Az újszülöttek és csecsemők világa tele van felfedezéssel és fejlődéssel, de sajnos gyakran találkoznak különböző fertőző betegségekkel is. Az élet első hónapjaiban babánk immunrendszere még nagyon éretlen és kevésbé működik hatékonyan, mint az élet későbbi szakaszaiban. Szülőként azonnal szemet szúr, ha gyermekünk állapotában változás következik be. Ugyan a legtöbb gyermekbetegség nem ártalmas, de attól még jó, ha felismered a tüneteket, és tisztában vagy azzal, hogy mi a teendő egyik-másik esetén.
Az újszülött immunrendszerének sajátosságai
Gyermekünk az első hónapokban még passzív védelemmel rendelkezik, melyet az anyai védőanyagoknak köszönhet. A várandósság harmadik trimeszterében az anyai vérben található antitestek (ellenanyagok) is bejutnak a magzat szervezetébe a méhlepényen keresztül. Ezek általában fél éves korig biztosítanak védelmet az adott fertőzéssel szemben. Az anyai eredetű speciális ellenanyagok azonban csak pár hónapig életképesek, ezután elbomlanak. Az „állandó” betegeskedés általában 6 hónapos kor után kezdődik, miután az anyától kapott immunológiai védelem kezd elhalványulni.
A méh steril közegéből kikerülve a csecsemők azonnal rengetegféle kórokozóval kerülnek kapcsolatba. A magzati életkorban átvitt anyai ellenanyagok mellett a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe, ezek is védenek a fertőzések ellen. Vizsgálatok szerint az anyatejjel táplált csecsemők bélflórája más összetételű, mint a csak tápszert kapott gyermekeké, ami szintén hatással van az immunrendszer fejlődésére. Különösen a csecsemők szerzett immunrendszere fejletlen és éretlen az első időszakokban.
Az újszülöttkori fertőzések általános jelei
A legfontosabb mindig az állapot megítélése: megváltozhat a gyermek ébersége, élénksége, viselkedése és táplálhatósága. Ha emellett gyermekünk normális testhőmérséklete változik, rendellenesen emelkedett vagy alacsony lesz, fel kell merüljön bennünk a fertőzéses megbetegedés gyanúja. Ha úgy tűnik, hogy a kisbaba nem érzi jól magát, akkor ellenőrizzük a testhőmérsékletét - fülhőmérőt és digitális hőmérőt is használhatunk. Normális esetben a kisbaba testhőmérséklete 36,4°C (a kar alatt), de egy fertőzés okozta láz ezt akár 37,5°C-ra is emelheti. Csecsemőkorban láz esetén nem ritkán görcsállapot jelentkezhet, az ún. lázgörcs.
A kezelhetetlen sírás, a hát görbítése hasfájást jelezhet. A kiütések zöme nem komoly, azonban, ha fájdalommal jár vagy felhólyagzik, mielőbbi kezelést igényel. Fontos megemlíteni a gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütéseket.
Diagnózis és kezelési elvek
Ahhoz hogy megfelelő kezelést indíthassunk, fontos megállapítani, melyik kórokozóval állunk szemben. Ennek felderítésében számos vizsgálat van a szakemberek segítségére a fizikális vizsgálaton kívül. Ilyen például a vérvétel, vizelet és széklet vizsgálat. A vérkép nagy segítséget nyújt: a fehérvérsejtek száma és az egy típusok megoszlása vírusos vagy bakteriális fertőzésre utalhatnak. A CRP-szint bakteriális fertőzésben magas, vírus esetén általában csak enyhén emelkedett.
Vírusos és bakteriális fertőzések közötti különbségek és kezelésük
A vírusoknak nincs önálló anyagcseréje, nem szaporodnak, csak a gazdasejtet programozzák át, hogy „lemásolja” a vírust. Ezzel szemben a baktériumok anyagcserével és életjelenségekkel rendelkeznek, életjeleket mutatnak. Az antibiotikum a baktériumok anyagcseréjét, szaporodását és életfolyamatait gátolja.
