Újszülött EKG felhelyezése és a csecsemő újraélesztés alapjai

Az elektrokardiográfiai vizsgálat (EKG) alapvető kardiológiai vizsgálat, mely a szívizom működése közben keletkező elektromos potenciakülönbséget a készülék segítségével regisztrálja. Ez a diagnosztikai eszköz kulcsfontosságú a szívizom elváltozásainak, a szívritmuszavaroknak és egyéb kardiológiai rendellenességeknek a felismerésében, különösen gyermekeknél és újszülötteknél, ahol a korai diagnózis létfontosságú lehet.

Az EKG biofizikai alapjai és a normál EKG görbe szakaszai

A szívizomsejtek működése közben keletkező elektromos potenciálkülönbségek a test különböző pontjairól elvezethetők, és elektrokardiográf segítségével rögzíthetők. Minden szívverés 1 impulzussal kezdődik, ami a szív ingerképző rendszeréből származik. Az áram mozgását rekeszekre bontják, minden résznek alfabetikus elnevezést adnak.

• P-hullám: a sinuscsomóban keletkezett ingerület szétterjedését, a pitvari depolarizációt (összehúzódását) mutatja.
• PQ-szakasz: ebben az intervallumban a sinuscsomóból az ingerület a kamrák falára terjed át, ez az ún. AV átvezetési idő (pitvar-kamrai átvezetési idő) ideje: 0,12-0,2 mp.
• Q-hullám: az ingerület kamrai terjedését mutatja az AV-csomótól a Tawara szárakon egészen a kamra izomzatáig.
• R-hullám: a kamraizomzat főtömegének depolarizációját (összehúzódását) mutatja.
• T-hullám: a kamrák elernyedését mutatja.

Az EKG görbe szakaszainak pontos ismerete elengedhetetlen a helyes diagnózishoz, különösen újszülötteknél, ahol a normál értékek eltérhetnek a felnőttekétől.

Az EKG elektródák pozicionálásának módjai újszülötteknél és gyermekeknél

Az elektródák megfelelő pozicionálásának jelentősége kiemelkedő a pontos diagnosztikai információk eléréséhez. Gyermekeknél és újszülötteknél különösen fontos a technika javítása a pontosabb diagnózis érdekében. Az EKG befejezési hibaaránya a gyermekosztályokon 18-36% között mozog, szemben a kardiológiai klinikán mért 3,5%-kal. Ezeknek a hibáknak akár egyharmada is végtagi elvezetés felcseréléséből adódik, ami a helyes elektródapozicionálással könnyen korrigálható.

A mellkasi elvezetések helye:

• V1: IV. bordaköz a szegycsont jobb szélénél.
• V2: IV. bordaköz a szegycsont bal szélénél.
• V4: V. bordaköz a medioclavicularis vonalban.
• V5: V. bordaköz az elülső hónaljvonalban.
• V6: V. bordaköz a középső hónaljvonalban.
• V7: baloldalon a hátsó hónaljvonalban az V. bordaközben.
• V8: baloldalon a scapularis vonalban az V. bordaközben.
• V9: baloldalon paravertebralisan az V. bordaközben.

Az újszülötteknél és kisgyermekeknél használt elektródák kisebb méretűek, és a bőrük érzékenysége miatt különös figyelmet igényel a felhelyezésük.

Beteg előkészítése és a vizsgálat menete

Az EKG vizsgálat előtt a beteg (vagy szülője) pszichés felkészítése, tájékoztatása elengedhetetlen. El kell mondani a vizsgálat helyét, idejét, menetét, és kérni az együttműködését. A páciens szomatikus előkészítése során a végtagok és a mellkas szabaddá tétele szükséges. Indokolt esetben a mellkas szőrzetét le kell borotválni.

A felhelyezés előtt győződjünk meg arról, hogy a bőr száraz, így az elektródák megfelelően tapadnak. Az alkohollal letisztított felületre kontaktanyagot kell felvinni, majd az elektródákat a megfelelő anatómiai pontokra kell helyezni. Minden elektróda esetén törekedni kell a megfelelő kontakt gél alkalmazására.

Az EKG vizsgálat lépései:

1. A páciens azonosítása és pszichés felkészítés.
2. A páciens szomatikus előkészítése, a végtagok és mellkas szabaddá tétele.
3. Szükség esetén a mellkas szőrzetének borotválása.
4. A letakart mellkasról vegye le a lepedőt és megfelelő kimérési technikát alkalmazva helyezze fel a mellkasi elektródákat.
5. Kapcsolja be a készüléket, állítsa be az érzékenységet és a papírsebességet (25 mm/sec).
6. Kérje meg a beteget, hogy néhány percig lazítson és feküdjön nyugodtan.
7. Felvétel után a készüléket ki kell kapcsolni, az elektródákat le kell szedni, a beteget papírtörlővel le kell törölni, és nyugalomba kell helyezni.
8. Az EKG szalagot letépni, beteg adatait ráírni, orvosnak átadni.
9. Az EKG készüléket és tartozékait fertőtleníteni kell.

