Az elhízás az egyik legnagyobb társadalmi probléma, és manapság már a gyerekek körében is egyre többen túlsúlyosak. De mi a helyzet a kisbabákkal? Egy pár hónapos baba is el tud hízni? Teljesen jogos felvetés, hogy miért is létezik egyáltalán a „babaháj”? Felnőtteknél nem tartjuk előnyösnek a túlsúlyt egészségi szempontból, akkor a babáknál miért látjuk aranyosnak a kis hurkákat?
A csecsemőkorban a túlsúly oka lehet étrendi, illetve egyes szindrómákhoz is társulhat. A csecsemők súlygyarapodása igen eltérő lehet, ezért mindig szakember véleményét kérje ki a gyermek testsúlyával kapcsolatban.
A "Babaháj" Jelentősége és Fejlődése
A válasz az agy fejlődésében keresendő. Az agyunk körülbelül 60%-a zsír. Az idegsejteket borító mielinhüvelynek nagyon fontos szerepe van az ingerületátvitelben. Ennek felépítéséhez zsírra van szükség, ezért a babák, akiknek intenzíven fejlődik az agya az első egy évben „kéznél tartanak” jó sok zsírt ehhez a folyamathoz.
A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírszövet tömege egyrészt úgy gyarapszik, hogy a zsírsejtek száma szaporodik, másrészt úgy, hogy a meglevő zsírsejtekben több zsír tárolódik. A zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával. A magas születési súly azután magában hordozza az elhízás kockázatát.
Súlygyarapodás és Percentil Görbék
A csecsemők súlygyarapodása igen eltérő lehet. A csecsemők fejlődését nemcsak a súly határozza meg, hanem a hosszt, a fejkörfogatot, a mellkas-körfogatot is, illetve ezen paraméterek egymáshoz viszonyított arányát is figyelembe veszik. Nagy esetszámok alapján táblázatokat és görbéket hoztak létre, hogy a csecsemő testének paramétereit viszonyítani lehessen az átlaghoz, erre alkalmasak a súly és hossz percentil görbék és táblázatok.
Az átlag érték az 50-es percentil, ha ettől nagyobb percentil érték adódik, az az átlaghoz viszonyított nagyobb hosszt, súlyt, fejkörfogatot, stb. jelent; ennek megfelelően az alacsonyabb percentilek az átlaghoz viszonyított kisebb értéket jelentik. A 97-esnél nagyobb percentilis utal a kóros elhízásra, míg a 3-asnál kisebb percentil utal a jelentős súlyhiányra.
Az optimális súlygyarapodásra utal, ha a csecsemő fél éves korra a születési súlyát megduplázza, egy éves korára pedig megháromszorozza. Fontos, hogy a heti hízási és fogyási értékek helyett mindig a havi átlagot kell nézni. Az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti 50-150 gramm közötti értékek nevezhetők normálisnak, mindezt a havi átlagból visszaszámolva.
Nagyon fontos, hogy a családi méretek sokat számítanak a baba hízásánál; sok esetben a kistermetű szülők gyermeke kevésbé hízékony, míg a termetesebb szülőké gyorsabban hízik.
Átlag, szórás | Matekérettségi | MATEK pár percben
A Szakember Véleményének Döntő Szerepe
Sajnos sok kisgyermekes anyuka esik abba a hibába, hogy a gyermek fejlődését mások gyermekének fejlődéséhez hasonlítja, és a problémás esetekben nem szakembertől kér tanácsot, hanem laikusok véleményére hallgat. Ez igen gyakran előfordul a csecsemőtáplálással, a csecsemő súlygyarapodásával, mozgásfejlődésével kapcsolatban.
Amennyiben úgy gondolja, hogy gyermeke súlya nem a megfelelő ütemben, hanem túl gyorsan vagy lassan gyarapszik, mindig kérje ki a gyermekorvos véleményét. A gyermeket rendszeres időközönként látogatja a védőnő és ellenőrzi a háziorvos is, ezek ideális alkalmak arra, hogy feltételei kérdéseit a gyermeke fejlődésével kapcsolatosan.
