Húgyúti fertőzések csecsemőknél: okok, tünetek és kezelés

A gyermekkori fertőzések között a légúti, az emésztőrendszeri betegségek után a harmadik helyen állnak a húgyúti infekciók. Ezek a fertőzések a húgyutak bármely részét érinthetik, beleértve a veséket, a húgyhólyagot és a húgycsövet. A fertőzés típusától és helyétől függően pedig különböző súlyosságú gyulladást hozhatnak létre. A húgyúti fertőzés gyermekeknél az egyik leggyakoribb fertőzések közé tartoznak, melyek jelentős részét teszik ki a gyermekorvos feladatainak. A nem megfelelően kezelt esetekben szövődményként vesehegesedés, magas vérnyomás, krónikus vesebetegség alakulhat ki.

A húgyúti fertőzések előfordulásának egyik csúcspontja csecsemőkorban, a másik pedig 2 éves és 4 éves kor között van. Csecsemőkorban még ugyanolyan gyakran fordul elő fiúknál, mint lányoknál, idővel azonban a lányok között gyakoribbá válik a betegség, mivel a húgycső rövidebb, tágabb, így a kórokozók könnyebben feljuthatnak a húgycsőbe és a felsőbb húgyutakba. Fiúknál gyakoribb a vesemedence-gyulladás egyéves életkor alatt.

Mi okozza a húgyúti fertőzést?

A húgyúti fertőzések legtöbbször baktériumok által okozott megbetegedések. Közülük a leggyakrabban a bélben, székletben normálisan is előforduló Escherichia coli (E. coli) nevű bacillus tenyészthető ki a betegek vizeletéből. Az E. coli fertőzésre való fokozott hajlam örökölhető is lehet. Ritkábban, 10-20%-ban Klebsiella vagy Proteus csoportba tartozó baktériumok szerepelnek kórokozóként. A húgyutak normál körülmények között sterilek, nem tartalmaznak baktériumot, és több rendszer is segíti ennek fenntartását.

A normális sterilitást fenntartó mechanizmusok közé tartozik a vizelet savassága és szabad áramlása, a normális ürítési mechanizmus, az ép ureterovesicalis és húgycső záróizomzat, valamint az immunológiai és nyálkahártya-barrierek. E mechanizmusok bármelyikének rendellenessége hajlamosít a gyermekkori húgyúti fertőzésekre.

Hajlamosító tényezők csecsemőkorban

• Húgyúti fejlődési rendellenességek: A gyermekkori felső húgyúti fertőzések több mint felénél alapos vizsgálattal kimutatható valamilyen anatómiai eltérés. A csecsemőkori húgyúti gyulladásra fejlődési rendellenességek hajlamosítanak, melyek a vizelet szabad áramlását akadályozzák már a magzati életben. Vizeletelfolyási akadály 2%-ban fordul elő leányoknál és 10%-ban fiúknál. Fiatalabb gyermekeknél a húgyúti fertőzések gyakran anatómiai rendellenességekkel társulnak, amelyek a vizelet visszafolyását okozó vesicoureteralis reflux (VUR) jelenléte esetén visszatérő fertőzésekhez vezethetnek.
• Higiéniai okok: Csecsemőkorban kisfiúknál gyakrabban fordul elő húgyúti fertőzés, mivel ebben az életkorban a fityma még le van tapadva, a külső húgycsőnyílás nehezebben tartható tisztán. Pelenkás csecsemőknél a nem megfelelő pelenkacsere, a meleg, nedves környezet is kedvez a baktériumok elszaporodásának. Lányoknál a nem megfelelő tisztálkodási technika (hátulról előre törlés) is okozhat fertőzést.
• Vizeletpangás: A vizelet ürülésének akadályozottsága (szűkület, húgyúti kő, ritkán daganat miatt) lelassítja az áramlást, ami lehetővé teszi a mikroorganizmusok kitapadását és elszaporodását. A vizeletvisszatartás is hajlamosíthat, ilyenkor a hólyag nem ürül ki maradéktalanul, a pangó vizelet pedig jó táptalajt biztosít a baktériumoknak.
• Egyéb tényezők: Székrekedés, bélférgesség, hüvelygyulladás kislányoknál, valamint egyes krónikus betegségek (pl. cukorbetegség) is növelhetik a fertőzés kockázatát.

