Minden szülő életében elérkezik az idő, amikor legféltettebb kincsét, gyermekét közösségbe adja. Az elválás mind a szülőnek, mind a gyermeknek rendkívül nehéz tud lenni. Hamarosan kezdjük a bölcsődét, de nagyon aggódom. Megkönnyíthetjük viszont a helyzetet, hogyha a bölcsőde-választást nem bízzuk a véletlenre, hanem egy gondosan előkészített, tudatos döntést hozunk.
Manapság egyre kevésbé opció a kisgyermekes családok számára, hogy az anya 3-4 évig is otthon maradjon gyermekével. Gazdasági és egyéb racionális megfontolások arra ösztönzik a szülőket, hogy bölcsőde, családi napközi segítségével, vagy más alternatív módon gondoskodjanak kisgyermekeik napközbeni ellátásáról. A leggyakrabban megfogalmazott okok közt szerepel, hogy az anya keresetének kiesése nehézségeket okoz a háztartásban, vagy karrierje miatt nem engedheti meg magának a hosszabb otthon tartózkodást. Másrészt, sokan keresik a bölcsődék nyújtotta szolgáltatásokat azért, mert úgy tapasztalják, hogy csemetéjük igényli a kortárs csoporttal való kontaktust, játékot, vagy a rendszeres napirend kialakításában van szükségük segítségre. Esetleg a szülők szeretnék ily módon színesíteni, változatossá tenni a gyermek mindennapi tapasztalat és élményszerzési lehetőségeit.
A választás nem könnyű, elvileg számos alapítványi bölcsőde és egyéb alternatív megoldás van az állami bölcsődék mellett, a lehetőségek kerületenként változóak. Az elsődleges kötődések kiterjesztése a tágabb környezetre, a „leválás” folyamata mind az anya, mind a gyermek számára kihívásokkal teli időszak. Felelősségteljes döntést igényel a megfelelő intézmény, személyzet kiválasztása, megtalálása, melyre nyugodt szívvel bízzuk gyermekünket.
A bölcsőde kiválasztása
Annak érdekében, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot, és megóvjuk magunkat és gyermekünket a felesleges kísérletezésektől és negatív tapasztalatoktól érdemes átgondolnunk az általunk támasztott igényeket a leendő intézménnyel szemben, ennek függvényében már körültekintően tájékozódhatunk. Sok esetben a szülők kizárólagosan praktikussági, vagy logisztikai szempontokat vesznek figyelembe a bölcsőde megválasztásakor. Később esetleg hosszú hónapokig gyötrik magukat, hogy “nem jó szülők”. Mert gyermeküket egy nagy létszámú gyermekcsoportba helyezték el, miközben úgy érzik, hogy érzékeny lelkű picurkájuknak, egy kisebb, családias hangulatú hely jobban megfelelne. Vagy elégedetlenek az élelmezéssel, esetleg az intézmény nevelési szemlélete, vagy a gondozók módszerei nem egyeznek a családban képviselt elvekkel.
Ha mindezen problémákra, már tájékozódás alatt fény derül, megkísérelhetjük orvosolni őket, vagy ha ez nem lehetséges el se kezdjük a beszoktatással való kísérletezést. Hiszen ha a szülő nyugtalan szívvel, bizonytalanul engedi át a gyermek felügyeletét, a beszoktatás eleve kudarcra van ítélve. Érdemes tehát megfontoltan döntenünk, annak tudatában, hogy a kisgyermek első három életévében kialakuló kötődések és megtapasztalások hatása, élethosszig tartóan befolyással van a fejlődésére, önképének, identitásának, önállóságának alakulására.
Hogyan tájékozódjunk a szóba jövő bölcsődékről?
