor célszerű a leendő anyakutyát oltani, féregteleníteni, kaphat-e és milyen gyógyszereket a vemhesség alatt. Először nézzük az oltásokat. A jó immunállapotú anyakutya föcsteje bőségesen tartalmaz ún. immunglobulinokat, azokat az ellenanyagokat, amelyek védik a kölyköket a különböző fertőző betegségek ellen. A kölykök immunrendszere születéskor még fejletlen, ezekre az ellenanyagokra szükségük van, döntő tehát az első néhány napon szopott anyatej minősége és mennyisége. A szuka kutyát, ha már vemhes, véleményem szerint nem ajánlatos vakcinázni, bár az oltóanyag-gyártók ajánlása szerint olthatók a vemhes kutyák, ún. legyengített (attenuált) vakcinákkal is. Én azt szoktam tanácsolni, hogy a tervezett vemhesítés, és még a tüzelés előtt oltassuk be a kutyát a fertőző betegségek elleni kombinált oltással. Ha esetleg az fordul elő, hogy a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhesség alatt legfeljebb elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó oltást javaslok. A parazitamentesítés szintén fontos tüzelés előtt, illetve a vemhesség alatt egyszer adunk széles spektrumú féreghajtó tablettát.

Ha valamely betegség esetén egyéb készítmény adása indokolt, az állatorvos kiválasztja az erre leginkább alkalmas gyógyszert, hiszen a méhlepényen át ezek az anyagok átjuthatnak a magzat szervezetébe. Kutyáknál a vemhesség 8-30. napja tekinthető kritikusnak, ekkor fejlődnek és differenciálódnak az egyes szervek, a legtöbb fejlődési rendellenesség ebben az időszakban alakul ki. A tulajdonosoknak feltétlenül vigyázni kell a különböző növényvédő szerek használatával, főleg ha azok ún. szerves foszforsavésztert tartalmaznak.

Az ellés és az újszülöttek első napjai

Az ellés lehetőleg zárt helyen történjen, kertben lévő kutyánál is célszerű elkeríteni egy védett területet, amelynél lényeges, hogy könnyen tudjuk majd tisztán tartani, és már az ellés előtt odaszoktassuk a szukát. A kutyaház nem mindig a legjobb erre a célra, gyakran túl kicsi, és ha nem leemelhető a teteje, nehéz lesz hozzáférni az anyaállathoz és a kölykökhöz. Erre a célra a tenyésztők, ún. elletőládát szoktak készíttetni. Ez egy akkora láda, amelyben az anyakutya oldalt fekve kényelmesen elfér, és marad hely a kölyköknek is. Belül egy kb. 10 cm-es peremet alakítanak ki végig körben, amely megakadályozza, hogy a szuka ráfeküdjön a kicsikre. Praktikus, ha a „bejárati” oldal levehető, így a szuka beszoktatásánál ezt az oldalt levéve hagyhatjuk. A kutya alá ne tegyünk szőnyeget vagy pokrócot, mert a váladékoktól átitatódik, és az emlő bőrének gyulladását okozhatja, nyáron a légylárvák ideális megtelepedési helye. A különböző ruhadarabok alá a kölykök könnyen alábújnak, és az anyakutya agyonnyomhatja őket.

A közeledő ellésnek számos jele van. Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke. Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét. A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig. A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya. Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét. Amire figyelni kell: ha a hőmérséklet 39˚C fokig vagy e fölé emelkedik, forduljunk állatorvoshoz.

A szuka ellésének három szakaszát különböztetjük meg: az ún. megnyílási fázist, a kitolási szakaszt és az utószakaszt. A gazdiknak ezeket a fázisokat nem kell elkülöníteni, csupán minél alaposabb tájékoztatást szeretnénk adni, hogy a kóros elváltozást hamarabb felismerjék, és időben tudjanak segítséget kérni, illetve jelentéktelen tünetek esetén ne essenek kétségbe. A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet. Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez. Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet.

