A terhesség élettani változásai: Részletes áttekintés a várandósság során

A terhesség az egyik legcsodálatosabb, ám az egyik legösszetettebb időszak is egy nő életében. A kismamák teste számos élettani változáson megy keresztül, amelyek célja a magzat egészséges fejlődésének támogatása, és a szülésre való felkészülés. A várandósság - ideális esetben - kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt. Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A női test azonban könnyen alkalmazkodik, és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába.

Hormonális változások

Az első és legjelentősebb változás a várandósság időszakában a hormonális rendszer átrendeződése. A női hormonok szintje ugyanis - mint például a progeszteron és az ösztrogén - drámaian megnövekszik. Egy állapotos nő egyébként a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során.

• Progeszteron: A progeszteron a terhesség legfontosabb hormonja. Fő feladata a méh ellazítása, megakadályozva ezzel a korai összehúzódásokat és a vetélést. Mellékhatásai közé tartozik a fáradtság, valamint a bélmozgások lassulása, ami székrekedést okozhat.
• Ösztrogén: Az ösztrogén szintje a terhesség végére akár ezerszeresére is növekedhet a nem terhes állapothoz képest. Ez a hormon felelős a méh és a mellek növekedéséért, segíti a méhlepény véráramlását, és szerepet játszik a magzati szervek fejlődésében.
• Humán koriongonadotropin (hCG): Ez az első hormon, amelyet a méhlepény termelni kezd. Az anyai vérből és vizeletből az első kimaradt menstruáció idejére már kimutatható, azaz röviddel a beágyazódás megtörténte után, kb. a terhesség 10. napján és csak a terhesség alatt van jelen. Biztosítja a progeszteron és ösztrogén termelődését, amelyek felelősek a méhnyálkahártya fennmaradásáért a terhesség alatt.
• Relaxin: Ez a hormon ellazítja, puhítja a kötőszöveteket és az ízületeket. Ez elengedhetetlen a szüléshez, hiszen segít meglazítani a medence ízületeit és szalagjait, lehetővé téve a baba áthaladását a szülőcsatornán. Sajnos a relaxin nem szelektív: minden ízületre hat, ami instabilitást és fájdalmat okozhat a hátban, a csípőben és a szeméremcsont környékén.

Hormontermelő szervek változásai

A hormonális változások nem csupán a hormonok szintjét befolyásolják, hanem a hormontermelő szervek működését is.

• Az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel.
• A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni.
• A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik.
• A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét.

Testsúly és anyagcsere változásai

A várandósság előrehaladtával az egyik legszembetűnőbb változás a testsúly gyarapodása. A terhesség egy hipermetabolikus állapot, ami azt jelenti, hogy a szervezet anyagcseréje felgyorsul, hogy támogassa a növekvő magzatot.

• Súlygyarapodás: Normál testtömeg-indexű nőknél a javasolt súlygyarapodás 11,5 és 16 kg között van. Ennek egyrészt a magzat növekedése az oka, másrészt hozzájárul a többletsúlyhoz a placenta, a magzatvíz, a megnövekedett mellszövetek és a szervezetben megnövekedett mennyiségű víz- és vérellátás is. Az első trimeszterben a növekedés minimális (kb. 0,5-2 kg). A második és harmadik trimeszterben a gyarapodás intenzívebb, hetente körülbelül 0,4-0,5 kg.
• Alapanyagcsere: Összességében az alapanyagcsere 20%-kal nő meg. Ez azt az alapvető energiaigényt jelenti, ami a létfontosságú életfunkciók fenntartásához szükséges.
• Vízvisszatartás: A várandós nő szövetközti tere sok vizet köt meg, illetve a vérplazma térfogata is nő.
• Ásványi anyagok és vitaminok: A szervezet ásványianyag-tartalma (pl. kalcium, vas) csökken, mivel a magzatnak is szüksége van ezekre a nyomelemekre. A fokozott figyelmet igényel ebben az időszakban a vitamin-, a nyomelem- illetve az ásványianyag-pótlás is. A terhesség korai szakaszában szedett folsavval (egy speciális B-vitamin) megelőzhetőek bizonyos fejlődési rendellenességek. A vérszegénység elkerülése érdekében ajánlott a vaspótlás, a későbbi pocakkeményedések ellen a magnézium rendszeres bevitele javasolt, a kalcium pedig a csontképződéshez elengedhetetlen.
• Vérzsírok és inzulinrezisztencia: A vérben megemelkedik a zsírok, például a koleszterin szintje is. Inzulinrezisztencia alakulhat ki. A jelentkező hormonváltozások diabetogén hatásúak, fokozva ezzel a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) kialakulásának kockázatát.
• Fehérjefelhasználás: A fehérjefelhasználás is fokozott, mivel a magzatnak és a méhlepénynek sok fehérjére van szüksége a növekedéshez, az anyai vér fehérjeszintje csökken. A terhesség korai szakaszától kezdve a női szervezet raktározni kezdi a fehérjéket, zsírokat és ásványi anyagokat, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a magzat fejlődése során.