A gyermekorvossal, védőnővel való beszélgetés a bölcsődei elhelyezés lehetőségéről hasznos lehet. Biztosan van információjuk a kerületben működő bölcsődékről. Az egyes intézményekről alkotott véleményeket és tapasztalatokat megtudhatjuk a környéken lakó szülőktől, szomszédoktól. Játszótereken, gyermekprogramokon olyan anyukáktól érdeklődve, akiknek gyermeke már egyik vagy másik helyen részesül nappali ellátásban. Fontosak a személyes benyomások, de mindig gondosan mérlegeljünk, a negatív és pozitív véleményeknél, vegyük figyelembe, hogy ki és milyen indítékkal fogalmazta meg észrevételeit. Közvetlen baráti körünk ajánlása még inkább releváns lehet a keresés idején, hiszen ők a bensőséges kapcsolat és a gyermekünk ismerete révén jobban átlátják sajátos igényeinket.
Segítheti a választást az interneten való böngészés is. A szóban forgó kerületek intézményeinek oldalára látogatva a címen, telefonszámon és egyéb elérhetőségen túl bővebb információra is bukkanhatunk. A fényképek sokat elárulnak a gyermekcsoportban uralkodó hangulatról, gyermeklétszámról, korösszetételről. Láthatjuk a belső tereket, olvashatunk a gondozónőkről és megismerkedhetünk az intézmények szakmai programjával, kitűzött céljaival. A személyes tájékozódást és a látogatás során gyűjtött benyomásokat azonban semmi nem pótolja. A bölcsődékben rendezett nyílt napok alkalmával sok hasznos tapasztalathoz juthatunk elsősorban technikai szempontból. Egy-egy ilyen látogatás jó lehetőség a gondozónőkkel, dadusokkal való beszélgetésre is. Sok bölcsődében, már fél/egy évvel korábban szükséges bejelentkezni, ahhoz, hogy a gyermekek várólistára kerüljenek. Ez a népszerű, kis létszámú, speciális szolgáltatásokat nyújtó bölcsődékre különösen érvényes.
Milyen szempontokat tartsunk észben a bölcsőde kiválasztásakor?
Kényelmi körülmények figyelembe vételénél, fő mérlegelési szempont, hogy melyik bölcsőde van legközelebb a lakóhelyhez, mennyire könnyen megközelíthető gyalog és babakocsival. Érdemes végiggondolni, hogy mivel megyünk reggelenként munkába, gyalog, autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral. Ugyanis, ha ezeket az útvonalakat is figyelembe vesszük, máris kiszélesedhet a lehetségesen választható intézmények köre, s nem jelent majd sok többlet feladatot, munkába menet-jövet beugrani a bölcsődébe.
Sokaknak kritérium, hogy gyermekük minél többet tartózkodjon levegőn, ezért a bölcsőde környezete, udvar, parkok, játszóterek különösen fontos tényezői a választásnak. A leendő bölcsőde szemléletmódja meghatározza, hogy milyen módszereket alkalmaznak az alapfeladatok ellátásában. Azaz a nevelés-gondozás során, a folyamatos napirend elsajátításakor, a játék lehetőségek biztosítása terén, illetve a családdal való kapcsolattartás formái és fajtáiban.
Ahhoz hogy a tervezett programok valóban megvalósuljanak szükséges a megfelelő kialakítás, technikai felszereltség, játéktár. Az intézménylátogatás során fontos lehet, ha ezt is feltérképezzük. Azzal a szemmel nézzünk körül a gyermek átadóban, játékszobában, tisztasági helyiségekben, hogy mennyire kényelmes és praktikus, balesetmentes és tiszta. Ismerkedjünk meg a játék, etetés, altatás, tisztázás körülményeivel.
Célszerű számba venni a kisgyermek gondozó- nevelő intézmények egyéb szolgáltatásait és elgondolkodni azon, hogy gyermekünk képességeinek kibontakozását mi szolgálja a legoptimálisabban. Ilyen plusz lehetőségek például: a sportolás biztosítása, zenei foglalkozás, nyelvtanulás, vallási hagyományok- kultúra megismertetése. Ajánlott a foglalkoztatások módszereiről is tájékozódni, hogy a korosztály sajátosságoknak megfelelően, játékba ágyazottan, szabadon választható legyen gyermekünk számára.
