Donald Trump második elnöki ciklusa nagy érdeklődést vált ki vallási körökben, különösen az Egyesült Államok abortuszpolitikájával kapcsolatos ígéretei miatt. Az újraválasztott elnök, bár presbiteriánus nevelést kapott, politikai pályafutása során az evangéliumi keresztények támogatására összpontosított. Szoros kapcsolatot alakított ki olyan konzervatív protestáns vezetőkkel, mint Franklin Graham és Paula White, akik fontos szerepet játszottak vallási bázisának megszilárdításában.
Trump népszerűsége a konzervatív keresztény szavazók körében tovább fokozódott, amikor első elnöksége (2017-2021) alatt megerősítette az abortuszellenes törekvéseket. Legutóbbi kampányában ismét hangoztatta ezen elkötelezettségét, amely hozzájárult népszerűségéhez, hiszen a konzervatív keresztény szavazók 80%-a támogatta őt. Ugyanakkor egyes elemzések szerint a fiatalabb keresztények kevésbé voltak fogékonyak a politikájára.
Abortuszpolitika az első elnöki ciklusban
Donald Trump előző hivatali ideje alatt nagy hangsúlyt fektetett a vallásszabadság védelmére, különösen a keresztény közösségekére. Támogatta például azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a vallási alapú kivételezéseket az egészségügyben vagy az oktatásban. Ezek olyan kérdéseket érintettek, mint a születésszabályozás vagy az abortusz finanszírozása, így egyes kórházak mentesülhettek olyan szolgáltatások alól, amelyek ellentétesek a keresztény meggyőződéssel.
Trump 2017-ben az első elnöki munkanapját azzal indította, hogy életbe léptette a Global Gag Rule-t, ami megtiltja az amerikai segélyben részesülő, külföldön működő civil egészségügyi szervezeteknek az abortusz végrehajtását, propagálását és az arról való tájékoztatást, különben lemondhatnak az amerikai állami pénzekről. A törvény ezután az életvédők és a választáspártiak harcának jelképévé vált: a demokraták eltörölték, a republikánusok visszaállították.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2022-ben, a Roe kontra Wade döntés felülbírálásával eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét. Ezt a döntést az elnök által kinevezett konzervatív többségű testület hozta meg. Az Egyesült Államokban ezzel egy fél évszázados tabu, az abortusz egyéni jogi státusza szűnt meg azzal, hogy a terhességmegszakításról szóló szabályozást a tagállami törvényhozások jogkörébe utalták át. A Legfelsőbb Bíróság 2022. júniusi döntése nyomán eltörölték az abortuszhoz való alkotmányos jogot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az abortuszt nem tiltják be, viszont minden állam a saját hatáskörében szabályozhatja az eljárást. Nem sokkal később több állam is abortusztilalmat vezetett be, például Észak-Dakota, Arkansas, Kentucky, Alabama és Missouri, és több állam is bejelentette, hogy tervez szigorítani. Rengeteg helyen elvégezhető maradt a beavatkozás, például Alaszkában, Maine-ben, Nevadában, New Yorkban vagy épp Californiában, ezzel pedig beindult az államok közti abortuszturizmus.
Trump elnöki rendelettel is szabályozta a terhességmegszakítást, megtiltva az olyan külföldi civil szervezetek amerikai szövetségi támogatását, amelyek terhességmegszakítást támogató tevékenységet végeznek, valamint megerősítette, hogy szövetségi forrásokból nem fedezhetik az abortuszok költségeit. Ezt az 1984-ben Ronald Reagan által bevezetett Mexico City Policy néven ismert szabályozást szinte minden republikánus elnök idején életbe léptetik, míg a demokrata elnökök rendre eltörlik.
A Roe kontra Wade döntés és következményei
Az Egyesült Államok abortusztörvényei a Roe kontra Wade döntés (az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egy 1973-as, mérföldkőnek számító döntése, amely legalizálta az abortuszt az egész országban) 2022-es visszafordítása óta jelentős változásokon mentek keresztül. 2022. június 24-én a hazai sajtót is körbejárta a hír, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszhoz való alkotmányos jogot. A Roe kontra Wade az amerikai jogfejlődés egyik legnagyobb hatású döntése volt, a tagállamok jogalkotásának egyik mérföldköve.
