A csecsemők és gyermekek bőrének szerkezete eltér a felnőttekétől. A hámréteg vékonyabb, a faggyúmirigyek működése (az első élethetektől eltekintve) minimális. A bőr turgora (vízmegkötő képességen alapuló feszessége) csecsemő és gyermekkorban a legnagyobb. Azonban ugyanazon tényezők, melyek a bababőr különleges finomságáért felelősek, annak fokozott sérülékenységét, érzékenységét is okozzák.
Bőrünk, legnagyobb egybefüggő szervünk, szerepe sokrétű: környezetünktől elhatároló (barrier) funkciójú, védekező rendszerünk fontos stratégiai állomása, részt vesz a szervezet hő- és folyadék-háztartásának szabályozásában, az ötödik érzékszervünk (a tapintás szerve), szarufüggelékeket (haj, köröm, szőrzet) termel. Bőrünk környezetünktől elhatároló, közben azzal folyamatosan kommunikáló szerepét idegen szóval barrier funkciónak (határ-szerep) nevezzük. Ebben kiemelkedően fontos a hámréteg, melynek alsó sejtsorai folyamatosan osztódva hozzák létre az állandóan leváló-megújuló szaruréteget. A hám mirigyei termelik a faggyút és a verítéket is, az előbbi a barrier funkcióban (ún. hidrolipid réteg képzése), míg utóbbi a folyadék-hőháztartásban fontos.
A szaruréteg gyermekekben vékonyabb, sérülékenyebb, a faggyútermelés minimális, ezért a bőr vízáteresztő képessége nagyobb. Ez az oka a csecsemő- és gyermekbőr fokozott szárazság-hajlamának. De erre vezethető vissza az is, hogy bizonyos molekulák (sok allergén is) könnyebben jut át a csecsemőilletve gyermekbőrön, mint a későbbi életkorokban.
A barrier funkcióban fontos szerep hárul a bőr normál flórájára (a bőrfelszínen normálisan előforduló, ott tartósan élő mikroorganizmusok összességét nevezzük így). Ez a flóra gyermekkorban lényegesen eltér a felnőttkoritól. Szerepe többek között káros mikroorganizmusok távoltartása, és a bőr ún.
A születés után a normál bőrszerkezet és funkció hetek alatt alakul ki. Születéskor a bőrt vastag zsírréteg, a magzatmáz fedi, ez védi meg a magzatvízben való felázástól. Ahol ez a máz vékonyabb (kezeken, lábakon, nyakon) az újszülött bőre felázhat, mosónőbőr-szerű lehet. Ma már tudjuk, hogy ezt a „biológiai kenőcsöt” nem szabad lemosni az újszülött bőréről, mert ennek anyagai a bőrbe szívódva segítik annak védelmét, érését. Születéskor a bőr steril, a normál baktériumflóra csak fokozatosan, napok-hetek alatt alakul ki, és felnőttkorig összetételében többször is megváltozik.
A csecsemők bőre sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké. A verejtékmirigyek még ?takaréklángon? dolgoznak, a szőrszálak is csak alakulóban vannak, a bőr testhőmérsékletének szabályozása sem az igazi. A kicsinyek bőrének védelmi mechanizmusa is gyengébb, ezért a külső káros behatásokra sokkal érzékenyebben reagál, mint a felnőtteké. Gyorsabban lehűl, s a nap sugaraira is érzékenyebb. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni a babák bőrápolására.
Az újszülöttek és csecsemők bőre rendkívül érzékeny, ezért különleges ápolást igényel. Az újszülöttek bőre sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért a bőr védőrétege (epidermisz) kevésbé hatékonyan védi a szervezetet az olyan környezeti hatások ellen, mint például a nedvességvesztés, az irritáló anyagok vagy a kórokozók. A legfontosabb tehát, hogy olyan terméket válasszunk, amelyet kifejezetten az érzékeny bababőr ápolására fejlesztettek ki, szappan-, illatanyag- és parabénmentes.
Az újszülöttek éretlen bőre sokkal érzékenyebb a stresszfaktorokra. A napsugárzás mellett a bőr a pelenkától is irritált lehet. A csecsemőápolási termékek kialakítása során figyelembe kellett vennünk az újszülöttek finom, érzékeny bőrét. A csecsemők bőre gyakran nagyon száraz és az is előfordulhat, hogy genetikai okokból kifolyólag fennál az atópiás ekcéma veszélye.
