Az újszülött csótányok és a csótányirtás tudnivalói

Valószínűleg nincs olyan felnőtt, aki élete során ne találkozott volna még csótánnyal, ugyanis ezek az állatok szinte mindenütt ott vannak. Sokakban undort, félelmet, sőt akár pánikot éreznek, amikor egy gyorsan mozgó, barna rovar elsuhan a konyhában vagy a fürdőszobában. A csótány az egyik legrettegettebb rovar, amely megjelenhet az ember közvetlen környezetében. Egyetlen háztartásban sem szívesen látott vendég, ami nem is meglepő. Bár kerüli az emberrel való találkozást, sokáig megbújhat a lakásban, és számára ideális körülmények között gyorsan el is szaporodhat.

A csótányok jellemzői és viselkedése

A csótányok (Blattodea) több mint 300 millió éve jelen vannak a Földön. A dinoszauruszok még nem is léteztek, amikor a csótányok már benépesítették bolygónkat, aztán számos kataklizmát átvészelve még ma is itt vannak. És - ha esetleg lenne kétségünk - majdnem biztos, hogy még jóval utánunk is itt lesznek. Ma több mint 4800 fajukat ismeri a tudomány, ám ezek közül mindössze körülbelül 30 él szoros közelségben az emberrel, és csupán néhány tekinthető valóban kártevőnek. A csótányokra összességében elmondható, hogy hasonlók a tulajdonságaik, azaz a lapított test, ovális testforma, hihetetlenül gyors mozgás.

Fizikai tulajdonságok

• A csótányok teste ovális, lapított, ami lehetővé teszi, hogy a legszűkebb résekbe is beférjenek.
• Mozgásuk gyors, egyes fajaik testhosszuk több tízszeresét is képes megtenni egyetlen másodperc alatt, tüskés lábukkal pedig akár kapaszkodni, függőlegesen mászni is tudnak. Méretükhöz képest a leggyorsabb futók, másfél métert is megtesznek egyetlen másodperc alatt, tehát szinte lehetetlen megfogni őket.
• Van még egy igen érdekes képességük, saját testüket képesek összepréselni, mert a külső vázrendszerük nem kemény, hanem szinte végtelenül rugalmas. Rugalmas külső csontvázuknak köszönhetően a saját testsúlyuk 900-szorosát is játszi könnyedséggel elbírják. Emiatt viszonylag kisebb ütéseket is gond nélkül túlélnek.
• Szájszervük lefelé áll, és nagyon erős, ezért van az, hogy képes bármit megenni. Két pár szárnnyal rendelkeznek, mellyel néhány fajta repülésre is képes.
• Két hosszú csápjukkal folyamatosan „tapogatják” a környezetet, ezek segíti őket a tájékozódásban.
• A csótányoknak nincs nyelvük ízlelőbimbókkal, mint nekünk. Vannak viszont apró "ízlelő szőrszálaik", amelyek mindenütt megtalálhatóak: a lábukon, a szárnyaikon és a szájszerveik körül is.

Táplálkozás és túlélés

A csótányok mindenevők: megeszik a növényi maradványokat, az állati eredetű táplálékot, de akár a ragasztót, a papírt vagy a szappant sem vetik meg. Szinte mindent képesek megenni, nemcsak az élelmiszert. A szövetet, a papírt, a bőrt, viaszt, szappant, ételmaradékot, szinte bármit, ami az útjukba kerül. Mivel táplálkozásuk nem egy adott dologra koncentrálódik, bármit megesznek, amivel csak találkoznak.

A csótányok túlélőképessége legendás. Hetekig is elvannak víz nélkül, sőt akár hónapokig élelem nélkül is életben tudnak maradni, mert hidegvérű rovarok. Testük alkalmazkodott ahhoz, hogy szélsőséges körülmények között is túléljenek. Már-már a horror műfaját idézi, hogy a csótány akár fej nélkül is képes napokig életben maradni, amíg ki nem szárad.

Szaporodás és fejlődés

A csótányok szaporodása elég különleges, mert a rovarokra nem jellemző módon párzásukat egy udvarlási ceremónia előzi meg, mely igen hosszan tart. A sokasodók világbajnokságán jó eséllyel dobogósak lennének a csótányok. Persze ez a konkrét fajtól is függ, de általánosságban elmondható, hogy a mirigyeik megkeményedő váladékából készített petetokjaikba egyszerre 5-50 petét is elhelyeznek. A petetokban nem ritkán 20-50 darab pete is található, a petetokban a kis csótányok kb. 3-20 hétig fejlődnek, a körülményektől függően.