Az eredeti perben Norma McCorvey - álnéven Jane Roe - abortuszt akart végeztetni, de ezt Texas államban csak akkor tehette volna meg, ha terhessége veszélyezteti az életét. Ezért McCorvey beperelte a texasi főügyészt, Henry Wade-et arra hivatkozva, hogy a jogszabály sérti a magánélethez való alkotmányos jogát. Az abortusz és a nők önrendelkezési jogának kérdése már a döntés eltörlése előtt is az amerikai politika egyik legfontosabb törésvonala volt.
Ezután egymás után szigorították a republikánus vezetésű tagállamok az abortusztörvényeiket. Már egy év múlva minden harmadik reproduktív korú nő és lány élt olyan államban az USA-ban, ahol az abortuszhoz való hozzáférés korlátozott vagy teljesen elérhetetlen volt. Jelenleg összesen 13 állam tiltja a terhesség művi megszakítását, többek között Texas, amely csak egészségügyi vészhelyzet esetén engedélyez ilyen eljárást, vagyis ha a nő vagy a magzat életveszélyes állapotba kerül. Az illegális beavatkozást végző texasi orvosokat akár kilencvenkilenc év börtönre ítélhetik. Alabamában pedig vádat emelhetnek minden nő ellen, aki abortusztablettát vesz be, akkor is, ha azt egy másik államban írták fel neki, míg Idahóban börtönnel büntetnek minden nagykorút, aki szülői beleegyezés nélkül abortuszhoz segít egy kiskorút.
USA: nők milliói veszítik el az abortuszhoz való jogot
Trump változó álláspontja az abortuszról
Az utóbbi hónapokban Trump nyilatkozatai változást mutattak az abortusz kérdésében. Elemzők szerint stratégiai okokból puhább hangnemet ütött meg a témában, és kijelentette, hogy a szövetségi szinten bevezetett abortusztilalom helyett az államok döntési jogkörét támogatná. Ez arra enged következtetni, hogy az elnök figyelembe vette a magzatelhajtás teljes tiltásával kapcsolatos ellenállást, amelyet az amerikai társadalom nagy része képvisel.
Trump szerint az egyes szövetségi államok törvényének kellene meghatározni a terhesség megszüntetésével járó beavatkozás jogi státuszát, ennek eredményeként pedig az abortuszt illetően lennének megengedőbb és konzervatív szabályozások is. Hozzátette, hogy az emberek döntését kell tükrözniük a szabályozásoknak, amelyeknek akár közvetlen szavazással vagy a törvényhozási eljárásban kell kialakulniuk. „Mindenkinek a szívét kell követnie, ami sok esetben vallás és hit kérdése” - fogalmazott.
Trump demokrata abortuszpolitikáját radikálisnak nevezte, mert az akár a terhesség utolsó szakaszáig engedélyezné annak megszakítását, gyakorlatilag „csecsemőgyilkosságként”. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy elnökválasztási programja keretében Donald Trump egyfajta kompromisszumos országos abortusztilalmat javasol majd a várandósság 15. hetétől kezdve. Hétfői közleményében Trump teljes támogatásáról biztosította a mesterséges megtermékenyítést (IVF), amely mellett szavai szerint a republikánusok, a konzervatív és keresztény amerikaiak túlnyomó többsége is kiáll.
Trump kijelentéseit negatívan fogadták az életvédő szervezetek, a hithű keresztények - különösen az evangéliumiak - és több republikánus politikus is. Iowa kormányzója, Kim Reynolds, aki júliusban vezette be az úgynevezett magzati szívhang törvényt, közösségi média oldalán ment neki Trumpnak. „Soha nem lehet 'súlyos hiba' megmenteni egy ártatlan életet” - írta X-bejegyzésében, majd hozzátette: „Büszke vagyok a magzati szívhang törvényre, amelyet elfogadott az iowai törvényhozás, és én magam írtam alá 2018-ban, majd idén is”.
Trump az MSNBC szeptemberi sajtótalálkozóján azt nyilatkozta, nem ért egyet azzal, hogy néhány republikánus államban bevezetnék az abortusztilalmat 15 hetes kor fölött. Egyik legfőbb riválisát, a floridai kormányzó Ron DeSantist külön kritizálta, amiért elfogadott egy olyan intézkedést, amely hat hét után a legtöbb esetben tiltja az abortuszt. Sőt, egyenesen „súlyos hibának” nevezte a másik republikánus elnökjelölt intézkedését. Kijelentette, nyitott arra, hogy párbeszédet folytasson a demokratákkal ebben a kérdésben, és hogy megbeszéljék, hányadik hétig lehessen engedélyezni az abortuszt.