A csecsemők bőre sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké. Szarurétege áteresztőbb, a védelmező savköpeny és a benne található természetes baktériumflóra csak lassan épül fel, s a faggyútermelés is minimális. Mindez különösen érzékennyé teszi a baba bőrét: sok csecsemőnél ezért újra és újra kipirosodik a bőr, begyullad, szárazzá válik vagy pikkelyessé, elsősorban a popsi területén. Ilyen esetekben különös gondossággal kell ápolni a bőrt, néha a gyógyszeres kezelés is szükségessé válik.
A pelenkás táj csecsemő és kisdedkorban a leginkább problémás bőrterület. A széklet és a vizelet keveredésekor a székletben lévő baktériumok elbontják a vizeletben található nitrogén-tartalmú salakanyagokat és eközben ammónia szabadul fel, mely bőrirritáló hatású. A modern, jó nedvszívó-képességű nadrágpelenkák ezt a problémát lényegesen csökkentették, de nem oldották meg teljesen. Ezen kívül bizonyos állapotokban (hasmenés, fogzás) a széklet összetétele, emésztettsége, állaga is megváltozik, önmagában is irritáló tényezőként léphet fel. Ezért gyakran szükség van, főként érzékeny bőrű kisdedeknél a pelenkás tájon védőkenőcs rendszeres használatára.
A jó védőkrém bőrnyugtató, fertőtlenítő hatású, tartós „védő-bevonatot” képez a fartájon az irritáló tényezőkkel szemben. A popsi-kenőcsökkel szemben fokozottan érvényesül az az elvárás, hogy hipoallergén legyen, mivel a pelenka alatt folyamatos „dunszt-hatás” érvényesül, mely fokozza különböző vegyi anyagok bőrön keresztül történő felszívódását.
A pelenkázás során a bőr tisztítására tökéletesen alkalmas a megnedvesített textilpelenka, vagy a kereskedelemben kapható popsitörlők valamelyike. Utóbbiak különösen otthonon kívüli lehetnek praktikusak. A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel.
Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
A csecsemők bőrápolási rutinja a fürdetéssel kezdődik. A fürdetés nem csak higiéniai szempontból fontos, de segít a napirend kialakításában és előkészíti a pihentető alvást. A fürdetéshez érdemes gyengéd, bőrbarát termékeket választani, amelyek nem tartalmaznak irritáló anyagokat és szappanmentesek.
A fürdetéshez használjunk gyógyszertári fürdetőkenőcsöt (pl. Unguentum hidrophilicum nonionicum). Ezt ma már nagyobb illatszerboltok kínálatában is megtaláljuk. A fürdetőkrém használatát megkönnyíti, ha előzőleg felforralt, majd kissé lehűtött vízzel kétszeresére hígítjuk, gépi habverővel elkeverjük. 100-200 ml fürdetőszert készíthetünk így előre, melyet egy tisztára mosott fürdetőszeres flakonban tárolhatunk.
A hajlatokat, a bőrredők közötti területeket gondosan szárazra kell törölgetni, mert ellenkező esetben könnyen „kipállhatnak”. A fartájat, arcot, kezeket természetesen naponta (szükség szerint többször is) alaposan meg kell tisztítani.
Az ivóvíz fertőtlenítésére klórtartalmú fertőtlenítőt használnak, ez szárítja a bőrt. A klórt csak igen költséges házi víztisztító készülékekkel vonhatjuk ki biztonságosan az ivóvízből. Tovább fokozza a fürdővíz szárító hatását, ha az túlságosan meleg. Speciális fürdőolajok használatával (pl. Ligetszépe olaj) a fürdővíz szárító hatását csökkenthetjük.
Az újszülöttek és kis csecsemők bőre nem „piszkolódik”, elegendő másodnaponta fürdetni őket, a fürdés ne tartson tovább 5 percnél.
