A gyermek születésének folyamatát szülésnek vagy vajúdásnak nevezzük. A babát hüvelyi úton vagy császármetszéssel lehet világra hozni. Számos jelentős egészségügyi szervezet javasolta, hogy az újszülöttet a születés után a lehető leghamarabb helyezzék az anya mellkasára, akár hüvelyi szüléssel, akár C-metszet segítségével.
A csecsemő női születési csatornán keresztül történő születésének típusát hüvelyi szülésnek nevezzük. Bár a születés pontos ideje megjósolhatatlan, a hüvelyi szülés általában akkor történik, amikor egy nő betöltötte a 40. hetet. Orvosok általában hüvelyi szülést javasolnak császármetszés helyett. A csecsemő bizonyos specifikus hormonokat választ ki agya és tüdeje fejlődéséhez a munkaösszehúzódások által okozott stressz alatt. Amikor a baba áthalad a születési csatornán, a baba mellkasát összenyomják, hogy az összes magzatvizet eltávolítsák, és kitágítják a tüdejét. A hüvelyi szülés lehetővé teszi, hogy az anyák gyorsabban kigyógyuljanak a szülés okozta traumából, és a lehető leghamarabb hazatérjenek újszülöttjükkel. Ilyen körülmények között a fertőzés lehetősége is kisebb.
Az utóbbi években népszerű szüléstípus a természetes szülés. Ez a módszer nem tartalmaz semmilyen orvosi eljárást és invazív terápiát. Ez a fajta szülés személyes döntés, és akkor veszik figyelembe, ha az anya elkötelezett az eljárás során. Bizonyos gyakorlatokat és testhelyzeteket javasol az orvos a szülés természetes módon történő lebonyolításához. A szülésznő gyakran az anyával marad a szülés alatt, hogy minden gördülékenyen menjen, és az anya jó hangulatban legyen. A vajúdás kellemetlenségeit vízi vagy medencés szülés segítségével lehet enyhíteni. A szülés legtermészetesebb és legkellemesebb módja a vízi szülés. Egy anya számára a természetes szülés rendkívül erős lehet. A csecsemővel való bőr-bőr érintkezés röviddel a szülés után elősegítheti az anya és a gyermek közötti erős kötődés kialakítását.
Néha az anyának a császármetszést kell választania a hüvelyi szülés helyett bizonyos körülmények miatt, amelyek kockázatot jelenthetnek az anyára vagy a babára, ha a szülés hüvelyi úton történhet. A csecsemő megszületéséhez a hasüreget, majd a méhet műtéti úton kinyitják, hogy eltávolítsák a babát. A császármetszés név a latin 'caedare' szóból származik, jelentése 'vágni'. Ezért ezt a szüléstípust ún. Más esetekben a vajúdás hüvelyi szülésként kezdődik, és egy szövődmény, például farfekvés szülés közbeni fekvés, mekóniummal szennyezett folyadék vagy a szülőcsatorna elzáródása után sikertelen lesz, ebben az esetben az orvosok C-metszetet végeznek. Ez a fajta szülés csak néhány hüvelyi szülés esetén volt szükséges.
Általában segítséget nyújt a hüvelyi szüléshez, ha a baba nem jön ki teljesen, miközben áthalad a szülőcsatornán. Ilyen körülmények között az orvos speciálisan kialakított csipesz és lassan tolja be őket a szülőcsatornába. Vákuumos extrakciót is alkalmaznak a csipeszhez hasonlóan, ha a hüvelyi szülés sikertelen. Például: Ha a baba abbahagyja az anyai csatornán való továbbhaladást, a vákuumos extrakciós módszert alkalmazzák. Ehhez a technikához egy vákuumszivattyút kell behelyezni a csatornába, amíg el nem éri a baba fejét. A porszívó végén egy puha csésze található, amely a baba feje tetején találja meg a helyét.
A császármetszések statisztikái és okai
Világszerte és Magyarországon is évről évre emelkedik a császármetszések száma. A KSH 2011-es adatai szerint hazánkban 35%-os a császárarány, azaz minden 3. kisbaba operáció által jön világra. Mi állhat a számok mögött, hogyan érdemes a szülésre felkészülnöd, illetve hol talál az az édesanya információt, segítséget és támogatást, aki császármetszéssel hozza világra gyermekét?
Mik a leggyakoribb orvosi okai a császármetszésnek?
Az édesanya és a baba állapota egyaránt indokolhatja a császármetszést. Előfordul, hogy az anya egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a vajúdást és a hüvelyi szülést (pl. súlyos szívbetegség, aktív genitális herpesz, vagy súlyos toxémia esetén). Máskor a kisbaba szempontjából döntenek a műtéti szülés mellett már a várandósság vagy a vajúdás alatt (pl. a méhszájon tapadó lepény, előreesett köldökzsinór vagy akutan romló szívhangok esetén). A harmadikként azok az okok említhetőek, amelyek nem indokolják feltétlenül a császármetszés elvégzését, de az orvos mérlegelését követően mégis császármetszésre kerül sor. Ilyenek pl. hosszú, elhúzódó vajúdáskor, előzetes császármetszésnél, farvégű fekvésben elhelyezkedő magzat vagy ikrek esetében, vagy először szülő 40 évesnél idősebb anya esetében.