A vírusos alapbetegség gyengíti az immunrendszert, ezáltal megnő a veszélye a felülfertőzésnek. A vírusos megbetegedések általában enyhe tünetekkel járnak, melyek azonban az újszülött számára nagyon megterhelők, emiatt azt gondolhatjuk, gyermekünkkel nagy baj van. Ijesztőnek tűnhet, hogy ilyen esetekben csupán tüneti kezelést alkalmaznak, amíg a baba immunrendszere leküzdi a vírust. Ilyen például a sóoldatos inhalálás, intravénás folyadék bevitel táplálási nehezítettség, fokozott folyadékvesztés esetén, orrtoalett és lázcsillapítás.
Ha bakteriális fertőzés valószínűsíthető, akkor ennek kezelése újszülöttek estében szinte mindig antibiotikus kezelést jelent. Először ún. empirikus alapon választott gyógyszerrel indul a terápia. Mindig törekszünk arra, hogy az adott kórokozót laboratóriumi tenyésztés során tudjuk azonosítani, majd antibiotikum-érzékenységét is vizsgáljuk, így célzott antibiotikum kúrára is lehetőség nyílik. A tenyésztés általában 3-7 napig tart, mely során a vérből vagy vizeletből kinyert baktériumot táptalajon tenyésztik és megvizsgálják, pontosan milyen gyógyszer gátolja a szaporodását illetve pusztítja el az adott típust. Emiatt az újszülöttek antibiotikum terápiája intravénásan történik 5-7, vagy akár 7-14 napon keresztül. A beteg újszülött intravénás kezelése injekciós vagy infúziós formában történik. A gyermek vénájába branült helyezünk, ezen keresztül juttatjuk be a szükséges gyógyszereket.
Fontos, hogy ha antibiotikum kúrába kezdünk, tartsunk ki a végéig. Amint elkezdődik újszülöttünk antibiotikum kúrája, gondolnunk kell a jótékony baktériumok egyensúlyának megőrzésére. Ebben a korban a babák bélflórája még kezdetleges, kevés jótékony baktériumot tartalmaz. Az antibiotikum alkalmazása a normál flóra pusztulását eredményezheti, mely emésztőszervi tünetek, gombás fertőzés és felszívódási zavarok megjelenésével járhat (hasmenés, szájpenész, laktóz intolerancia). Mindezek megelőzése miatt az antibiotikum kezelés alatt és után probiotikum adása javasolt.
Orvosi beleegyezés nélkül soha ne adunk ibuprofent vagy paracetamolt 3 hónapnál fiatalabb kisbabának.
Kiemelt újszülött- és csecsemőkori fertőző betegségek
Sárgaság (Hyperbilirubinaemia)
A bőr (vagy a szem) sárgás elszíneződését a bilirubin nevű pigment okozza, amelyet a vörösvérsejtek természetes lebontása során termel a szervezet. Egy újszülött kisbaba mája gyakran nem elég fejlett a bilirubin kezelésére, így két-három napos korban sárgaság alakulhat ki. Ez rendszerint két héten belül megszűnik, súlyosabb esetben fénykezelésnek vetik alá a babát.
RSV-fertőzés (Légúti óriássejtes vírus)
Az RSV-fertőzés torokfájással, orrfolyással, köhögéssel és általában enyhe lázzal jár. Ez a vírus viszont csecsemőkorban nagyon megterhelő tud lenni a kicsik számára, mert a fertőzés következményeként légzési nehézségek is felléphetnek. Ugyan nem törvényszerű, de gyakori, hogy ilyenkor néhány napon keresztül sípoló, sziszegő hangot lehet hallani a váladékkal teli légutakból. Fontos tudni, hogy az RSV-vírus évről évre felbukkan kevésbé kockázatos és súlyosabb járványok alakjában is. Újszülött babával egyébként sem árt korlátozni a személyes találkozások számát - és kerülni a nagy összejöveteleket -, de különösen indokolt ez téli szülés esetén.
