A születéssel a méhen belüli életet követően az újszülöttnek gyakorlatilag azonnal alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. A megszületést követő percek döntő jelentőségűek az újszülött ellátásában, és a megfelelő ellátás - vagy annak elégtelensége - akár a teljes életére kihatással lehet. Az újszülöttek ellátása során a szakemberek arra törekednek, hogy az új környezethez való élettani alkalmazkodást segítsék, azonban az anya-gyermek kötődés kialakulását felesleges vizsgálatokkal ne zavarják meg.
Teendők szülés alatt és közvetlenül utána
Magyarországon az újszülöttek mintegy 9%-a koraszülött, de még az érett újszülöttek közel 10%-a is azonnali szakszerű beavatkozást igényel a születés során és azt követően. Emiatt minden szülés esetén fel kell készülni az esetleges szövődményekre, biztosítani kell a tárgyi feltételeket, és jelen kell lennie újszülött-újraélesztésben jártas személynek is. A szülés alatt jelentkező szövődményes esetekben a megszületést követő másodpercekben dőlhet el az újszülött életben maradásának kérdése és további életminősége is.
Az újszülött első pillanatai és ellátása
A szülést követően az újszülött állapota határozza meg a további teendőket. Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött kereső mozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.
Bőrkontaktus szülés után
A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:
- Lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval).
- A köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán csökken. Az elmúlt években a WHO mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór-ellátás mellett foglalt állást, hiszen ez az újszülöttre számos pozitív hatással van.
- A szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.
Apgar-teszt és korai szoptatás
Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín. Az értékelés során minden egyes szempontra 0, 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy az újszülött állapota mennyire felel meg az elvártnak (0 - nem megfelelő, 1 - részben megfelelő, 2 - megfelelő). Ebből adódóan az eredmény 0 és 10 között lehet.
Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke.
Az újszülött első vizsgálata és hazaengedés előtti teendők
Az újszülött első orvosi vizsgálatát a szülést követő órákban el kell végezni. A szükséges vizsgálatok az alábbiakból állnak: fizikális vizsgálatok; a testméretek meghatározása; a kor meghatározása (gesztációs kor); a fejlettség meghatározása; esetleges szülési sérülések vizsgálata; veleszületett fejlődési rendellenességek vizsgálata. Az elvégzendő fizikális vizsgálatok: a bőr, fej, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatóságának ellenőrzése.
Teendők hazaengedés előtt
A hazaengedést megelőzően az ápolószemélyzetnek meg kell győződnie arról, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja újszülöttjét. Korai hazaengedés esetén a K-vitamin-pótlás szükségességéről, valamint a szűrővizsgálatok elvégzésének módjáról az anyát tájékoztatni kell. A kötelező BCG-oltás első adagját is hazaadás előtt kapja meg a csecsemő, valamint veleszületett anyagcsere-rendellenességek irányában is történnek laboratóriumi szűrővizsgálatok.
A gyermekágy ideje alatt
A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A hatodik hét végére rendszerint normalizálódnak a hormonszintek, megszűnik a szülés utáni természetes vérzés, visszahúzódik a has, a gátseb begyógyul.
A kórházi napokat követően az édesanya és az újszülött visszatérnek az otthonukba, és az elkövetkezendő időben összeszoknak, a család is idomul az új környezethez. Kialakítják a számukra kedvező új napi rutint. Az új feladatok és felelősségek rengeteg kihívás elé állítják mind mentálisan, mind fizikailag az újszülöttet és családját. Teljesen természetes, ha az anya és az apa az első pillanattól kezdve érzi a szoros kötődést, ahogyan az is, ha esetleg ennek kialakításához időre van szükségük. Az elkövetkezendő hetek erről szólnak egy új család életében.
Bőrkontaktus szülés után
Újszülött bőrápolása és higiénia
A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi ekcémás bőrelváltozások is megelőzhetők.
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor a napi rendszeres, néhány perces lemosás javasolt. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani.
Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.
Öltöztetés és levegőztetés
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.
Alvás és táplálás
Az újszülött altatása a napi rutin nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (ISZSZ) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció.
Vitaminpótlás újszülötteknél
- D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
- K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
Anyaállat ápolása ellés után (kutyák esetében)
A kutya vemhessége átlagosan a fedeztetéstől vagy termékenyítéstől számított 63 nap (szélső értékek: 58 - 68 nap), amelytől azonban több napos eltérés is lehetséges. Az elléshez közeledve a szuka testhőmérséklete a várható ellés előtt 6-24 órával átmenetileg leesik. Ez a jelenség fölhasználható az ellés megindulásának előrejelzésére oly módon, ha a vemhesség 55. napjától kezdődően naponta kétszer megmérjük a szuka testhőmérsékletét, ami a normális 38,5-39,0°C-ról lecsökken 37,5°C alá, gyakran 37,0°C-ra.
Ellés előtti teendők és az ellés menete
Néhány nappal ellés előtt a szuka viselkedése megváltozik, félrehúzódik a zajos és forgalmas helyekről és "fészeképítésbe" kezd. A megduzzadt emlőkből tejszerű váladék fejhető, majd az állat közvetlenül ellés előtt étvágytalanná válik, néha hányás is előfordul. A péra megduzzad, belőle áttetsző váladék ürül.