Növekedésével, „világ-felfedező” akcióival párhuzamosan csemeténk egyre koszosabb lesz, ugyanakkor élvezni kezdi a fürdőzést, pancsolást. Ilyenkor legfeljebb 20 perc fürdésidő javasolt. A fürdés gyakoriságát és tartamát az évszak (hőmérséklet, ruházkodás), az egyéni szokások is nagymértékben befolyásolják. Nyáron a meleg, az izzadás és a kültéri programok (homokozás) gyakoribb fürdést, néha napközben ismételt langyos zuhanyozást is szükségessé tesz. Télen az amúgy is szárazabb bőrt a hosszas kád-fürdőzés tovább szárítja, ilyenkor napi tisztálkodásra inkább a rövid zuhanyozást válasszuk.
Fontos a megfelelő fürdetőszer megválasztása. Érzékeny bőrű csecsemők és kisdedek bőrének tisztítására a későbbiekben is javasolt a gyógyszertári fürdetőkrém, de nem érzékeny bőrű gyermeknél is speciáliasan gyermekbőrre kifejlesztett, „szappanmentes”, megfelelő pH értékű fürdetőszer használata javasolt. A jó fürdetőszer „hipoallergén” - csak a legszükségesebb konzerválószereket és adalékanyagokat tartalmazza, és nem tartalmazhat allergén tulajdonságú illatanyagot.
Nem szükséges, sőt egészséges bőrű gyermeknél kifejezetten ellenjavallt az ún.
Az újszülöttek és kis csecsemők hajának tisztítása sima vízzel illetve hígított fürdetőkenőccsel elegendő. A legkíméletesebb fürdetés mellett is, főként télen, a legtöbb csecsemő és kisgyermek bőre száraz. Ezért szükség lehet különböző testápolók használatára.
A kenőcsök zsírosabb, a bőrbe nehezebben beszívódó készítmények, de nagyon száraz bőr esetén és téli időszakban szükségesek. A krémek és tejek vizesebb állagúak, könnyebben beszívódnak rendszeres testápolásra javasoltak. Újabban speciális készítmények, ún. lipo-lotiók kaphatóak, melyek egyesítik a kenőcsök magasabb zsírtartalmának és a tejek jó beszívódó képességének előnyeit. Hátrányuk, hogy meglehetősen drágák. A testápoló szintén hipoallergén legyen. Az ápolószert a bőr szárazságától függően kell használni.
A kisbabák-gyermekek fényvédelme nagyon fontos feladat. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy rosszindulatú festékes bőrdaganat (a melanoma) kialakulásában fontos szerepe van a gyermekkorban elszenvedett, ismételt napégéseknek. Kis csecsemőket direkt napra a déli órákban ne vigyünk, legyenek ilyenkor árnyékban, egyéb időszakban is csak szűrt fény javasolt. Kémiai fényvédő anyagot tartalmazó napkrémek 1 éves kor alatt nem javasoltak, ilyenkor ún. fizikai fényvédőt tartalmazó szereket használhatunk. Ezek a készítmények a bőrre kenve fehér, mész-szerű bevonatot képeznek, ez tartja távol a káros UV sugarakat.
1 évnél nagyobb gyermekek bőrére már alkalmazhatók a kifejezetten gyermek-bőrre kifejlesztett, legalább 30 SPF faktorú fényvédő krémek. A krém kiválasztásánál a fényvédő faktoron kívül (SPF) figyelni kell a készítmény foto-stabilitására (milyen gyorsan bomlik a felkent készítmény a napon) és víz-stabilitására is. Megjegyzendő, hogy az ún. víztűrő készítményeket is 20 perc folyamatos pancsolás után újra kell kenni. A kenőcsös fényvédelem mellett sem feledkezhetünk meg azonban a hagyományos fényvédő gyermek felszerelésekről, pl.
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Ebből az ellentmondásból zavar, betegség alakulhat ki. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
A szappanok oldják az említett zsírréteget, ezáltal rontják a bőr védekezőképességét és szárítják is azt. Ezért nem célszerű a piciket szappannal fürdetni. A baba fürdetése előtt a hajlatokat babaolajjal lehet kitörölni, emellett az erősen hámló területek is áttörölhetők egy kis olajos vattával.