Nők és abortusz a Trump-elnökség idején
A nők jogaiért küzdő szervezetek aggodalommal tekintenek Trump elnökségére. 2017 januárjában, Trump elnöki eskütételének másnapján máris hatalmas diszkriminációellenes tüntetést szerveztek Washingtonban Women's March néven, majd országszerte közel hárommillióan vonultak fel a nők és más kisebbségek jogainak védelmében - ez volt az USA történetének legnagyobb országos tüntetése. A tüntetést elsősorban Trump szexista, nőgyűlölő és a nők (és más kisebbségek) jogait fenyegető kinyilatkoztatásai váltották ki, és a demonstrálók arra akarták felhívni a republikánus elnök figyelmét, hogy túl sokan vannak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
Az abortuszkérdés jelentős feszültségeket okozott az országban, nem véletlen, hogy ez lett a 2024-es választási kampány egyik központi témája is, miután a 2022-es félidős választáson sikerült is tematizálniuk a kérdést a demokratáknak. Trump szavazói között felülreprezentáltak voltak azok, akik a terhességmegszakítás teljes tiltása mellett voltak, országosan viszont nagy többségben vannak az abortusz liberalizációjának támogatói. Ezért is lehetett az, hogy Trump ebben a kérdésben sem nyilatkozott túl következetesen a kampány során.
A CNN szerint a fehér nők többsége még mindig inkább a republikánus jelöltre szavazott, ahogyan az elmúlt 72 évben - két alkalom kivételével - mindig. Viszont ebben a szavazói csoportban mindössze 5 százalékpont volt a két jelölt közt a különbség, miközben 2020-ban Trump 11 ponttal szerepelt jobban náluk Bidenhez képest. Trump a fiatal nőknél viszont jobban szerepelt, mint négy évvel korábban. Harrisnek Biden eredményeihez képest a diplomás nők között sikerült csak javítania.
Másfél nappal a választás eredményének kihirdetése után a Guardian már arról írt, hogy az amerikai nők gyakorlatilag pánikvásárlásba kezdtek sürgősségi fogamzásgátlókból és abortusztablettákból. Az egyik online egészségügyi szolgáltató forgalma 300 százalékkal nőtt, egy másik oldalon 625 százalékkal ugrott meg az érdeklődés a tabletták iránt. Az egészségügyi szolgáltatók szerint ez példátlan, soha nem láttak még hasonlót. „Nyilvánvaló, hogy az emberek megpróbálnak felkészülni arra a reproduktív apokalipszisre, ami Trump elnöksége alatt várható” - mondta az egyik szolgáltató társtulajdonosa.
A gyermektelen nők és a Project 2025
Ezzel párhuzamosan a republikánus kampány talált egy új ellenséget a gyermektelen nők személyében is. Az elnöki kampány egyik emlékezetes pillanata volt, amikor kiderült, J. D. Vance alelnökjelölt 2021-ben, még ohiói szenátorként „egy rakás gyermektelen macskás hölgy”-et emlegetve emelt szót a gyerektelen nők ellen - mint amilyen Kamala Harris is. Vance a kampányhajrában visszatért a sokat kritizált állításához, és azt mondta, fogalmazhatott volna körültekintőbben is, a terméketlen nőket például semmiképp nem akarta megbántani, de az alapállítást azért megismételte: szerinte az országa „betegesen gyermekellenessé vált”, és külön is kiemelte azokat, akik a klímaváltozás miatt döntöttek úgy, hogy lemondanak a gyermekvállalás. Az ilyen nőket „szociopatának” nevezte.
A családpolitika az egyik központi eleme annak a Project2025 nevű, 922 oldalas dokumentumnak is, amelyet a vezető konzervatív think tank, a Heritage Foundation állított össze, és nem hivatalos jobboldali kormányprogramnak tartottak a választás előtt. Ennek már a bevezetője leszögezi, hogy a következő konzervatív elnöknek a politika valódi prioritásainak megfelelően az amerikai családok jólétét kell megvalósítania. A dokumentum szerint az amerikai család intézménye válságban van, mivel az amerikai gyerekek negyven százaléka nem házasságban élő anyától születik, ami különösen nagyarányú az afroamerikai népesség körében. A cél a nukleáris családok számának a növelése.