A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások rendszeres időközönként jelentkeznek. Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök. A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek. Ilyenkor az anyakutya eltépi a burkot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység. Ha nem burokban születik a kölyök, utána jön a méhlepény, ezt ellenőrizzük, és túl nagy magzatszámnál ne engedjük megenni az összes méhlepényt. Ha túl sok placentát eszik az anyakutya, az bélhurutot okoz, és csökkenti a tejszekréciót. Gyakori az a nézet, hogy éppen a placenták felfalása serkenti a tejtermelést. Ez nem igaz, hiszen a placenta hormontartalma szájon át nem szívódik fel, és a benne lévő progeszteron inkább gátló hatással van a tejszekrécióra.

Ha a köldökzsinór elszakad, és a magzatot nem követik a magzatburkok, a bent maradó köldökzsinórt enyhén meghúzhatjuk, és az anya hasát elölről-hátra masszírozzuk. Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival. A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem vagy tegyünk rá egy érfogót, ha ez nincs, inkább próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a hasfaltól 5-10 cm-re. Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök. Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát. Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki. Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével meglóbálhatjuk a kölyköt, ezt csak úgy végezzük, ha előtte valaki megmutatta.

Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori. Ilyenkor a magzatvíz belélegzése fulladáshoz vezethet. A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány. Az ilyen állatok születésénél a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt elszorul, elszakadhat, a magzat légzőmozgásokba kezd, és magzatvíz kerülhet a tüdejébe. Ilyenkor tehát célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni. Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni. A kölyköt kíméletesen lóbálva, ahogy korábban említettük, a nyakát és a gerincét egyik ujjunkkal rögzítve próbáljuk életre kelteni, a száját gyakran áttörölve, mellkasát óvatosan dörzsölve. Egészen reménytelennek tűnő esetekben is sokszor sikerül a kölyköt életre kelteni. Addig mindenképpen érdemes próbálkozni, ameddig szívverést érzünk.

Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes. Ezen felül a kölykök a megszületésük után ösztönszerűen a tejmirigyet keresik és szopni kezdenek. A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót. Valószínű ezután már el sem mozdítható onnan, de van, amelyikkel türelmesebbnek kell lennünk. Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát. Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék.

Számos ponton szükség lehet a tulajdonos vagy az állatorvos segítségére, annak ellenére, hogy a húsevők medencealakulása kedvező. Megjegyezzük azonban, hogy egyes fajták az anatómiai felépítésükből adódóan alkalmatlanok az önálló ellésre. Az ilyen kutyafajtát tartó tenyésztőknek mi úgy emlegetjük, hogy bérletük van az állatorvosukhoz, hiszen angol bulldog, francia bulldog és még számos kutyafajta esetén szinte minden esetben császármetszésre kerül sor.

Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe. Ez az ún. involúció. Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza. A magzatvíz, szétesett szövetek és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül. Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű, barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós. Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.

Az újszülött kiskutyák gondozása

Az újszülött kutyák nagyon érzékenyek. Ahogy az újszülött kisbabák, úgy a kölykök is hatalmas figyelmet és különleges gondoskodást igényelnek világrajöttük után. Bár a picik roppant aranyosak, mégis tartózkodni kell a túlzott érintésüktől, mert nagyon fogékonyak mindenféle betegségre. Továbbá a túlzott emberi beavatkozás stresszes lehet mind a kölykök, mind az anyakutya számára, aki akár védekezően is felléphet utódai érdekében. Idővel majd az anyuka is egyre nagyobb teret enged a gondozóknak, de a kezdetekben ő a főnök.

Az első heteiket abban a dobozban vagy kosárban töltik, ahol születtek, így fontos, hogy születésük előtt jól válasszunk. A helynek elég tágasnak kell lennie ahhoz, hogy a kicsik anyja is le tudjon feküdni és kényelmesen el tudjon nyúlni a kölykei mellett anélkül, hogy összenyomná őket. A szukának elegendő térre van szüksége ahhoz, hogy szabadon járkálhasson a kicsinyei között.