Háromnapos láz (Roseola infantum)
A három napon át tartó magas láz gyermekeknél általában vírusfertőzés tüneteként, elsősorban a három év alatti babáknál jelentkezik. Miután lement a láz, élénkpiros, apró pöttyszerű kiütések jelentkeznek a felsőtesten, de ezek pár nap után általában el is múlnak. A fertőzött gyerekek nagyon könnyen terjesztik a betegséget, a kiütések eltűnésével viszont már nem fertőznek tovább. Cseppfertőzéssel terjed. Lezajlását követően tartós védettség lép fel a betegséggel szemben.
Vírusos és bakteriális bélgyulladás
Gyomorbántalmakat okozhat vírus, élősködő és baktérium is. Viszont bármi is áll a gyomorpanasz hátterében, ilyenkor mindig figyelned kell a gyermek közérzetét, és rengeteget kell itatnod a kiszáradás elkerülése miatt! Emellett arra is ügyelned kell, hogy a folyadékot kis mennyiségben adagold számára, nehogy rögtön kihányja! Ha tényleg gyakran adsz neki folyadékot, akkor egyszerre akár egy kiskanálnyi tea is elég lehet. Szoptatás esetén kiskanállal anyatejet is adhatsz a kicsinek. A gyerekek nagyon hamar ki tudnak száradni, és ennek annál nagyobb a veszélye, minél kisebb a lurkó. A babák gyakran buknak evés után, ami normális. A hasmenés általában bő folyadék bevitellel magától helyreáll.
Többféle vírus okoz bélgyulladást, legjelentősebb kórokozók a Rota vírus és a Calici vírus. A Rota vírus főként csecsemő és kisded korban okoz megbetegedést. 1-3 napos lappangás után hányás-hasmenés, magas láz, hasi fájdalom jelentkezik. A legfőbb veszély a folyadék- és sóvesztés, amelynek következtében a csecsemő súlyos állapotba kerülhet, és kórházi kezelésre szorul. Nagyobb gyermekeknél általában enyhébb formában zajlik a betegség, elegendő lehet az otthoni ápolás, folyadék- és sópótlás. Rota vírus ellen védőoltás adására van lehetőség. A rotavírus okozza a legtöbb, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében. 3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen.
Középfülgyulladás
Gyulladás akkor keletkezik, ha a fül nem szellőzik jól. Amikor egy megfázás miatt bedugul a baba orra, akkor gennyes lerakódás formájában, a dobhártya mögött elszaporodhatnak a baktériumok. Ez nagyon tud fájni a kicsinek, ezért ilyenkor vigasztalhatatlan sírásba kezd, és nem tud aludni. Mindig jó megoldás, hogyha ilyen esetben a kicsit hordozóba vagy pihenőszékbe ülteted, mert a fej felemelt helyzetében a duzzanat képes a fülben és az orrban is visszahúzódni. A középfülgyulladáson a gyerekek többsége legalább egyszer átesik iskoláskoráig. Baktériumok okozzák a megbetegedést.
Szemgyulladás (Kötőhártya-gyulladás)
A gyerekek szeme több okból is begyulladhat: állhat valamilyen szennyeződés, allergiás reakció, bakteriális fertőzés vagy megfázásos vírus is a hátterében, ami ellen a test gyulladással védekezik. A vírus okozta szemgyulladás könnyen terjed, ezért a fertőzött gyereket semmiképp ne vidd bölcsődébe vagy óvodába, akkor se, hogyha a közérzete jó!
Húgyúti fertőzés
A felnőttek tüneteitől eltérően, a gyerekek egy húgyúti fertőzés esetén egyáltalán nem, vagy csak ritkán tapasztalnak csípő, véres vagy kellemetlen szagú vizeletet. A probléma inkább hasfájással és megfázás nélküli magas lázzal jelentkezik. A legtöbb orvos ezért szokott gyakran vizeletvizsgálatot végezni akkor, amikor a kicsinek látszólag ok nélkül szökik fel a láza.