Ha a védőnő, orvos nem fejezi ki aggodalmát a baba súlya miatt, akkor nekünk sincs okunk rá. Azonban, ha valóban túlsúlyos a gyermeked (obesitasszal küzd), az első és legfontosabb dolog, hogy szakemberhez forduljatok. Soha ne cselekedjetek „saját szakállra”, hiszen lehet, hogy valamilyen betegség vagy más egészségügyi probléma áll a háttérben.
A Túlsúly Kialakulásának Okai és Megelőzése
A szakemberek már régen bebizonyították, hogy csak az esetek igen kis százalékában felelős a genetika a túlsúlyért. Az esetek többségében - muszáj belátnunk - az életmód mindennek az oka.
Magzati és Korai Csecsemőkor
A magzat méhen belüli életének szerepe van a későbbi elhízás kialakulásában. Az anya súlya és a baba születési súlya között bizony van összefüggés. Pláne akkor, ha az anya túlsúlyos (BMI 25 felett), dohányzik és/vagy (kezeletlen) terhességi cukorbetegsége volt. Ilyenkor nem kell meglepődni, ha a baba nagy súllyal születik.
A terhesség során figyeljen oda saját mértékletes súlygyarapodására a terhes kismama. Az anya jelentős súlygyarapodása összefügg a baba születési súlyával is.
Táplálás az Első Hat Hónapban
A csecsemők étrendje a felnőttekéhez képest sokkal magasabb arányban tartalmaz zsírokat, ez segíti az idegsejtek mielinhüvelyének felépülését, az idegrendszer normális működését.
Egy kisbaba táplálása történhet anyatejjel vagy tápszerrel. Az anyatej előnye, hogy igény szerint szoptatott babát hat hónapos korig nem lehet túletetni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával egybehangzóan úgy véljük, hogy az anya a csecsemőjét lehetőleg 6 hónapos koráig (5-7 kg testtömeg elérése) kizárólag szoptassa.
Ha 6 hónapig csak szopizik a baba, illetve tápszer esetén betartjuk a fent említett szabályokat, akkor ebben az időszakban nem lehet csecsemőkori elhízásról beszélni. Alapszabály, hogy anyatejes babát nem lehet túletetni. Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kissé lassúbb. Így van ez a súlyfejlődésükkel is az első életévben. A szoptatott csecsemők növekedési üteme két éves kor után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfejlődésük azonban mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető.
Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt. Ezeket észben tartva kívánok mindenkinek sok-sok boldog hurkás, fodros babás pillanatokat!
- Mindig az előírásnak megfelelően készítsd el a tápszert!
- Ne tegyél gyümölcslevet a cumisüvegbe!
- Figyeld a babád jelzéseit!
Hozzátáplálás és Későbbi Életszakaszok
A probléma a hozzátáplálás megkezdésével szokta felütni a fejét. Nem mindegy, hogy mit kínálunk a babának, hogy mennyire szoktatjuk rá a kevésbé tápláló ételekre.
Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is, mint például a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem kapott, vagy csak rövid ideig anyatejet.
A túlsúly nem mindig jelent kövérséget, hiszen a kisportolt gyerek jól fejlett izomzata miatt is lehet súlyosabb kortársainál.
Egészségügyi Következmények és Megelőzés
A túl nagy súlyfelesleg gátolja a csecsemőt a mozgásban, és ezáltal a világ felfedezésében, a mentális fejlődésben is.
A kövérség az esztétikai hibán túl tehát, sajnos, számos, az életet veszélyeztető betegség csíráját is magában hordja, amelyek - mint az időzített bomba - csak hosszú évekkel később nyilvánulnak meg. Ilyenek a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
A megelőzést már az igen korai gyermekkorban el kell kezdeni, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás következményei (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.). Pedig a kövér gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül kilátástalan.