Amikor az újdonsült szülők először pillantják meg kisbabájukat a szülőszobán, az érzelmek kavalkádja mellett gyakran egyfajta természetes aggodalom is megjelenik. A leggyakoribb aggodalmak közé tartozik az újszülött fejének formája, amely nem mindig az a tökéletesen gömbölyű, amit a reklámokban vagy a tankönyvekben látunk. A kissé megnyúlt, csúcsos vagy aszimmetrikus buksi látványa riasztó lehet, de az esetek túlnyomó többségében ez a jelenség a születés természetes velejárója, amely a baba koponyájának bámulatos alkalmazkodóképességét tükrözi.
A természetes úton világra jött újszülöttek koponyája - az esetek nagy részében - csúcsos formát vesz fel. Szerencsére a magzat fej csontozata lágy, rugalmas, ezért a szülőcsatornán történő áthaladáskor a magzati életben még kerek fejforma kicsit lelapul, keskenyebb, hosszabb lesz, ami szülés közben csökkenti az elakadás veszélyét. A "csúcsfej" jelenség leggyakoribb oka az úgynevezett molding, vagyis a koponya formálódása a szülés alatt. Ahogy a magzat feje beilleszkedik a kismedencébe, majd áthalad a szülőcsatornán, hatalmas nyomás nehezedik rá. Mivel a koponyacsontok még nem nőttek össze, a nyomás hatására egymásra csúszhatnak, és a fej megnyúlhat a menetirányba.
A felnőttekével ellentétben az újszülöttek koponyája nem egyetlen folytonos csontból áll. Ehelyett több különálló csontlemez alkotja, amelyeket rugalmas, rostos szövetek, úgynevezett koponyavarratok kötnek össze. A lemezek közötti lágy területek a legismertebbek a szülők körében: ezek a fontanellák. A legnagyobb, rombusz alakú nagykutacs a fej tetején található, és bár érintése sokakat félelemmel tölt el, ez a terület valójában egy rendkívül ellenálló hártya, amely védi az alatta fejlődő agyat. Ez a fajta rugalmasság két fő célt szolgál. A természet zsenialitása abban rejlik, hogy a koponya formálhatósága védi a babát és az anyát is a sérülésektől. Ha a fej szilárd és merev lenne, a természetes szülés szinte kivitelezhetetlen feladat elé állítaná az emberi szervezetet.
A császármetszéssel született babák feje általában kerekebb, mivel ők nem mentek keresztül ezen a mechanikai préselésen. Ugyanakkor náluk is előfordulhat aszimmetria, ha a várandósság utolsó heteiben a baba feje már fixálódott a medencében, és ott tartós nyomás érte. A szülés során alkalmazott segédeszközök, mint a vákuum vagy a fogó, szintén nyomot hagyhatnak a baba fején. A vákuumos szülésnél gyakran kialakul egy kisebb duzzanat, az úgynevezett caput succedaneum, amely tovább fokozhatja a csúcsos megjelenést.
A születéskori csúcsfej az idővel rendeződik, de nem minden fejforma-eltérés származik a szülőcsatornából. Meg kell különböztetnünk az élettani formálódást a később kialakuló pozíciós deformitásoktól. A csecsemők közel fele olyan mértékig előnyben részesíti valamelyik oldalát alvás közben, hogy a koponyája asszimetrikusan belapul. A jelenség jórészt ártalmatlan, de nem túl esztétikus. A lapos fej szindróma olyan állapot, amikor a baba feje a koponya bizonyos részeire nehezedő nyomás miatt eldeformálódik. A laposfej szindróma a fej aszimmetrikus alakját okozhatja, illetve a szemek, fülek és arcvonások elmozdulását is eredményezheti. A lapos fej szindróma gyakori és könnyen megelőzhető állapot, és néhány egyszerű lépéssel a szülők segíthetnek elkerülni azt.