Az újszülötteknél a "Just in Time" videók és a képekkel, diagramokkal ellátott tájékoztatók segíthetnek a nővéreknek és technikusoknak a hibák megelőzésében és a hibaelhárításban.

Újraélesztési iránymutatások csecsemők számára

Az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council) 2025. évi újraélesztési iránymutatása elkülöníti az újszülött, gyermek és felnőtt újraélesztést, azonban kiemeli, hogy a gyermek fogalma értelmezhető tágabb és szűkebb értelemben is. A gyermek kifejezést általánosságban 0-18 éves személyekre használja, specifikusan ezen belül további korcsoportokat különít el: 1 év alatt csecsemő, 1-12 év között gyermek, 13-18 év között tinédzser/serdülő.

Sok csecsemő újraélesztése nem történik meg időben, mert az ellátók félnek, hogy ártanak a csecsemőnek, mivel nem kaptak külön képzést. Ez a félelem alaptalan: sokkal fontosabb, hogy bátran használja a felnőtt BLS (Basic Life Support) algoritmust csecsemők esetében is, mintsem, hogy semmit se tegyen. Az oktatás hatékonysága és az egyszerűség érdekében, laikus, eszméletlen, nem normálisan lélegző csecsemő ellátására a felnőtt BLS algoritmust alkalmazza.

A csecsemő újraélesztés módosított lépései laikusok számára:

1. A csecsemő stimulálása: Ne alkalmazzon fájdalomingert! Érintse meg, hangosan szólítsa meg! Ha a csecsemő ingerekre nem reagál, azonnal hívják a mentőket (112)!
2. Segítség kérése: Ha a csecsemő nem reagál, kérjen meg egy jelenlévőt, hogy hívjon mentőt. Ha senki sincs a közelben, hívja Ön a mentőket, lehetőleg maradjon a csecsemő mellett, és használjon kihangosító módot a mobiltelefonon.
3. Légutak szabaddá tétele és légzésvizsgálat: Helyezze egyik kezét a csecsemő homlokára, és óvatosan hajtsa ún. neutrális helyzetbe, ekkor az arca közel párhuzamos a talajjal. Ezzel együtt az ujjai hegyével emelje előre a csecsemő állcsontját. Ne nyomja a lágyrészeket az állcsont alatt, mivel ez elzárhatja a légutakat! Füle tegye a csecsemő orra elé, így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével figyelje a mellkas mozgását! A vizsgálatot maximum 10 másodpercig végezze!
4. Lélegeztetés (5 befújás): Óvatosan hajtsa neutrális helyzetbe a csecsemő fejét az áll előre emelésével! Vegyen egy normál légvételnyi levegőt, ajkait helyezze légmentesen a csecsemő szája és orra köré! Folyamatosan, egyenletesen fújjon annyi levegőt a csecsemő szájába/orrába kb. 1 másodperc alatt, hogy a mellkasa láthatóan emelkedjen! Ismételje meg ötször. Ha a mellkas nem emelkedik fel, a légút elzáródhatott. Távolítson el minden látható elzáródást a szájból, ha könnyen megtehető. Ne nyúljon vakon a csecsemő szájába!
5. Mellkaskompressziók (15 vagy 30): Csecsemőknél a szegycsont alsó felét kell komprimálni. Laikusoknak a két hüvelykujjas, körbefogó technikát javasolják. Kezeivel fogja közre a csecsemő mellkasát, hüvelykujjait helyezze egymásra, a mellbimbókkal egy vonalba, a mellkas középvonalába. A lenyomásokat szilárd felületen végezze! Azok mélysége legalább a mellkas átmérőjének egyharmada legyen! Teljesen engedje fel a mellkast a lenyomás után, és törekedjen a 100-120/perces frekvenciára. Amennyiben tanult csecsemő újraélesztést, 15 mellkasi lenyomást végezzen. Ha nem tanult, alkalmazható a felnőtt iránymutatás, 30 lenyomás.
6. Kompresszió-lélegeztetés arány: 15 (vagy 30) mellkasi lenyomást 2 befújás kövessen.

A külső automata/félautomata defibrillátorok (AED) biztonságos és megbízható eszközöknek bizonyultak. A legtöbb AED 8 éves kor felett alkalmazható. 8 éves kor (25 kg) alatt speciális gyermek elektróda használata javasolt - amennyiben az rendelkezésre áll. Ha 1 és 8 éves kor közötti gyermeknél csak felnőtt elektróda áll rendelkezésre, azt a felnőtt ábrának megfelelően helyezze a gyermek mellkasára.

tags: #ujszulott #ekg #felhelyezese