Meleg környezet biztosítása

A kölykök 3-4 hetes korukig nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, így kiemelten fontos, hogy a fekhelyük kellőképpen meleg és száraz legyen. Emiatt a boxukban levő textíliákat - törölközőket, takarót, stb. - rendszeresen, akár napi több alkalommal is cserélni kell. Indokolt esetben fűtőlámpa használatára is szükség lehet, hogy a kiskutyák biztosan ne hűljenek ki. Ellenben a különféle fűthető párnák használata nem javasolt azok veszélyessége miatt: égési sérüléseket, illetve áramütést is okozhatnak. Kezdetben a Kennel Club azt javasolja, hogy a doboz hőmérséklete 29°C és 32°C között legyen. A második hét végén vagy a harmadik hét elején a kölykök már kinyitják a szemüket és aktívabbá válnak.

Táplálás és fejlődés

A kölykök első hetei alatt a kicsiknek kizárólag anyatejre van szükségük. Az anyakutya lehet, hogy kevésbé aktív ebben az időszakban, de a szoptatás rengeteg energiát igényel, így a szuka napi kalóriabevitele magasabb az átlagosnál. Annak érdekében, hogy az anya és a kölykök is megfelelő táplálásban részesüljenek a szoptatás ideje alatt, az anyakutyának a nap folyamán többször vagy akár folyamatosan jó minőségű kölyöktápot kell kapnia. Fontos, hogy ebben az időszakban folyamatosan figyelemmel kísérjük a kölykök testtömegét. Ha úgy látjuk, hogy valamelyik kölyök alultáplált, figyeljünk oda a szoptatáskor, hogy a legkisebb kölyök is odaférjen anyjához és elegendő tejet tudjon fogyasztani.

Az első néhány héten olyan intenzív a kiskutyák növekedése, hogy a keveset szopó állatot könnyű észrevenni. A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az ún. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig ürül. A szuka kutya teje egyébként igen energiadús, magas fehérje- és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból a kétszeresét tartalmazza, mint a tehéntej. Ha a legkisebb kölyökkutyusokon még mindig nem látszik az egészséges növekedés vagy súlygyarapodás, kérjen tanácsot állatorvosától. Lehetséges, hogy ilyenkor üvegből kell táplálni a kicsiket. Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen oknál fogva felnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét. Részletesen erre nem térünk ki, de ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje. Külön erre a célra előállított tejpótló tápszerek kaphatók (ne is próbálkozzunk bolti tejjel, az a minimálisnál is kevesebb tápanyagot tartalmaz az újszülött kiskutyák vagy kismacskák számára). Fontos, hogy a kicsiknek nappal és éjjel is két, maximum három óránként enniük kell.

Nagyjából, amikor elérik a négy hetes kort, el lehet kezdeni őket fokozatosan szoktatni az etetéshez. 6-7 hetes korukig fognak szopni mellette, de egyre kevesebbet, a végén már az anyjuk sem feltétlenül hagyja nekik. A negyedik vagy ötödik héten a kölykök fogai kezdenek kinőni, és kezdetét veszi az elválasztás időszaka, amikor az anya teje lassan elapad. Amint észreveszi, hogy a kölykök anyjuk eledelét kóstolgatják, akkor már a kicsik is megkaphatják saját tálkájukat.

Higiénia és a köldökcsonk kezelése

Az első hetekben az anya kutya az, aki ellátja a kiskutyáit. Ő ápolja, eteti és vigyázza őket. A kölykök ánuszát és nemiszerveit nyalogatja, ezzel is elősegíti a vizelést és székelést. Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. A köldökzsinór elszakadása után a csonkot jódtinktúrával ecseteljük, anélkül, hogy kézzel hozzáérnénk. Ha gondatlanul, piszkos kezekkel nyúlunk a köldökcsonkhoz, ez csak elősegítheti a betegség kialakulását. Mivel a napos kiskutyák maguktól még székletet üríteni nem tudnak, ezért ebben vagy az anyjuk van segítségükre, vagy nekünk kell segíteni nedves vattával. Ilyenkor kézben tartva a hasukra fordítjuk őket, és finoman ingereljük az alsó hasi tájékot. Ezt minden etetés alkalmával meg kell tennünk. Naponta legalább 1-2 szer kell székletet üríteniük.