A leggyakoribb pozíciós eltérés a plagiocephalia, vagyis a ferdefejűség. Ez akkor jön létre, ha a csecsemő tartósan csak az egyik irányba fordítja a fejét, így a koponya hátsó részének egyik oldala ellaposodik. Ez gyakran összefügg a nyaki izmok kötöttségével, amit a szaknyelv torticollisnak nevez. Egy másik típus a brachycephalia, amikor a fej hátulja szimmetrikusan lapul el. Ez leginkább akkor fordul elő, ha a baba túl sokat fekszik háton kemény felületen, és a gravitáció hatására a koponya hátsó része szélesedik, miközben a fejmagasság megnőhet.
A csecsemő feje könnyen deformálódik, mert a koponya szerkezete igen képlékeny. Lapos fej a rossz fektetés miatt alakul ki. Sok szülő a bölcsőhaláltól való félelmében nem fekteti hasra babáját, melynek következménye a hetek alatt kialakult ellaposodás, asszimetria. A kicsit ellaposodott fej ártalmatlan, de az agykoponya a fokozott ellaposodása nem teszi lehetővé, hogy az agy normálisan tudjon fejlődni a koponyán belül.
A szülőknek gyakran okoz indokolatlan ijedelmet, ha gyermekük fejformája eltér az általuk várttól. Bár ma már valószínűleg senki nincs, aki komolyan venné a 18. század népszerű áltudományos mozgalmát, a frenológiát, de azért érdekesség képen érdemes megemlíteni, hogy néhány száz évvel ezelőtt komoly tudósok is elhitték: a koponyán található bizonyos "agyi dudorokból" lehet következtetni valaki értelmi képességeire.
A szülésokozta sérülések (fejdaganat, koponyavérzés) visszafejlődése után meg kell mérni a fejkörfogatot (a fülek fölött, a homlok körül), ez normális, érett újszülöttnél 34 cm. Kisebb vagy nagyobb fejkörfogat jelentőségét orvos állapítja meg. Fogó segítségével világrahozott gyermekeknél a koponyán, vagy arcban a fogó által okozott nyomás tünetei lehetnek meg.
Fejformája lehet asszimetriás, okozhatja ezt fejdaganat, külső koponyavérzés, vagy méhenbelül elszenvedett tartós nyomás.
Az újszülött a fejét kezdettől fogva ferdén tarthatja, ezt különösen farfekvéssel született gyermekeknél észleljük, egyik nyakizom rostjainak szakadásából ered a fej ferde tartása; gyógyul, illetve gyógyítható.
A szemgolyón előforduló vérzések nem tartoznak a ritka jelenségekhez, muló, ártatlan jelenségek.
Az ajkak lehetnek szederjesek. Ha a légzés aránylag jó és az ajkak mégis szederjesek, akkor gyaníthatjuk, hogy a szív működésében van valamilyen zavar; hogyha pedig a légzés szapora és felületes, akkor inkább tüdőbeli elváltozásra kell gondolnunk, kérjünk mielőbbi orvosi segítséget; nagyon nehezített légzésnél végezzünk, addig is, mig az orvos jön, időközönként néhányszor mesterséges légzést.
Koraszülött gyermek, a kihordottnál jóval kisebb súlyú, minél közelebb van a 3 kiló testsúlyhoz, annál életképesebb szokott lenni és minél közelebb van az 1000 gr. súlyhoz, annál kisebb az életbenmaradásához fűződő remény. 1000 gr. testsúly az a határérték, melynél kisebb súllyal az életképesség megszűnik.
Koraszülöttnek a testhőmérséklete 37 fokon alul szokott maradni, a hőszabályozás még igen tökéletlen, nem tud jól alkalmazkodni, ezért fontos, hogy körülötte olyan hőmérsékletet tartsunk, mely lehűlését kizárja; melegítő-palackokat helyezzünk a baba köré, melyek ennek hőmérsékletet 37 fokon megtartani segítenek.