Közönséges nátha
A megfázást számos vírus okozhatja, és nagyon gyakori betegségnek számít csecsemők és kisgyermekek körében. Különböző vírusok okozzák, ezért a betegséget többször meg lehet kapni, ismétlődése egy éven belül is gyakori jelenség. 1-3 napos lappangás után torokfájás, orrfolyás kezdődik, mely utóbbinál a váladék eleinte híg, áttetsző, később gennyes lehet. Hőemelkedés, mérsékelt láz is előfordulhat. Orrcsepp adása, bő folyadékbevitel, szükség esetén lázcsillapítás javasolt. Fordítsunk több időt az etetésekre, töröljük meg alaposan a csecsemő orrát - vattát használjunk, mert az puhább, mint a zsebkendő. A sóoldatos cseppek is segíthetnek az eldugult orron, de ezt nem minden orvos ajánlja.
Gombás fertőzések (Kandida)
A kandida egy olyan betegség, amely a pelenka területén és a szájban okozhat gombás fertőzést. Előfordulhat, hogy a pelenkakiütés nem múlik el, és vörös vagy fehér foltok is kialakulhatnak. Ez a gombás fertőzés a szájban fájdalmas fehér foltokat és kipirosodott nyelvet okoz. Használhatunk vényköteles gombaelleni krémet a pelenka alatti területen, de erről kérdezzük meg a gyermekorvost. A kisbaba tisztába tevéséhez csak vattát és vizet használjunk, mivel más anyagok súlyosbíthatják az irritációt. Fontos, hogy minden nap alkalmazzunk bőrvédő krémet a pelenkák cserélgetése között.
Streptococcus (B csoportú) és E. coli fertőzések
A születő gyermek a szülés során fertőződhet, például coli baktériummal vagy B csoportú Streptococcus baktériummal. Ezek a baktériumok részben korai, részben kései fertőzéseket okozhatnak, melyek veszélyei között idegrendszeri gyulladás is szerepel.
Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus fertőzés)
A Meningococcus B és C baktériumok által okozott fertőzéses megbetegedés sajnos halálos kimenetelű is lehet. Kórházi, sokszor intenzív osztályos kezelést igénylő megbetegedés. Leggyakrabban csecsemőknél, kisgyermekeknél, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél fordul elő. A megelőzésnek különösen nagy jelentősége van - manapság már elérhetők olyan védőoltások, amely két hónapos kortól adhatók.
Védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegségek
A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását.
| Betegség | Kórokozó típusa | Jellemzők (újszülött/csecsemő vonatkozás) | Védőoltás elérhető? |
|---|---|---|---|
| Rotavírusos bélgyulladás | Vírus | Főként csecsemő és kisded korban hányással, hasmenéssel, magas lázzal jár. Folyadékvesztés miatt kórházi kezelésre szorulhat. | Igen |
| Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus) | Baktérium | Halálos kimenetelű is lehet, kórházi kezelést igényel. Leggyakrabban csecsemőknél fordul elő. | Igen (2 hónapos kortól) |
| Tuberkulózis (TBC) | Baktérium | Zömmel a tüdő megbetegedését okozza, de érintheti a csontokat, ízületeket, a vesét és akár az agyhártyákat is. | Igen |
| Szamárköhögés | Baktérium | A légzőrendszer fertőzése, könnyen terjed. | Igen |
| Tetanusz | Baktérium | Ritka, súlyos állapot, izomgörcsökkel jár. | Igen |
| Gyermekbénulás | Vírus | Súlyos vírusfertőzés, amely bénulást okozhat. | Igen |
| Haemophilus influenzae B (Hib) | Baktérium | Számos súlyos betegséget (pl. tüdőgyulladás, ízületi gyulladás) okozhat, különösen kisgyermekeknél. | Igen |
| Kanyaró | Vírus | Súlyos betegség, idegrendszeri szövődményekhez vezethet. Cseppfertőzéssel terjed. | Igen |
| Mumpsz | Vírus | A fültőmirigy duzzanatát okozza. Ritka a kötelező védőoltásnak köszönhetően. | Igen |