Tünetek csecsemő- és gyermekkorban

A húgyúti fertőzés gyermekeknél változatos tünetekkel jelentkezhet, attól függően, hogy a fertőzés melyik szervet érinti és mennyire idős a gyermek. A magas lázzal, nagyobb gyermekeknél derékfájással, hányingerrel, hányással járó betegség csecsemőkorban alattomos, nehezen diagnosztizálható, mert a tünetek nem specifikusak.

Csecsemőkorban

Újszülötteknél és 2 évesnél fiatalabb csecsemőknél a tünetek nem specifikusak, és magukban foglalják az etetési nehézséget, a hasmenést, a hányást, az enyhe sárgaságot, a letargiát, a lázat és a hipotermiát. Ezen kívül előfordulhat:

• Magas láz, hőemelkedés.
• Étvágytalanság, haspuffadás, szokatlan nyugtalanság.
• Bágyadtság, apátia vagy ingerlékenység, fájdalmas sírás, sápadtság.
• A vizelet a megszokottól eltérő, zavaros, bűzös vagy szúrós szagú lesz.
• Véráramfertőzéssel (szepszis) is indulhat.

Nagyobb gyermekeknél (2 éves kor felett)

A 2 évnél idősebb gyermekeknél a klasszikusabb képet mutató hólyaghurut vagy vesemedence-gyulladás fordulhat elő.

Hólyaghurut (alsó húgyúti fertőzés) tünetei:

• Gyakori, sürgető vizelési inger, fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor.
• Vizeletvisszatartás, véres vizelet.
• Suprapubicus fájdalom (alhasi fájdalom), bűzös szagú vizelet.
• Bevizelés (a már szobatiszta gyermeknél).
• A vizelet gyakran zavaros, bűzös.

Vesemedence-gyulladás (felső húgyúti fertőzés) tünetei:

A vesemedence-gyulladás - magasabb húgyutakat, a veseparenchymát érintő gyulladás. Vezető tünetei:

• Magas láz, elesettség.
• Derékfájdalom, kifejezett gyulladásos tünetek.
• Magas vérsejtsüllyedés, CRP-pozitivitás.
• Vizeletkoncentrálási képtelenség.

Az ismételt vesemedence-gyulladás legtöbbször már nem típusosan indul. Tekintettel, hogy a legtöbb húgyúti gyulladás fiatalkorban, csecsemő- és kisdedkorban jelentkezik, s nem minden esetben vesszük észre, a későbbi nem típusos recidívánál már vesehegesedést is észlelhetünk.

Diagnózis

Bármilyen gyanús jelet észlel, forduljon orvoshoz! A diagnózis felállításában mindenekelőtt a gyermek vizsgálata és a szülő gondos kikérdezése az elsődleges. A húgyúti fertőzés gyermekeknél gyanúja esetén a kivizsgálás anamnézis felvételt, fizikális vizsgálatot és vizelettenyésztést jelent a legtöbb esetben.

Fizikális vizsgálat

Az orvos kikérdezi a szülőket, majd megvizsgálja a kicsit. A has megnyomásával és a deréktáj kopogtatásával tudja lokalizálni a fájdalmas területet. Húgyhólyag-gyulladás esetén a hólyagtájék, a szeméremtest feletti terület nyomásra érzékeny, míg vesemedence-gyulladásakor a vesetájék ütögetésre fájdalmas.

Vizeletvizsgálat

A kivizsgálás elengedhetetlen része a vizelettenyésztés, melynek során a vizeletben lévő baktériumok azonosíthatóak. Ez a legjobb terápiás gyógyszer, a legjobb antibiotikum kiválasztását is segíti. Fontos, hogy a vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzze meg. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan.