Lelki okok és a vajúdás támogatása
A vajúdás során a lelki folyamatok legalább olyan hangsúlyosak, mint a testiek. Ha a szülő nő fél, esetleg nem bízik az orvosában vagy segítőiben, vagy az addigi élete súlyos és feldolgozatlan terheit magával hozza a szülőszobára, az nagyban megnehezítheti a folyamatot. A szülés az elengedésről szól, és nagyfokú bizalom, biztonságérzet és intimitás szükséges hozzá. Az olyan vajúdási környezet, amely biztonságos és szeretetteljes, megkönnyíti az édesanya számára az ellazulást, és a vajúdásnál és szülésnél alapvető oxitocin hormon termelődését. Ennek ellenkezője is igaz: a szülőszobán a feszültség, rossz hangulat vagy a bizonytalanság az adrenalin hormon termelődését fokozza, ami az oxitocin ellenében hat.
Szüléskíséréseim során úgy tapasztalom, a fő kulcsszó a biztonság és az intimitás. Fontos, hogy a szülő nő bízzon önmagában, a testében, a szülni-tudásában, másrészt olyan helyen és olyan személyek kíséretében vajúdjon, ahol és akikben maximálisan megbízik. A várandósság hónapjai alatt nagyon alaposan utána kell járni annak, hogy számára a legmegfelelőbb és támogató szülészeti intézményt és segítőket (orvost, szülésznőt, dúlát) találjon. A szülés intimitása, meghitt hangulata is segíti a vajúdási folyamatot és a kisbaba természetes úton való megszületését.
Felkészülés a szülésre és a császármetszés utáni felépülés
A szülésre való felkészülés során a normál lefolyású élettani vajúdás és szülés áll a fókuszban, de emellett természetesen szóba kerülnek a lehetséges beavatkozások - így a császármetszés is. Ismert tény, hogy egyre emelkedik a császármetszések száma - a legfrissebb, 2011-es statisztika szerint Magyarországon a császármetszések aránya 35 százalék körül van - sőt, egyes intézményekben meghaladja az 50 százalékot is -, így ez kikerülhetetlen téma a szülésre készülés során. Fontos arról beszélni, hogy miért és mikor szükséges mindenképp a műtét, illetve hogy hogyan zajlik, mire számíthat operáció esetén a kismama.
Császár utáni felépülés
A császármetszést követő első nap szokott a legnehezebb lenni, azután napról napra javul a helyzet. A műtét után 4-12 órával mindenkit felállítanak, amihez biztos, hogy segítségre lesz szükség. Az első napon a baba ellátása sem egyszerű - a legjobb, ha van valaki (férj, dúla), akinek a segítségére számítani lehet a mellre tételben és a baba körüli teendők ellátásában. A szoptatással kapcsolatos tévhit, hogy a császáros mamáknak nehezebben vagy csak később lesz tejük. A tejtermelést valójában a lepény leválását követő hormonális változások indítják be. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a műtéti úton született kisbabák általában később és ritkábban kerülnek mellre, mint hüvelyi úton érkezett társaik. Nagyon fontos, hogy a császáros kismama szakszerű szoptatási segítséget kapjon a kórházi tartózkodása alatt.
Általában a 4-7. napon szedik ki a varratokat, majd az első 2-3. hét után nagyjából megszűnnek a fájdalmak, és a 6. hét végére várható, hogy az anya élete visszatér a normál kerékvágásba. A gyermekágyas napokban tapasztalható fájdalmat szerencsére nem kell tűrni, többféle fájdalomcsillapító szer létezik, ami szoptatás mellett is szedhető. Segít a felépülésben, ha a kismama a műtét után mihamarabb felkel és mozog. A haskötő használata is segíthet járkálás és emelés közben, és ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre illetve a rostdús étkezésre.
A seb tisztán tartására is fontos, és amíg be nem gyógyul teljesen, nem szabad a babánál nehezebb dolgokat emelni. Hazaérkezve jó, ha van az első hetekben segítség, aki a házimunkát, a főzést elvégzi.
Császármetszés utáni természetes szülés (VBAC)
Sok anyukát az tölt el félelemmel, hogy sokszor hallani, hogy “ha egyszer császár, mindig császár”. Szerencsére ez nem feltétlenül igaz! Számít, hogy az előzetes császármetszés milyen indokkal történt. Ha ez az ok nem ismétlődik, akkor nagy esély van a természetes szülésre (erről bővebben itt olvashatsz). Több olyan édesanya szülését kísértem már, aki császármetszés után természetes hüvelyi úton szült (angolul rövidítése alapján VBAC-nek, magyaruk CSUSZ-nak, császármetszés utáni szülésnek is említik). Ebben az esetben különösen fontos a szülésre való felkészülés: az előző császáros szülésélmény feldolgozása, az információk gyűjtése és a szülés körülményeinek gondos megválasztása.