Keringési rendszer változásai

A terhesség talán a keringési rendszer számára jelenti a legnagyobb kihívást. A testnek nem csupán a saját igényeit kell kielégítenie, hanem a méhlepényen keresztül a magzatot is el kell látnia oxigénnel és tápanyagokkal. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek jelenhetnek meg.

• Vérvolumen: A várandósság során a vér mennyisége akár 50%-kal is megnövekedhet a női testben, ezzel is támogatva a magzat növekedését és fejlődését. Ennek célja a méhlepény megfelelő vérellátásának biztosítása, a baba növekedésének támogatása, és a szülés alatti várható vérveszteség kompenzálása.
• Szívműködés: Ez a megnövekedett vérmennyiség extra munkát jelent a szívnek, amelynek fokozottan kell pumpálnia a vért. A szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nő a pulzustérfogat (az egy szívdobbanás alatt kilökött vér mennyisége), másrészt a pulzus is emelkedik (akár 100/perc is lehet nyugalomban a terhesség végén).
• Vérnyomás: Emellett a hormonális változások hatására az erek kitágulnak, így sok kismama tapasztalhat vérnyomáscsökkenést is - jellemzően az első és a második trimeszterben. A terhesség első felében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek csökkennek, majd újra elkezdenek emelkedni a terhesség előtti szintig. A harmadik trimeszterben eltérő folyamatok lépnek életbe: ekkor már a vérnyomás emelkedése a gyakoribb, mely kóros terhességi magas vérnyomás betegséget is jelezhet!
• Visszér és ödéma: Az alsó végtagokban a vénás nyomás nő, ennek következményeként visszeresség és ödéma alakulhat ki. A méh növekedése és a megnövekedett vérvolumen nyomást gyakorol a medencében és a lábakban futó nagy vénákra, lassítva a vér visszaáramlását a szív felé. Ez hozzájárul a lábak duzzanatához, és megnöveli a visszerek (varikózus vénák) kialakulásának kockázatát.
• Vena cava inferior szindróma: A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg.

Légzőrendszeri változások

A terhesség hatására nő a mellkas átmérője és körfogata, a légzési térfogat akár 40%-kal is nőhet. Ezzel párhuzamosan nő a légzésszám is. A rekeszizom feljebb kerül. A felső légutak nyálkahártyája megduzzadhat, ami orrduguláshoz vezethet. Ahogy a méh felfelé tolja a rekeszizmot, kevesebb hely marad a tüdő számára a teljes kitágulásra. Ez légszomjat okozhat még minimális fizikai aktivitás esetén is.

Emésztőrendszeri változások

A hormonális változások az emésztőrendszert is érintik. Az emésztőrendszer szintén lassul, ami több problémát is felvet a terhesség alatt.

• Reggeli rosszullét: Az egyik leggyakoribb és legismertebb jellemzője ezen változásoknak a „reggeli rosszullét”-ként emlegetett, hányás vagy émelygés, amely sok esetben nemcsak reggel fordul elő a kismamákkal, hanem sokszor a nap folyamán bármikor rájuk törhet. Ez a nehéz időszak elsősorban az első trimeszterben jellemző, de a kismamák egy részénél huzamosabb ideig is tarthat.
• Nyálelválasztás: Általánosságban elmondható, hogy a nyálelválasztás fokozódik, ami akár nyálcsorgáshoz is vezethet. Megváltozik a nyál összetétele is, így nő a fogszuvasodás kialakulásának esélye, illetve a fogíny különböző betegségei is jelentkezhetnek, ezért a várandósgondozás részét képezi a kismama fogorvosi vizsgálata is.
• Lassabb emésztés: A progeszteron ellazítja a simaizmokat - beleértve az emésztőrendszer izmait is - ami lassítja az emésztést. A táplálék lassabb ütemben szívódik fel, mivel a bél- és a gyomormozgások gyakorisága csökken.
• Székrekedés és aranyér: Ez sok esetben székrekedést és gyomorégést okozhat. Nő a székrekedés kialakulásának esélye, mivel a vastagbélben több víz szívódik vissza. A székrekedés és a vénák összenyomása miatt aranyér alakulhat ki.
• Gyomorégés: Kialakulhat gyomorégés, mert a gyomor savtartalma és a hasűri nyomás megnövekszik, illetve a záróizmok lazábbak lesznek. Emellett a növekvő méh is nyomást gyakorolhat a gyomorra, illetve a belekre, ami hozzájárulhat a fenti problémákhoz.
• Epepangás és epekövek: Az epe panghat, mivel az epehólyag fala is lazább lesz, így epekövek képződhetnek.

Vizeletkiválasztó rendszer változásai

A terhesség alatt a veséknek fokozott munkát kell végezniük a megnövekedett vérmennyiség miatt. Emellett a hormonális változások is befolyásolják a vesék működését.

• Veseműködés: A vese mérete megnő, véráramlása fokozódik, így a vese kiválasztásának mérhető értéke is nő. A vese több nátriumot szív vissza, azonban kevesebb szénhidrátot, aminosavat, B12-vitamint, folsavat, így a terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre.
• Gyakori vizelési inger: Mivel a méh egyre nagyobb, így a hólyagra gyakorolt hatása is fokozódik, amelynek köszönhetően a vizelési inger gyakori lehet a kismamák életében, különös tekintettel az első és harmadik trimeszterre.
• Vesemedence-tágulat: A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.

A szem változásai

A várandósság során a hormonális és fizikai változások befolyásolhatják a szem egészségét és a látást is.

• Szaruhártya változásai: A hormonális ingadozások miatt a szaruhártya alakja és vastagsága megváltozhat, ami átmeneti homályos látást vagy a kontaktlencsék kényelmetlenségét okozhatja. A szem szaruhártyájában vizenyő alakulhat ki, mely fénytörési hibákat eredményezhet.
• Szemszárazság és szemnyomás: A szemszárazság és a szemnyomás ingadozása szintén gyakori jelenség várandósság során.

A haj, a bőr és a köröm változásai

Sok kismama észreveszi, hogy nemcsak a teste, de bőre is megváltozik a terhesség alatt. A hormonális változásoknak köszönhetően a bőrön sötét foltok, pigmentációs elváltozások, vagy ahogyan az anyukák egymás között is hívják „terhességi folt” jelenik meg.

• Bőr:
  • Pigmentációs elváltozások: A hormonális változásoknak köszönhetően a bőrön sötét foltok, úgynevezett pigmentációs elváltozások, vagy ahogyan az anyukák egymás között is hívják „terhességi folt” jelenik meg. A szeméremajkak, az emlőbimbók és a végbél bőre, valamint a sebhelyek pigmentáltabbak, sötétebb színűek lesznek. Az anyajegyek, a szeplők is sötétebbé válhatnak. Az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg. A linea nigra egy sötét, függőleges vonal, amely a köldök alatt (néha felette is) fut végig a hason. A megnövekedett pigmentációért felelős hormonok okozzák.
  • Striák: A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg. A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek. Hormonális okok mellett a fizikai terhelés és az anyagcsere folyamatok megváltozása is hozzájárul a csíkok kialakulásához.
  • Bőrviszketés: Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet (kolesztázis), ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.
  • Egyéb változások: A tenyér pirosabb lesz. Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet. A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg.
• Haj: A hajra kifejezetten jó hatással van a várandósság. Ebben az időszakban ugyanis a haj növekedése felgyorsulhat, vastagabb és fényesebb lehet. A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző.
• Köröm: A terhesség során a hormonok miatt a körmök is változásokon mehetnek keresztül. A kismamák többsége erősebb és gyorsabban növő körmökről számol be, másoknál a vízvisszatartás törékenyebbé teheti a körmöket, illetve a körömágy érzékenyebbé válhat.

Változások a vázizomrendszerben

A terhesség alatt a vázizomrendszer is megváltozik. Ilyen lehet a súlypont eltolódása, a lordosis, hátfájás vagy a hasizom eltávolodása.

• Súlypont eltolódása: Az ágyéki lordosis (fokozott derékgörbület) alakulhat ki, mivel a terhes méh miatt megváltozik a várandós súlypontja. Ez derékfájást is okozhat.
• Csontok kalciumtartalma: A csontok kalciumtartalma csökken.
• Ízületi szalagok: Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő.
• Vádli izmai: A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.
• Hasizmok szétnyílása (diastasis recti): A hasi egyenes izmok (rectus abdominis) a terhesség harmadik trimeszterében extrém nyomásnak vannak kitéve. A kötőszövet, amely a hasizmokat összetartja (linea alba), megnyúlik és elvékonyodik. Ez a diastasis recti, vagyis a hasizmok szétnyílása. Ez normális, és a legtöbb esetben a szülés után részben vagy teljesen visszahúzódik.
• Karpális alagút szindróma: A kéz és csukló területén jelentkező zsibbadás és fájdalom gyakran a karpális alagút szindróma tünete. Ez a terhességi állapot a vízvisszatartásnak köszönhető. Az ödéma nyomást gyakorol a csuklóban futó idegekre.