Vizeletgyűjtés módjai:

• Szobatiszta gyermekeknél: Reggel, pisilés előtt mossuk meg szappanos vízzel a húgycsőnyílást és környékét. Az első vizeletsugár menjen a vécébe, majd a többit gyűjtsük steril edénybe (középsugár vizelet).
• Csecsemők és nem szobatiszta kisgyermekek esetében: A legtöbb orvos transzurethrális katéterezéssel szerzi a vizeletet. Lehetőség van steril vizeletgyűjtő zacskó használatára is. Először alaposan tisztítsuk meg a külső nemi szerveket, és a fertőtlenítő lemosást követően ragasszuk a húgycsőnyílás köré a zacskót. Fontos, hogy a végbélnyílás ne kerüljön bele. Ha sikerült mintát venni, egy steril fecskendő segítségével szívjuk ki a vizeletet, és töltsük át egy steril kémcsőbe.

Laboratóriumi vizsgálatok:

• Vizelet üledék vizsgálat: Húgyúti fertőzés esetén sok baktérium, fehérvérsejt, vörösvértest látható.
• Bakteriológiai tenyésztés: Azonosítja a kórokozó baktériumot és annak antibiotikum-rezisztenciáját, ami a vizelet-mintavételtől számított 3-4. napon várható. Az antibiotikus kezelés megkezdése előtt kell a vizeletet bakteriológiai vizsgálatra küldeni.
• Vérvétel: Vesemedence-gyulladás gyanúja esetén emelkedett gyulladást jelző értékek (vörösvértest-süllyedés (We) vagy a C-Reaktív Protein (CRP)) észlelhetők.

Képalkotó vizsgálatok

Hasi ultrahang vizsgálat vesemedence-gyulladás gyanúja esetén, vagy visszatérő fertőzések esetén anatómiai eltérések felderítésére. Bizonyos körülmények között (az aktív fertőzés után) cisztoszkópiára is szükség lehet.

Kezelés

A húgyúti fertőzés gyermekeknél kezelése során leggyakrabban antibiotikumok adnak, hiszen a baktériumok a fertőzések fő kórokozói. A gyermek életkora és a fertőzés súlyossága alapján az antibiotikumok adhatók szájon át, tabletta formájában vagy intravénásan.

Hólyaghurut kezelése

A húgyhólyaggyulladás otthoni kezeléssel megoldható, melynek során 5-7 napos antibiotikus kezelés, bő folyadékfogyasztás, gyakori vizeletürítés javasolt. Fontos az előírt gyógyszert mind bevenni, hogy a kórokozók végleg eltűnjenek, a betegség ne térjen vissza.

Vesemedence-gyulladás kezelése

Az első napokban lehetőség szerint kórházban kezelendő kórkép. A kezelést csecsemők esetében mindig kórházi körülmények között, lehetőség szerint vénába adott antibiotikummal kell kezdeni. Nagyobb gyermekek esetében is célszerűbb és sokszor hatékonyabb a vénás kezelés, emiatt szintén kórházi felvétel indokolt. A vesemedence-gyulladás kezelése mindig kórházban történik, mivel ebben az esetben vénásan adott antibiotikum szükséges, általában 7-10 napig. Nagyon fontos az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás és a gyakori vizeletürítés, melynek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a húgyutakban lévő baktériumok tovább szaporodjanak. A helyes kezelés elkezdése után 2-3 nappal kezd az állapot javulni, a láz enyhül, majd megszűnik, a vizelet feltisztul. A kórházból történő elbocsátást követően az antibiotikus kezelést a beteg szájon át kapja további 4-6 héten keresztül.

Célzott és széles spektrumú antibiotikumok

A gyógyszerválasztás függ a bakteriológiai tenyésztés eredményétől. Célzott kezelésnek hívják, mikor a kimutatott kórokozót biztosan elpusztító, de lehetőség szerint minél több normál baktériumflórát (bél, garat, szájüreg stb. hasznos baktériumai) megtartó gyógyszert keres az orvos. Amíg nem sikerül kórokozót kimutatni, addig úgynevezett szélesebb spektrumú - többféle baktériumtípust elpusztító - antibiotikum jön szóba, ezzel sajnos a normál flóra is jobban károsodik.

