A terhesség elvesztése rendkívül megterhelő élmény, amely sok családot érint. Két fő kategóriába sorolható: vetélés és halvaszületés. A vetélés általában a terhesség 20. hete előtt következik be, míg a halvaszületés a 20. hét utáni magzati elhalást jelenti.
Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és sajnos jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne. A klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb, nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken.
A vetélés típusai és tünetei
A vetélésnek számos típusa létezik, és a tünetek változatosak lehetnek.
- Fenyegető vetélés (abortus imminens): Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
- Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
- Komplett vetélés (abortus completus): A korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Kórházi megfigyelés szükséges.
- Inkomplett vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be.
- Elmaradt vetélés (missed abortion): A magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán. A kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
- Lázas vetélés: Vetéléssel járó fertőzés esetén jelentkezik.
A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor azonban az alábbi tünetek jelenhetnek meg:
- Hátfájdalom
- Súlycsökkenés
- Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
- 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
- Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
- Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
- A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése
Ha a méh teljesen kiürül, akkor a vetélés teljes (komplett), ha a méh nem ürül ki teljesen, akkor a vetélés tökéletlen (inkomplett).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!
A spontán vetélés kiváltó okai
A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. A vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Ennek gyakran okozhatja valamilyen tápanyaghiány, ám akár - a férfi részéről - egy prosztatagyulladás is.
Kromoszóma-rendellenességek
A magzati kromoszóma-rendellenességek a korai vetélések körülbelül 50 százalékáért felelősek. A legtöbb ilyen kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekedik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább. Azonban az is előfordul, hogy a magzat túl sok, vagy nem elég kromoszómát kap, például molaterhesség, amikor mindkét kromoszómakészlet az apától származik, míg az anyától egy sem. Több típusa ismert. Ilyenkor sem a magzat, sem a placenta nem fejlődik megfelelően.
A normális kariotípus nem zárja ki a halvaszületés potenciális genetikai okait. Az örökletes tünetegyüttesek (pl. bizonyos letális rövidláb-dysplasiák) és a monogénes rendellenességek (pl. Smith-Lemli-Opitz-szindróma, Noonan-szindróma, Beckwith-Wiedemann-szindróma) szintén szerepet játszhatnak.
Hormonális és anatómiai problémák
- Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
- Nőgyógyászati rendellenességek: Vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége, a méhnyálkahártya pusztulása, a méhfalak összenövése, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is. A méhsövény például sorozatos spontán vetélést okozhat.
- Méhnyak-elégtelenség: Lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat. Általában a várandósság 14-20 hete között jelentkezhet a probléma.
Fertőzések
Hüvelyi fertőzés: bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja. Nemcsak hüvelyi fertőzések okozhatnak vetélést, hanem például a szalmonella, listeria is. A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. Fontos a fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése.
Immunológiai összeférhetetlenség és véralvadási zavarok
Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat. Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy olyan autoimmun rendellenesség, amely szintén fokozott vérrögképződési hajlammal jár, ezáltal pedig magában hordozza a vetélés kockázatát is. Ilyenkor a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. A Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, amely növelheti a vérrögképződés kockázatát.
Életmódbeli és egyéb kockázati tényezők
A spontán vetélés kockázatát növelő tényezők a következők:
- 40 év feletti anyai életkor
- Dohányzás (naponta több, mint 10 szál)
- Drog- és alkoholfogyasztás
- Túlzott koffeinfogyasztás (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél)
- Extrém túlsúly
- Lisztérzékenység
- A pajzsmirigy működési zavarai
- Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- Magas vérnyomás
- Cukorbetegség
- Alacsony folátszint
- Korábbi spontán vetélés
- Ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el.
- A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor.
How to Reduce Miscarriage Risk and Support a Healthy Pregnancy | Dr. Manasi Naralkar
Halvaszületés
Amikor a nők a terhesség 20. hete és a születés között elveszítik gyermeküket, azt halvaszületésnek nevezik. Az esetek mintegy harmadában az okok ismeretlenek. A halvaszületést akkor diagnosztizálják, amikor a baba szíve leáll, ultrahangvizsgálattal. A halvaszületések aggasztóak lehetnek a szülők számára, mivel sokuk normális terhesség alatt következik be.
Az orvosok a halvaszületést három típusba sorolják:
- Korai halvaszületés: Akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 20. és 27. hete között hal el.
- Késői halvaszületés: Akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 28. és 36. hete között hal el.
- Term halvaszületés: Akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 37. hete után hal el.
A halvaszületésnek általában nincsenek figyelmeztető jelei. A hüvelyi vérzés, különösen a terhesség második felében, a baba problémájára utalhat. Ha a nők vérzést szenvednek, azonnal forduljanak orvoshoz.
A halvaszületés okai
Bár sok tényezőt hoztak már kapcsolatba a halvaszületéssel, a terhesek többsége ilyen tényezők fennállása esetén is élő újszülöttet hoz világra. A felsorolt faktorok potenciálisan kapcsolatban állhatnak ugyan a magzat elhalásával, de általában nem ezek a tényleges okok.