A körülményektől függően mindössze 5-10 napra van szükség, hogy a lárvák kikeljenek, majd alig 1-1,5 hét alatt felnőtt csótánnyá fejlődnek. A petékből kikelt lárvák fehéres színűek, aprók, majd fokozatosan sötétebbek lesznek, és többszöri vedlés során válnak kifejlett imágóvá. Egyetlen nőstény akár több ezer utódot is világra hozhat élete során. Az eddig elmondottaknak megfelelően durván fél hónap alatt tehát egyetlen egyedből akár 50, bő hónappal később pedig már akár több ezer csótányunk is lehet.

Élőhely és kommunikáció

A csótányok mindig csoportokban élnek. Szeretik a meleg helyeket és a sötétet, ezért legtöbbször a fürdőszobában, a kamrában, az étkezőben, konyhában találhatók meg. A potrohukon lévő illatmirigy segítségével tudnak kommunikálni egymással. A csótányok a szaglásuk segítségével kommunikálnak egymás közt. A csótányok tigmotrópok, ami azt jelenti, hogy szeretik, ha valami szilárd dolog érintkezik a testükkel, lehetőleg minden oldalról.

Csótányfajok és elterjedésük

A fentieken kívül legalább 4500 féle csótányfaj létezik, melyből kb. 30 faj köthető az emberhez. Méretük, színük jelentős eltéréseket mutat, megjelenési formájuk változatos. Íme néhány ismertebb faj:

Német csótány (Blattella germanica) vagy muszkabogár

Hazánk leggyakoribb kártevő csótánya. Világosbarna színű, hátán két sötét csíkkal. Szívesebben lakik a pincékben, vagy legfeljebb a földszintet kedveli. Emeleten is megtalálható, de ide nem magától jut el. Képes a repülésre, a tömeges rajzás az, amivel megijesztik azokat, akik épp részévé váltak ennek a mutatványuknak. Mostanára ez az a fajta, ami a leginkább elterjedt, mert igen gyorsan szaporodik. Terjedése annak is köszönhető, hogy a lábát jól tudja mászásra használni. Bármilyen felületen felmegy. Különlegessége, hogy akár az üvegen is meg tud tapadni, és feljut a felületén bárhova. Elsősorban konyhákban, éttermekben, élelmiszerüzletekben fordul elő.

Konyhai csótány (Blatta orientalis), közismertebb nevén svábbogár

Sötétbarna, nedvességet kedvelő faj. Meleg- és páraigénye miatt a fűtés- és vízvezeték hálózatokat lepi el, ott megfelelőek számára a körülmények, ezért közintézményekben, kórházakban üti fel a fejét. Agresszív fajta, barnás-vöröses a színe, sárga foltok vannak rajta.

Amerikai csótány (Periplaneta americana)

Nagyobb, vörösesbarna színű faj, főként melegebb régiókban terjedt el. Hazánkban ritka, de egyre gyakrabban hurcolják be utazással. Ez az a csótányfajta, amivel általában nincs gondunk, annyira ritka.

Erdei csótány

Természetes környezetben él, egyre gyakrabban találkozni vele a városi kertekben is. Ezek az állatok, szemben a fentiekkel, képesek repülni, sőt a hímek igen jól is repülnek. Ez utóbbi fajta nem kártékony, azonban a többiek irtása kötelező, ami nem véletlen, hiszen bárhol előfordulhatnak, nemcsak a rendezetlen, piszkos lakásokban, hanem a saját otthonunkban, éttermekben, munkahelyen, sőt még a kórházakban is. Ennek a fajnak az irtása nem szükséges.

Orosz, vagy török csótány

Ez az állat különlegességnek számít a csótányok között, mivel nem káros, hanem kifejezetten tenyésztik is. Közép-Ázsiából származik, azonban, ha megfelelőek a körülmények, akkor bárhol tenyészthető. Nagysága 4 mm-től egészen 25 mm-ig terjedhet. Állateleségként azért is kedvelt, mert könnyű az otthoni tartása. Nem képes repülni, és nem tud felmászni az üvegen sem. Fontos, hogy szobahőmérsékleten legyenek a csótányaink, és a levegő ne legyen párás. Kifejezetten a száraz környezetet kedveli. Tárolásukhoz egy olyan műanyag doboz tökéletes, ami jól szellőzik, sok levegő tud bejönni rajta. Az aljára tegyünk széttépett, papírból készült tojástartót, ami majd megkönnyíti kiemelésüket is. Vegyszermentes élelmiszert adjunk nekik. Száraz táplálék nélkül sokáig bírják, de itatni mindenképp kell őket. Táplálhatjuk őket bogárzselével, különféle eleségállat táppal is, de szívesen fogyasztják a kutya- és macskakaját is. Az itatásukra mindenképp helyezzünk hangsúlyt. A legegyszerűbb, ha egy kis szivacsdarabot átitatunk vízzel. Akkor abból könnyen kiszívhatják a folyadékot. Adhatunk a csótányainknak almát, narancsot, répát, salátát, dinnyét, hámozott szőlőt, barackot, azonban véletlenül se kapjanak burgonya- és káposztaféléket.