A koraszülött gyermek aránylag több táplálékot igényel, egy kg. testsúlyára 200 gr. táplálékot számítsunk naponta. Ha nem tud elég jól szopni, akkor táplálékát kanállal adjuk és ha így sem fogadná el, akkor hanyatfekvésben egyik (bal) kezünkkel fejét rögzítve, jobb kezünkkel kanálból öntjük egyik, vagy másik orrnyílásába óvatosan és lassan a táplálékot; ezen táplálási mód igen jól szokott menni, a tápláléknak a gégére folyása ilyen módon sokkal kevésbé történik meg, mint a szájon át való táplálásnál.
Az újszülöttnél vérzések a szemgolyón nem tartoznak a ritka jelenségekhez, muló, ártatlan jelenségek. A szemkötőhártyák hurutos állapotát, lobosodását ne nézzük tétlenül, gyógykezelésre szorul.
Ugy a táplálás megkezdését megelőző, mint az első táplálék felvételét követő hányást jelezzük orvosunknak.
A hőmérsékletet ellenőrizzük. Legyen gondunk arra, hogy a születést követő 10-12 órai pihenéstől kezdve kellő folyadékot (cukros teát) kapjon az újszülött, ha elegendő anyatejet még nem kaphatna.
Figyeljük meg, mozgatja-e a baba végtagjait; veleszületett betegségre vagy születése alatt ért sérülésre lehetne gondolni.
A 6-8-ik napon a köztakarón elszórva mutatkozó kölesnyi, lencsényi es nagyobbra növekedő sárga, zavaros folyadékot tartalmazó, könnyen megpattanó hólyagok gyakran észlelhetők. Ezek külső fertőzésnek (fürdővíz, fehérnemű stb.) a következményei. A hólyagok gyorsan terjednek és nőnek; orvos tanácsát kell kikérni; addig is ne fürdessük a gyermeket, hintőporozzuk bőven valamilyen antiszeptikus hintőporral (magnolos hintőpor, xeroformos hintőpor, granugen púder) és fedve a hólyagokat steril gázzal, vagy vattával, a lehetőségig kössük át azokat.
A talpakon vagy tenyereken a második héten túl jelentkező hasonló hólyagok, vagy kiütések más természetűek, mutassuk meg az orvosnak.
5-8-ik napon, mire a köldökcsonk leesik, már be is hámosodik; ha ez meg nem történt volna, akkor a köldökseb nedvedzik. Ilyenkor steril vazelinnel fedve át kell kötni. A sokáig nedvedző köldökseb helyén vadhús szokott nőni, kölesnyi, babnyi kocsányos daganat fejlődik, melyet köldökgombának nevezünk. Orvos lapissal edzi, vagy lekötéssel gyógyítja.
Néha a has bőre vastag redőben emelkedik a köldökheg fölé, ezt bőrköldöknek nevezzük, semmi jelentősége nincs. Nem szabad összetéveszteni köldöksérvvel, mely a köldök hegének olyan kidudorodása, mely sírásnál, erőlködésnél megfeszül, többnyire nagyobbodik; nyugalmi helyzetben többnyire eltűnik. Köldöksérvet attól a pillanattól, mikor észrevettük, kössük le ragtapasszal oly módon, hogy a sérvet visszanyomva, fölötte a hasfal bőrét két oldalról hosszanti redőbe emeljük és ezt a redőt egy 1,5-2 cm. széles, 10-15 cm. hosszú ragtapaszcsíkkal harántul egyik csípő tövétől a másik oldali csípő tövéig leragasztjuk, erősítés céljából még egy rövid, 4-5 cm. hosszú csíkot hosszúságban a köldök fölött keresztbe ragaszthatunk. Az ilyen köldökkötés, ha a ragtapasz jó, fürdőben sem ázik le és 5-6 napon át is jól tapad.
