Újszülött hátravágja magát kézben: Okok, jelek és teendők

Amikor egy újszülött hátravágja magát kézben, az sok szülőben aggodalmat kelthet. Fontos megérteni, hogy a csecsemők mozgásfejlődése egyéni ütemben zajlik, és számos tényező befolyásolhatja, hogyan reagálnak a környezeti ingerekre. Ez a jelenség gyakran frusztrációval állhat összefüggésben, de súlyosabb esetekben akár idegrendszeri éretlenségre vagy izomtónus-problémákra is utalhat.

Miért feszíti hátra magát a csecsemő?

A kisbaba idegrendszerének fejlődése egy szabályozott folyamatrendszer mentén halad, amely mindenkinél más tempóban zajlik. Az általunk észlelt fejlődési ugrások mellett olyan finom idegrendszeri és izomfejlődési változások is történnek, amelyek során kisebb eltérések jöhetnek létre. Ezek nem mindig észrevehetőek, gyakran az izmok erősödésével teljesen korrigálódnak. Maga a mozdulat elég észrevehető, hiszen gyakran ölbe véve tapasztalható. A baba homorít, hátraveti a fejét, megfeszíti hátát, és dühösnek is látszik.

A hátrafeszítés okai sokrétűek lehetnek:

• Idegrendszeri éretlenség, fokozott tónus vagy izomgyengeség: A csecsemő idegrendszeri éretlensége, fokozott tónusa, az izmok gyengesége vagy az összehangolt mozgás hiánya következtében nem képes törzsét a megfelelő izmokkal és erővel megemelni, megmozdítani, és olyan izmok is bekapcsolódnak, amikre nem lenne szükség. Ilyenkor a fej, a nyak és a gerincoszlop által alkotott ívet a gerinc melletti izmok feszülése révén jön létre.
• Fájdalom és diszkomfort: A fájdalom miatti feszülés súlyos sírással jár, és a baba nehezen megnyugtatható. A görcsös hasfájás, vagy a reflux miatti gyomorégés a tehetetlen csöppséget zaklatottá teszi. Hasfájás esetén a megfeszülés mellett lábait is fel-felhúzza, pocakja kemény, esetleg bélhangok hallhatók. Ha a baba sokat bukik, felmerülhet a rekeszsérv gyanúja, érdemes szakemberrel kizárni ezt. Gyanúra ad okot, ha a baba függőleges helyzetben jól érzi magát, de lefektetve, a gyomorsav indulásakor egyből sírni kezd.
• A biztonságérzet hiánya vagy ijedtség: Amikor a baba biztonságérzete hirtelen lecsökken, valami váratlan dolog éri - például hangos zaj, vagy esés érzése - akkor karjait kitárja, egyfajta kapaszkodó mozdulatot tesz, mintha átkarolni szeretne, egy pillanatra nem vesz levegőt, amivel gyakran megijeszti szüleit. Ez a Moro-reflex. A picik nagyon érzékenyek azokra a mozdulatokra, hangokra és apró ingerekre, melyek eltérnek a szülőktől kapottaktól. Ezért ha egy idegen személy a megszokottól eltérő módon, esetleg nagyobb lendülettel veszi fel őket, vagy szokatlan testhelyzetet alakít ki, akkor a babák gyakran frusztrálttá válnak. Mivel az ő kifejezési eszközük a hangjuk és az izmaik, ezért befeszítéssel és sírással próbálják kifejezésre juttatni kellemetlen érzéseiket.
• KISS-szindróma: Ez a fej és a nyakízületek szimmetriazavara miatt kialakuló rendellenes fejtartás. Legtöbbször a legfelső két nyakcsigolya blokkja a probléma, de sokszor a teljes nyaki gerincet érinti. A KISS 2 szindrómás babák nem oldalra, hanem hátra feszítik a fejüket, így próbálják elkerülni a fájdalmat. Fordítani mindkét irányba tudják a fejüket, inkább a fej előre hajtása okoz nehézséget. Sokszor ellapul a koponyájuk szimmetrikusan hátul. A hátrahajtott fejhelyzet a légcső beszűküléséhez vezethet síráskor, és ez életveszélyes oxigénhiányt válthat ki. Jellemző rájuk a sok sírás, nyáladzás, szoptatási és ivási nehézség, hányás és a megkésett beszédfejlődés.

Intő jelek, amikre figyelni kell

Az első néhány hónapban, ha olyasmit látunk a babánkon, ami kissé aggasztó, ne várjuk meg, amíg rögzül egy rossz tartás, rossz szokás, hanem keressünk szakembert. A legfontosabb intő jelek a következők:

