A nők és a férfiak számos területen eltérően gondolkodnak, többek között különböznek verbális és téri képességeik tekintetében. A nők valamivel empatikusabbak, a férfiaknak némileg jobb a rendszerező képességük. Ennek hátterében számos biológiai és környezeti faktor megtalálható. Ezen tényezők egyike az agyféltekék funkcionális különbségei, vagyis a lateralizáció.
A magzati tesztoszteronszint kapcsolatba hozható a lateralizációval. Léteznek arra utaló bizonyítékok, hogy a magzati tesztoszteron hatására a bal félteke fejlődése lassul, a jobb félteke fejlődése fokozódik. A magasabb magzati tesztoszteron szinttel együtt jár az eredményesebb sport teljesítmény, az önelfogadás növekedése, az elhízás és egyéb evészavarok csökkenése. Férfiasabb ujjarány esetén erősödik a szenzoros élménykeresés, a kockázatvállaló viselkedés, ezek együttesen jelen vannak ADHD esetén.
A tesztoszteron hatása a magzati agy fejlődésére már a méhen belül megkezdődik. Ultrahangfelvételek bizonyítják, hogy már a méhben markáns különbségek vannak a fiú és a lány magzatok agyszerkezetében, és a később is fennmaradó eltérések hátterében hormonális hatások állnak. A fiú újszülött tesztoszteronszintje olyan magas, mint egy 25 éves férfié. Régről ismert, hogy a lányok és a fiúk agyszerkezete már a születéskor eltér, és hogy a különbözőség életünk végéig megmarad. Azt azonban, hogy ezek az agyi különbségek már a terhesség elején, a 8. héttől elkezdenek kialakulni, csak az elmúlt évek ultrahangos vizsgálatai bizonyították. Az eltérő agyfejlődésért pedig elsősorban a tesztoszteron hormon a felelős.
Az amerikai Maryland Egyetem kutatása szerint a fiú magzatok a méhben igazi kis „tesztoszterontermelő gépek”: egy újszülött fiú tesztoszteronszintje megegyezik egy 25 éves felnőtt férfi tesztoszteronszintjével. A születés után 3-6 hónappal azonban ez a tesztoszteronszint lecsökken, hozzávetőlegesen a lányok tesztoszteronszintjével lesz egyenlő, majd a pubertás idején újra megugrik. A lány magzatoknál szintén termelődik tesztoszteron, de közel sem annyi, mint a fiúknál. A londoni City Egyetem pszichológusainak kutatása szerint a várandósság 34-41. hetében a fiú magzatok tesztoszteronszintje hozzávetőlegesen tízszerese a lányokénak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a lány magzatokban ösztrogén hormon is termelődik, ám ennek az eddigi kutatások szerint az agyfejlődésre nincs markáns hatása - szemben a tesztoszteronnal. Azaz, a lányoknak olyan agyszerkezetük van, mint a fiúknak lenne, ha a tesztoszteron hormon nem alakítaná át.
Mit tesz a tesztoszteron az aggyal?
A hormonális különbségeknek köszönhetően a két nem agyszerkezete, agytömege eltér. A legszembetűnőbb eltérés a két agyféltekét összekötő kérgestestben figyelhető meg: ez a nőknél sokkal kiterjedtebb, ami egyes kutatók szerint lehetővé teszi, hogy a bal és jobb agyféltekéjük közötti kapcsolat intenzívebb, a problémákat összetettebben tudják kezelni. Például a beszéd, a beszédértés jellemzően a racionálisnak nevezett bal agyféltekéhez köthető: egy történet hallgatása során a férfiaknál és a nőknél is a bal agyfélteke az aktív. A kutatások szerint azonban a nőknél az érzelmek feldolgozásáért felelős jobb agyfélteke is aktiválódik. Ily módon egy nő kommunikációs képességei kifinomultabbak: míg a férfi általában beszélgetés során „csak” információkat szerez, a nő egy történet hallgatásakor az érzelmi oldalt is átéli, együtt érez, kapcsolódik a másik emberrel.