Idegrendszeri és pszichológiai változások

Eddig elsősorban a várandóssággal járó fizikai változásokat ismertettük, azonban fontos kiemelni, hogy a terhesség érzelmi változásokkal is jár. A hormonok hullámvasútja nem csak a testet alakítja át, hanem a lelket is.

• Hangulatingadozások: A hormonális változások ugyanis hangulatingadozásokat okozhatnak. Előfordulhat, hogy a kismama egyik pillanatról a másikra meghatódik, elérzékenyül, vagy éppen nagyon feldobódik. Ezzel együtt a várandós anyukák tapasztalhatnak szorongást, boldogságot, izgalmat és aggodalmat egyszerre.
• Terhességi köd: A „terhességi köd” kifejezés a kismamák által tapasztalt feledékenységre, koncentrációs zavarokra és a gondolkodás lassulására utal. Kutatások kimutatták, hogy a terhesség alatt a nők agyának szürkeállománya bizonyos területeken csökken. Ez elsőre riasztóan hangozhat, de valójában ez egy optimalizációs folyamat: az agy átalakul, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a szülői feladatokra, növelve az empátiát és a kötődési képességet.

Az emlők és a méh változásai

Amint megfogan egy kisbaba, az anya szervezete máris elkezd készülni a szülésre és a szoptatásra. A folyamat már a megtermékenyítés pillanatában beindul.

• Emlők: A mellek az elsők között jelzik a változást. Már a beágyazódás után hetekkel a mellek feszülnek, érzékenyek, nagyobbak és nehezebbek lesznek. Az ösztrogén és a progeszteron serkenti a tejcsatornák és a mirigyek fejlődését. Előfordulhat, hogy a mellbimbóudvar (areola) sötétebbé és nagyobbá válik, és megjelennek rajta a Montogomery-mirigyek, apró dudorok, amelyek a szoptatás során védő és kenőanyagot termelnek. A harmadik hónap környékén a mell kolosztrumot, vagyis előtejet kezd termelni.
• Méh: A méhnyak, a méh bejárata szintén változik a terhesség alatt. Szövete megvastagszik, feszesebbé és mirigyesebbé válik. A terhesség korai szakaszában vastag nyákdugó képződik, amely lezárja a méhet. Ez a nyákdugó általában a szülés első szakasza, a vajúdás előtt vagy közben távozik. A méh növekedése miatt a has alakja fokozatosan változik. A 24. hét környékén a méh teteje eléri a köldök vonalát. A későbbiekben egyre följebb kerül. A méh, amely normál esetben egy kisebb körte méretű, most rohamos növekedésnek indul. A második trimeszter elején még a szeméremcsont mögött helyezkedik el, de a 20. hétre már eléri a köldököt, és a hasfalat kifelé tolja.

Érzékszervi változások

A várandós nők igénye megnő a sósabb és az édesebb ételek iránt. Az első trimeszterben az ízérzés csökkenhet, ezzel párhuzamosan megnőhet az ingerküszöbük a savanyú, sós, csípős ételekkel szemben. Fémes íz jelenhet meg a szájban, ami hányingert okozhat. Bizonyos szagokkal szemben a várandósok érzékenysége megnő.

A hüvely változásai

A terhesség, majd a szülés hatására megváltozhat a hüvely rugalmassága. A baba világra jötte után pár héttel általában visszanyeri eredeti méretét, de ez nem mindig van így. Vannak édesanyák, akik később is úgy érzik, van különbség a régi mérethez képest. A hormonok hatására hüvelyszárazság is kialakulhat, általában az első menstruáció rendezi majd a helyzetet, de a szoptatás miatt is érzékeny maradhat a hüvely, amely viszketéssel is járhat.

További tudnivalók

A terhességi hormonok és a növekvő kisbaba fokozott kálcium igénye is megnövelheti az anyánál a fog- és szájüregi panaszokat. Gyakran ínyvérzéssel, rossz lehelettel is járhat. Bár sokan hányingerrel küzdenek a terhesség elején, fontos a megfelelő szájhigiénia, mert a szájban kimutatható és megnövekedett kóros baktériumok a véráramba kerülve megnövelhetik a koraszülés kockázatát. Éppen ezért fontos, hogy a terhesgondozás része legyen egy fogászati szakorvos felkeresése.

Ügyeljünk a kényelmes ruházatra, jót tehet a vérkeringésnek egy kompressziós zokni vagy harisnya, az alvást és a megfelelő testhelyzet megtalálását pedig segítheti egy terhespárna, amely később szoptatáskor is használható majd.

tags: #terhesek #elettani #valtozasai