A hintőpornak azért van jelentősége, mert szárazon tartja a testhajlatokat, és ezáltal megelőzheti a gombás fertőzések kialakulását. A hintőport a hajlatokba kis vattapamacs segítségével érdemes felvinni, mert így könnyen lehet egyenletes, vékony réteget képezni vele. Ha a dobozból próbálják rázni a hintőport, akkor előre-utóbb a fél doboz ráborul a gyermekre, ami egyrészt plusz munkát okoz a felesleg eltávolítása miatt, másrészt gazdaságtalan. Hintőpor a pelenka alatti területre ne kerüljön, mert a nagy nedvesség hatására összeállva, valamint a baba mocorgása következtében ledörzsöli a bőr felső hámrétegét.
A pelenka alatti területre bőrvédő, nedvességtaszító popsikrémeket használunk. A krémet vékonyan kell használni, kislányoknál figyelve arra, hogy a szeméremrésbe ne kerüljön. Valamennyi óhatatlanul oda is jut, hiszen a mozgása során a baba a pelenkájára és onnan vissza is ken a krémből. Fürdésnél a kisajkak és nagyajkak között összegyűlt krémet ki kell mosni, hiszen székletnyomokkal keveredve kiváló húgyúti fertőzésforrást jelenthet.
A végbélnyílás tisztítása, a popsi törlése mindig a szeméremtájék felől a végbélnyílás irányába történjen és sohasem fordítva! A húgyúti fertőzések döntő többségét egy a székletben előforduló baktériumtörzs okozza.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabb az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt.
Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
ÚJ 🔴 Újszülött FÜRDETÉSE - Babadoktor
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van.
Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
A La Roche-Posay Lipikar Syndet termék ideális választás, mivel kifejezetten az érzékeny, atópiára hajlamos bőr ápolására fejlesztették ki. Szappan- és illatanyagmentes összetétele gyengéden tisztít, miközben megőrzi a bőr természetes hidratáltságát. Használata segít megelőzni a bőrszárazságot és támogatja a bőr védőrétegének regenerálódását. A Syndet AP+ fürdető kíméletes tisztító, amely segíthet a koszmó eltávolításában is, mivel gyengéd formulája nem szárítja a bőrt, és támogatja annak természetes védőrétegét.
A koszmó (seborrhoeás dermatitis) a csecsemők fejbőrén megjelenő, sárgás, zsíros, pikkelyes lerakódás. Ez egy gyakori, ártalmatlan állapot, amit a faggyúmirigyek fokozott aktivitása okoz. Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
A La Roche-Posay Lipikar Baume AP+M balzsam kiválóan alkalmas újszülöttek bőrápolására. Az újszülöttek bőre vékonyabb és sérülékenyebb, így hajlamosabb a kiszáradásra és az irritációra. Különleges hatóanyag kombinációja, az Aqua Posay Filiformis+ microresyl, támogatja a bőr mikrobiomjának egyensúlyát, ami kulcsfontosságú a bőr egészségének megőrzésében és az irritációk megelőzésében. A balzsam illat- és parabénmentes, így minimalizálja az allergiás reakciók kockázatát.
A babák arcának lemosásához (minden alkalommal tiszta) mosdókesztyűt vagy nem szöszölős vattacsomót és meleg vizet használjunk. A szemeket mindig kívülről befelé, az orr irányába tisztítsuk. A külső fülkagylót és a fül mögötti bőrt nedvesen töröljük le, a hallójáratot azonban nem szükséges és nem is szabad tisztítani. Ne próbáljuk fültisztító pálcával eltávolítani a fülzsírt! A fülzsír távol tartja az idegen anyagokat és a kórokozókat a hallójáratától. Az orrot is csak kint szabad tisztítani, az orrjáratokban azonban nem.
Ha a kisbabájának száraz bőre van, fürdetést követően ajánlatos hidratáló krémet használni, vagy alkalmanként babaolajat tenni a fürdővízbe.
A csecsemőtestén 3-4 cm -es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. Születéskor a köldökzsinór, fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.
A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta ezt a nevet - a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás. Néha a mirigyekből tejszerű váladék is ürül. Az emlők duzzanata fokozatosan csökken és megszűnik.
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat.
Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.
A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabb az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők. A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség. A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabb a fejen fordulnak elő.
Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. A terhesség 40. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik. A túlhordással kapcsolatban egyéb bőrjelenségek is megfigyelhetők, mint pl.
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.