Betegségek és megelőzés

Bármennyire is nem szeretünk gondolni rá, fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a betegségekkel, melyek hamar leverhetik lábukról kiskedvencünket. Ha egy kiskutya megbetegszik, a folyamat gyorsabban zajlik, a tünetek hamarabb megjelennek, és fokozottabb mértékben hatnak szervezetére, akár életveszélyes állapotba is kerülhet! A gyógyulás hosszabb időt vehet igénybe, nem beszélve az átélt kellemetlenségekről, fájdalomról.

1. Újszülött vérfertőzés (bakteriális szepszis)

• Okozó: baktérium.
• Lappangási idő: 1-3 nap.
• Tünetek: bágyadtság, levertség, láz, étvágytalanság, súlyos hasmenés.

Az újszülött vérfertőzése gyűjtőfogalmába nemcsak az újszülött, hanem a szopós korban lévő kiskutyák ilyenfajta betegsége is beletartozik. A fertőződés többnyire szennyezett környezetben, seb vagy köldökfertőzés miatt alakul ki, de szopás utján is megkaphatja a kölyök. A szervezetbe jutott baktériumok a véráramba kerülnek, ahol elszaporodnak, a kutya lázas lesz, bélgyulladást és ennek következtében hasmenést kap. A betegség lefolyása különböző lehet. Túl heveny esetekben a kölykök bágyadtak, lázasak, nem szopnak, rendkívül gyorsan legyengülnek, esetleg hasmenésük van, s olykor egyetlen nap alatt elpusztulnak. Miután a betegség kialakulásában a hajlamosságnak van a legnagyobb szerepe, elsősorban ennek megszüntetésére kell törekedni. A fertőződés lehetőségét az alom rendszeres tisztításával, fertőtlenítésével lehet megelőzni. A fertőződés megakadályozására a köldökzsinór csonkját fertőtlenítőszerekkel kezeljük. Ha gondatlanul, piszkos kezekkel nyúlunk a köldökcsonkhoz, ez csak elősegítheti a betegség kialakulását. A köldökzsinór elszakadása után a csonkot jódtinktúrával ecseteljük, anélkül, hogy kézzel hozzáérnénk.

2. Parvovírus (parvo)

A parvovírus - hétköznapi nevén parvo - leggyakrabban fiatal kutyákat támad meg, különösen, ha még nem fejeződött be oltási programjuk vagy egyáltalán nem kaptak még védőoltást a betegség ellen. A betegséget okozó vírussal nem könnyű felvenni a harcot. Az emésztőcsatorna és a csontvelő gyorsan osztódó sejtjeit támadja meg, a károsodott bélfalon át a vérkeringésbe is bejuthat a baktériumokkal tűzdelt fertőzés, melynek következménye vérmérgezés (szepszis) lehet. Nagyon fontos, hogy a tünetek felismerésekor mielőbb lássa állatorvos a beteg kiskutyát! Kórházi ápolásra is fel kell készülni, hogy a megfelelő kezelést megkaphassa. Nem létezik tökéletes gyógymód, a szervezet támogatása, a másodlagos fertőzések és a kiszáradás megelőzése, kezelése antibiotikumokkal, infúzióval történik.

3. Szopornyica

A szopornyica az érintett szervrendszerektől függően három formában támadhat: kiütéses (vörös foltok a bőrön), hurutos (légzési nehézség, szem- és orrváladékozás) vagy neurológiai (központi idegrendszer zavara, rohamok). A tünetek önállóan vagy együttesen is előfordulhatnak. Szintén a fiatal kölykökre veszélyesebb, de azok a felnőtt kutyák, melyek sikeresen felépülnek a betegségből, életük hátralévő részében szenvedhetnek a betegség utóhatásától. A szopornyica tünetei: láz, hányás, hasmenés, légzési nehézségek, étvágytalanság, gyengeség. Sajnos a szopornyica is halálos kimenetelű lehet kölyökkorban, megfelelő kezeléssel a tünetek javarésze gyógyítható, de visszamaradhatnak idegrendszeri, viselkedési nehézségek.

