Nem könnyű a miniszterelnök vejének lenni, főleg akkor nem, ha az illető az üzleti világban keresi a kenyerét. Tiborcz Istvánnal kapcsolatban már házasságkötése után is kellemetlen ügyek árnyékolták a fiatalokat, gondoljunk csak a kikötőügyre vagy az uniós pénzekből finanszírozott, erősen kritizált közvilágítási projektekre és az azóta szállóigévé vált „saját lábunkon állunk” kommentárra.
A magyar közélet Tiborcz István nevével volt hangos, mert az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált Tiborcz István volt cégének uniós pénzből támogatott közbeszerzéses munkáival kapcsolatban. A most napvilágot látott csalás sokaknak újdonságnak tűnhet, pedig a témáról évek óta cikkezik a kormányfüggetlen sajtó.
Az Elios Zrt. és az uniós támogatások
Az Átlátszó már 2012-től kezdve, tehát hat éve folyamatosan tudósít Tiborcz István és az Elios Zrt. ügyeiről. 2012 volt az az év, amikor Ferenczi Krisztina, azóta sajnos elhunyt újságíró kollégánk elsőként mutatta be a nyilvánosságnak, hogy egy korábban ismeretlen nevű, a miniszterelnök családjával jó viszonyt ápoló Fejér megyei család milyen sikeresen szerepelt az állami földbérlet-pályázatokon.
2013-ban Becker András kollégánk folytatta a történetet Tiborcz Istvánról, aki ebben az évben lett közismert, miután feleségül vette Orbán Viktor legnagyobb leányát. Becker András tárta fel azt a történetet is, hogy 200 millió forinttal maradt adós az Elios Zrt. a Szegedi Tudományegyetem naperőműves projektjén a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozó cégnek. Az alvállalkozó peres eljárásra kényszerült, hogy hozzájusson a járandóságához.
Ugyancsak Becker András nézett annak utána, hogy vajon milyen projektekből lett az Eliosban hirtelen ilyen sok pénz, és azt találta, hogy Lázár János volt az, akinek az Elios első látványos sikere köszönhető volt, hiszen még Hódmezővásárhely polgármestereként 2009-ben pályázatot írt ki a közvilágítás korszerűsítésére. Ezt követően Becker András és Oroszi Babett összerakta a nagy képet. Megnézték az összes Elios által megnyert közbeszerzést, és utánajártak, hogy pontosan mi történt ezeken a pályázatokon. Így derült ki az, amit most az OLAF is kifogásol, nevezetesen, hogy a pályázatokat Hamar Endre, Tiborcz jóbarátjának a cége készítette elő.
A 24.hu megszerezte az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának jelentését, amelyben súlyos szabálytalanságokat ismertetnek az Elios Zrt. közpénzes, uniós támogatású ügyleteivel kapcsolatban. Az Átlátszó 2015-ben, a Tiborcz István által eladott Elios Zrt. kapcsán már cikkében bemutatta az OLAF által használt úgynevezett red flagek (csalásra utaló indokátorok) alapján, hogy melyek lehetnek az Elios Zrt. igazán problémás nyertes közbeszerzései.
A BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.
Tiborcz István - gyaníthatóan az egyre nagyobb hullámokat vető botrányok és az uniós vizsgálódások miatt - kiszállt a világítástechnikai Eliosból. A Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Ingatlanformazó és Beruházó Zrt. a miniszterelnök vejének több pozíciója van a Cider Alma Kft.-ben. Nagyon úgy tűnik, hogy Tiborcz István - legalábbis bankszámlája - érdekelt a kastély- és villabizniszben utazó BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-ben.
A Heti Válasz írta meg, hogy több jogásszal, valamint Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével is konzultáltak, ezek alapján pedig a részvénykönyvi bejegyzéseket közérdekből nyilvános személyes adatnak tekintik. Vagyis a lap érvelése szerint leírható, ki a negyedik tulajdonos, akiről eddig nem lehetett tudni. Ők meg is nevezték azt a Hamar Endrét, aki már korábban is üzletelt Tiborcz Istvánnal, valamint az ügyvédként is dolgozott neki. Azt eddig is lehetett tudni, hogy neki van köze a BDPST Zrt.-hez, 2015-ben ő segédkezett a cég bejegyzésekor.