Tévhitek és valóság a csótányokról

Atombomba és sugárzás

Sokan úgy tartják, hogy egy atomtámadást is simán átvészelnek. Bár széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a csótányok képesek túlélni az extrém magas radioaktív sugárzással járó atombomba-robbanást, ez valójában csak mítosz. Kísérlettel ugyanis bebizonyították, hogy a csúszómászó rovarok egyike sem élte túl a 100 000 rad sugárzást.

Csótánycsípés és allergia

Sokakban él a hiedelem, hogy a csótány csíp vagy harap. A sokak által emlegetett csípés valójában félreértés, esetleg más rovar (pl. ágyi poloska, szúnyog) okozta nyom. Sokféle rovar megcsíphet, de a csótány nem tartozik közéjük. Bár csótánycsípés nem létezik, azért mégiscsak állhat csótány a kiütések hátterében. A csótányok potrohán található mirigyek váladékot termelnek, amely allergéneket tartalmaz. Ürülékük és levedlett kültakarójuk egyaránt asztmát és allergiát okozhat, és - ahogy a poratkák esetében is - a felkeveredő levegő felerősítheti a tüneteket. Egy amerikai felmérés szerint a háztartások 63%-ában kimutathatók csótányallergének, míg városi környezetben ez az arány 78-98% is lehet.

Repülésre képes csótányok

Bár sok csótányfajnak vannak szárnyai, és sokan közülük tudnak repülni, a legelterjedtebb fajok nem rendelkeznek ezzel a képességgel. A csótányok számos faja rendelkezik szárnyakkal, néhányuk pedig képes ezek használatával rövid távokat repülni. Más fajok inkább csak siklani tudnak, de folyamatos repülésre nem képesek. A német csótányoknak vannak kis méretű szárnyaik, amelyek segítségével valamennyire tudnak siklani a levegőben, de ezt valódi repülésnek nem lehet nevezni. Az elmúlt években sok városban megjelentek az erdőkben meglehetősen gyakori erdei csótányok. Ezek az állatok, szemben a fentiekkel, képesek repülni, sőt a hímek igen jól is repülnek.

A csótányok egészségügyi kockázatai és jelei

Fontos ismerni azt a tényt, hogy a csótányok a természet körforgásában hatalmas szerepük van azáltal, hogy lebontják a szerves, de a szervetlen hulladékot is. Ezért elpusztításukra csak akkor van szükség, ha az emberi otthonokban jelennek meg, de ekkor mindenképpen gondot kell viselni rájuk. A csótányok sokkal inkább közvetetten jelentenek veszélyt. Gyakran mozognak szennyvízcsatornákban, szemétkupacokban, így testükön és lábukon kórokozókat hordozhatnak. Ahogy a szakirodalom fogalmaz: a csótány fontos rezervoár és mechanikai vektor az élelmiszer-kórokozók számára. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a szervezetükben hordozhatják a kórokozókat, amelyek onnan később kiürülnek, másfelől a lábaikon és a kitinpáncéljukon is megtapadhatnak a baktériumok.

Ezek a rovarok beszennyezik az ételeket, amihez hozzáférnek, rajta hagyják ürüléküket, tönkre tehetik a háztartási gépeket. Allergiás tünetek megjelenéséért is felelősek lehetnek. Rémisztő, mikor invázió szerűen megjelennek, és ellepik a környéket. Egyre gyakrabban tűnnek fel Budapesten is.

A csótányok jelenlétének jelei

Több lehetséges jele van a csótányok jelenlétének. Az inváziót megelőzendő, ha csótánnyal találkozunk, érdemes rögtön vizsgálatot indítani, nincsenek-e peték a lakásban:

• Élő csótányok megjelenése: A legnyilvánvalóbb jel, ha élő csótányt látsz a lakásban. Mivel éjszakai állatok, gyakran sötétedés után futnak át a padlón, a falakon vagy akár a mennyezeten.
• Csótányürülék nyomai: Ürülékük őrölt borsra vagy egérürülékre hasonlít. Gyakran megtalálható a rovarok búvó- és táplálkozóhelyein.
• Kellemetlen, dohos szag: A nagyobb kolóniák jellegzetes, dohos szagot árasztanak, ami szinte azonnal érezhető.
• Levedlett kültakaró: A csótányok fejlődésük során többször is levedlik kitinpáncéljukat. Ezek az áttetsző, apró darabkák szintén árulkodó jelei lehetnek a jelenlétüknek.
• Peték és petetokok: A csótányok a petéiket többnyire olyan, nehezen elérhető helyekre rakják, mint a rések, repedések vagy a háztartási gépek mögötti zugok.