4. Kennelköhögés

Rendkívül fertőző betegség, általában olyan helyeken üti fel a fejét, ahol több kutyát tartanak összezárva, pl. kennelek, menhelyek, panziók, vagy ahol sok kutya megfordul rövid idő alatt, így kiállításokon. A légutak irritációja, gyulladása és az állandó köhögés, melytől még a pihenés is nehezére esik kedvencünknek, a gyógyulást is lassítja. Ha kutyánk sűrűn megfordul zsúfolt környezetben, vagy városi környezetben ismeretes a járvány előfordulása, érdemes megfontolni az oltás lehetőségét. A kennelköhögés tünetei: erőltetett köhögés, tüsszögés, fehéres habos-nyálkás köpet, libagágogáshoz hasonló hang kísérheti. Az állatorvosi látogatást itt sem hagyhatjuk ki: gyulladáscsökkentő, fájdalom- és köhögéscsillapító szerekkel megelőzhető az állandó kellemetlenség-érzet és a bakteriális felülfertőződés.

5. Hányás

A hányás rengeteg mindenre utalhat kölyköknél, egészen banális okoktól kezdve komoly betegségekig terjedhet a skála. Előfordulhat, hogy túl gyorsan habzsolta be eledelét, vagy szeret pancsolni, és össze-vissza lefelyelte fel a vizet, majd az ugrándozás közepette hopp, kibukik a gyomortartalom. Figyeljük meg kölyökkutyánkat, mikor, milyen körülmények között, milyen rendszerességgel hányt, illetve milyen a minősége, mennyisége. Ha 1-2 napon belül nem szűnik meg, és más tünetekkel is párosul, pl. bágyadtság, láz, akkor forduljunk állatorvoshoz.

6. Hasmenés

Egy kisebb gyomorrontástól kezdve a bélférgességen át súlyos, életveszélyes betegségek jele lehet. Egy érzékenyebb emésztőrendszerű kölyök esetében bőven elegendő, ha olyan ételt evett, amivel elcsapta a gyomrát, például emberi fogyasztásra szánt élelmiszert, zsíros, fűszeres falatkákat, stb. Vagy nem bírt ellenállni a szemetesnek otthon, és belekóstolt, esetleg felnyalt valamit az utcán séta közben, mivel még nem tanították meg neki, hogy azt nem szabad. Vizsgáljuk meg a hasmenéses széklet minőségét, állagát, mennyiségét, gyakoriságát, számoljunk be róla állatorvosunknak, és lehetőség szerint vigyünk belőle mintát (tiszta műanyagedénykében lezárva). A széklet számos variációban távozhat a kölyökből: fekete-szurkos, véres-bűzös, híg-vizes, vagy éppen férgek vannak benne. Ügyeljünk a rendszeres féreghajtásra már egészen pici kortól kezdve.

7. Bolhák

Csípéseik rettenetes viszketést okozhatnak a kölyökkutyának, ami allergiás reakció esetén tovább fokozódhat. Állandó vakarózással próbálja enyhíteni a kellemetlenséget, emiatt sebek keletkezhetnek a bőrön, kihullhat a szőr, a sebek pedig további fertőzések és gyulladások táptalaja lehet. Az állapot súlyosságától függően hosszabb időbe is telhet a teljes gyógyulás, holott rendkívül egyszerűen megelőzhető a gond. Kérjük ki állatorvosunk véleményét a kölyökkutyáknál is alkalmazható bolhaellenes szerekről, és tartsuk be a terméken olvasható előírásokat! A fürge paraziták könnyedén elrejtőznek a szőrszálak körül, kedvelik a sötétebb helyeket, így a hajlatokat, végbél környékét, farok tövét. A bőrfelületen lévő bolhaürülék (apró, alvadt vér gombócok) egyértelmű jelek.