| Rubeola (Rózsahimlő) | Vírus | Enyhe, kiütéses betegség, de az anya terhesség alatti fertőzése súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál. | Igen |
| Bárányhimlő | Vírus | Gyakori kiütéses gyermekbetegség, súlyos szövődményekhez is vezethet. Terjedése gyors. | Igen |
| Hepatitis B | Vírus | Vér és testnedvek útján terjed, májgyulladást okoz. Gyermekeknél évekig fennállhat, súlyos májkárosodást okozva. | Igen (7 hetes kortól) |
| Hepatitis A | Vírus | Májgyulladást okoz, széklettel szennyezett víz terjeszti. | Igen |
| Tífusz | Baktérium | Méreganyag okozta betegség, súlyos szövődményekhez vezethet. | Igen |
Megelőzési tippek
A megelőzésben a higiénés rendszabályok betartásának, védőoltás alkalmazásának van jelentősége. Újszülött babával egyébként sem árt korlátozni a személyes találkozások számát - és kerülni a nagy összejöveteleket -, de különösen indokolt ez téli szülés esetén. Támogassa a gyermek immunrendszerét a megfelelő életmóddal: kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend; megfelelő mennyiségű és minőségű alvás; minél több mozgás, lehetőleg szabad levegőn; személyes higiéné megtanítása (helyes kézmosás, tüsszentés, köhögés során a száj elé tett kéz stb.); illetve adassa be gyermekének a kor szerint szükséges és ajánlott védőoltásokat. Ha gyermeke beteg, ne vigye közösségbe!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minél hamarabb forduljunk orvoshoz, hiszen egy alapos kivizsgálás nélkül gyakran lehetetlen megtalálni a probléma okát. Ha a baba még nincs hat hónapos, mindenképp beszélj orvossal, mielőtt bármilyen fájdalomcsillapítót adnál neki! Abban az esetben, hogyha a gyermeknél több napig tartó láz jelentkezik (azaz 2-3 napon belül sem megy le a láza), illetve minden étkezést elutasít, szintén irány a rendelő! Bármilyen tünetet is észlelsz, ha még pici csecsemővel vagy otthon, akkor mindenképp kérj orvosi tanácsot és segítséget - és persze akkor is -, hogyha egy-egy betegség kapcsán szülőként is nyugtalan és bizonytalan vagy. A kicsik nem értik, hogy miért éreznek fájdalmat, ezért szükségtelenül nyugtalankodhatnak, aminek következtében pedig rosszul esznek és alszanak.
A következő jelek súlyos fertőzésre is figyelmeztethetnek. Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása, apró görcsrohamok figyelhetők meg. Kezelés nélkül a csecsemő állapota gyorsan, órák alatt romolhat. Aggodalomra a következő helyzetek adhatnak okot:
- egy éven belül négy vagy annál több fertőzés okozta fülgyulladás;
- egy éven belül kettő vagy annál több súlyos arcüreggyulladás;
- két hónapig vagy annál tovább tartó, eredménytelen antibiotikumkezelés;
- egy éven belül kettő vagy annál több tüdőgyulladás;
- visszamaradt testi fejlődés;
- visszatérő, mély tályog a bőrön vagy bármely belső szerven;
- nem vagy nehezen gyógyuló afta a szájban vagy gombás bőrbetegségek tartós megléte;
- intravénás antibiotikumkezelés szükségessége a fertőzések leküzdéséhez;
- kettő vagy több súlyos fertőzés, beleértve a szepszist;
- veleszületett immunhiányos állapot a családi kórelőzményben.
Fontos! Amennyiben a fent felsorolt állapotok közül kettő meglétét észleli gyermekénél, forduljon a házi gyermekorvoshoz! Visszatérő vagy makacs fertőzések megléte esetén javasolt a mielőbbi kivizsgálás az esetleges immunhiányos állapot felismerése érdekében. A veleszületett immunhiányos állapot korai diagnózisa és kezelése életmentő lehet!
tags: #ujszulott #fertozo #betegsegei