Csótányirtás: megelőzés és módszerek

A fentieknek köszönhetően a csótányirtás összetett és nehéz feladat. Érdemes felkészülni arra, hogy nagy valószínűséggel több napot és hetet is igénybe vehet, mire a rovarok eltűnnek az ingatlanból, bár ez függ a fertőzöttség mértékétől is. Ha még nem szaporodtak el túlzottan, nagyobb az esély a kiirtásukra. Éppen ezért fontos, hogy amint felbukkan az első példány, azonnal cselekedni kell.

Megelőzés

Mi is tehetünk azért, hogy elkerüljenek minket a csótányok? Az a legjobb, ha a rovarok be sem jutnak a házba. Érdemes tisztán tartani az udvart már csak emiatt is, és ebbe beletartozik a kukák megfelelő kezelése is. Semmiképp ne a lakásban gyűjtsük a szemetet, sem a háztartási hulladékot, sem a fémdobozokat, papírokat. Ezen kívül az is fontos, hogy a lakásban, különösen a konyhában zárt dobozokban tároljuk az élelmiszert, ezek ugyanis csalogatóak lehetnek nemcsak a csótányok, hanem egyéb rovarok számára is. Ha lakótelepi lakásban élünk, ott kiemelten figyelni kell az irtásukra, mert nagyon könnyen változtatják lakhelyüket. Ha egy lakásban is megtalálhatók, könnyen elszaporodnak mindenütt. Ezért lehetőség szerint fogjunk össze, és az összes lakásban rendeljük meg irtásukat.

Házi praktikák

Nem muszáj vegyszert használnunk, ha el akarjuk űzni a háztartásunk megszállóit, de ne felejtsük, szaksegítség nélkül hosszú harcra kell számítanunk, amit nem feltétlenül nyerünk meg!

• A csótány nem kedveli az uborkát, így ha egy szeletet helyezünk abba a sarokba, ahol észleljük a jelenlétét, ez biztosan kellemetlenül érinti.
• Egy másik praktikus módszer lehet, ha összekeverünk három rész bórsavat egy rész porcukorral. A cukor csalogatja a kártevőt, míg a bórsavtól elpusztul. Bár a bórsav nem mérgező az emberekre vagy a háziállatokra, irritáló hatású lehet, ezért ne érintkezzünk vele! A bórsav, a liszt és a cukor egyenlő arányú keverékéből is készíthető olyan irtószer, amely megöli a csótányokat.
• A kovaföld is kiváló környezetbarát választás lehet, mert a csótányok testére kerülve elvonja belőle a nedvességet, és kívülről kezdi el kiszárítani az állatot.

Professzionális módszerek

Súlyos fertőzés esetén érdemes szakembert hívni, hiszen a professzionális csótányirtás tartós és biztonságos eredményt nyújt. Bármelyik módszer is tűnik ideálisnak, azt fontos tudni, hogy súlyos fertőzöttség esetén kizárólag a profi szakemberek segíthetnek: ilyen esetekben nem érdemes késlekedni a riasztásukkal.

• Gélezés: Az egyik leghatékonyabb módszer, melyet még a szakemberek is használnak. A csótányok vonulási útvonalára, illetve búvóhelyére kell kihelyezni, de önmagában is vonzza a rovarokat. A csótányirtó gél egy gyomorméreg, mely gyorsan végez az áldozatával. A hatást pedig többszörözi a csótányok kannibál életmódja: hajlamosak megtámadni és felfalni fajuk elhullott vagy legyengült tagjait. Ilyenkor csak kis pöttyöket tesznek azokra a helyekre, ahol megfordulhatnak. A rovarok megeszik a gélt, és elpusztulnak.
• Permetezés: A permetezés is népszerű védekezés, mely a kétfázisú védekezés egyik módszere. Háziállatra, emberre veszélytelen. Ezeket kell minden olyan helyre permetezni, ahonnan előjöhetnek a csótányok, ám hátrányuk, hogy az élelmiszerrel érintkező felületekre nem kerülhet belőlük, hiszen az emberi egészségre is ártalmas anyagokat tartalmaznak.
• Ragadós csapdák: Sokkal hatékonyabbak a ragadós csapdák. Ezekből képtelenek kiszabadulni a rovarok, ráadásul ma már olyan bioverzió is kapható ezekből, amelyek ugyan tartalmaznak egy csalit, ám az nem mérgező, a csótányokat pedig egyszerűen megfogja a ragasztó. A csótánycsapdák elsősorban a populációk gyérítésére alkalmasak, de a rovarok teljes kiirtására ritkán elegendők.
• Lassú hatású irtószerek: Bizonyos esetekben olyan irtószert is érdemes lehet alkalmazni, amelyek nem azonnal ölik meg a csótányokat: ezekből fogyasztanak a rovarok, majd visszabújva a repedésekbe, elpusztulnak.

tags: #ujszulott #csotany #messzirol