A kutatások azt is feltárták már, hogy azoknál a fiúknál, akiknél a magzati tesztoszteronszint az átlagnál magasabb, 2-3-szor gyakrabban fordul elő, hogy késik a beszédfejlődés. Ugyancsak hormonális hatással magyarázható, hogy a sok hasonlóság mellett vannak területek, amelyek a két nem agyában eltérő mértékben kiterjedt, azaz eltérő az idegsejtek változatossága, illetve a köztük lévő kapcsolatok száma. Ez eredményezi például azt, hogy a két nem másképp, más agyi területekkel tájékozódik: a nőknél jellemzően a nagyagykéreg, a férfiaknál viszont egy egészen más agyterület: a bal hippokampusz aktiválódik. Ennek eredményeképpen a nők általában domborzati tárgyak alapján tájékozódnak - a templomnál menj egyenesen, majd a posta mellett balra -, a férfiak viszont sokszor égtájak szerint: indulj el délnek, majd a kereszteződésben fordulj keletnek.
Gyerekek esetében megfigyelték, hogy a pubertás korig a lányok beszéd és finommotoros képességei felülmúlják a fiúkét, azaz az ezekért felelős agyterületek előbb érnek be náluk: a finommotoros képességekben akár hat év előnye is lehet egy 12 éves lánynak egy azonos korú fiúval szemben. Matematikai, különösen geometriai feladatok terén viszont egy átlagos 12 éves lány csak egy 8 éves fiú szintjén van. Természetesen egyedi különbségek vannak: van olyan lány, aki kiemelkedő matematikából, és van olyan fiú, aki rendkívül empatikusan kommunikál. A fiatal agy ugyanis rendkívül plasztikus, a gyermeket ért hatások számottevően formálják.
Eltérések azonban a két nem agyszerkezetében felnőtt korban is vannak. Hogy mást ne említsünk, megmarad a férfi és nő agy tömege közötti különbség: a férfiak agya ugyanis hozzávetőlegesen 10 százalékkal nagyobb. Ennek oka egyelőre nem tisztázott, igaz azonban, hogy ha az agytömeget a testtömeghez viszonyítjuk, a különbség már arányaiban elenyésző, lévén a férfiak testtömege jellemzően nagyobb, mint a nőké.
Tesztoszteron | A reproduktív rendszer fiziológiája | NCLEX-RN | Khan Academy
Kapcsolódó rendellenességek és a tesztoszteron
Bár az alábbi betegségek okai a mai napig nem százszázalékosan tisztázottak, sok kutató a tesztoszteron hormon hatásával is összefüggésbe hozza, hogy bizonyos idegrendszeri megbetegedések arányában jelentős különbség mutatkozik a két nem között. A férfiak körében például jóval gyakoribb az autizmus, a dadogás, a diszlexia, az afázia vagy a skizofrénia, míg a nőkre inkább a pszichés-hangulati (anorexia, bulimia, depresszió) betegségek jellemzőek.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 235 terhes nőnél mérték meg a magzatvízből a magzati tesztoszteronszintet. Ezután összehasonlították az eredményeket azokkal a kérdőívekkel, amelyek a gyermekek autisztikus jellegzetességeit méri fel 6 és 10 éves kor között. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas tesztoszteronszint összefüggésben van azokkal a válaszokkal, amelyek alapján gyengébb szociális képességek, képzelet, illetve empátia ábrázolódik, ám az illető jól tud figyelni a részletekre és emlékszik is rájuk. Simon Baron-Cohen professzor elmondta, hogy a kutatás még tovább ment, mint az előző vizsgálatok, amelyek kapcsolatot találtak a magzati tesztoszteronszint és aközött, hogy a babák később kevésbé tartják a szemkontaktust, nyelvileg lassabban fejlődnek és gondjaik vannak az empátiával. "A tanulmány a világon először emeli ki az összefüggést a magzati tesztoszteronszint és az autisztikus tulajdonságok között, és azt mutatja, hogy a magzati tesztoszteron nemcsak a férfias testi vonások kialakításáért, hanem a férfias elméért is felelős." Baron-Cohen azonban hangsúlyozta, hogy nem erősítettek meg kapcsolatot a magzati tesztoszteronszint és a teljes autizmus között. "Mindannyiunknak vannak autisztikus tulajdonságai - ez egy skála, vagy az egyéni különbségek dimenziója, a testmagasság is ilyen."
A tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon, amelynek főbb feladatai között szerepel a spermatermelés és a szexuális vágy szabályozása is, ezért elengedhetetlen a termékenységhez, a sikeres fogamzáshoz. Statisztikák szerint a párok meddősége körülbelül 40-50 százalékban a férfin múlik és a probléma hátterében sajnos egyre gyakrabban az alacsony tesztoszteronszint áll. A tesztoszteronhiány számos negatív következménnyel jár: csökkent nemi vágy, merevedési zavar, depresszió, koncentráció és memória zavarok, fáradtság, ingerlékenység, izomerővesztés, testzsír növekedése, csontritkulás, mellnagyobbodás (gynecomastia) és termékenységi problémák.
A magzati tesztoszteron és az ujjarány
Manning (1998) negatív korrelációt talált a mutatóujj és a gyűrűsujj aránya és a magzati tesztoszteronszint között. A gyűrűsujj hossza korrelál a PT-nal, a mutatóujj hossza pedig az ösztrogénnel hozható összefüggésbe. A 2D:4D (mutatóujj hossza : gyűrűsujj hossza) nőknél nagyobb (~1) és férfiaknál kisebb (~0,98). Az alacsonyabb 2D:4D arányból - hosszabb a gyűrűsujj a mutatóujjnál - következtetni lehet a magasabb PT-szintre. A kutatások többségében a jobb kézen mért 2D:4D arány adja a nagyobb nemek közti eltérést, és a szignifikáns eredményeket.
A magzatvíz tesztoszteron- és ösztradiolaránya negatívan korrelál a 2 éves kori 2D:4D aránnyal. Elsősorban a PT felelős valószínűen az ujjarányért. Manning és mtsai (2004) férfiaknál az androgén receptorok érzékenysége és a 2D:4D arány között negatív korrelációt találtak. Az androgén receptort kódoló gén minél kevesebb CAG ismétlődést tartalmaz, annál férfiasabb a 2D:4D arány. Tehát az ujjarányok nemcsak a magzati tesztoszteron, hanem az aktuális (felnőttkori) tesztoszteronra való szenzitivitás biomarkerei is.
A 2D:4D arány negatívan korrelál a balkezességgel, a bal kéz ügyességével, vagyis minél férfiasabb az ujjarány, annál gyorsabb és pontosabb a bal kéz vizuomotoros koordinációt igénylő feladatokban. Hampson és mtsai (2008) a terhesség folyamán, a 9-40. hét során mérték az ujjarányt. A fiú-lány 2D:4D különbség az első trimeszter végén megjelenik, és az arány közel állandó a terhesség során. A 2D:4D arány az élet folyamán is csak kis mértékben változik.
Néhány betegség során - például az adrenogenitális szindróma (CAH) - és a fiú-lány ikertestvérek esetén tudjuk megfigyelni a megváltozott T-szintet. Adrenogenitális szindrómánál megnő a PT-szint, ami nőknél és férfiaknál is alacsonyabb 2D:4D arányt eredményez a jobb kézen. Teljes androgén-inszenzitivitási szindróma esetén az interszexuális XY kromoszómájú személyeknél pedig nőies ujjarányok figyelhetők meg.
A genitáliák és a végtagok, ujjak fejlődését ugyanazok a gének - HoxA és HoxD - irányítják. A 7. kromoszómán lévő HoxA13 gén mutációja a kezek, a lábak, és a genitáliák rövidülését, torzulását okozhatja.
