Az első életév tele van fejlődési mérföldkövekkel és hirtelen változásokkal, melyek közül az egyik legizgalmasabb és egyben legmegterhelőbb jelenség a növekedési ugrások. Ezek a rövid időszakok intenzív testi és szellemi fejlődést hoznak. Bár gyakran járnak nyűgösséggel, étvágynövekedéssel és alvászavarokkal, valójában a babák fejlődésének természetes részei.
Mi a növekedési ugrás?
A növekedési ugrás olyan rövid időszak, amikor a baba testi, szellemi vagy érzelmi fejlődése felgyorsul. Ez a gyors fejlődés fokozott energiabevitelt, gyakoribb etetéseket és a szülőktől nagyobb figyelmet igényelhet. Ebben az időszakban a babád rengeteget tanul. Az agya folyamatosan új készségeket sajátít el, hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel, és jelentős mentális fejlődésen megy keresztül.
Ha hirtelen változást észlelsz a babád temperamentumában, valószínűleg egy fejlődési ugráson megy keresztül. Az agya elképesztő dolgokat művel, és a világról alkotott képe megváltozik. Képzeld el, hogy holnap arra ébredsz, hogy kiderül: földönkívüliek élnek közöttünk, vagy hirtelen képes lennél repülni. A világod és az, amit eddig igaznak hittél, teljesen átalakulna. Ez az, amit a baba minden egyes fejlődési ugrás során átél.
Bár megérted, hogy miért sír többet, nem akar letenni, vagy miért tűnik állandóan nyűgösnek, ezek a hangulatváltozások a szülők számára is nehezek lehetnek. Ne félj segítséget kérni, ha szükséged van rá. Hívj át egy barátot vagy családtagot, hogy foglalkozzon a babával, és adj magadnak egy kis szünetet.
Jellemzők és tippek a növekedési ugrások idején:
- 1. időszak: Tartsuk a babát közel magunkhoz, és ne aggódjunk, ha úgy tűnik, hogy többet éhes.
- 2. időszak: A baba jobban érdeklődik a környezete iránt, a látása élesedik, és egyre többet mosolyog. Biztosítsunk számára sok bőrkontaktust és nyugodt környezetet.
- 3. időszak: Többet emeli a fejét, jobban irányítja a végtagjait, és elkezd felfedezni a saját kezével. Adjunk neki lehetőséget mozgásra, például játszószőnyegen.
A fejlődési ugrások hossza változó. A legrövidebb ugrások mindössze egy hétig tartanak, míg a leghosszabbak körülbelül öt hétig.

Táplálkozás és alvás a növekedési ugrások alatt
A növekedési ugrások alatt előfordulhat, hogy a babád hirtelen kevésbé érdeklődik az evés iránt. Fontos figyelni a pelenkákra: győződj meg róla, hogy elegendő nedves és szennyezett pelenkát produkál. Ha válogatós, maradj türelmes és nyugodt. Bár nem gyakori, néhány szülő észreveszi, hogy növekedési ugrás során a baba egészségi állapota romlik. Ha változást észlelsz a babád egészségében, fordulj orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez tanácsért.
Nem elég, hogy a vidám babád hirtelen nyűgös lett, most még az alvási szokásai is megváltoztak? A babád agya intenzív fejlődésen megy keresztül a növekedési ugrások alatt, ami természetesen hatással van az alvására, de ez csak átmeneti állapot. Azonban könnyen előfordulhat, hogy ezekben az időszakokban új alvási szokások alakulnak ki. Például, ha a babád nehezen alszik el, elkezdheted ringatni, etetni vagy simogatni, hogy megnyugtasd. Ahhoz, hogy a babád visszatérjen az önálló elalváshoz, fokozatosan el kell hagynod ezeket az új alvási asszociációkat. Legyünk türelmesek az alvás változásaival. Ne felejtsük el a saját pihenésünket sem. Szülőként az ilyen intenzív időszakok nekünk is kimerítőek lehetnek.