Rossz esetben a heg szétválásával együtt nem csak a szülés áll le, hanem erős vérzés kezdődik, amely származhat a megrepedt méh izomzatából, vagy a leváló lepénytől. Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség. Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít.
Tehet-e valamit a kismama is, hogy császármetszés után természetes úton tudjon szülni? Általában úgy lehet ezt jól megfogalmazni, hogy abban az esetben, hogyha valami olyan ok miatt történt a császármetszés, ami a jelen terhességnél nem ismétlődik, pl. egy medencevégi fekvés, pl. Hogyha olyan ok miatt volt szükség császármetszésre, ami ebben a terhességben, vagy szülésben is ismétlődik, pl. Ma, Magyarországon tulajdonképp - mint mindenben - két trend alakult ki. Vannak olyan várandósok akik azt képviselik, hogy „ha volt már egy császárom, akkor semmiképp nem szülök hüvelyi úton”. Mi a helyzet, ha valaki már 2 császármetszésen van túl? császármetszést követően is meg kívánják próbálni a harmadik gyermeküket hüvelyi úton világra hozni.
Egy előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülés mindig magas kockázatú szülés, melyet minden esetben kórházi körülmények között kell levezetni.
VBAC vagy választható császármetszés: Az orvos elmagyarázza a kockázatokat
A vákuumos fogó és a természetes császármetszés
A szülés második szakaszában, az úgynevezett kitolási szakban, amikor a magzati koponya az édesanya kismedencéjében halad, előfordulhat, hogy magzati szívhangeltérések jelentkeznek. Ez indokolhatja a szülés mielőbbi befejezését. Ilyen esetben a kitolási szak egy-másfél órás időszakát vákuum extraktor kíméletes alkalmazásával lerövidíthetjük. A magzat veszélyeztetését ezzel kockázatok nélkül elkerülhetjük. Jól együttműködő szülőnő és gyakorlott szülész esetén a vákuumos szülés gátmetszés és komolyabb sérülés nélkül elvégezhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a vákuum nem alternatívája a császármetszésnek, ugyanis a kitolási szakban császármetszés már nem kivitelezhető, ugyanis a magzat koponyája ekkorra már legnagyobb kerületével áthaladt az anya medencebemenetén.
A természetes császármetszés
Az elektív császármetszéssel világra jött újszülötteket „meglepetésszerűen”, készületlenül éri a megszületés, és rögtön ezután az édesanyától való elszakítással jár, arra az (igen értékes) időre amíg a műtét be nem fejeződik, és anyát a műtőből ki nem tolják. A természetes császármetszés során igyekszünk a megszületés hirtelen sokkhatását enyhíteni, és lassítani a megszületés folyamatát olyan módon, hogy a babát hagyjuk szinte magától kikecmeregni az anyaméhből. Ezt a folyamatot az édesanya a saját szemével láthatja, majd a megszületés után a baba azonnal az anyukája mellkasára kerül, és a műtét már így fejeződik be, és az anya-baba páros együtt, „kenguruzva” kerülnek ki a műtőből, és töltik így a következő órákat.
Mikor választható?
A betöltött 36. hét után, amennyiben előre tervezett császármetszésre készülnek, illetve ha a császármetszésre nem kellően haladó hüvelyi szülés miatt kerül sor. Lényeges hogy a terhességben, illetve a születés körül az anya, illetve a magzat jólétét, biztonságát fenyegető állapot ne álljon fent.
Miért jobb?
- Mert lassabb és ezáltal a természetes, hüvelyi úton való szüléshez kicsit hasonlóan fokozatosan hozza világra az újszülöttet, csökkentve ezzel a megszületés traumáját, természetellenességét, és valószínűleg az elektív császármetszés után gyakrabban előforduló átmeneti újszülöttkori légzészavarok kockázatát is.
- Mert édesanyát és édesapát is a megszületés aktív részesévé teszi.
- Mert lehetővé teszi a megszületés utáni azonnali, 2 órán keresztüli bőr-bőr kontaktust.
Ennek mi a jelentősége? Az, hogy a megszületést közvetlenül követő 2 óra az újszülött és édesanyja életeben egy egyedi, soha meg nem ismételhető időszak, amelynek aztán a baba egész hátralévő életére kihatása van. Ez a két óra egy, minden babánál nagyon hasonlóan zajló koreográfia alapján zajlik, melynek lépései meghatározott sorrendben követik egymást, fel nem cserélhetők és nem is késleltethetők.
Ki figyeli meg a babát abban az időszakban amíg édesanya mellkasán van a műtőben? A császármetszés teljes időtartalma alatt egy plusz személy, leggyakrabb egy csecsemős nővér tartózkodik édesanya mellett a műtőben.
Mindegyik szülési módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A prioritásnak mindig annak kell lennie, hogy a baba biztonságosan szülessen, a csecsemő egészségesen szülessen, és hogy az anya biztonságban legyen a szülési folyamat során. A terhesség alatt, beszéljen egy egészségügyi szakemberrel a félelmeiről és aggályairól, és legyen egy erős támogató rendszer mellette a szállítás napján.
tags: #termeszetes #szules #csaszarmetszes #vakuumfogo