Azt sem mindegy, hogy a gyermekünk mit eszik, kérjünk információt az élelmezéssel, étrenddel kapcsolatosan, egy átlagos heti menü áttekintése sokat elárul. A bölcsődékben a leggyakoribb ételallergiákra való diétás étkezést tudjuk biztosítani. Ilyen a tej, tojás, szója, fruktóz. Gluténérzékenység esetén a megfelelő étkezést csak a kijelölt bölcsődék tudják biztosítani. A kérést fel lehet tüntetni a jelentkezési lapon.
Az 1-3 éves kisgyermekek egyik legfontosabb szükséglete az érzelmi biztonság, ezért különösen fontos a gondozónők személye, és a bölcsi hangulata. A csoportban uralkodó légkör árulkodik arról, miként érzik magukat a gyerekek. Bízzuk magunkat ösztöneinkre, a személyes szimpátia kedvez a hatékony együttműködésnek. A gyermekekre jutó személyzet száma, meghatározza, hogy mennyi figyelmet, ölelést, törődést, simogatást kaphat a gyermek, melyre ebben a korai életszakaszban oly nagy igény van. A csoport gyereklétszáma tehát ugyancsak lényeges mérlegelési szempont.
A beszoktatás folyamata
A kisgyermek számára új környezethez, a bölcsőde személyi és tárgyi feltételeihez való alkalmazkodás körülbelül és általában egy tíz napig tartó folyamat. Ez a bölcsődei adaptáció. Nem szabad elfelejteni, hogy a folyamat hosszát mindig az adott kisgyermek szükségleteihez kell igazítani! Nagyon fontos és jelentőséggel bír a bölcsődei adaptációt megelőző családlátogatás. A kisgyermek ébrenléti idejében, lehetőség szerint akkor, amikor a teljes család otthon tartózkodik. Ilyenkor a kisgyermeknevelő betekintést nyer a család működésébe. Ekkor egyeztetjük a szülővel a beszoktatást. Tanácsolható, hogy a szülő tegyen látogatást a kiválasztott intézményben kisgyermekével az adaptációt megelőzően. Szintén jó lehetőség a kapcsolatépítésre, közvetlenül a nevelési év kezdete előtt, a bölcsődébe lépő kisgyermekek szülei számára szervezett találkozó. Ilyenkor kitérhetünk a beszoktatással kapcsolatosan a szülők számára felmerült további kérdések megbeszélésére.
Az első bölcsődei találkozás és a bölcsődébe járás első napjai az az időszak, amikor a kisgyermek megismeri az új környezetet, az új embereket, tereket, eszközöket, szokásokat, hangokat, illatokat, ízeket. Ebben az időszakban a szülő is betekintést nyer a választott intézmény működésébe. Az információk kölcsönös megosztása ebben az időszakban kulcsfontosságú, ahogy jelentőséggel bír a bölcsődei nevelés teljes időtartama alatt is. A kisgyermeknevelőnek a bölcsődével és a bölcsődei neveléssel összefüggő legfontosabb információkat írásos tájékoztatás formájában is szükséges megosztania a szülővel. Ennek során az intézmény működésére (például az intézmény nyitvatartási rendje, napirend, étkezési idő, tevékenységtípusok, pihenés, programok) és a kisgyermek fejlődésének nyomon követésével és fejlődésének támogatásával kapcsolatos területekre érdemes kitérni.
A kisgyermeknevelő megfigyeli és átveszi a szülőtől a kisgyermek gondozási tevékenységeit. A bölcsődei beszoktatás első napjaiban a kisgyermekek nem tartózkodnak egy-két óránál tovább a csoportban. Ezen idő alatt a „saját kisgyermeknevelő” elkezdi megismerni a kisgyermeket. Pár nap eltelte után a szülőnek célszerű kényelmes ülőhelyet biztosítani a csoportszobában, amely azt „üzeni” a kisgyermek számára: „Itt vagyok. Ha kedved van, játszhatsz.” A szülővel együttműködve a kisgyermeknevelő fokozatosan válik aktívabbá a kisgyermek segítésében. A szülő még a csoportszobában tartózkodik, de a kisgyermek reakcióira már egyre többször a szülő helyett a kisgyermeknevelő válaszol, a szülő csak „ott van”.