Mit jelent a növekedési ugrás? | Babamánia
Méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus, kétharmada pedig valódi koraszülött.
Az IUGR okai
Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.). A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető.
Az IUGR felismerése és típusai
Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne.
A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni.

Diagnózis és kezelés
A magzati sorvadás kimutatásával azonban a diagnosztikai tevékenység csak elkezdődik. Azonosítani kell ugyanis az IUGR okát mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárnunk minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta. Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének.
A méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Ez a reflex a fájdalom megszüntetésével teljesen kikapcsolható. Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei.
Következmények és hosszú távú hatások
A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. Ez természetesen statisztikai adat, amely az egyénekre közvetlenül nem vonatkoztatható. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb.
A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben. Az anyatej akkor tekinthető optimális tápláléknak, ha megfelelő a kalória-, vitamin- és ásványisó-tartalma. Mindez az anya táplálkozásának függvénye is. Amennyiben a gyermek testi fejlődése elmarad a kívánttól, kiegészítő táplálásra lesz szükség. A helyes kiegészítő táplálásról az anya a családorvostól és védőnőjétől kaphat megfelelő felvilágosítást.
A növekedés általános jellemzői és zavarai
A növekedés a testnek az a fejlődési időszaka, amelyben a gyermek fokozatosan eléri felnőttkori méreteit. Ebben a folyamatban a széltében-hosszában növekvő szervek sejtjei megsokszorozódnak. Az emberi szervezet egy parányi petéből a megtermékenyülést követő kilenc hónap alatt fejlődik ki. Az átlagos újszülött 52 cm hosszú, 3,25 kg súlyú. A csecsemő hossza és súlya egymással arányosan nő. A babáknak testükhöz viszonyítva túl nagy a fejük. A koponya mérete a születés után nem sokat változik, a születési méretnek csupán 1,7-szeresére nő. A növekedés ritmusa nem állandó. Az újszülötteknél a folyamat nagyon gyors. Három hónapos koráig a kicsi havonta 3 centimétert nő, míg négyéves korban már csak fél centimétert. A súlygyarapodás nem ennyire egyenletes. A zsírtartalom az újszülött súlyának 14%-át teszi ki. A hat hónapos babánál az arány már 25%-os. A test zsírrétege véglegesen hat éves korra állandósul. Az arány nagyjából 14%-os marad. Ez az hányad csak a lányok esetében - serdülőkorban - növekszik testük teljes súlyának 23%-ára. Előfordul, hogy egyéves kora után a gyermek növekedése egy időre megáll. Ez lehet spontán, de okozhatja betegség is. Nem kell aggódni, ha a megtorpanás csak átmeneti. A kisgyermekekre jellemző gömbölyded formák az első két év után lassan eltűnnek, átalakulnak. A gyerek nyúlánkabb lesz. A hátgerince íveltté formálódik, ami lehetővé teszi, hogy az apró emberke álló helyzetben megtarthassa egyensúlyát. Az első években a központi idegrendszer rendkívül gyorsan fejlődik. Ekkor van az első fogzás időszaka. Később a növekedés egyenletessé válik (évente átlagosan 5-6 centiméternyi) egészen a serdülőkorig. A végtagok megnyúlnak, a tejfogak egymás után kihullanak, előbújnak a maradandó fogak. A termet, az alkat a gyermek nemétől és az öröklött tényezőktől függ.

Hormonális hatások a növekedésre
Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre.
- TSH (thyreoidea stimuláló hormon): Ennek a hormonnak a feladata, hogy stimulálja a pajzsmirigyet.
- ACTH (adrenokortikotrop hormon): Mellékvesékre van hatással, annak kortizol termelésére is.
- LH (luteinizáló hormon) és FSH (folliculus stimuláló hormon): Ez a két hormon komoly befolyást gyakorol a nemi mirigyekre (gonad).