• Ölben, karban tartva gyakran hátrafeszíti magát, fejét hátradobja.
• Hasra fektetve a baba nem tudja letenni oldalra a fejét, ezáltal nem tud pihenni hasaláskor.
• Hason fekve csak az arcára tudja letenni a fejét, oldalra nem.
• Hason vagy háton fekve mindig csak az egyik oldalra fordítja a fejét.
• Hátracsapja a fejét hasonfekve a váll vonala mögé.
• Hátonfekve gyakran és erősen hátrafeszíti a fejét, hátrafelé/felfelé néz, akár kitekeredve is.
• Gyakran „leejti” a fejét, láthatóan nem tudja jól megtartani (kb. 2-2,5 hónapos korig ez normális).
• Az egyik kezét jelentősen többet használja a másik oldalnál.
• Kb. 11-12 hetes korban még nem tudja háton fekve középen megtartani a fejét, amikor fölé hajolunk és beszélünk hozzá.
• Ha háton fekve középen tartja a fejét, de elbillen valamelyik oldalra (egyik füle közelebb van a vállához, mint a másik).
• Háton fekve sokat néz fölfelé valamilyen kicsavart pozícióban.
• Nem tud hason feküdni néhány percnél tovább akkor sem, ha foglalkozol vele, beszélsz hozzá, játékot mutatsz neki.
• Hason fekve kezeit gyakran hátracsapja a törzse mellé.
• Hason 12 hetes kora előtt zömmel nyújtott könyökkel támaszkodik, tehát nem az alkarján támaszkodik, hanem csak a tenyerén, öklén.
• Idő előtt megfordul valamelyik oldalra (hátról hasra vagy hasról hátra, ezek a készségek 5 hónapos kor körül alakulnak ki minden irányba, ha a baba megfelelően ki tudja elégíteni a kíváncsiságát hason és háton).
• Kezeit nehezen nyitja ki 8 hetes kora után is, nagyon gyakran szorítja ökölbe.
• Fejét, nyakát 10 hetes kora után sem segít tartani, amikor megemeled, gondozod.
• 12 hetes kora körül még nem mosolyog vissza rád.
• Nehéz öltöztetni, mert a kezeit, lábait mereven tartja, nehéz a ruhán átbújtatni.
• Ha sokat bukik (akadályozhatja a komfortos hasalást).
• 4 hónapos kora körül, ha a hátán fekszik, nem emeli fel magasra (a plafon felé) a kezeit vagy a lábait.
• Bármilyen mozgásfejlődési zavar gyanúja fennáll.

Mit tehetünk, ha a baba hátrafeszíti magát?

Ha a baba időnként megfeszíti magát, nyugtalan, sír, a legtöbbször ez a frusztrációval állhat összefüggésben. Fontos, hogy ne hallgass mások tippjeire, hozzá nem értők tanácsaira, viszont hallgass a saját megérzéseidre. Amit semmiképpen nem javaslok: ha egyértelmű, hogy valami gond van vele, akkor ne próbálj házi megoldásokat keresni, házilag tornáztatni, hanem utána kell nézni, pontosan mi a probléma oka.

A szülés során fellépő komplikációknak - például az átmeneti oxigénhiányos állapotnak - is lehet hatásuk az izomtónusra, idegekre. Ha mi magunk kipróbálnánk, tapasztalnánk, hogy milyen nagy erőkifejtést kíván a testhelyzet gerincének izmaitól. Ezért is hasznos, mert hatékonyan erősíti a baba hátizmait. Felkészíti őt a további mozgásfejlődési állomásokra, és ebben a testhelyzetben figyelmével távolabbi dolgokra is összpontosítani tud.

Néhány dolog, amit tehetünk:

• Nyugtassuk meg őt: Ha sikerült kitalálnunk, hogy mi hozta ki a komfortérzetéből, akkor próbáljuk megszüntetni a kellemetlen helyzetet.
• Gyakori hason fektetés: A Landau-reflex abban a testhelyzetben jön létre, amelyik fontos a baba fejlődése szempontjából, ezért a napközbeni hason fekvést érdemes gyakran alkalmazni. Ez rendkívül fontos a kúszás-mászás beindulása szempontjából.
• A Moro-reflex kezelése: Ha a Moro-reflex gyakran érinti a babát, kevesebbet fektessük a hátára, többet az oldalára. Megfelelően biztonságos megtámasztással stabilan fogja érezni magát, és a reflex kellemetlenségei is nagymértékben lecsökkennek.
• Segítség a finommozgások fejlesztésében: A kevésbé preferált oldal felől próbáljon neki kontrasztos játékokat mutatni. Fejét próbálja mindig középre igazítani. Ölembe véve, háttal a mellkasomnak, és lábait hashoz tolva egy gömbölyítést próbáljunk elérni.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha nem tudjuk magunkat megállapítani, hogy a baba időnként miért feszíti meg magát, akkor mutassuk meg egy szakembernek. Fontos, hogy a kötelező vizsgálatokra mindenképpen időben vigyük el, sőt győződjünk meg róla, hogy valóban megcsinálták azt. Bármilyen mozgásfejlődési zavar gyanúja esetén forduljunk szakemberhez!

Keresni kell babák mozgásfejlődését segítő terapeutát, ha:

• Az egyébként ritka hátrafeszítések idővel sem maradnak el, vagy bármilyen furcsa mozdulatot észlelünk a babánál, akkor mindenképp kérjük ki gyermekneurológus tanácsát.
• 6 hónapos korban érdemes odafigyelnünk, ha a gyermek nem fordul hátról hasra, és vissza (nem is próbálkozik), vagy szabálytalanul kivitelezi: belefeszít/belehomorít a törzsébe, fejét / felső végtagjait hátrafeszíti vagy hátul hagyja és nem nyújtózkodik vele előre.
• 6 hónapos korban még tapasztaljuk a "repülőzést" (Landau-reflex).
• A baba nem szeret hason feküdni.
• Aszimmetrikus fejtartást tapasztalunk, ami a KISS-szindróma jele lehet. Ezt fontos minél előbb elkezdeni kezelni, hiszen annál kevesebb kezeléssel érhető el eredmény, és kevesebb következménye lesz.

Minél előbb megkezdődik a terápia, annál gyorsabban érünk el eredményt, és csökkenthető a következmények kialakulásának a kockázata. Rendkívül jó speciális fejlesztő tornák léteznek, a Dévény torna például sok esetben már néhány alkalom után is látványos eredményeket tud hozni.

Ne feledkezzünk meg a napirendről, a gyerekeknek biztonságot adó rendszerről: fontos a kialakult alvási-ébrenléti ritmus és a táplálkozási szokások. Ha ezekkel az alapokkal nincs minden rendben, az gyakran kihat az egyéb területekre.

tags: #ujszulott #hatravagja #magat #kezben