A kisgyermek számára új környezethez való alkalmazkodás nem csupán új környezethez való alkalmazkodás, hanem egy kapcsolati váltás is, hiszen el kell kezdenie elfogadni egy másik felnőttet mint átmeneti biztonsági bázist, miközben meg kell tanulnia kezelni az anya távollétét. A biztonságos beszoktatás kulcsa nem az, hogy a gyermek gyorsan „bent marad sírás nélkül”, hanem hogy fokozatosan megélje a kapcsolat átmeneti elengedését, és képes legyen újrakapcsolódni. A beszoktatás legyen fokozatos, lehetőség szerint az első napokban rövid, az anya jelenlétével zajló alkalmakból álljon. A gyermeknek legyen lehetősége megfigyelni az új környezetet, mielőtt aktív résztvevővé válik.
A szülő érzelmi állapota is meghatározó: a gyermek nem csupán a szavakból érti meg a helyzetet, hanem a testtartás, a hanghordozás és a szülői reakciók révén is. Egy bizonytalan, bűntudattal küzdő szülő nehezebben közvetíti azt az üzenetet, hogy „ez a hely biztonságos, és én bízom benne”. Nehéz feladat a kisgyermektől távol maradni, azonban ha barátságos, biztonságos környezet áll rendelkezésre, ahol folyamatosan ügyelnek a fejlődésére, akkor nem adódhat probléma.
A bölcsődei beszoktatás az egyik legérzékenyebb időszak gyermekünk életében. A bölcsődék napirendje az állandóságra épül, a korosztály testi lelki és szociális igényeinek megfelelően van kialakítva, de idő kell amíg ezt megszokja a kicsi. Sokat segíthet, ha otthon is megpróbáltok bevezetni egy-két dolgot az adott bölcsőde napirendjéből, mondjuk a fix tízórait, délutáni alvást, vagy akár ilyen aprónak tűnő dolgot, mint a kézmosás-arcmosás lefekvés előtt.
A beszoktatás folyamatáról és annak lezárásáról a kisgyermeknevelő írásbeli feljegyzést (dokumentációt) készít. A beszoktatás átlagosan két hétig tart, figyelembe véve a gyermek alkalmazkodó képességét. A szülővel történő fokozatos beszoktatás lényege hogy két hét alatt folyamatosan növeljük a gyermekek bölcsődében tartózkodásának időtartamát, a szülőét pedig a 2. héttől fokozatosan csökkentsük. Az első 2-3 napban a gondozási műveleteket az anyuka végzi, majd fokozatosan kezdi el ezeket átvenni a kisgyermeknevelő. Az ággyal való ismerkedés, az alvás a második héten történik.
A beszoktatás alatt nagy jelentősége van az átmeneti tárgyaknak, hiszen azok segítik az anyától való elszakadást. A bölcsőde minden gyermek számára biztosítja az ágyneműt, törölközőt, textílpelenkát.
A bölcsődei adaptációhoz jól alkalmazható „A beszoktatás módszertana; Szocializálódás a családból a bölcsődébe” (2022) szakmai anyagban publikált kéthetes időtartamra tervezett, napi bontást tartalmazó folyamatminta. A beszoktatást azonban mindig az adott kisgyermek reakciója határozza meg. A mozzanatok időbeliségét mindig az egyes gyermekhez szükséges igazítani.
Szülői értekezlet a bölcsődében TV Ajka 2016 06 15
Mit hozhatok a gyermeknek a bölcsődébe?
Fontos szempont, hogy a gyermeknek kényelmes legyen, a szabad mozgásban ne korlátozza (például ne farmernadrágba legyen a szobában). Biztosítani kell a szekrényében több váltóruhát, ha például leeszi magát át lehessen öltöztetni. A szobatiszta gyerekeknek olyan ruházat ajánlott, ami nem gátolja az önállóság kialakulásában. Biztosítani kell a gyermekeknek udvari ruhát is, ami nem baj, ha piszkos lesz. Mivel egész nap a benti cipő van a lábán, célszerű egy kényelmes szandált választani, ami tartja a bokáját.