A serdülőkori növekedést az agyalapi mirigy által kiválasztott hormon irányítja. De hatással van rá pajzsmirigyhormon és a mellékvesekéreg által kiválasztott egyik hormon is. Ennek a hormonnak a porcok elcsontosodásában is szerepe van, s ezáltal voltaképpen fékezi a további növekedést. A különböző szervek kialakulását és fejlődését szintén a hormonok szabályozzák. A belső elválasztású mirigyek nem megfelelő működése fejlődési rendellenességeket okoz. Ilyen például a törpeség, az óriásnövés vagy az akromegália, magyarán a fej, a végtagok túlzott megnagyobbodása. A hormonhiányban szenvedő gyerekek kezelésére ma már mesterségesen előállított hormonokat alkalmaznak. Ha a kezelést megfelelő időben kezdik el, a gyerekek elérhetik a szokásos testmagasságot.
Mit jelent a növekedési ugrás? | Babamánia
Növekedési zavarok felismerése és kivizsgálása
Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban. Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciáljának kihasználására.
A probléma megoldása mindenképpen szakemberi segítséget igényel. Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal. Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma rendellenességet ki kell zárni. Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, úgynevezett provokációs vizsgálatok elvégzésére is.
A súlygyarapodás és táplálás újszülöttkorban
A kicsik az első pár napban általában veszítenek a súlyukból. Ilyenkor indul be a tejtermelés, ez akár több napig is eltarthat. Ezt serkenteni az igény szerinti szoptatással lehet, minél többször tesszük mellre a babát, annál hamarabb fog a számára elegendő mennyiségű anyatej termelődni. Az újszülötteknek is meg kell tanulni az anyatejet kiszívni a mellből, vagy tápszeres babánál a cumisüvegből, ez sem sikerül elsőre. Az első pár napban tehát természetes, ha kevesebbet eszik és emiatt fogy a baba.
Ma már inkább igény szerinti szoptatás javasolt, vagyis szigorú 3 óránkénti etetési és mérési rend helyett a csecsemő igényeihez alkalmazkodva, akkor kínáljuk, amikor éhes. Az anyatejből a kicsik mindig annyit esznek, amennyire szükségük van. A súlygyarapodás mértéke az első időszakban gyorsabb, majd 8-12 hónapos kor között lelassul. Az első hónapban még akár 150-200 grammot is hízhat a baba, a 8. hónap körül pedig már csak 90-120 gramm körül. A kicsiket elég hetente egyszer, vagy naponta egy alkalommal, például az esti fürdés előtt mérni.

Egyéb tényezők, melyek befolyásolják a növekedést
Gyakori hasmenést, akár véres székletet is okozhat csecsemőkorban anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt a tejallergia. A súlyvesztés hátterében a hozzátáplálás időszaka után cöliákia is állhat. Ha a gyermek nem fejlődik megfelelően, erre a lehetőségre is gondolni kell.
Az öröklődésnek nagy a jelentősége a testméretek kialakulásában. A kedvező szociális körülmények között élő gyermekek észrevehetően magasabbra nőnek a szüleiknél. A felnőttkori testmagasságot már a magzati növekedés meghatározza. A növekedést megzavarhatja a méhlepény nem megfelelő működése, de az is, ha az anya a terhesség idején alkoholt fogyaszt vagy dohányzik. A méhen belül kialakult növekedési hátrány nem minden esetben egyenlítődik ki.
Időre született újszülöttek átlagos hossza 50 cm. A csecsemők 25 cm-t növekednek az élet első évében. Totyogók egy és két éves életkor között 10 cm-t, kettő és négy éves kor között 7,5 cm-t nőnek évente. A gyermekek elérik a végső testmagasságuk felét két két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente. Az élet első két évében a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés. Ha a szülők alacsonyak és nincs ennek hátterében azonosítható betegségük, vagy ha már kisgyermekkortól észlelhető a növekedés fokozatos lemaradása a szülői végső testmagasság alapján várhatótól, majd a serdülés késése is csatlakozik külső körülményekkel és szervi betegséggel nem megmagyarázható módon, akkor ez a probléma fennállhat.