Nők Trumpért Koalíció
A republikánus elnök komoly női rajongótáborral bír, amelynek egy hivatalos platformja is van. A Nők Trumpért Koalíció tagjai úgy látják, „Trump elnök többet tett a nőkért, mint bármelyik kormány a történelemben”, a cél pedig, hogy most tovább folytathassa a nők helyzetének javítását.
A koalíció elsősorban a W-GDP (Nők Globális Fejlesztése és Felvirágzása) néven ismert programot élteti, amely a nők képzését és jól fizető álláshoz juttatását igyekezett elősegíteni Afrikában és más fejlődő országokban, a projekt arca pedig Ivanka Trump, az elnök lánya volt. De megemlítik az INSPIRE-törvényt is, amelynek célja az volt, hogy nőket és lányokat húzzon be a tudományos-technológiai területekre, hogy aztán a NASA-ban helyezkedhessenek el.
És üdvözlik Trump előző elnökségének egyik utolsó nagy dobását, a „nők egészségéért és a családért” létrehozott Genfi Konszenzus Nyilatkozat megszervezését is, amit az ENSZ 190 tagállamából 37 írt alá, köztük Magyarország. Az aláírók kinyilvánították, hogy „törekednek a nők jobb egészségügyi ellátására, az élet megóvására”, illetve külön kiemelték, hogy „minden államnak joga van szuverén módon, saját hatáskörben, külső nyomástól mentesen dönteni az abortuszról”. (Joe Biden hivatalba lépése után visszavonta a nyilatkozat aláírását.)
Botrányok és kegyelmek
Donald Trump vallásosságának hitelességét sokan kétségbe vonják. Magánélete többször is vitát váltott ki, a botrányok között pedig van egy, amely mindegyiknél nagyobb figyelmet kapott. A Stormy Daniels néven ismert pornószínésznővel kapcsolatos ügyben a vádak szerint Trump ügyvédje 2016-ban, nem sokkal az elnökválasztás előtt 130 ezer dolláros hallgatási pénzt fizetett a nőnek, hogy ne hozza nyilvánosságra állítólagos kapcsolatukat, amely még Trump elnökjelöltsége előtt zajlott. Bár a politikus tagadta az affért, és a pénzmozgást „magánjellegű tranzakciónak” nevezte, az eset óriási hullámokat vert, és sokan Trump szemére vetették ezt a keresztényhez méltatlan viselkedést. Ennek ellenére az elnök megtartotta protestáns szavazóinak jó részét, ők ugyanis a magánéleti botránynál fontosabbnak tartották az elnök politikai döntéseit és célkitűzéseit - például az abortusz korlátozását.
Donald Trump 23 abortuszellenes aktivistának adott kegyelmet, köztük Lauren Handynek, aki hírhedt akcióival került a figyelem középpontjába. Az érintetteket korábban főként abortuszklinikák elleni blokádok miatt ítélték el. Trump csütörtökön a Fehér Házban jelentette be a döntést, amelyet így kommentált: „Nagy megtiszteltetés ezt aláírni. Nem kellett volna büntetőeljárást indítani ellenük... Nevetséges.”
A kegyelmet kapott aktivisták közül Lauren Handy a legismertebb, aki közel ötéves börtönbüntetését töltötte. 2020-ban több társával együtt betörtek egy washingtoni klinikára, ahol kötelekkel, kerékpártömbökkel és láncokkal akadályozták meg a páciensek bejutását. A többi aktivistát is hasonló, klinikákon végzett blokádok miatt ítélték el, mivel egy törvény szerint tilos akadályozni azokat, akik ilyen létesítmények szolgáltatásait szeretnék igénybe venni.
Lauren Handy neve azért is vált ismertté, mert 2022-ben a hatóságok magzati maradványokat találtak a lakásán. Egy abortuszellenes szervezet szerint Handy egy klinika előtt parkoló orvosi hulladékszállító teherautóból lopta el a maradványokat, amelyeket megkereszteltek, majd egy magántemetőben temettek el. A szervezet szerint Handy több mint 100 magzatot lopott el. Az üggyel kapcsolatban azonban nem emeltek vádat ellene.