Sebészeti beavatkozás

Visszatérő húgyúti fertőzések és súlyos VUR esetén néha műtéti javításra is szükség lehet az antibiotikum mellett. A műtét történhet nyílt formában és endoszkóposan, melynek során a vizelet visszafolyást okozó anatómiai régiót helyreállítják. Ennek következtében a vizelet normálisan tud ürülni, egy irányba halad és kimossa a baktériumokat, így csökken az újabb gyermekkori húgyúti fertőzések kockázata.

Szövődmények és utógondozás

Megfelelő kezelés nélkül a betegség akár életveszélyes is lehet, éretlen vagy sérült immunrendszerű csecsemőknél, gyermekeknél a baktériumok elszaporodása előbb-utóbb szepszishez vezethet. A gyermekkori húgyúti fertőzések 20%-ában krónikus vesekárosodás, magas vérnyomás, később terhességi komplikációk alakulhatnak ki.

A visszatérő vagy súlyos húgyúti fertőzések vesemedence-gyulladást és hosszútávon veseelégtelenséget okozhatnak. Az ismételt fertőzés azonban, különösen a húgyutak rendellenessége vagy VUR esetén, vesehegesedést okozhat, ami magas vérnyomáshoz és végstádiumú veseelégtelenséghez vezethet.

A gyermekkori felső húgyúti fertőzések több mint felénél alapos vizsgálattal kimutatható valamilyen anatómiai eltérés, ezért a kezelés, gyógyulás után mindig javasoljuk a gyermekek kivizsgálását. Vesemedence-gyulladáson átesett gyermekek nefrológiai gondozása a lehetséges szövődmények elkerülése miatt fontos. Teljes gyógyulás után egy évig alapgondozása indokolt. Havonta és lázas betegségek esetén vizeletvizsgálatot kell végezni. Gyógyulás után gondozás 2 évig.

Megelőzés

Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha a vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg.

• Higiénés rendszabályok: A csecsemőknél elengedhetetlen a gondos és rendszeres pelenkacsere, mert a meleg, nedves környezetben gyorsabban szaporodnak a baktériumok. A kislányok vizelés alatt dőljenek hátra, a lábakat tartsák minél nagyobb terpeszben. Székelés után a végbél területének - elölről hátrafelé történő - gondos tisztítása szükséges. A kisfiúkat tanítsuk meg arra, hogy pisiléskor húzzák hátra az előbőrt, majd miután végeztek, itassák fel a vizeletcseppeket a péniszről. Ügyeljünk a gyermek intim területének védelmére, szennyeződésektől való megóvására (pl. játszótéren-homokozóban)!
• Megfelelő öltözék: A hideg nem oka a fertőzésnek, de a lehűlés segíti a kórokozók elszaporodását, ezért a gyermekek öltözéke mindig az időjárásnak megfelelő legyen. A gyermek viseljen természetes anyagú, pamut alsóneműt, amit minden nap vált, és kerülje a szoros ruhadarabokat!
• Folyadékfogyasztás és vizelési szokások: Biztassuk, vezessük rá a gyerekeinket, hogy rendszeresen, sokszor keveset igyanak és induljanak el a WC-re, ha azt érzik, hogy tele a hólyagjuk! Ne tartsák vissza, ne halogassák a vizeletürítést! A WC-n legyen lehetőségük kényelmesen ülni - lábtámasszal és szűkítővel! Ne lebegjenek a WC felett, üljenek úgy, hogy lehetőségük legyen a medencefenék-izomzat (a záróizom) ellazítására.
• Szobatisztaságra szoktatás: Egyes megfigyelések szerint már azzal is, hogy nem várunk a szobatisztaságra szoktatással a 18 hónapos életkornál tovább, megelőzhetők a húgyhólyag és az alsó húgyutak funkcionális zavarai.

tags: #tul #hig #vizelet #csecsemo