A terhesség alatti hormonális környezet és a magzat fejlődése
A babavárás kulcsa az egészséges menstruációs és ovariális ciklus, melyeket számos hormon befolyásol. A legtöbb nő szinte kapásból sorolja a legfontosabbakat, ha a téma szóba kerül: FSH (folliculus-stimuláló hormon), LH (luteinizáló hormon), ösztrogén (tüszőhormon), progeszteron (sárgatesthormon). Az előbbi kettőt az agyalapi mirigy, míg az utóbbiakat a petefészek termeli. Gyakran megfeledkeznek azonban a prolaktinról, mely a köztudatban (és nevéből adódóan is) összeforrt a terhesség utáni tejelválasztás (laktáció) megindításával. Pedig ez a hormon még további közel 300 folyamatban vesz részt a testünkben, és nemcsak a nők szervezetében, de a férfiakéban is megtalálható.
A prolaktin hormon rendkívül fontos szerepet tölt be a babavárásban. A prolaktint alapvetően az agyalapi mirigy laktotróf sejtjei termelik, de a méh sejtjeiben, az immunsejtekben, a mellekben, a prosztatában, a bőrben és a zsírszövetben is termelődhet. Hogy szintje mégis a normál tartományon belül maradhasson, ahhoz szükséges a hipotalamusz által előállított dopamin hormon. Minél több dopamin szabadul fel a szervezetükben, annál kevesebb prolaktin termelődik, ráadásul mivel a prolaktin fokozza a dopaminkiválasztást, így ez egy úgynevezett negatív visszacsatolási hurkot eredményez.
A prolaktin másik kulcsfontosságú szabályozója az ösztrogén. Ez a nemi hormon arra sarkallja az agyalapi mirigyet, hogy több prolaktint termeljen. Kutatások bizonyították, hogy az ovuláció előtti néhány napban, amikor az ösztrogén szintje a legmagasabb a szervezetben, olyankor kis mértékben ugyan, de a prolaktin szintje is megnő. Ez a teherbeesés előtt és után egyformán fontos, hiszen a prolaktin egészséges szintje nélkülözhetetlen a fogantatáshoz, valamint a szülés után a laktáció beindulásához. E két folyamat pedig jobban összefügg, mint azt sokan gondolnák. A prolaktin egyik fontos feladata ugyanis a tüszőrepedés (ovuláció) vagy a megtermékenyített petesejt beágyazódásának megakadályozása a terhesség és a szoptatás alatt, mégpedig az ösztrogén és a progeszteron hormonok termelődésének "megzavarásával". Csakhogy, ha e két állapoton kívül is olyan magas a prolaktinszint a szervezetben, mint várandósság vagy szoptatás idején, az bizony komoly problémákat okozhat: eredményezheti például éppen a teherbeeséshez szükséges ovuláció elmaradását.
A progeszteron egy egyedülálló immunmoduláns hormon. Egyedülállóan képes befolyásolni immunológiai folyamatokat az anyai szervezet nagy önfenntartó rendszerében és egyedülállóan képes létre hozni egy „immunológiai vaskupolát” a magzat védelmében. Ha akár a magzati, akár az anyai, akár a helyileg, uterusban képződő kortizol koncentrációja emelkedik, az gyengíti a progeszteron hatásait, ami a terhesség idő előtti befejeződéséhez vezethet.
A terhesség alatti kábítószer-használat komoly veszélyekkel járhat a magzatokra és az újszülöttekre nézve. Az leendő édesanyák és édesapák sokat tehetnek a magzat egészségének védelmében, és az egyik legkritikusabb lépés a káros szenvedélyek, például a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt. A drogfogyasztás számos káros hatással járhat, mint például a koraszülés, alacsony születési súly, valamint a magzat testi fejlődésének elmaradása. A kábítószerhasználat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát, beleértve a lassú értelmi fejlődést, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket, gyenge emlékezőképességet, mozgáskoordinációs zavarokat, beszédzavart, gyenge hallást és társadalmi beilleszkedési problémákat.
tags: #tesztoszteron #hatasa #a #magzatra