Az eldobható pelenkáról és a popsikenőcsről a szülőknek kell gondoskodniuk. Célszerű a szekrényben ebből is pluszt tárolni. A zuglói bölcsődékben tilos popsitörlőt használni. A gyermek popsiját minden pelenkaváltásnál hagyományos módon, szappannal és vízzel lemossuk, textílpelenkával megtöröljük.
A bölcsődei nevelés hatásai és a szülő szerepe
A bölcsődei nevelés hatásai A korai oktatási-nevelési intézménybe kerülésnek számos pozitív hatása lehet, mint amilyen a szocializáció, a szociális készségek fejlődés vagy éppen az önállóság támogatása. Jótékony hatást fejthet ki a kisgyermek értelmi fejlődésére is a logikai gondolkodás, a beszédfejlődés és a szókincs bővítése révén. A szabadjáték hozzájárul a testi fejlődéshez is, mind a nagymozgások, mind a finommotorika fejlődik általa.
Ugyanakkor - mint szinte mindennek - ennek is lehet árnyoldala. Egyik fő negatív hatás lehet a kezdeti szorongás, mely általában magatartászavar, agresszív viselkedés, éjszakai alvászavar, evéssel kapcsolatos problémák vagy vizelet- és székletvisszatartási zavar formájában tör utat magának. A sírás normális reakció ebben a helyzetben, de mivel a bölcsődés korú gyermekek még nem tudják magukat megnyugtatni, ebben a nevelőn kívül segíthet egy átmeneti tárgy (rongyi, plüssállat), ami a biztonságos otthonra emlékezteti őket.
Vannak gyermekek, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másokat jobban megvisel ez a nagy változás. Ebben az időszakban bújósabbá válhat gyermekünk, jobban keresheti testközelségünket, tehát hagyjuk neki, szeretgessük őt sokat! Fontos, hogy adjunk teret gyermekünknek a napközben felgyülemlett feszültségek levezetésére, például térjünk be hazafelé a játszótérre. Ugyanakkor meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban, hogy pihenésre is elég idő jusson. Érdemes az estéket, hétvégéket nyugodt programokkal eltölteni.
A szülő nyugodt, átlátható és következetes legyen a kommunikációban: mindig elmondja, mikor és miért megy el, valamint mikor jön vissza. Fontos tudni, hogy az új helyzet átmenetileg regresszív tüneteket hozhat: több lehet a sírás, az éjszakai ébredés, a szeparációs szorongás, és a korábban már kialakított szokások (pl. szobatisztaság, önálló alvás) is eltűnhetnek.
A sírás jó! Neked már csak az a dolgod, hogy elhidd, hogy a gyermeked jó helyen, jó kezekben van ott ahol hagytad. Így felesleges egész nap azon idegeskedned, hogy vajon megette-e a reggelit, vagy jól adták-e rá a pelenkát, és máris nyert ügyed van!
Bízzunk benne, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk, a gyermekünk jó kezekben lesz és csak profitálni fog a közösségbe járásból. Már napokkal, hetekkel előbb kezdjük el mondogatni neki, hogy milyen szuper hely a bölcsőde, milyen sok gyerek és szép játék lesz ott, és milyen kedvesek a gondozók. Beszoktatás alatt végig legyünk lazák, nyugodtak, pozitívak, és - ez a legfontosabb! - semmiképpen ne kezdjünk el sírni a gyermekünk előtt! Ha már nem lát minket, nyugodtan szabadjára engedhetjük az érzelmeinket.
A bölcsőde kiválasztása nagy jelentőséggel bír, hiszen kisgyermekünk a napja nagy részét ezentúl itt fogja tölteni. Rendkívül fontos tehát, hogy jól érezze magát és mi is biztonságban tudjuk őt. A bölcsőde kihat gyermekünk testi, szellemi, érzelmi fejlődésére és szocializációjára egyaránt. A beszoktatás senkinek sem könnyű időszak, sem a kisgyermek, sem a szülők számára. Sok esetben ez az első igazi elválás időszaka, ami gyakran megviseli az egész családot.