8. Kullancsok

A visszataszító kis vérszívók súlyos, akár az életet is veszélyeztető betegségeket (pl. Babéziózis, Lyme-kór) terjeszthetnek táplálkozásuk során. Nekik teljesen mindegy, hogy kölyök vagy felnőtt kutya az áldozat, ezért érdemes utánajárni az alkalmazható kullancsellenes szerekről, állatorvosunk tanácsával kiválasztani a megfelelőt. Pl. ha a kölyök imádja a vizet, rendszeresen sétálunk vízparton vagy gyakran van fürdetve, kozmetikázva, lehet, hogy a nyakörv a jobb megoldás. Tájékozódjunk a megelőzésről, sétákat követően nézzük át tetőtől-talpig a kölyök bundáját - a városi parkokban és erdőn-mezőn is összeszedheti.

9. Szúnyogok

Tavasztól-őszig velük is számolnunk kell, főleg, ha sok időt töltünk kint a szabadban kedvencünkkel. A vízpartok, vízforrások közelében hemzsegő szúnyogok nem csupán viszkető csípéseket hagynak maguk után, hanem a szívférgesség és a leishmaniasis kórokozóját is terjeszthetik.

10. Bélférgesség

Normális esetben a kölykök már születésük előtt átesnek féreghajtáson, a vemhesség ideje alatt is javasolt a mamakutyánál féreghajtás. Világrajöttüket követően kéthetente meg kell ismételni a folyamatot (eleinte sziruppal, később tablettával), egészen három hónapos korukig. Bélférgesség tünetei: székrekedés/hasmenés, felpuffadt has, férgek a székletben. Jó étvággyal eszik, mégsem hízik, inkább fogy, gyengül. Utcáról összeszedett kölyköknél vagy szaporítótól származóknál a féreghajtás az, amit általában hírből sem ismer a kicsi, ezért nem kell meglepődni, ha székletével ronda kukacok is távoznak.

11. Atkásság (szőrtüszőatka-kór)

Kopasz foltok a szemek, fülek és orr környékén? Nem csupán a cuki pofit csúnyítják el, hanem szőrtüszőatka-kórra is utalhatnak, amely gyakori olyan kölyköknél, akik nem részesültek megfelelő táplálásban sem a vemhesség ideje alatt, sem születés követően. Atkásság tünetei: korpás, matt, kopott szőrzet, jellegzetes fura szag kíséri. A megfelelő tápanyagok, vitaminok bevitelével és a nyugodt környezet biztosításával rendszerint megszüntethető, de szükség lehet bőrkaparék-vizsgálatra és speciális samponnal történő fürdetésre, gyógykészítményes terápiára is.

Állatorvosi vizitek és védőoltások

A kiskutyák születését követően meg kell történnie az első állatorvosi kontrollnak. A doktor dönthet úgy, hogy csak szemrevételezi az almot, kiszűrve, van-e bármilyen külső elváltozás rajtuk, amennyiben pedig mindent rendben talál, vár pár hetet a tényleges vizsgálatokkal. Természetesen ha bármiféle probléma adódik - például a fentebb részletezett súlycsökkenés, esetleg köldöksérv vagy szájpadhasadék megléte -, akkor szükséges előbb beavatkozni.

A féregtelenítést az általános protokoll szerint 2 hetes korban kell megkezdeni, kétheti ismétléssel, az első oltás ideje azonban csak a kölykök 6 hetes korában jön el. Az első oltást 6-8 hetes kor között kaphatják, 8 hetes korban érdemes őket leghamarabb elválasztani, az előtt nem javasolt. Az első oltás után két héttel következik a második, ez után két héttel a harmadik. A harmadik után egy héttel jelenthető ki, hogy a kiskutya védett a leggyakoribb betegségekkel szemben, ekkor mehet már a saját lakáson és udvaron kívülre (eddig kizárólag autóban/ölben/kézben szállítható a kutya, letenni idegen helyen nem szabad)!

Bár a szoptatással elég antitesthez jutnak a kicsik, ami az első hetekben megvédi őket a betegségektől, ezek az antitestek a hatodik-nyolcadik hét körül elfogynak, és ekkor kell, hogy megkapják az első oltásaikat. Gondoskodjon arról, hogy minden családtag és látogató alaposan kezet mosson, mielőtt a kölykökkel találkozna, ezáltal is csökkentheti, hogy a kezünkről káros baktériumok kerüljenek a kiskutyákba.

tags: #ujszulott #kan #kiskutyak #betegsegek