A halvaszületés lehetséges okai:
- Placenta- vagy köldökzsinór-problémák (körülbelül 1 halvaszületésből 10-et okozhat)
- Fertőzések (a magzat, a méhlepény vagy a terhes nő fertőzése halvaszületést okozhat)
- Magas vérnyomás (bizonyos típusú magas vérnyomás hozzájárulhat a halvaszületéshez)
- Veleszületett fogyatékosság
- Rossz életmód
- Terhesség és szülés szövődményei (a halvaszületések közel egyharmadát okozzák)
- Anyai életkor (idősebb anyai életkor)
- Anyai betegségek (elhízás, dohányzás, cukorbetegség, szerzett thrombophiliák és az örökletes thrombophiliák bizonyos típusai, intrahepaticus cholestasis)
- Magzat fejlődési elmaradása
- Nem spanyol ajkú sötét bőrű etnikai hovatartozás
Az esetek körülbelül egyharmadának okai nem mindig ismertek. Fontos a kivizsgálás, mert segíthet a szülőknek a gyász folyamatában, és iránymutatást adhat a következő terhességre vonatkozóan. A magzat és a mellékrészek kórbonctani vizsgálata fontos kiegészítő információkat nyújt a méhen belüli elhalás hátterének megismeréséhez. A perinatalis boncolás új információkkal szolgálhat, mely javítja a tanácsadás eredményességét, és az esetek egynegyedében-felében módosíthatja az ismétlődés kockázatának becslését.
Fiú embriók és a vetélés
Bár a megadott szöveg nem tér ki részletesen arra, miért hal meg több fiú embrió vetéléskor, a kromoszóma-rendellenességekkel kapcsolatos információk relevánsak lehetnek. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. Ez egy példa arra, hogy a nem is befolyásolhatja a vetélés kockázatát bizonyos genetikai rendellenességek esetén.
További kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan megértsük a fiú embriók magasabb vetélési arányának mechanizmusait. Azonban az általános vetélési okok, mint a kromoszóma-rendellenességek, hormonális egyensúlyhiányok, fertőzések és anatómiai problémák mindkét nemű magzatot érinthetnek.
Diagnosztizálás és kezelés
A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Az orvosok általában akkor észlelik a halvaszületést, amikor a baba szíve leáll, ultrahangvizsgálattal. Ha az ultrahang alapján nyilvánvaló, hogy a terhesség nem fejlődött tovább, az embrió nem él, rendszerint műtéti időpontot jegyeznek elő, amikor altatásban kiürítik a méhet. A spontán vetélés persze még ennél is kíméletesebb, és mivel az amúgy egészséges anya életét nem veszélyezteti a várakozás, annak sincs akadálya, hogy néhány napot várjunk az elhalt terhesség befejezésével.
A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel. Teljes vetélés esetén, amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre. Tökéletlen vetélés esetén a terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny; ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik. A műszeres befejezést „rutin műtétnek” számít, elvégzése alacsony kockázatokkal jár.
A vetélés utáni fizikai felépülés általában hat-nyolc hétig tart. A méhlepény-szülés aktiválja a női tejtermelő hormonokat. A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik. A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek. A következő terhesség befogadására onnantól alkalmas a szervezet, hogy a beavatkozást követő első menstruáció lezajlott.
Habituális vetélés
Definíció szerint azt jelenti a habituális vetélés, hogy a terhesség 20. hete előtt három vagy több egymást követő alkalommal bekövetkezik a veszteség. A habituális vetélés gyakrabban fordul elő, mint azt elsőre gondolnánk, a teherbeeséssel próbálkozó párok kb. 1%-át érinti. A habituális vetélés hátterében számos kiváltó ok lehet, mint méh eredetű, fertőző, genetikai, trombofil, endokrin, metabolikus, immunológiai és környezeti okok. Az esetek közel felében azonban nem derül fény a habituális vetélés okára, ilyenkor a pszichológiai segítségnyújtásra, a stressz csökkentésére és a lelki támogatásra helyeződik a hangsúly.
A habituális vetélés okainak kivizsgálásához több terület szakorvosát is fel kell keresni, kezdve az általános laborvizsgálatoktól a nőgyógyászati és az endokrinológiai kivizsgáláson át esetlegesen a genetikai vizsgálatokig. Érdemes hematológiai és immunológiai vizsgálatokon is részt venni. Ha ugyanis trombofília okozta eddigiekben a sorozatos katasztrófákat, úgy az egyetlen megoldás a véralvadásgátló kezelésben rejlik.
Pszichológiai támogatás és a gyász feldolgozása
A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba. A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók. Egy képzett tanácsadó, pszichiáter vagy pszichológus segíthet a nőknek és családjaiknak a nehéz idők leküzdésében. A nők bűntudatot érezhetnek, de nem szabad elfelejteniük, hogy ritkán felelősek a halvaszületésekért.
A baba halála a házasságot is érintheti. Fontos, hogy a párok beszéljenek érzéseikről és támogassák egymást. Sokkoló lehet az embrió elhalásának vagy felszívódásának a híre, és sokan nehezen tudják elfogadni, abban reménykedve, hátha csak tévedés történt. Fontos a lelki felépülés is, nem csak a fizikai. Javasolt valamilyen apró, jelképes szertartással búcsút venni az elveszített babától, hogy az újnak utat adjon.
A vetélés után született kisbabákat szivárvány babának (rainbow baby) nevezik: ez esetben a vihar a veszteséget szimbolizálja, a szivárvány pedig a felhők elvonulása után megjelenő, sötétségből előbukkanó csodás dolgot, vagyis az új életet, a kisbabát.
Következő terhesség
A vetélésen átesett nők túlnyomó többségének teljesen egészséges terhessége lesz a vetélés után. Nagyon kicsi azoknak az aránya - 1 százalék - akiknek kettő vagy több vetélése lesz az életében. A vetélés ismételt előfordulásának kockázata egy vetélés után 14 százalék. Két vetélés után a kockázat megnövekedik 26 százalékra, és három vetélés után már nagyjából 28 százalék a valószínűsége annak, hogy ismét bekövetkezik.
Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Az orvos azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet. Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod. Egy vetélés után körülbelül egy hónapnak kell eltelnie, mire normalizálódik a ciklus. Egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát. Sőt, további kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre.