A területi védőnő feladatai és szerepe a családgondozásban

A területi védőnő az ellátási helyén lakcímmel rendelkező vagy ott életvitelszerűen tartózkodó, gondozotti körébe tartozó személyeket látja el. A védőnő a jogszabályokban előírt feladatait a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján, egy földrajzilag meghatározott területen látja el. Preventív tevékenységét az ellátási területén (állandó vagy ideiglenes) lakcímmel rendelkező személyek gondozásán túl, a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyeknél is végzi, akik az ellátás iránti igényüket a védőnőnél bejelentik. A területi védőnő nem választható.

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.

Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.

A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.

A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:

  1. Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
  2. Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
  3. Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.

A területi védőnők fő feladatai

  • Nővédelem, a várandós anyák gondozása.
  • A gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban.
  • A 0-6 éves korú gyermekek gondozása.
  • Az óvodában a védőnői feladatok végzése.
  • Az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott, tanköteles korú gyermek gondozása.

A védőnő a tevékenységeit a fenntartó által biztosított tanácsadó helyiségben, azaz az Egészséges Tanácsadókban, a családok otthonában, a nevelési-oktatási intézményben, valamint a közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzi.

Területi védőnő otthoni látogatáson

Kötelező családlátogatások gyakorisága

A területi védőnő által kötelezően felajánlott családlátogatások gyakorisága a következő:

  • Várandós anya: a várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal (ebből az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint.
  • Gyermekágyas anya: az intézetből hazajövetel után 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd az első 6 hétben legalább hetente.
  • Újszülött, csecsemő: a hazaadást követő 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente.
  • Csecsemő (6 hét-1 éves kor): havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint.
  • 1-3 éves korú kisded: évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint.
  • 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe): évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően.
  • 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár): évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően.
  • Oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek: évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint.
Idővonal: Védőnői ellátás a várandósságtól a gyermek 3 éves koráig

Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

Gyermekjólét | Fedezze fel a gyermekjólét főbb jellemzőit.

Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

A gyermekágyas időszak fontossága és a védőnő szerepe

A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A biológiai, lelki és szociális változások nagy kihívást jelentenek az anya számára. A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involúciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását. A szülés utáni hetekben az anya-gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára. Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb.

Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb. Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot.

A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást. Figyelje meg a gyermekágyas viselkedését, magatartását, érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények első jeleit és az ő feladata a szakorvos tájékoztatása. Adott esetben a beteg azonnali kezelésének megkezdése is a szülésznő felelőssége. A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz.

A területi védőnő által nyújtott támogatás fő területei
Terület Leírás
Egészségügyi tanácsadás Szoptatás, táplálás, higiénia, betegségek megelőzése.
Mentális támogatás Anyai szereppel való megküzdés, szülés utáni depresszió felismerése.
Fejlődéskövetés Csecsemő és gyermek fizikai, mentális fejlődésének ellenőrzése.
Szociális segítségnyújtás Kapcsolatfelvétel szociális munkásokkal, gyermekvédelmi szakemberekkel szükség esetén.

A területi védőnői ellátást a Dél-pesti Centrumkórház működteti, míg az ügyeleti ellátást az Országos Mentőszolgálat biztosítja. A Védőnői Szolgálat a Kőrösi út 136. szám alatt működik. A védőnői ellátás a gondozottak tényleges, életvitelszerű tartózkodási helye alapján történik. A bejelentett, lakcímkártyán szereplő lakcím ez esetben nem vehető figyelembe. A tanácsadáson való részvételhez előzetes telefonos egyeztetés és időpontkérés szükséges az illetékes védőnő telefonszámán (H-P:08-16 óra), ugyanis a gyermekek státuszvizsgálata és a kismamák gondozása hosszabb időt vesz igénybe.

A Védőnői Szolgálat logója és elérhetőségei

tags: #teruleti #vedono #gyal