A Céginfón elérhető nyilvános adatokból lehetett tudni, hogy Tóth Judit vezérigazgató és Szabó Loránd Aurél hozták létre a céget 2015-ben. Ám két héttel az alapítás után Tóthnak csak egyetlen törzsrészvénye maradt az ezerből, Szabónak pedig egy sem - írta a Heti Válasz.
A Pharaon-ügy
A miniszterelnök vejének üzleti ügyei mellett a Pharaon-ügy is árnyékot vetett a családra. A közös cég, az AMX Nador House ismeretlen áron, egy homályos hátterű cégtől vette meg a József Nádor téren álló egykori Postabank épületet, ahol mint ismert, őrült favágásba kezdtek. Meg nem erősített hírek szerint egy luxusszálloda-projekt miatt.
A Heti Válasz derítette ki, hogy az olajmilliárdos egyik magyar cége, a Pharaon-Delta Kft. vásárolta meg az Orbán Viktor Cinege utcai otthonával szembeni ingatlant, illetve a mellette lévő telket. A Cinege utcai villát megvásárló Pharaon Deltát - ahogyan összes magyarországi Pharaon-érdekeltséget - Ammar M. Abu Namous ügyvéd birtokolja papíron. Az ügyvédet Tiborcz István és Adnan Polat társaságában fotózta le a Magyar Narancs munkatársa.
Hétfőn Harangozó Tamás MSZP-s politikus azonnali kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a sajtóhírek miatt. Orbán Viktor csak „Pharaon professzorként” említette a körözés alatt álló férfit, akivel saját bevallása szerint Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ismerkedett meg, Pharaon volt a díszvendég. Harangozó azonban kötötte az ebet a karóhoz: érvelése szerint ha egy terrorizmus finanszírozásával és fegyverkereskedelemmel vádolt szaúdi üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a társadalomra a Fidesz-kormány szerint, akkor maga a kormány jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot. Orbán Viktor azonban az Egyesült Államok felé mutogatott viszontválaszában és szavai szerint egy „amerikai titkosszolgálati játszma” áll a Pharaon-ügy mögött.
A Pharaon-Alfa és a Pharaon-Omega Kft.-t a Jordán Királyság budapesti konzulátusi rezidenciájára jelentették be. Hogy nem nélkülöz minden alapot a nemzetbiztonsági kockázat emlegetése, azt egy Juhász Péter ellenzéki politikus birtokába került levél is alátámasztja. Az ügy pikantériája, hogy Tiborcz István és a miniszterelnök is kompromittálhatta magát a Pharaon-üggyel, holott az Orbán-kormány fontos kommunikációs pillére a migrációval kapcsolatos terrorveszély emlegetése.
A fáraó bosszúja 1 rész
A Naffa-család is, amelynek diplomáciai kapcsolatairól és üzleti érdekeltségeiről a 444.hu írt portrét, a Magyar Narancs ominózus képsorozatának egyik darabján pedig Tiborcz István és Ammar Abu Namous mellett Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja is szerepel. A Naffa-család egy másik tagja, Naffa Tárik az ammáni Magyar Kereskedőház vezetője, tehát ő is az MNKH-val üzletel és tavaly óta Magyarország akabai tiszteletbeli konzulja.
Minden újságíró abban reménykedik, hogy az általa komoly munkával feltárt, és a nyilvánosság elé vitt ügynek lesz valamilyen kézzel fogható következménye. Magyarországon ez egy kicsit döcögősen megy, az ilyesmit inkább kivételként, semmint általános gyakorlatként emlegetjük. Most viszont kivételes időket élünk.
tags: #tiborcz #istvan #teherbe #ejtette #titkarnojet