Amire szükség lesz elléskor: a szülő állatnak állandó 22-25°C hőmérsékletű, nem huzatos, könnyen tisztán tartható és nyugodt helyre van szüksége, ahol szabadon mozoghat. Az ellés megindulása után ne engedjünk hozzá idegeneket, a családból is csak az legyen vele, akiben feltétlenül megbízik. Legyen kéznél tiszta törölköző a kölykök szárazra dörzsöléséhez, szemcseppentő és fültisztító pálcika a légutak szabaddá tételéhez, fonal a köldök lekötéséhez és Betadine fertőtlenítő oldat a köldökcsonk ellátásához.
Maga az ellés három, egymásba átmenő szakaszból tevődik össze:
- Megnyílási szakasz: 4-36 óráig tart. A méh ritmikus összehúzódásai a még ép burokban lévő magzatokat a belső méhszájhoz préselve a méhnyakat fokozatosan megnyitják, ezáltal a szülőút föltágul. A szuka nyugtalan, liheg, körbe jár, lefekszik és felkel.
- Kitolási szakasz: A méhkontrakciók erőssége és gyakorisága fokozódik, amit már látható hasfal-összehúzódások is kísérnek. A magzatburok fölrepedése és a magzatvíz elfolyása után 4 órán belül az első kölyöknek meg kell születnie. Sötétzöld színű méhváladék a placenta kezdődő leválására és romló magzati oxigénellátásra utal, ilyenkor legfeljebb egy óra telhet el az első kölyök megszületéséig. A magzatok 30-60 percenként, nyugalmi periódust követően jönnek a világra.
- Utószakasz: Az ellés a magzatburkok megszületésével és a kiürült méh erőteljes összehúzódásaival fejeződik be.
Bőrkontaktus szülés után
Teendők az anyaállat és kölykökkel, szövődmények
Tapasztalt szuka gyorsan felszakítja (és megeszi!) a magzatburkot, majd a köldökzsinórt elrágva nyalogatással megtisztítja az újszülött orr- és szájnyílását és serkenti a légzését. Ha az első szülésnél a szukák néha ügyetlenek az újszülöttjeik ellátásában, ezért segítségre szorulnak. Ha egy perccel a megszületés után a kölykön a burok még mindig ép, akkor a burkot föl kell tépni - az orrot és szájnyílást szabaddá téve - lehetőséget adva az anyának, hogy nyalogassa kölykét. Ha még ekkor sem ápolja az újszülöttet, akkor távolítsuk el az összes burokmaradványt, kössük le a köldököt kb. fél cm-re a hasfaltól, vágjuk el a csomó fölött egy cm-rel, és fertőtlenítsük le a csonkot Betadine oldattal. Az első légvételt és az egyenletes légzés beindulását tiszta törölközővel végzett dörzsölgetéssel serkentsük.
Ha a kölyök nem lélegzik, tegyük egyik kezünk mutató- és hüvelykujját a könyök mögött a mellkas két oldalára, hogy érezzük a szívveréseket. Ha a szív ver, szemcseppentő segítségével szívjuk ki a váladékot az orr- és szájnyílásból, és tisztítsuk meg környéküket fültisztító pálcikával. Törölközővel dörzsölgessük főleg a mellkast, hogy lélegezzen.
Az ellés utáni hetekben ürülő méhváladék, az ún. lochia nyálkás vagy vízszerű, kezdetben sötét zöldesbarna színű, esetleg vért tartalmaz, de semmiképpen nem bűzös, nem kenőcsszerű. A méh visszaalakulásával színe egyre világosabb lesz, mennyisége fokozatosan csökken.
Mikor hívjunk állatorvost?
- Ha 63 nap eltelt a fedeztetés óta és a szuka nem készülődik az ellésre.
- Ha 4 órája elfolyt a magzatvíz, de nem született kölyök.
- Ha 30-60 perce tartó erőteljes fájások ellenére nem született kölyök.
- Ha 1 óránál régebben sötétzöld váladék ürül, de nem született kölyök.
- Ha 2 percnél régebb óta magzati testrész látható a pérarésben.
- Ha az ellő szuka 2 óránál régebben pihen, de még van születendő kölyök.
- Az ellés utáni napokban ürülő váladék bűzös, kenőcsszerű és/vagy a szuka láthatóan nincs jól.
- A kölykök állandóan (etetés után is) sírnak.
- Az előrehaladottan vemhes vagy szoptató szuka remeg, elfekszik, érdektelen a külvilág ingereire.
A kölykök fejlődése és elválasztás
Az újszülöttek életük első napjaiban még képtelenek a testhőmérséklet szabályozására, a szemük zárva, nem tudnak önállóan táplálékot szerezni és reflexműködésük is tökéletlen. Teljes egészében az anyai gondoskodásra vannak utalva, ilyenkor fogékonyak a külvilág mikroorganizmusai által okozott fertőzésekre. Ezért célszerű a környezet tisztaságára és megfelelő hőmérsékletére fokozottan ügyelni.
Az újszülött kölykök normálisan születésük után 2-3 órával kezdenek el szopni, de van, amelyik szinte azonnal világra jötte után. A szülés utáni első 16 órában termelődő colostrum által olyan ellenanyagok kerülnek a kölyök szervezetébe a szopás által, melyek erős védelmet biztosítanak a betegségekkel szemben. Megközelítőleg kétóránként az első héten, a második hétre a szopás gyakorisága háromórás intervallumokra csökken, majd a harmadik héttől már csak nagyjából négyóránként szopnak.
Egy idő után a kölyköket célszerű külön tenni az anyaállattól a szoptatás után, így csökkentve az anya stresszét és a kölykök által okozott sérüléseket és fájdalmat. A legtöbb tenyésztő három és fél hetes korban kezdi meg az elválasztást. Más gazdák szerint nem érdemes, csak 4-6 hetes kor között elkezdeni az elválasztást.