A lágyékhajlatban, esetleg mindkettőben is vehetünk észre rendellenes duzzanatot, lehet sérv, lehet más, orvos döntse el.
Újszülött leánykák szeméremrésében vaskos-sárgás nyákcsapot láthatunk néha, ez néhány nap alatt kilökődik. Itt-ott vérzés is előfordul, épúgy, mint a köldöksebből. Nem szabad e miatt megijedni, szóljunk az orvosnak, addig is steril vattát helyezhetünk a vérzés helyére mérsékelt nyomással.
Újszülött fiuk nemi szervein mutatkozó vizenyős duzzanat minden további nélkül visszafejlődik. A herék vízsérve is vissza szokott fejlődni idővel.
A csecsemők mellbimbói helyén gyakran észlelhető az élet első napjaiban támadó duzzanat, több-kevesebb pírral, néha a test hőmérséklete is kissé emelkedett; a teendőket már más helyen említettem. Ugyanígy szó volt már az első életnapok sárgaságáról...
A modern babafelszerelések, mint a pihenőszékek, hinták és autós hordozók, rendkívül praktikusak, de túlzott használatuk hozzájárulhat a fej ellaposodásához. Ezek az eszközök rögzítik a baba fejét egy adott pozícióban, és gyakran keményebb az alátámasztásuk, mint egy puha matracnak.
A szoptatás megkezdését megelőző, valamint az első táplálék felvételét követő hányást jelezzük orvosunknak.
A csecsemőkortól kezdve a baba mozgásfejlődése kulcsfontosságú. Az első ugyanis, amit megtanulunk - pontosan ezekkel a fej beverésekkel! -, hogy ha esünk, védeni kell a fejét. Ez az ügyes esés egyik lényege! Ahhoz, hogy ez kialakuljon, fontos, hogy minden mozdulat, ami „ügyetlen”, fájdalommal járjon. Mert ha mindig szabadon mozoghat, és szabadon eshet, nem lesz sok balul sikerült mozdulat! Hiszen a baba nagyon dinamikusan fejlődik! Pár alkalom elég, és kialakul a célszerű mozdulat. És ez a pár alkalom egyáltalán nem veszélyes. Pontosan azért, mert az első fej beverések akkor történnek, amikor a baba még nagyon közel van a földhöz, és még lassan mozog. Így aztán - bár ő természetesen zokon veszi a koppanást - nem éri nagy ütés, nem lesz belőle baj.
Ha te vigyázol a babára - akár csak olykor-olykor, de mégis - akkor azok a mozdulatok, amik eséshez vagy fej beveréshez kellene, hogy vezessenek, beválnak! A baba agya megtanulja, hogy ezek célszerű, jó mozdulatok. És használni fogja őket: fog úgy esni, hogy nem védi a fejét. Csakhogy közben a mozgásfejlődés tovább halad: a baba súlypontja magasabbra kerül, és a sebessége nő. Ekkor már az ügyetlen esés következménye, azaz a fájdalom sokkal nagyobb lesz. Ugyanis mi nem lehetünk mindig vele. A valódi biztonságot és a legkevesebb fájdalmat az adja, ha a baba megtanul vigyázni magára. Mert ő az egyetlen, aki mindig ott van, amikor elesik.
Az újszülöttünk feje könnyen deformálódhat, mert a koponya szerkezete igen képlékeny. A lapos fej kialakulhat a rossz fektetés miatt. Sok szülő a bölcsőhaláltól való félelmében nem fekteti hasra babáját, melynek következménye a hetek alatt kialakult ellaposodás, asszimetria. A kicsit ellaposodott fej ártalmatlan, de az agykoponya a fokozott ellaposodása nem teszi lehetővé, hogy az agy normálisan tudjon fejlődni a koponyán belül.
A modern ajánlások a szülők számára több esetben is a babák háton fektetését preferálják a hason fekvéssel szemben (pl. altatás). Ennek megvannak a vitathatatlan előnyei a könnyebb légvétel és az arc láthatósága terén is, azonban együtt járhat azzal, hogy a baba feje valamilyen irányban ellaposodik a túl sok egyoldalú terhelés következtében.
A koponya hátsó része ívelt. A jobb oldalon a fül-váll távolság különbözik a baltól. A koponya hátsó része lapos. Elölről hátrafelé rövidebb a fej hossza. Egyforma méretű orcák. Szemek és fülek egyformák mindkét oldalon.
A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát.
A szülőknek gyakran okoz aggodalmat gyermekük fejének formája, különösen, ha az eltér a megszokottól. Azonban a legtöbb esetben ezek az eltérések ártalmatlanok és átmenetiek.
Fontos megkülönböztetni az élettani formálódást a később kialakuló pozíciós deformitásoktól.
A legfontosabb "gyógymód" a fejforma-eltérésekre a türelem. A születés utáni első napokban látott extrém csúcsosság néha már az első hét végére szinte teljesen eltűnik.
A csecsemőkor az ismerkedésről, az érintésről és a kötődésről szól. Ha folyamatosan csak a fejformát figyeljük mérőszalaggal a kezünkben, elveszíthetjük a pillanat varázsát.
A baba fejlődése - Mik az első hat hónap kulcsfontosságú fizikai fejlődési mérföldkövei?
Az egyik leghatékonyabb módszer a váltott irányú fektetés. Ez azt jelenti, hogy minden alvásnál figyeljünk arra, hogy a baba feje más-más irányba nézzen.
A nappali ébrenlét alatt a legfontosabb eszközünk a hasra fektetés (tummy time). Ez nemcsak a nyak- és hátizmok erősítésében játszik szerepet, hanem tehermentesíti a koponya hátsó részét is.
A hordozás szintén kiváló módja a fejforma védelmének. Egy megfelelően megválasztott ergonomikus hordozó vagy kendő lehetővé teszi, hogy a baba feje ne érintkezzen semmilyen kemény felülettel napközben.
A modern babafelszerelések, mint a pihenőszékek, hinták és autós hordozók, rendkívül praktikusak, de túlzott használatuk hozzájárulhat a fej ellaposodásához.
A sisakterápia (kranial ortézis) Magyarországon is elérhető és bevett módszer. A sisak ott hagy helyet a koponyának, ahol ellaposodott, és ott fejt ki enyhe ellenállást, ahol a növekedés túl gyors vagy nem kívánatos irányú.
A baba fizikai fejlődése és a fejének állapota szoros kölcsönhatásban áll egymással. Egy olyan csecsemő, aki hamar megtanulja kontrollálni a fejét, forogni, majd kúszni-mászni, természetes módon kevesebb időt tölt háton fekve, így a koponyáját érő nyomás is egyenletesebben oszlik el.
A jelenlegi kutatások szerint az enyhe és középsúlyos pozíciós deformitások nincsenek közvetlen hatással az agy fejlődésére vagy a kognitív képességekre. Ugyanakkor a súlyos, kezeletlen aszimmetria okozhat később problémákat, amelyek túlmutatnak a külsőségeken.
Az egyik legveszélyesebb elképzelés, hogy a baba fejét „vissza kell nyomkodni” vagy kézzel formázni. Ezt szigorúan tilos tenni, hiszen az újszülött koponyája rendkívül érzékeny, és a szakszerűtlen fizikai beavatkozás súlyos sérüléseket okozhat.
Az egyik legfontosabb "gyógymód" a fejforma-eltérésekre a türelem. A születés utáni első napokban látott extrém csúcsosság néha már az első hét végére szinte teljesen eltűnik. Ahogy a baba elkezdi emelni a fejét, ahogy egyre többet mozog, a gravitáció hatása és a belső növekedés szépen lassan „kikerekíti” az egyenetlenségeket.
